Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Ami Bugár Béla dunaszerdahelyi elnöki beszédéből kimaradt.

2008.3.26
Első rész

A felvidéki és szlovákiai politikai viszonyok bizonyos fokú ismeretében, talán érdemes megvilágítani Bugár Béla MKP elnök dunaszerdahelyi kongreszusi beszédét. Érdekes módon ezzel nem igen foglakozott a magyar sajtó, sem a magyarországi, sem a szlovákiai. Több köztiszteletben álló magyar politikus, például Tőkés László, nem vett részt a kongresszuson. Jelen volt viszont a magyar kormány képviselője Németh Zsolt, Surján László kepviselő, ismert PPE vezető, valamint Szabó Tibor a HTMH elnöke.

Előre is bocsájtom célom nem Bugár Béla szavaival élve "hangulatkeltés", hanem információ és meg inkább egy az MKP politikájával kapcsolatos vita kialakítása.

A kongresszusi beszédet a "Képesifi”-ből vettem át és megpróbáltam ékezetekkel kiegészíteni. Idézőjelbe tett kommentáriamat N. I. iniciálé vezeti be. A beszéd és a hozzászólás hosszú, ezért két részben kívánom közölni.

István NÁDASDI (Belgium)



“Bugár Béla, elnök beszéde az MKP III. Kongresszusán“

„ Tisztelt Kongresszusi Küldöttek, tisztelt Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!“

„Örömömre szolgál, hogy üdvözölhetem Önöket a Magyar Koalíció Pártjának III. Országos Kongresszusán. Nagyon jelentős időszakot tudhat maga mögött a szlovákiai magyarság politikai képviselete. Össze kellett kovácsolnunk, egységes egésszé kellett olvasztanunk azt apártot, amely három, közös célokat valló, de eltérő politikai gondolkodású és hitvallású mozgalom tagjaiból állt össze. Nyugodt lélekkel kijelenthetem, hogy az egységesülés folyamata végérvényesen lezárult.“

N. I. Azoknak a száma, akik a párton belül és kivül elégedetlenek a KP politikájával jelentős, és egyre növekszik. Erre mutatnak rá az MKP OT párkányi és somorjai gyűlésén elhangzottak, valamint a dunaszerdahelyi kongresszusról szóló hírek. Bugár Béla minden áron biztosítani akarja a pártfegyelmet, nem veszi figyelembe azt, hogy az MKP egy etnikumot képviselő gyűjtőpárt, amelyben a platformok kialakulását kellene elősegiteni és nem fenyegetésekkel és ellehetetlenítéssel élni a pártfegyelem megszilárdítása érdekében. Demagógnak tartom azt az állítást, hogy a pártegységesítés végérvényesen lezárult. Felvidéken egyre többen beszélnek egy új magyar párt megalakításának szükségéről. A kérdés inkább az, hogy ez az MKP hasadásából, vagy egy új párt alakításából fog megszületni.

Nem kapunk választ arra, hogy olyan személyiségek, akik a választási eredmények alapján jogosultak (nevezetesen: Balassa Zoltán vagy Popély Gyula) voltak két megüresedő MKP képviselői hely betöltésére miért lettek "kigolyózva", éppen egy a mecsiári politikára visszavezethető jogszabályra hivatkozva?


“E pillanatban a Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai magyarság egységes, legitim politikai képviselete, amely határozott célokkal és jövőképpel rendelkező, standard európai néppárt.“

N.I. Valóban ebben a pillanatban! Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a kierőszakolt, tekintélyelvű módszerekkel biztosított helyzet tartós lesz. Az MKP egy olyan párt, amelyik nem vállalja a szlovákiai magyar közösség autonómiájának ügyet, nem rendelkezik jövőképpel, és nem követeli a magyar közösség számára az európai standardokat.

“Mi sem igazolja ezt jobban, mint az a tény, hogy 2000-2001-ben két olyan jelenős európai szövetség is a tagjává választotta a Magyar Koalíció Pártját, mint amilyen az Európai Néppárt és az Európai Demokrata Unió. Különösen az Európai Néppártba való felvételünk jelzi az MKP külpolitikai súlyának növekedését, hiszen az EPP alkotja ma az Európa Parlament legerősebb és legnépesebb frakcióját, s nyilván az sem véletlen, hogy Szlovákiából jelenleg egyedül az MKP rendelkezik a teljes jogú tag státuszával.”

N. I. Valóban a Néppárti tagság egy erősen megkerdőjelelezhető eredmény. Az Európai Néppártban az MKP teljesen súlytalan. Az Európai Néppárt eddig nem jeleskedett a kisebbségi közösségek védelmében. Éppen ezért, például a baszkok elhagyták az EPP-t, annak ellenére, hogy annak alapító tagjai voltak. Valószínű, hogy egy más EU parlamenti frakcióhoz való csatlakozás kedvezőbb nemzetközi környezetet teremtett volna az MKP politikájához. Ettől fuggetlenül, sok néppárti politikus, a vezetők közül is, felteszi a kérdést, hogy ha a felvideki magyar közösség sorsa ilyen aggasztó (ami a szerdahelyi kongresszus is igazol), akkor az MKP miért nem áll ki europai porondon nyiltan programjának megvalósitásáért. Ez persze vonatkozik a budapesti EPP-re es kormányra is. Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Az MKP szószólói valóban némák az EU porondon. Ezért a tehetetlenségért, illetve következményeiért a közeljövőben az MKP vezetőknek vállalni kell a felelősséget.

"Annak érdekében, hogy az egységesülés folyamata a párt struktúráiban is lejátszódjon, szükség volt arra az alapszabály-módosításra, amelyet a párt II. Országos Kongresszusa fogadott el. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy az újraregisztrálással rendet teremthessünk tagnyilvántartásunkban, a tagsági díj bevezetésével és az ún. szolidaritási alap kialakításával tagszervezeteink önálló bevételre is szert tehetnek, hogy a tagsági igazolványok kiadásával egyértelművé vált a párttagság ténye."

N.I. Addig tehát nem volt tagsági dij, rendezett tagnyilvántartás. Az ilyesmiről mondja a magyarországi politikai zsargon, fantomszervezet. Az MKP eddig egy kitartott párt lett volna? Ha igen ki által?

„Az újrabejegyzés után a Magyar Koalíció Pártjának 9 032 tagja és 485 alapszervezete van. Nagyon remélem, hogy ez a taglétszám növekedni fog, hiszen a párt erejét a tagok és támogatók széles köre jelzi a legjobban. Éppen ezért úgy vélem, hogy a Magyar Koalíció Pártjának nyitott és integráló pártnak kell lennie. Olyannak, amely képes a különböző műveltségű, gondolkodású, vallású szlovákiai magyarokat tömöríteni."

N.I. Az MKP nem tartott igényt az 1968-as csehszlovákiai magyar emigránsok segítségére. Miért? Sokan köztük a befogadó ország intellektuális elitjéhez tartoznak és sokkal fiatalabbak, mint peldául az 56-os magyarok.

„Nem véletlenül mondom el ez most. Nem kerülhetem meg ugyanis, hogy ennek kapcsán felhívjam a figyelmet egy jelenségre, amely több helyi szervezetünk esetében felmerült. Párttagsági kérelem elutasításáról csak olyan esetben döntsön a helyi szervezet, ha erre valóban komoly oka van. Több esetről van tudomásunk, amikor személyi ellentétek és a helyi szervezet egyes tagjainak elutasító magatartása miatt értékes, közösségformáló személyiségek nem léphettek be a pártba.“

N. I. Igen, ez a megélhetési politikusokra jellemző magatartás. De talán a felső pártvezetésnek is ezen a téren példat kellett volna mutatni (lásd a már emlitett Popély Gyula és Balassa Zoltán esetét).

„Én ezt nagyon elítélendőnek tartom és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezzel kapcsolatosan szükség lesz néhány apró alapszabály-módosításra is. Ezekre részleteiben majd a párt következő Kongresszusán térünk vissza. Ugyancsak alapszabályt érintő probléma a párttagok átlagéletkorának kérdése. Nem szeretnénk, ha a Magyar Koalíció Pártja csupán az idősebb generáció pártja lenne. Szeretnénk bekapcsolni a politizálásba az ifjúságot is, és szükség van az alapszabályon belül annak biztosítására, hogy folyamatos legyen a tagság utánpótlása. El kellene gondolkodnunk hosszútávon azon is, hogy milyen hatékony módszert találhatnánk a fiatalabb generáció bekapcsolására, aktivizálására. Két járható utat látok ennek a kérdésnek a rendezésére: vagy egy együttműködési szerződés megkötését valamely jól működő önálló ifjúsági szervezettel, esetleg szervezetekkel, vagy pedig saját ifjúsági tagozat létrehozását. Ez utóbbira nagyon sok pozitív példa van mind a szlovák, mind pedig a magyarországi politikai pártok esetében. Nagyon fontosnak tartanám, ha erről egy párbeszéd indulna meg párton belül, illetve a meglévő ifjúsági szervezetekkel, s optimális megoldást találnánk. Úgy vélem, ennek az egyeztetésnek megfelelő fóruma lehet a párt ifjúsági tanácsa, s amennyiben politikai döntés szükséges, úgy azt a párt Kongresszusa hozhatja meg a pártépítés problémáinak felvázolásán túl, azonban rendkívül fontosnak tartom, hogy elvégezzük, az 1998 óta eltel tidőszak értékelését elsősorban a párt választási programja téziseinek tükrében. Mi az, amit ebbôl a programból kormányzati célkitűzésként sikerült elfogadtatnunk, s melyek azok, amelyek ezekből a megvalósulás irányába tartanak. Elégtétellel nyugtázhatjuk, hogy a pártprogramban kiemelt célok jelentős részét sikerült beépíteni a kormányprogramba – még ha nem is minden esetben olyan megfogalmazással, amely garanciákat nyújtana a megvalósításukra. Az elmúlt két év parlamenti és kormányzati harcai éppen a kormányprogram s a koalíciós szerződéspontjainak betartatására irányultak. »

N.I. Tehát a "demokratikus centralizmus" szellemében az MKP szándéka az, hogy ellenőrzése alá helyezze a szlovákiai magyar szervezeteket.

« Megállapíthatjuk, hogy valamennyi koalíciós partner közül a Magyar Koalíció Pártja volt a legkövetkezetesebb élenjárója a kormányprogram s a kormánycélkitűzések teljesítésének. Nem mondhatom, hogy ez sikerként volna elkönyvelhető, hiszen a kormány alapdokumentumainak betartása az akadálytalan és célirányos kormányzás egyetlen lehetséges útja, ám ez ebben az országban sajnos nem természetes. »

N. I. Természetesen, Bugár Béla nem tesz említést arrol, hogy a "hatalomgyakorlás" érdekében az MKP vezetősége már eleve lemondott három alapvető magyar közössegi igenyről, az autonomiáról, az önálló magyar egyetem létesitéséről, a benesi dekretumok visszavonásáról, valamint az abból következő jóvatételi igenyekről. Tegyük fel a kérdést, ki hatalmazta fel erre az MKP-t? Ez a lemondás végleges, vagy csak a kormányzati periódusra érvényes? Úgy tűnik, hogy az MKP útja járhatatlan, hiszen a kormány eddig rendszeresen nem tett eleget azoknak a nagyon lefaragott követeléseknek, amelyeket MKP megpróbált beilleszteni a kormányprogramba. Nyugati gyakorlatban egy párt hasonló esetben már hátat fordított volna a kormánynak. Persze, Szlovákia nem nyugat, nem Európa és az MKP vezetői nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal.

“A kormányzás általános jellemzőjének a késlekedést és a megoldások elodázását tartom. A Mikuláš Dzurinda által vezetett kormány megalakulásakor zászlajára tűzte gazdasági, társadalmi és szociális területeken a radikális strukturális átalakítást. Meghirdette a széleskörű reformot, ám a megvalósítás szinte valamennyi területen késik. E késlekedés a koalíciós huzavonáknak, és baloldali érzelmű koalíciós partnereink magatartásának következménye.”

N. I. Az átalakulás nemcsak késik, de gyakorlatilag az alapvető magyar érdekeket a szlovák kormanypartok kioperáljak abból amit elfogadtak. Ez a politika nem más, mint az, amit Szőcs Géza faszadizmusnak nevez, azaz "látszólagosság", amely a nyugati es a magyar közveleményt felrevezeti és szlovákbarát EU határozathozóknak alibit szolgáltat. Úgy tűnik az MKP-nak a kormányban való részvétele nem eszköz, hanem cél.

“A pártprogram fő célkitôzései közt szerepelt a szlovákiai kisebbségek jogállásának megerősítése s ezzel kapcsolatban alktománymódosítás elfogadása. A célunk az volt, hogy a nemzetállam elvét rögzítő alkotmány helyett egy az ország polgári jellegét és többnemzetiségű voltát megerősítő alaptörvényt fogadtassunk el. E cél megvalósítására két lehetôséget láttunk. Az egyik egy teljesen új alkotmányszöveg eőôterjesztése, amelyre azonban nem láttunk politikai akaratot partnereinknél, a másik a jelenlegi alkotmánytörvény módosítása, amely annak minden lényeges pontját érintené s ennek következtében mód nyílna a szlovákiai magyarság és az itt élő nemzeti közösségek jogállásával kapcsolatos fejezetek megváltoztatására különös tekintettel a preambulumra.”

N. I. Valóban nem a preambulum a lényeges, habár rendkívülien érdekes olvasmány, hanem sok más, ami benne van a szlovák nemzetállam alkotmányában vagy éppen hiányzik belőle.

“A kisebbségek jogállásának biztosítása érdekében kezdeményeztük a szlovák alkotmány preambulumának megváltoztatását, amely azonban – koalíciós partnereink politikai akaratának hiánya miatt – nem került be az alkotmánymódosítás képviselői javaslatába.”

N. I. Az az érzésem, nemzetközi nyomásra ez elérhető lett volna. Probálták-e ezen a téren időben megtenni a megfelelő lépéseket a fontosabb európai szervezeteknél? Remélem az MKP külügyérei teljesítettek ezen a téren is a kötelessegüket? Kár, hogy Bugar Béla, Markó Béla es a magyar külpolitikusok olyan előszerettel használják a kisebbség szót. Ez valóban egy kisebbségi érzetet fejez ki. Öntudatosan, mit Nyugateuropában, közösségről kellene beszélni. A kifejezések használata a politikában sem ártalmatlan.

"Ezért a képviselői frakciónk úgy látta jónak, hogy ne adjuk aláírásunkat egy olyan javaslathoz, amelybe legfontosabb célkitűzésünk nem kerülhetett bele. Ettől függetlenül természetesen az alkotmánymódosítás parlamenti vitája során be fogjuk terjeszteni saját módosító indítványainkat. Rögtön a választási ciklus elején elkezdődött a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadtatása érdekében folytatott küzdelmünk. Hosszas egyeztetési folyamat előzte meg a törvény parlamenti vitáját, amely nem volt mentes félreértésektől és különféle magánkezdeményezésektől. A Magyar Koalíció Pártja elkészítette saját nyelvtörvény- javaslatát, ám a koalíciós partnerek erről nem voltak hajlandók tárgyalni. Végeredményképpen olyan javaslat született, amellyel az MKP parlamenti képviselői nem tudtak azonosulni, s tiltakozásuk jeléül ellene szavaztak.”

N.I. Álljunk meg egy pillanatnyira! Valóban a nyelvtörvenyjavaslat ellen szavazott az MKP, de a parlamentben biztosította jelenlétével a megszavazáshoz szükséges quorumot. Tisztelt Bugár úr, kerülje a párttagság és a közvelemény tudatos felrevezetését. Ez egy csúsztatás.

"A kisebbségi nyelvhasználati törvény legnagyobb hibája, hogy éppen azt a feladatát nem teljesíti, amelynek érdekében megszületett: tehát nem alkalmas az 1996-ban elfogadott államnyelvtörvény negatív hatásának ellensúlyozására."

N.I Valóban azok, akik hajlandóak ezt jogi monstrumot elolvasni csodálkoznak, hogy ezt egyáltalában elfogadta az EU-ba törekvő pozsonyi parlament. Azonban ez a törvény eddig, jól játszotta a függefalevél szerepét; azt, amit látni kellett volna a szlovák realitásból eltakarta. Mindez csak az MKP tényleges közreműködésével volt lehetséges. Megprobálták-e ezen a téren azokat a személyeket, akik Szlovákia EU csatlakozásával kapcsolatos jelentésen dolgoznak, időben es megfelelően felvilágosítani, ha szükseges akár nemzetközi jogászok veleményének kikérésével?

"Tisztában voltunk tehát azzal, hogy a nyelvhasználati jogok biztosítása terén további jogszabályi módosításokra, illetve szabályozásra lesz szükség. Ezért indítottuk el a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának elfogadtatását, és hosszas, hónapokig tartó tárgyalásfolyamat eredményeként olyan dokumentumot sikerült megszavaztatni a kormánnyal, amely tartalmazza mindazokat a nyelvi jogokat és nyelvhasználati lehetőségeket, amelyek kimaradtak a kisebbségi nyelvhasználati törvényből. Az Országos Elnökség kitűnő kiinduló anyagot készített el, melyben megfogalmazta a párt irányelveit a charta elfogadásával kapcsolatosan, a koalíciós tanács MKP-s tagjai pedig ezen anyagból kiindulva végigvitték a szakmai és politikai egyeztetési folyamatot. A nemzetközi dokumentum elfogadásával tehát sikerült némiképp kompenzálni a hazai jogszabály hézagait, hiányosságait."

N. I. Nos, a nyelvi charta egy "étlap" amiből az MKP kivánt volna választani, de a házigazda jelezte, sok fogás nem áll a vendég rendelkezésére. Hogy miben is áll a menű nem tudjuk, de valószinű a főétel paprikáskrumpli volt. Komolyabban szeretnénk tudni mit fogadott el ebből a chartából a szlovák fél és mit nem? Mit értsünk a hazai jogszabály hiányosságainak nemiképpen való kompenzációja alatt? Azt is szeretnénk tudni, hogy a charta valóban a kisebbségi közösségek nyelvhasznalatát rendezendő szlovák törvény felett fog-e állni, vagy ennek a forditottja valósul meg a gyakorlatban? Vagy úgy fog járni az MKP és különösen a magyar közösség, mint az az Önkormanyzati Chartával, amiből a szlovák fél kiiktatta a lényeget, a szubszidiaritást? Melyek a szlovák kiskapuk?

“Az egyébként, hogy a nyelvi chartát ilyen módon tudtuk elfogadtatni egy dolognak köszönhető: mégpedig annak, hogy a kormányprogram, illetve 2000-es évre szóló prioiritásainak teljesítését az alkotmánymódosítás támogatásának feltételévé tettük így kényszerítve rá koalíciós partnereinket arra, hogy elkezdjék ezek teljesítését.”

N. I. Természetesen, ha az MKP nem szavazza meg az alkotmánymódosítást, akkor partnerei számíthatnak az ellenzék segítségére. Itt nem igen tudják a partnereiket úgymond "kényszeriteni".

"E feltételek közül az egyik volt a nyelvi charta ratifikálása, a másik annak a politikai akaratnak a kinyilvánítása, amely a magyar kar létrehozását támogatja a nyitrai egyetemen. Tudatosítanunk kell-kellett, hogy egyetemi kar létrehozásáról az egyetemi autonómia értelmében csupán az egyetem szenátusa dönthet saját hatáskörében. Így tehát egyedüli politikai eszközünk a kar létrehozására az ezt támogató kormányhatározat kikényszerítése.”

N. I. A 600 000 magyarnak és a közel 1 000 000 hungarofonnak, tisztelt Bugár úr, nem egy pedagógiai fakultásra de két önálló magyar egyetemre van joga az európai gyakorlat szerint.

„Tudatosítanunk kell-kellett, hogy egyetemi kar létrehozásáról az egyetemi autonómia értelmében csupán az egyetem szenátusa dönthet saját hatáskörében. Így tehát egyedüli politikai eszközünk a kar létrehozására az ezt támogató kormányhatározat kikényszerítése, illetve az anyagi fedezet biztosítása volt. A kormány január 24-i ülésén ezt a határozatot elfogadta.”

N. I. Valóban, még akkor is, ha a kormányban meg van a szándék arra, hogy ez a kar létesüljon, az egyetem szenátusa sokáig játszhatja azt az obstrukciós szerepet, amelyet a szlovák közvélemény, de talán kormánykörök is elvárnak. Nem kapunk választ arra, hogy ezt a fakultást miért éppen magyarfaló Nyitrán, Cyrill es Method városában, kell létrehozni, és nem például Dunaszerdahelyen vagy Komáromban? Mi lesz, ha megvalósulás eseten, többé-kevesbé előre szervezett, nacionalista körök által támogatott tüntetésekre kerül sor a magyar kar megalakítása vagy működése ellen. Mindenestre, Szlovákia papiron (amelyet sajnos a dönteshozok nem igen olvasnak el) újra teljesitett egy EU követelményt vagy elvárást.

„Meg kell azonban említenem néhány komoly hiányosságot, amely ezen a területen továbbra is fenn áll. A kormányprogram első, a jogállam kiépítésérôl szóló fejezete azt a kitételt tartalmazza, mely szerint a kormánvégzi a szlovákiai kisebbségek helyzetének részletes elemzését a nemzetközi dokumentumok tükrében és ezen elemzés eredményeinek alapján dönt arról, hogy milyen további nemzetközi konvenkciókhoz csatlakozik, esetleg dönt egy alkotmánytörvény, illetve törvény elfogadásáról a kisebbségek jogállásáról. Egyelőre ilyen átfogó elemzés nem készült, s nem készült el az előbb említett törvénytervezete sem.“

N. I.: Az MKP miért nem készitette el ezt a szlovákiai kisebbségek (miért nem közösségek!) helyzetének részletes jelentését, legalabb a magyar közösségét, az MKP miért nem keszítette el saját törvényjavaslatát?

„Ugyancsak komoly hiányosságként kell értékelnem azt, hogy nem készült el a kisebbségi kultúrák támogatási rendszerének törvényi garanciájára vonatkozó javaslat. Ugyancsak fontos célkitűzésként jelöltük meg programunkban Szlovákia európai integrációs törekvéseinek támogatását, NATO-csatlakozásunk elősegítését s ezzel szoros összefüggésben a Magyarország és Szlovákia közti jószomszédi viszony helyreállítását. Ezen a téren valóban érezhetők az eredmények és a kapcsolatok ténylegesen javultak, melynek jelképes eredménye a Mária Valéria híd újjáépítésének elindítása, a magyar-szlovák alapszerzôdés végrehajtását ellenörző Vegyesbizottság munkájának rendszeresítése, az államfői és kormányfôi találkozók gyakorivá válása.”

N. I. Milyen szép ez az eredményfelsorolás. Mindezt érdemes lenne megkérdőjelezni és kommentálni. A Mária Valéria híd például miért lesz alkalmatlan teherforgalom lebonyolitására? Az indoklások valóban elfogadhatók-e? Miért írta az alapszerződést a magyar kormany alá anélkül, hogy előre biztosította volna az ellenőrzés mechanizmusát?

“Az európai uniós csatlakozás egyik legfontosabb feltétele a környezetvédelem megfeleőô jogi és gyakorlati hozzáigazítása az európai elvárásokhoz. A tavalyi költségvetési vita során elôször sikerült elérni, hogy a környezetvédelmi tárca nagyobb támogatást kapott, mint az elmúlt 1 évtizedben. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ennek pozitív hatásait elsősorban községeink és önkormányzataink tudják igazolni. Programunkban külön fejezetet szenteltünk a
decentralizált közigazgatási rendszer megteremtésének, amelynek alapjait az Európai Önkormányzati Chartához való csatlakozásunkkal teremthetjük meg. Szlovákia a tavalyi évben ratifikálta ezt a nemzetközi dokumentumot, ám éppen annak a legfontosabb momentumát nem fogadta el, mégpedig a szubszidiaritás elvét.”

N. I. "Miért maradt ki ebből Chartából éppen az, ami a legfontosabb, a subszidiaritás elve? Mindez szinte elképesztő!"

„A szubszidiaritás nem más, mint annak elve és gyakorlata, hogy a helyi szinten felmerülô gondok, ügyek, problémák megoldásáért ott, azon a szinten, azok az emberek vállaljanak feleősséget, akik a leginkább ismerik e problémák lényegét, okát és következményeit. Függetlenül azonban attól, hogy ezt a szlovák kormány nem fogadta el rendező elvnek, elképzelhetetlennek tartom, hogy a szubszidiaritás elvének érvényesítése nélkül megvalósítható lenne a közigazgatási reform.

N. I. Magam is elképzelhetetlennek tartom azt, hogy az önkormanyzatiság akár községi szinten megvalositható legyen szubszidiaritás nélkül. Remélem, hogy ezt ismertették az MKP képviselői a különböző europai fórumokon?

„A reform ügyében tavaly tavasszal indult meg az egyeztetési folyamat. Elképzeléseinket már akkor átnyújtottuk Niznanský kormánybiztosnak, aki azonban ezeket figyelmen kívül hagyta. A párt Országos Tanácsa június 24-én hozta meg azt a döntést, hogy az MKP-nak a 6, magyarok által többségben lakott járás egy megyébe sorolását kell támogatnia. Az Országos Elnökség e döntés alapján kezdte meg tárgyalásait a koalíciós partnerekkel. Bizonyára figyelemmel kísérték az ezzel kapcsolatos híradásokat, amelyek arról szóltak, hogy elutasításba ütközünk. Csupán keményebb fellépésünknek köszönhető, hogy mára már a szakemberekbôl álló bizottság hajlandó tárgyalni az MKP javaslatairól. E pillanatban nehéz megjósolni, hogy e tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak. »

N. I. Minden valoszinűség szerint az MKP ezen e téren sem fogja elérni céljait, annak ellenére, hogy az ethnikailag homogén, illetve egységesnek tekinthető területek felosztása tobb európai, nemzetközi, illetve kétoldali szerződéssel ellentétes, beleélertve a szlovák-magyar alapszerződest is. Ha nem lesz egy magyartöbbségű megye nyugaton es magyartöbbsegű járások középen es keleten, akkor az MKP politikája teljes csődbe fog jutni.

folytatása következik
forrás: CA fórum, N.I. NoRe tag



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona