Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Szovjet geopolitika és kissingeri, neoliberális hablatyolás

2008.2.12
Gönczeöl Gyula írása
törvenyek, kollektív jogfosztás, szovjet geopolitika és kissingeri, neoliberális hablatyolás.

A kitelepített, meghurcolt magyarok adatait a magyar állam eredetileg pontosan feljegyezte a vagyoni vonatkozásokkal együtt. Az állam kötelessége lenne ezeket közreadni. Miért nem teszik? És ki nem teszi? Ki nem akarja? Mi felfedezni való van azon, ami teljes mértékben fel volt dolgozva? Ennek megválaszolása a magyarországi, máig lappangó Vorosilovi szovjetköztársaság történelmének lapjaira tartozik.

A kitelepített németeknél ugyancsak, minden gombostût számba vettek és a vasfüggöny lebontása után a németek a Szudétákon minden talpalattnyi területet vissza is vásároltak. Még olyan esetek is voltak, hogy visszamentek és az elásott dolgokat kiszedték. Mindenrõl, mindent, pontosan tudtak.

Magyarország egyáltalán nem akart tárgyalni lakosságcserérõl és az hazugság, hogy nagyhatalmi nyomás lett volna.

A Kisgazdapár elnöke, Eckhardt Tibor, volt fõszolgabíró, a szegedi Nemzeti Hadsereg volt sajtófõnöke, Teleki Pál miniszterelnök nyomására, és Rooswelt amerikai elnök hívására, 1941 márciusában távozott az USA-ba, hogy a hivatalos magyar politika és általában Magyarország számára kedvezõ módon befolyásolja az angolszász közvéleményt. Ha õ nem is lett széles körben elfogadott nemzeti hõs, a saját pártja annak tartotta. Visszatérését, hogy a magyar államfõi tisztet átvegye, Sztálin parancsára Vorosilov marsall, katonai kormányzó akadályozta meg. Helyére Sztálin parancsáraTildy Zoltánt tették. Tildy pedig azt tette, amit neki Rákosi Mátyás és a szovjetek parancsoltak.

1945 decemberében Mindszenty József hercegprímás és a Katolikus Püspöki Kar az államforma feletti döntés elhalasztása mellett foglalt állást. A hercegprímás a koronatanács tagjaként megvétózta a köztársaság megalapítását és a Királyi Magyar, történelmi állam eltörlését. Más koronatanácsi tagok, az államfõ távollétében az államfõi hatalmat a hercegprímás, mint a koronatanács tagja gyakorolta és mert a köztársasági államformát ellenezte, ezért annak mûködtetése, minden rendelete és törvénye, alaptörvénye azóta is érvénytelen. A Prímási vétó megválaszolatlansága miatt a magyar történelmi állam jogrendje és a Történelmi Alkotmány van érvényben ma is.

Ebben az idõben Sztálin már azzal fenyegetett, hogy tankjaival lerohan az Adriáig és benyomul Olaszországba. A hírszerzés jelentette, hogy Sztálinnak van atombombája. Ezt Eckhardt Tibor nevelt fia, egy skót hercegi család és egy Podmaniczky barónõ gyermeke, az angol hírszerzés, a Royal Scots Dragoon Guards tisztje tudja meg egy menekülõ magyar tábornoktól.. Elsõként tudta meg és jelentette. Magyarország a párizsi békeszerzõdés aláírásáig ellenséges, megszállt ország volt és az uralmat a nyugatiakat semmibe véve a szovjet katonai kormányzó, Vorosilov marsall gyakorolta. Ezért Truman amerikai elnök Mindszenthy hercegprímást támogatta, akit a nyugat, Churchill külön véleményére alapozva és a magyar történelmi alkotmányt tiszteletben tartva államfõnek ismert el. Nem kevesebb volt a tét, mint az, hogy az atomháborút Magyarország TÖRTÉNELMI JOGRENDJÉNEK ELISMERÉSE RÉVÉN el lehessen kerülni. A kisgazdák felszámolását követõen a szovjetek a prímást, tehát a DeFacto magyar államfõt elfogták és börtönbe zárták és a történelmi magyar alkotmányosságot BETILTOTTÁK. Ez a szovjet tiltás a gyakorlat a mai napig és az 1989-es kerekasztal konferenciázás ezt nemhogy megszüntette volna, de a mai napig gyáva módon KISZOLGÁLJA.

TANULSÁG: A magyar történelem folyamán minden erõszak tombolása közepette és MINDIG a magyar történelmi alkotmányosság fel nem adása volt a szabadság felé vezetõ egyetlen kiút.

Tildy és a baloldaliak, ma mindenféle holdkórosok, belügyesek és informátorok és belügyes történészek mellébeszélései, ezt az utat megbontották és a magyarságra annak puszta létére soha nem látott veszedelmeket zúdítottak, aminek tombolását máig kisérhetjük soron. Külön köszönet a kommunista történészkedésnek, hogy errõl semmit sem lehet olvasni.
A párizsi békeszerzõdést 1947. február 10.-én írták alá, de a magyar törvénytárba, csak 1947. július 16.-án került bele, onnan kezdve törvény.
A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezményt 1946. Február 27.-én írtálk alá, tehát akkor, amikor az ország ellenséges államnak és megszállt országnak számított, amit idegen katonai kormányzó irányított. Az ilyen "szerzõdés" SEMMIS. Gyöngyösi János külügyminiszterre Vorosilov marsall pisztolyt húzott és közölte vele: Ha nem írja alá, mondta Gyöngyösinek, akkor leövi és hoz egy másik külügyminisztert, az majd aláírja, mondta Gyöngyösinek Vorosilov. És Gyöngyösi aláírta. Ezt nagybátyám, Dr. Geönczeöl Tibor ügyvéd, aki a Csehszlovák-Magyar Vegyes Bizottság magyar alelnökeként jelen volt, személyesen látta és errõl öccsének, vagyis édesapámnak. Dr. Geönczeöl Gyula volt fõjegyzõnek és tiszteletbeli fõszolgabírónak beszámolt. Alulírott ezt édesapámtól tudom ezt, rám bízta, mielõtt az USA-ba emigráltam. Jellemzõ módon a szervilis hazai értelmiségiek állandóan támadnak azért, hogy ezt közzé tettem. Csehszlovákia semmiféle jogot nem szerzett, mint azt a volt Vörös Hadsereg magyarul kiadott újságja, az ÚjSzó és annak belügyesei próbálják besúlykolni.

Gyöngyösit eredetileg a szovjetek választották ki, és a Kisgazdapárt baloldali szárnyához tartozott.
Tehát az az elképzelés, hogy a magyar kitelepítéseket a "nagyhatalmak nyomására kellett végrehajtani", semmi más, mint szovjet belügyes hablatyolás, ami az ÚJSZÓ-ra igen jellemzõ.
A Benes törvények sértik azt az ENSZ doktrínát, ami szerint nincsenek kollektív bûnök, csak egyéni felelõsség van.
Ezt kellene a jelenlegi szlovák politika irányítói szemére vetni.
Benes az angolok tudta és határozott tilltása ellenére ment Moszkvába, ahol a kollektív bûnösséget kitalálta barátjával, Sztálinnal. Sztálin tartozott neki, mert amikor a fehérek szibériai froncsapatai majdnem kiszabadították a cárt és családját Jekatyerinburgban, akkor Benes leállította a fehérekkel "szövetséges", "hõsies" cseh légiók két páncélvonatát és a fehérek támadáas elakadt. A szovjet frontszakasz parancsnoka abban az idõben egy bizonyos Sztálin volt, akivel Benes baráti viszonyt ápolt és a páncélvonatok kérdésében is bizonyítottan egyezettek. A kölcsönt vissza szokás adni, Sztálin mindent megtett, hogy segítsen Benesnek. A nyugat a magyarok kitelepítésébe nem ment bele, így jött a lakosságcsere egyezmény szélhámosság, amit Vorosilov keresztül erõszakolt. Errõl van szó. Vorosilov ezt hajtotta végre.

Az ÚjSzó cikke azt akarja elhitetni, hogy a kollektív bûnösséget Benes Londonban találta ki, tehát azzal az angolok egyetértettek. Ez tehát szovjet mese-monda.
Csehszlovákiának semmiféle joga nem volt a kitelepítésre. Ki az, aki itt jogról mer beszélni? Még Brüsszelben figyelmeztettem, mint az MVSZ SZOT elnöke 2002-ben egy meghallgatáson a Kalligram jogász csoportot és az ifjú titánokat, hogy NEM jogi, hanem politikai, katonai kérdésekrõl van szó és Brüsszelnek tudomására kell hozni, hogy a Benes kérdések geopolitikai kérdések. Meg fogják tanulni. Putyin tankjai meg fogják õket erre tanítani. Titánok és történészek hada mellébeszélései ellenére.
Az a szovjet igyekezet, hogy a kitelepítettek vagyonai legyenek az elkobzóé, és hogy a magyar állam fizessen a kitelepítetteknek már csak azért is tarthatatlan, mert a párizsi békeszerzõdés legfeljebb elkobzott magyar állami vagyonokra vonatkozik, de az erõszakkal összeszedett és kitelepített magyarok magánvagyonaira NEM. Azért MA IS a szlovák UTÓDÁLLAM FELEL KÁRTÉRÍTÉSSEL. És ennek ellenkezõjére rákosista jegyzõkönyvek nem teremtenek "jogalapot". Mint ahogy arra sem, hogy a mai napig zárolják a kitelepítettek és meghurcoltak magyarországi adatbázisait is, mert a szovjet katonai érdekek ezt kívánják.

Geönczeöl Gyula
2008. február. 9.
forrás:http://forum.sg.hu/-CA



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona