Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció


Heti Válasz: Dehogy vagyok irredenta!

2008.2.23
Interjú:
„A szlovák alkotmány szerint határváltoztatáshoz kétharmados parlamenti többség kell vagy népszavazás. El tudja képzelni, hogy tíz százalék magyarral ez lehetséges?”

„Dehogy vagyok irredenta!”

Autonómiát követel a Felvidéken, s hogy szavainak súlyt adjon, tévévitára hívta a magyargyűlölő Ján Slotát. Északi szomszédunk állampolgáraként öntudatos magyar, de gyermekei jobban beszélnek szlovákul. Szerinte az irredenta törekvéseknek épp az önrendelkezés vethetne gátat, s már meg is rajzolta az általa tervezett autonóm terület térképét. A komáromi Bósza János vállalkozót egyszemélyes mozgalmáról faggattuk.



Estefán Zsolt



Nem fél, amiért szinte egyedül vágott bele a felvidéki autonómia ügyébe?

– Arra is fel vagyok készülve, hogy becsöngetnek hozzám és bilincsben visznek el. Áprilisban lesz két éve, hogy honlapot akartam nyitni. Azon gondolkodtam, milyen témát tegyek föl rá. Az autonómia tabu nálunk, pedig a Székelyföldön felkapott volt már akkor is. Nem voltam tisztában azzal, mi is az autonómia, ezért beírtam az internetes keresőbe. Szlovákiával kapcsolatban egy cikket adott ki, azt, ami Duray Miklós honlapján szerepelt. Így kezdtem el feltölteni a honlapomat.

Mit szólt kezdeményezéséhez a Magyar Koalíció Pártja, a felvidéki magyarság politikai csoportosulása?

– Már 2006-ban megpróbáltam felvenni velük a kapcsolatot, de amikor meghallották, hogy autonómia, elzárkóztak. Akkor még éppen kormányon voltak, nem szerepelt a programjukban az önrendelkezés. Nyílt levélben szólítottam meg őket, hogy vállalják az ügyet. Duray úgy reagált, hogy ez a párt közgyűlésének feladata – aztán tavaly márciusban a közgyűlés a tisztújítással telt el, tehát megint akadt ok az elodázásra.

Civil egyesületét, a Nomos Regionalizmust tavaly decemberben bejegyezték, aztán idén januárban mégis törölték.

– December 10-én küldtem el a bejegyzési kérelmet a belügyminisztériumba. A törvény szerint ha nem találnak kifogásolnivalót, tíz napon belül vissza kell küldeniük a polgári társulás bejegyzését. A borítékon január 4-i a pecsét. A levelet 6-án kaptuk meg. Bizonyára utólag dátumozták a határozatot december 21-re, hogy betartsák a törvényt. Ez volt a negyedik bejegyzési próbálkozásunk július óta. Már az első esetben is törvényellenesen utasították el; arra hivatkozva, hogy nincs önrendelkezésre jogunk, belekötöttek a Felvidék és az autonómia szavakba. Határváltozást, revíziót emlegettek. Erről szó sincs – dehogy vagyok én irredenta! Az autonómia-tervezetünkben leírtuk, hogy tiszteljük a határokat.

Miért zavarja ennyire a szlovákokat és a szlovák hatóságokat egy civil kezdeményezés?

– A harmincas években Andrej Hlinka néppártja Szlovákia politikai autonómiára törekedett Csehszlovákián belül, mert a szlovákok az ország megalakulása fejében ígéretet kaptak erre. Aztán a csehek azt mondták, hogy ha a szlovákok megkapnák az autonómiát, biztos el akarnának szakadni. És igazuk is lett. Azóta ha valaki kiejti az autonómia szót, biztosak benne, hogy ez a hátsó szándéka.

Riasztó példa lehet a Szerbiától most elszakadó Koszovó esete.

– Tudomásom szerint Európában autonóm területből még sosem jött létre önálló állam. Még Koszovó sem így fog megszületni, mert elvették a korábbi autonómiáját. Szlovákia sem autonómiából jött létre. Amikor a polgárok jogai érvényesülnek, használhatják a nyelvüket, van zászlajuk, akkor minek az önállóság? A szlovákoknak is úgy kellene gondolkodniuk, hogy megadják az autonómiát – amiből aztán soha nem lehet határváltozás, mert nem lesz senki az EU-ban, aki ezt támogatná. Egyébként a szlovák alkotmány szerint határváltoztatáshoz kétharmados parlamenti többség kell vagy népszavazás. El tudja képzelni, hogy tíz százalék magyarral ez lehetséges?

Érvelhetnek azzal is a szlovákok, hogy nem lehetne összefüggő területű magyar autonómiát kialakítani.

– Mi azt javasoljuk, hogy egy területen mindenkinek azonos jogai legyenek: hogy a felvidéki magyarság a szlovákokhoz hasonlóan használhassa a nyelvét, és legyen saját iskolarendszere. Ami a szlovákoknak természetes, járjon a magyaroknak is. Az a jelszónk, hogy a szlovákokkal közös területi autonómia, azonos jogokkal.

És miért pont az úgynevezett Hodza-Bartha vonalra esett a választásuk?

– Az 1918-as, három hétig érvényben lévő Hodza-Bartha vonal lehetne a terület északi határa, a déli pedig a jelenlegi magyar-szlovák határ. Az első világháború után ezen a területen még 90 százalékban magyarok laktak. Ez most 35-38 százalék. Sok magyar azért támad, mert ott akarok autonómiát, ahol ők kisebbségben vannak. Erre azt mondom a szlovákoknak is, hogy nyugodtan megadhatják az autonómiát, mert továbbra is övék marad a többség tehát a határok megváltoztathatatlanságának a garanciája.

Magyar iskolák most is működnek. Ez nem elég ellenérv?

– De hiányzik a megfelelő közeg. Sajnálatos módon a magyar szülők és a vegyes családban élők inkább szlovák iskolába adják a gyermekeiket. Az MKP bűne, hogy nem beszél nyíltan erről. Pedig itt szó sincs autonómiáról, csak azonos jogokról.

Önnek szlovák a felesége. Három gyermekük milyen iskolába járt?

– Kapok elég bírálatot, mert szlovák iskolába adtam a fiaimat. Magamon érzem annak a légkörnek a hatását, amit meg kellene változtatni. Még kisiskolások voltak a fiaim, amikor hazahozták a bizonyítványt, abban pedig nemzetiségként a szlovák szerepelt. Ha a magyar szülő szlovák iskolába adja a gyerekét, automatikusan szlováknak tekintik.

Tudnak magyarul a fiai?

– Jobban tudnak szlovákul, mint magyarul, de nem jelent gondot magyarul beszélni velük. A családban jobbára a szlovák a közös nyelv. Amióta az autonómiával foglalkozom, jobban odafigyelek, hogy magyarul is beszéljek a fiaimhoz. Főleg a legkisebbhez. Ami már megtörtént, azon nehéz változtatni.

Az ön példája is azt mutatná, hogy az asszimiláció megállíthatatlan?

– Ezt rafinált asszimilációnak nevezem, mert a törvényekben nem szerepel, hogy valaki nem küldheti magyar iskolába a gyerekét. Csakhogy ebben a közegben a szülők tudat alatt elraktározzák azokat az információkat, amelyek az asszimiláció irányába hatnak. Miért nem követelte például az MKP, hogy a szlovák iskolákban választható nyelv legyen a magyar? Hetente egy óra is sokat jelentene.

Lát esélyt a változásra?

– Az autonómia mindezt orvosolná. Baszkföldön olyan családokban, ahol már a szülők sem beszélik a nyelvet, beadják a gyerekeket baszk iskolába, ott pedig visszaasszimilálódnak.

Január 14-én a Szlovák Nemzeti Párt alelnökével, Jan Slota helyettesével vitázott a TA3 hírtelevízióban, ám szavai elutasításra találtak. Vannak megértőbb hangok is a szlovákok között?

– Miroslav Kusy politológus kijelentette, hogy autonómiáról vitázni vagy azt békésen követelni nem törvényellenes. Az pedig elképzelhetetlen, hogy az alkotmányban tiltsák meg az autonómiát. Ami a tévévitát illeti, Anna Belousovova azt mondta: a polgári társulásunk meg lesz szüntetve. A riporter visszakérdezett, mire azt válaszolta, hogy tévedés a bejegyezésünk. Ez nyílt nyomásgyakorlás a belügyminisztériumra.

Nem meddő a vita?

– Szélsőséges állásponttal nem lehet vitázni, ugyanakkor csak a viták visznek előre, még ha először veszekszünk is. Az első lépés már megtörtént, és ezt sok fiatal észrevette. Egyikük blogjában azt olvastam, hogy a Felvidéken január 14-én új időszámítás kezdődött, mert a televízióban valaki az autonómiáról, az azonos jogokról, az asszimilációról beszélt. Ha a fiatalok merik vállalni az ügyet, akkor már nehéz lesz megállítani. Olvasok szlovák fórumokat is, úgy veszem észre, eltűnt a szélsőséges stílus, tárgyilagosabban kezdenek hozzáállni az autonómiához. Látják, hogy Slota őrült.

Egy politikai erő sem támogatja, mégis híresztelések kaptak lábra, hogy kinek az érdekeit szolgálja, kinek lehet az ügynöke.

– Slota azt nyilatkozta, Budapesten jártam, hogy a Fidesszel tárgyaljak. Elhangzottak olyan vádak is, hogy a Fidesznek és az MKP-nak vagyok az ügynöke, meg a magyar titkosszolgálatnak. A kassai Korzár lap azt írta, provokátor vagyok, az SNS ügynöke, és lehetséges, hogy az orosz titkosszolgálat embere. Rengeteg őrültséget hallottam.

Mennyien lehetnek, akik támogatják az elképzeléseit?

– Nyáron, az alakuló gyűlésünkön huszonnégyen vettünk részt. Akkor azt ígértem, hogy egyedül végigviszem a bejegyzési folyamatot. Azóta már sokan jelezték, hogy ha összehívjuk a közgyűlést, szeretnének eljönni. A beadványokhoz ugyanakkor jogász szükséges, utazni kell, ez pedig sokba kerül. Az is lehet, hogy abbahagyom, ha egyedül maradok. Slota kijelentette, hogy Szlovákia elsőszámú ellensége lettem. Egyedül álljak szemben egy országgal, amikor azzal vádolnak, hogy szét akarom zilálni az államot? Ha igazak lennének a vádak, akár tíz év börtönt is kaphatnék. Ha a magyarságot nem fogja érdekelni az autonómia, minek csináljam?

Pedig most azt tervezi, hogy a polgári társulást párttá szervezi. A Nomos-Mozgalom a Regionalizmusért kikre számít majd, ha egyszer végre bejegyzik?

– A Hodza-Bartha vonaltól délre lakók közül 450 ezer magyar. Félmillióan élhetnek vegyes családokban. Ők most inkább szlovák pártokra szavaznak, mert a másik oldalon csak az MKP van. Ha őket megnyerjük, segíthetnek az autonómia megteremtésében. Ha lenne rá lehetőség, tízből legalább öt-hat család úgy döntene, hogy magyar iskolába adja a gyermekét. Akkor 20-30 év múlva megfordulna az asszimiláció. De azonos jogok nélkül addigra a Csallóköz magyar egysége is megszűnik. Például Magyarbél 1910-ben 95, a 2001-es népszámláláskor viszont már csak 43 százalékban volt magyar. Mivel közel van Pozsony, nemrég úgy döntöttek, hogy lakópark épülhet a faluban, golfpályával. Ki fog ott letelepedni?

Tehetősebb szlovák családok Pozsonyból.

– Ott tíz év múlva már egy magyar sem lesz. Ez a legdurvább asszimiláció Trianon óta. Most nem a két világháború közöttihez vagy utánihoz hasonló betelepítés, hanem piaci alapú bevándorlás zajlik. Már Somorján, Bugár Béla városában is többségben lehetnek a szlovákok. Dunaszerdahelyen 90-10, Komáromban 60-40 százalék a magyar-szlovák arány. Azt mondják, hogy Szerdahely mégis hamarabb el fog esni, mint Komárom.


forrás: Heti Válasz





HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona