Éledező autonómiamozgalmak a Felvidéken

2008.2.4
Mielőtt megkezdhette volna működését, már be is tiltották az észak-komáromi Bósza János Nomos Regionalizmus nevezetű civil szervezét, amely az autonómia kivívását tűzte ki célul. A szlovák belügyminisztérium január 18-i határozatában az áll: a Szlovák Nemzeti Párt két vezetőjének kezdeményezésére szüntették meg a szervezetet. A belügyi tárca a határozatban azzal indokolja lépését, hogy felszólításuk ellenére egy magyarországi szerveren üzemeltetett honlapon továbbra is az autonómiával foglalkozó témák szerepeltek, és megjegyzi, hogy ezek a témák nem szerepelnek a Nomos Regionalizmus tevékenységi körében.
Bósza János lapunk megkeresésére közölte: magánhonlapjának, a commora.hu-nak hivatalosan semmi köze a Nomos Regionalizmus szervezethez, mint ahogy azt sem tilja semmilyen törvény, hogy valaki az autonómiával foglalkozzon. - A belügyminisztérium megszüntető határozata az alkotmány szabad véleménynyilvánításra és az egyesülési jogra vonatkozó részeinek durva megsértését jelenti - hallhattuk az észak-komáromi vállalkozótól. - Kéttucatnyi társammal együtt tüntetni, küzdeni fogunk mindannyiunk jogaiért - ígérte meg.
Bósza célja egyébként az is, hogy meggyőzze a szlovák lakosságot: autonómiatörekvése nem az ország szétszakítását, szétzilálását célozza. - Nyílt viták vezetnek a szlovák-magyar megbékéléshez, és aki kerüli a vitát, az nem a békesség pártján áll - mondta a Nomos Regionalizmus alapítója, majd hozzátette: minden törvényes utat végigjárnak, és fellebbeznek a döntés ellen.
A komáromi autonómiaharcos egyébként egyeztető tanácskozást szervez egy, a betiltott szervezet alapjain esetlegesen megszervezendő új magyar párt jövendőbeli tagjainak. A találkozó február 16-án kerül sor Dunamocson.
Bósza János a nemzetközi közvélemény figyelmét is rá akarja irányítani a kérdésre. A minap Hannes Swobodának, az Európai Szocialisták Pártja (PES) frakcióvezetőjének írt levelet, amelyben kiemelte: harug, megalapozatlan vádakkal illették őt, amelyeknek céljuk az etnikai alapú diszkrimináció, a felvidéki magyarság további elnyomása, megfélemlítése és asszimilációja.
A komáromi vállalkozó autonómiakoncepciója egyébként igencsak megosztja a felvidéki magyar közvéleményt, hiszen az általa kijelölt országrész magában foglalná Kassát is, így a tervezett autonóm területen messze a szlovákok lennének többségben. Mindazonáltal Bósza az ország belüli önrendelkezést a határok tiszteletben tartása mellett közös területi autonómiábaval, valamint azonos jogokkal, két- vagy többnyelvűséggel kívánná tető alá hozni.

Petheő Attila úgy véli: a felvidéki magyarságnak jelenleg még nincs nyilvánosságra hozott, használható autonómiakoncepciója. Elárulta, hogy készülőben van egy "kiforrottabb terv", de a kezdeményezők nevét - taktikai okból - egyenlőre titokban tartja.

forrás: Magyar Nemzet

Bósza János megjegyzése Petheő Attila titokban tartott tervéről:
Petheő megkeresésemre, hogy közösen hozzunk létre egy tervezetet, azzal utasította el, hogy nemkívánatos személy vagyok, mert lehet hogy a szlovák titkoszolgálatnak dolgozok, - természetesen ami nem igaz, de ezt ő is nagyon jól tudja, csupán a lejáratásomat szolgálja - de egyébként is az MKP vezetősége betiltotta, hogy személyemmel bármiféle kapcsolatot fenntartsanak, adta tudtomra Petheő. Szerintük a pluralizmus gondolata az MKP-s egyeduralmat esetleg veszélyeztetheti, hát jobb lesz csírájában elfojtani minden másfajta tevékenységet, ami a felvidéki magyarságot kivezethetné az egypárti tudatlanságból. Januári 1994-sek találkozójára szerettem volna elmenni (azzal volt meghirdetve, hogy egy autonómiakoncepcióról is vitatkozni fognak, szerettem volna konfrontálni a saját tervezetünket az övékével), de mikor ez Petheőnek email formában tudtára adtam, gyorsan zártkörűvé tette a találkozót, vagyis nemkívánatos személlyé nyilvánítottak. "Nem démonizálni kell, hanem vitatkozni róla" (Duray). Ha Petheő úr ilyen formában képzeli el, egy kiforrottabb terv elkészítését, titokban tartott egyének segítségével, akkor a kérdés az: vajon kinek is akarja a tervezetét felajánlani, ha a közvéleményt és a mások véleményét kizárja egy jó "használható" terv elkészítéséből. Minden terv csak terv marad addig, amíg a nagyközvélemény azt nem vitatja meg és nem fogadja el. Egy tervből pedig csak akkor lesz használható projekt, ha azt a szlováksággal is megvitatjuk és az SK parlamentje is megszavazza létjogosultságát. Tehát úgy nyilatkozni, hogy az egyik terv használhatatlan,- ami már a nyilvánosságra került, CA terve - a nemlétezőt pedig felmagasztalva használhatónak nyilvánítani egy kicsit elhamarkodott véleménynek tartok.
A lenézés taktikájának és a mököpös mindentudó kékvérűségi okoskodásnak már véget kéne vetni. Talán ép itt van az ideje, hogy az egyszerű polgár (civil), véleményét is illene meghallgatni és nem pedig titokban értünk és nélkülünk szervezkedni, terveket készíteni. Az MKP-s uraknak pedig le kéne szállniuk arról a magas lóról és meg kellene győzniük a felvidéki magyarságot, hogy tehetségük legjavával szolgálni szeretnék, nem pedig szolgának nézik az 550 ezer magyart.