Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Tükörkisebbség - interjú Fuzik Jánossal

2008.3.26
Fuzik János a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt reméli: mivel a határ újra eltűnt, a szlovák nacionalisták magyarellenessége gyengülni fog, bár mindig lesznek rá vevők. A Naša obrazovka tévéműsor egykori szerkesztőjével a Magyar Nemzet készített interjút két hónappal ezelőtt, most ezt közöljük.

A magyar–szlovák ellentétnek nincsenek mély történelmi gyökerei, s ennek egyik oka, hogy a szlovákság ezer esztendőn keresztül – Trianonig – Magyarország határain belül élt.
- Eltérő adatok léteznek a hazánkban élő szlovákok számáról. Mennyien vannak valójában?

- Száztízezerre becsüljük, ez a létszám több mint száz településen oszlik el. De a népszámlálási adatok ennél sokkal szolidabbak. Legutóbb, 2001-ben tizenhétezer-hétszáz volt. Kilencvenben azonban csak tíz és fél ezren vallották magukat szlováknak.

- Egyre többen vannak?

- Mikor létrejött az önkormányzati rendszer, és megszületett a kisebbségi törvény, valamiféle reneszánszról lehetett beszélni, olyannyira, hogy 1990-től 2001-ig hetven százalékot emelkedett a magukat szlováknak vallók száma. Mivel a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzhez jutottak, aktivizálódtak, támogatják a különféle hagyományőrző csoportokat, a tánc és énekkarokat. A dotációt óvodai és iskolai anyanyelvi oktatásra is fordítják. Figyelemre méltó jogosítványaik vannak, a település életét érintő kérdésekben véleményezési, sőt vétójoggal rendelkeznek. A helyi kisebbségi önkormányzatoknak köszönhetően minden kis falunkban legalább öt ember aktívan dolgozik a szlovákság ügyében. A szlovák szervezetek száma is megnőtt. Az országos önkormányzatnak tíz intézménye van, ebből három iskola: egy Szarvason, egy Békéscsabán és egy Sátoraljaújhelyen. Szarvason rohamosan nő a tanulók létszáma. Talán azért is, mert felújították az iskolát még a Fidesz-kormány idején, ez volt a legnagyobb nemzetiségi beruházás, hétszázhúszmillió forint értékben. Van hetilapunk, színházunk, kutatóintézetünk, kulturális, oktatási, módszertani és dokumentációs központunk, a néprajzi gyűjteményeket szakmailag és anyagilag támogató közhasznú társaságunk.

- Szlovákiából kapnak anyagi támogatást ezek az intézmények?

- Szarvason szlovákiai vendégtanár dolgozik, ahogyan több iskolában is. A gyerekeink szlovákiai erdei iskolákba mehetnek, de egyetemre is járhatnak anyaországi támogatással. Kulturális téren is jelentős szakmai támogatást kapunk. Az utóbbi időben a pályázatokon nyert összeg is nőtt.

- Még a rendszerváltozás előtt megkezdődött valamiféle pozitív változás. Például elindult a szlovák tévéműsor, a Naša obrazovka, amelynek ön volt a szerkesztője.

- Túl jó nemzetiségpolitikáról nem lehetett beszélni. Négy elismert kisebbség létezett, a németek, a délszlávok, a románok és a szlovákok. Mindegyiknek volt országos szövetsége, de a helyi szerveződéseket az ötvenes években leállították. A Naša obrazovka volt az utolsó kisebbségi tévéműsor. A délszláv és a német például már a hetvenes években elkezdődött, ez pedig csak 1983-ban. Novemberben tartották az MSZMP XIV. kongresszusát, s kiadták az ukázt, hogy addigra minden nemzetiségnek legyen saját tévéműsora. Én nyolcvanegyben végeztem Pozsonyban újságíró szakon, aztán Budapesten dolgoztam a szlovák lapnál. Májusban kértek át a tévé szegedi körzeti stúdiójához azzal, hogy szeptembertől sugározni kell a szlovák műsort.

- A rendszerváltás után „vissza kellett tanítani” az embereknek a szlovákságukat?

- Volt ilyen folyamat. Mikor megszaporodnak a nemzetiségi rendezvények, az emberek hallják a zenét, látják a táncot, az felébreszt valamit bennük…

- Egy nemzetiség identitását azonban nem annyira a tánctudáson, inkább a nyelvhasználaton lehet lemérni. Hogyan állnak ezen a téren?

- Épp a helyi szlovák önkormányzatok anyanyelvhasználatáról készít felmérést békéscsabai kutatóintézetünk a kassai akadémiai nyelvtudományi intézettel együtt. A szlovákiai nyelvészek archaikus nyelvként tartják számon a nyelvjárásainkat, amelyek a Rákóczi-szabadságharc idejéből őrződtek meg. Sőt evangélikusaink a liturgiában a mai napig ragaszkodnak hagyományos énekeskönyvükhöz, a Tranosciushoz, amelyet először az 1630-as években adtak ki. Hogyan állunk? Nos, ha csak a gyerekkorommal vetem össze a helyzetet, ég és föld a különbség. Kesztölcön gyerekeskedtem a hatvanas években, mikor még nem nagyon volt televízió. Túl sokféle hatás nem érte a vidéki embereket, s a lehető legtermészetesebb volt, hogy a családban vagy a többi gyerekkel játék közben szlovákul beszéltünk. Gyermekkorunktól kezdve csak magyarul láttuk a filmeket a moziban, de szlovákul beszélgettünk róluk. A testvéreimmel a budapesti szlovák iskolában tanultunk, s fiatalkoromban, mikor diszkóba jártunk, a gyerekkori barátaimmal már magyarul beszéltünk… Értettük volna egymást szlovákul is, de valahogy már nem volt olyan természetes. A szüleinkkel viszont egész életünkben kizárólag szlovákul beszéltünk. Eszünkbe sem jutott volna magyarul szólni hozzájuk.

- Ma, ha hazamegy Kesztölcre, mindenkivel magyarul beszél?

- Az idősebb szomszédokkal még lehet szlovákul társalogni, ám a gyerekek, bár a nagyszülőktől még hallanak ezt-azt, jószerivel elvesztették a nyelvet. A mai fiatalok, mikor megházasodnak, elköltöznek otthonról, pedig a nyelvátadás egyik feltétele volna, hogy több generáció éljen együtt.

- Tudják valahogy motiválni a szlovák fiatalokat a nyelvtanulásra?

- Azt szoktuk mondani nekik, hogy a szlovák a szláv eszperantó. A csehekkel, a lengyelekkel is megértetjük magunkat, egy kis erőfeszítés árán még az oroszokkal és délszlávokkal is.

- Hogyan képes segíteni a politika a nyelv megőrzésében?

- Nagy segítséget jelent például a nemzetiségi oktatás után járó kiegészítő normatíva. Sok önkormányzat azért tartja fenn iskolájában a szlovákoktatást, mert a kiegészítő járulék híján magát az iskolát sem tudná fenntartani. Így viszont negyven magyarországi tanintézményben oktatják a szlovákot heti négy órában, és öt kétnyelvű iskolánk is van. Ugyanilyen kedvező volt az a rendelkezés, hogy az egyetemi diplomához két nyelvvizsga kell; akik valamilyen szinten tudtak szlovákul, nekiálltak, és levizsgáztak belőle.

- A szlovák kormány kisebbségi politikája, hogy is mondjam, sajátos. Ján Slota legutóbb kijelentette, nincsenek Szlovákiában magyarok, csak magyar származású szlovákok. Önök szlovák származású magyarok?

- Dehogy. Szlovákok vagyunk, de Magyarországon élünk. Aki közülünk a Vajdaságban vagy Romániában él, ottani szlováknak vallja magát. Jól ismerem a „tükörkisebbségünk” helyzetét is. A feleségem szlovákiai magyar, és anyósom nem is beszél szlovákul; színmagyar faluban nőtt fel, ahol csak az orvos volt szlovák. Mikor épült a bősi erőmű, akkor vetődtek oda először szlovákok, akik a falu határában levő munkásszálláson laktak, és esténként tűntek fel a helyi kocsmában. A szlovákiai magyarság a határ mentén szoros egységben él, állandó érintkezésben az anyaországgal, míg mi igen szétszórtan élünk Magyarországon, tizenegy megyében a tizenkilencből. A szlovákiai magyarok a magyar tévécsatornákat nézik, a magyar rádióadásokat hallgatják. Nekünk máig sincs szlovák közszolgálati műholdas csatornánk.

- Sokak szerint manapság reneszánszát éli Európában a nemzetállami gondolkodás, Szlovákiában gyakran emlegetik a magyarok nacionalizmusát. Az itteni szlovákok éreznek ebből valamit?

- Nem, bár lehetnek latens sérelmek azokban a magyarokban is, akiket a lakosságcsere idején hátrány ért. A sértődések előítéletek formájában áthagyományozódhatnak, sőt felszínre is törhetnek. Főleg, mikor konfliktusossá válik, szikrázni kezd a két ország viszonya. A mai szlovák kormánykoalíció keményebb, mint a korábbi, a sajtóban is több a konfliktusos cikk…

- De történt-e konkrét atrocitás?

- Előfordult feszültebb helyzetekben, hogy megjelent egy-két felirat, vagy lefújták spray-vel a szlovák helységnévtáblákat, de ezek egyedi esetek, nem tekinthetők jellemzőnek. Igen fontosnak tartom, hogy a szlovák-magyar ellentétnek nincsenek igazán mély történelmi hagyományai; a két nemzet valójában sosem keveredett fegyveres konfliktusba. Ez talán abból adódik, hogy a szlovák nemzet egésze a Magyar Királyság területén élt együtt a magyarsággal. A magyarországi németeknek volt anyaországuk, a románoknak, horvátoknak is, de a történelmi Magyarország határain túl nem élt szlovák közösség. Tulajdonképpen a szlovákok a XVIII. század elején, a török kor elmúltával Magyarországon belül vándoroltak, az északi vármegyékből lehúzódtak, de nem léptek át országhatárt. Trianonnal keletkezett határ szlovákok és szlovákok közt. Határok vágták el az alföldi szlovákságot a vajdaságiaktól és az Arad, Temesvár környékén élőktől is, ami az ő esetükben különösen fájdalmas volt, mert azelőtt nagyon közel éltek egymáshoz, a családneveik, a nyelvjárásuk, az egész kultúrájuk egyező volt. Békéscsabán még a negyvenes években is a legnagyobb szlovák evangélikus egyházközség működött, Szlovákia területét is beleértve. Elég ránézni az evangélikus nagytemplomra Békéscsaba főterén; valaha negyvenezer lelket számlált a nyája.

- S azt lehet-e mondani, hogy lassan elmagyarosodnak az itteni szlovákok?

- Nem, bár tény, hogy például a romániai szlovákok jóval kevésbé asszimiláltak. A vajdaságiaknál máig természetes kommunikációs nyelv a szlovák, míg Magyarországon elvesztette ezt a funkcióját. De a Délvidéken nincs is ekkora szórtsága a szlovák populációnak, másrészt szintén szláv nyelvű az ország. A magyarországi szlovákok helyzetét az is nehezítette, hogy a negyvenes években a lakosságcserével elment hetvenháromezer emberünk, a helyükre szlovákiai magyarok jöttek, tehát megbomlottak a közösségeink.

- Mi lehet az oka a szlovákiai magyarellenességnek?

- Miroslav Válek író, aki kulturális miniszter is volt, azt mondta: a szlovákok végzete, sorsa a magyarság. A nemzetté válás folyamatához tartozott, hogy a szlovákok a magyarokkal szemben definiálták magukat. Trianon súlyos traumát jelentett a magyaroknak, szétszabdalta Magyarországot, s nem tudtak utána úgy nézni a kisebbségeikre, mint azelőtt; akkor jött a kényszerű névmagyarosítás is. Mivel jelentős magyar kisebbség rekedt az új csehszlovák államban, az ottani szlovákok sokáig tudomást sem akartak venni rólunk, nehogy a magyarok is túl sokat foglalkozzanak a saját kisebbségükkel. Romániában építettek tizenhat szlovák iskolát, tanárokat, papokat küldtek oda. A Vajdaságban szlovák gimnáziumot és kollégiumot emeltek, velünk azonban nem törődtek. Aztán a szocializmus meg az internacionalizmus jegyében már beszéltek nemzetiségi politikáról, csak nem csinálták. Akkor is az volt a cél, Magyarország ne szóljon bele, hogy a kinti magyarokkal mi legyen. Hozzánk úgy viszonyultak: volt lehetőségünk hazamenni, s aki Magyarországon maradt, az nem is szlovák. Ma már azonban újra nincs határ! Szerintem a nacionalizmus is gyengülni fog, bár mindig vannak rá vevők. Aki nem tud igazi programot adni, könnyebb megoldásként választhatja ezt is.

Fuzik János Kesztölcön született 1957-ben. A budapesti szlovák iskolában érettségizett, majd 1981-ben a pozsonyi Comenius egyetemen szerzett újságírói diplomát rádiós szakirányon. A Ľudové noviny című szlovák hetilapnál dolgozott, később a Magyar Televízió szegedi stúdiójánál kilenc évig készítette - gyakorlatilag egyedül - a Naša obrazovka szlovák nemzetiségi műsort. Húsz éve forgat dokumentumfilmeket. 1999 óta az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.


(Magyar Nemzet - Balavány György)



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona