Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Nyelek és figyelek, ...befejeztem?
Március 15-e üzenete
Legyen béke, szabadság és egyetértés!



Nyelek és figyelek, ...befejeztem?

2008.3.15
Nyelek és figyelek

Nyelek egyet és a kérdések tömkelege suhan át az agyamon, miért az őszinteség helyett a magát mentegető képmutatás, a depresszió és a beteges bizalmatlanság cinikus hitetlensége irányítja a döntéseinket, ....cudarul át vagyok verve. Na igen, a rebellis zajos kisebbség tagja vagyok, voltam.

Figyelek, hisz kicsinyes, szűkmarkú kapzsiságunk annyira orcátlanná tett bennünket, hogy önkielégülésünket a hazugság igazságtalanságaiban leljük meg. Akkor is tolvaj után kiáltunk, amikor már nincs mit ellopni tőlünk. Majd gyáván kimagyarázkodás képpen, önmagunk között megtaláljuk a tolvajt és az áldozatot is. Közben az igazi bűnöst nem merjük nevén szólítani, - a szlovák nemzetállami asszimilációs politikát - inkább a sajátjainkat nevezzük becstelennek, sziszes ügynöknek és hiteltelennek. Ha állandóan csak önmagunkat vagyunk képesek leköpni, s mindezt ráadásul gyávaságból tesszük, akkor azt meg is érdemeljük.
Gyáva nemzetnek nem nem lesz megmaradása, hazája pedig pláne nem.
Az a sunyi, gyáva és hiteltelen, aki meghunyászkodva és megalkuvásból vádolja a hiteltelenséggel a cselekvőket, a megmaradás útvonalának a kitaposóit. Undorodom az olyan nemzetmentőktől, akik két lovon ülve MKP-s tagság előnyeit élvezve önrendelkezést emlegetnek, de tenni már nem mernek, szószátyárok és azokat nevezik hiteltelennek, akik már letették a névjegyüket, hozzájárulásukat a felvidéki magyarság megmaradásának az útvonalán. Ezek előttem az un. 1848-as csupa kisbetűs ridegváryak és az 56-os kádárok. Sunyi és álszent nemzetrombolók utódai, sajnos ma is itt élnek közöttünk, óvatoskodnak, s közben tömik a zsebeiket, csöndességre intenek minket, szerintük csak rosszabb lehet, ha az azonos jogokat követeljük. Sokan kérdezhetitek, miért ezek az erős szavak? Erős szavak? Dehogyis, a szerénység és a békésség töltetével lövöldözök, kérek, szinte könyörgök, de meddig. Mikor mondjuk ki, mikor lesz merszünk, itt a vége ma már nem kérjük a jussunkat, elvesszük ami a miénk!!! Ez csupán az igazság szava. Addig míg tűkeresés közepette, a gerendákban bugdácsolva nem lesz lesz hathatós autonómiaiharc, fogyni, veszni fogunk, 20-30 év múlva elveszünk. Egy frászt, ébredjünk és merjünk!!! Ébredjünk Csipkerózsika álmunkból és merjünk, ha kell hangosan, ha kell az utcán is, közösen, egy célért hazánkért, népünkért, megmaradásunkért kűzdeni összefogni.

Él még bennünk a becsület?

Igenis él, van itt sok becsületes ember, aki tenni szeretne a felvidéki magyarság megmaradásáért, de sajnos eszközök hiányában, amelyeket az egyes kapzsi mököpös pribékek elloptak (nak) és egymás között szétosztva élősködnek közöttünk(erre sok bizonyíték van) - tisztelet a kivételnek, mert ilyenek is vannak, csak az ő szavuk háttérbe van szorítva, vagy nem mernek a talpukra állni hitüket vesztve - , addig nagyon nehezen tudnak a hiteles emberek labdába rúgni. Itt van Duray is, aki ha a bátorságát újra összeszedi, visszaterelheti önmagát a helyes útra. Meg kell szabudulnia a korrupt MKP-s csak a saját érdekeiket képviselő és zsebeiket tömő álszent magyar képviselőktől. Az aljas képmutatókkal tele van az MKP. A bűnösök álszent igazságát, az őszinteségnek és a bátor kiállásnak kell felváltania. Az MKP-t új és a ténylegesen magyar érdekeket felvállalni képes, minden Dél-felvidéken élő polgár, azonos jogokon alapuló pártjává kell átformálni. Az MKP-t, - a gazemberektől és a karrieristáktól megszabadítva, majd a történelem szemeteskosarába dobva őket,- a becsületesség mesgyéjén újjá kell szervezni, a magyar érdekekért hathatósan kűzdeni képes párttá átalakítva. Ekkor lesz megmaradás. Tökéletes és hibátlan emberek nincsenek, de a magyar érdekeket eláruló képviselőket ki kell rúgni. Ha önmaguktól nem fognak rájönni, hogy kikről is van szó, majd mi segítünk megnevezni őket. Az ellopott vagyon egy részét adják vissza a jogos tulajdonosának a felvidéki magyar népnek, vagy pedig legalább hathatós módon támogassák a felvidéki magyar nép autonómiaharcát, egy a felvidéki nép által létrehozott alapítványon keresztül, ez nem kérés ez kötelesség, parancs. Az alapítvány felügyelete hiteles emberek és a nép megbízottjainak, hathatós felügyelete alatt történik majd, csakis a megmaradás ügyének a sikerrevitelére szabad felhasználni. A tenniakarók becsületességét is ki kell vinni az utcára, az azonos jogok mesgyéjén naponta követelni kell a jussunkat, az egyforma jogokat, nem baj ha a kezdetekben csak páran leszünk, másnap tizek, százak, ezrek fogják követelni ami jár nekünk, őshonos népként, a felvidéki magyar nép megmaradását ezeréves szülőföldjén.

....de lesz még feltámadás Felvidéken, a hit, az akarat és a tenniakarás kitaposatlan egyetlen járható útvonalán. Aki hisz benne cselekedni fog és csatlakozik hozzájuk, de legalább is lehetőségeinek a mértékében segíteni fogja a közös ügyet, aki nem az gyáván féligazságokat, hazugságokat terjeszt majd, ahogyan azt eddig is tették.



Március 15-e üzenete

Itt az idő, eljött a mi óránk,
Az igazságtétel ideje.
Bújjunk patyolatingbe, s ocsudjunk,
Szabaduljunk meg a múlt béklyóitól,
Tehetlenségünk kínzó rabláncától,
Keressük és találjuk meg végre
önmagunkban a jót, a bátorságot.
Követeljük a jogos jussunkat,
A megmaradás azonos jogát,
Hirdessük, hogy feltámadt
a felvidéki magyar nép,
Ezeréves szülőföldjén,
Hitét, önmegbecsülését megtalálva,
Visszaköveteli ellopott örökségét,
A földet, a hazát, a miénket.
Betelepedtek házainkba,
Őseink örökségét elvették,
Kiátkoztak minket....
De ami még megmaradt,
A legelőinkből, a jussunkból,
Már nem adjuk.
A csorvas himpillér tolvajnak
ezért azt üzenjük,
Vagyunk és maradunk.
Mi itt születtünk, itt éltek, haltak őseink,
Nagyapáink, nagyanyáink
Magyarként, magyarnak.
Ha tetszik, ha nem
Ami miénk, a miénk is marad,
Instálást kerülve visszavesszük,
Pajtáinkat, földjeinket,
Megmaradásunk örökségét.
Mi vagyunk itt idehaza
Mi vagyunk e föld őshonos népe,
Mi vagyunk a Felvidéki Magyar Nép.
Nem kérünk a Benes-dekrétumokból,
A betelepült vasutasokból,
Hivatalnokokból és a katonatisztekből,
Nem kérünk a minket szülőföldünkről,
Elkergetni, s a Dunába fojtani akaró
Betolakodók utódaiból sem,
Elég volt az asszimilációból, a megaláztatásból.
Nem kérünk a megkülönböztetésből,
Szlotákiából, sem a nemzetállami elnyomásból.
Nem kérünk a “többletjogokból”,
Csak az azonos jogokat kérjük, követeljük.
Pellengérre állítjuk a területrablókat,
Toportyánlelkű csontszáraz nézeteikkel.
S ha nem kapjuk meg, ami jár nekünk,
Hát, mindezt visszavesszük,
Mindezt visszavesszük,
Visszavesszük, ami a miénk volt
és ma is a mi tulajdonunk.

Én befejeztem, visszadom, átadom a terepet az önrendelkezés régi és új fáklyavivőinek.
Duraynak, Simonoknak, Csákyknak és Bugáristáknak és azoknak akik szeretik a talpnyalást és talpnyalóikat, bizonyára majd eredményesebbek lesznek és kiharcolják az önrendelkedést. Sok sikert kívánok nekik, nektek.
Nyelek, figyelek, ... befejezhetem, a függetlenségem és a becsületességem számomra a legjobb politika, de ehhez becsületes partnerekre és politikusokra van szükségem. Tévedtem amikor azt hittem, hogy elég akarni a jót, beismerem a rossz megint győzedelmeskedett, s ránk telepedett a semmi?!A Felvidéki magyar nép pedig azzá válik, amivé a becstelen politikusai teszik majd, semmivé szolgává.

forrás: CA - Bósza János

Egy "bunko" nevezetű forumozó véleménye a bumm.sk oldalról, az autonómia reális cél vagy utópia témából:
Tisztelt uram, Megírom mi a baj magával, nem baj csak észrevétel :
Maga nem illik ebbe a szerepbe amit magára vartak ! / Ja hogy saját maga vállalta...hm.../.
Nincs diplomata érzéke, nincs háttere, hiányzik magából a disztingvált hangnem, engedi kiprovokálni magát, személyskedik, nincs politikai érzéke, sajnos végzetsége sem.
Nem mondom hogy gonosz ember, felnevelt / bár szlovák szellemiségben / három gyermeket, tudtommal nemcsinált semmi rosszat sem másoknak azonfelul hogy nem erre a szerepre tetremtetet, így nevetségessé válik nem csak maga és családja hanem az esetleges magyarok is akiket maga sehogyan sem tud képviselni mivel nincs reális alapja, csak bajt hozhat reánk.
Kérem szépen, hadja rá másokra, elég volt, menjen kertészkedni vagy finom palacsintát csinálni. Ez nem sértés ! Ez van.



Mit kíván a FELVIDÉKI MAGYAR NÉP!






HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona