Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Autonómna Pokrajina Vojvodina - Vajdaság Autonóm Tartomány

2008.3.31
Autonómna Pokrajina Vojvodina

Vojvodina je autonómna, národnostne veľmi rozmanitá oblasť na severe Srbska. Hlavným a zároveň najväčším mestom je Novi Sad, druhým v poradí je Subotica. Rozloha je 21,500 km², počet obyvateľov: 2 031 992, hustota: 94.51/km² (2002). Existuje tu šesť úradných jazykov: srbčina, maďarčina, slovenčina, rumunčina, chorvátčina a rusínčina.

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság, teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány, Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe. Egyike Szerbia két autonóm tartományának (a másik Koszovó). A tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Nem kevesebb, mint 6 hivatalos nyelve van, tükrözve a terület kulturális és nyelvi sokszínűségét.

Аутономна Покрајина Војводина (Vojvodina - Autonomna Pokrajina Vojvodina)

Војводина (службени назив Аутономна Покрајина Војводина - АПВ) је аутономна покрајина у саставу Републике Србије. Налази се на северу Републике и обухвата површину од 21.506 km² са 2.031.992 (2002) становника (21,6% од укупног становништва Србије). Покрајина се граничи на северу са Мађарском, на истоку са Румунијом, на западу са Хрватском и на југозападу са Босном и Херцеговином (Републиком Српском). Јужна граница Војводине је административна граница према централној Србији, коју већим делом чине реке Дунав и Сава. Главни и највећи град покрајине је Нови Сад, остала већа места су Суботица, Панчево и Зрењанин.

Autonomous Province of Vojvodina
The Autonomous Province of Vojvodina is one of the two autonomous provinces in ► Serbia. It is located in the northern part of the country, in the Pannonian plain, bordering to ► Croatia, ► Hungary and ► Romania. Its capital and largest city is Novi Sad, while the second largest city is Subotica. Vojvodina is ethnically, culturally, and linguistically diverse, with more than 26 ethnic groups and six official languages.

Autonomous province
Vojvodina within Serbia
Vojvodina within Serbia

At first, the province enjoyed only a small level of autonomy within Serbia, but it gained extensive rights of self-rule under the 1974 Yugoslav constitution, which gave both Kosovo and Vojvodina de facto veto power in the Serbian and Yugoslav parliaments, as changes to their status could not be made without the consent of the two Provincial Assemblies. The 1974 Serbian constitution, adopted at the same time, reiterated that "the Socialist Republic of Serbia comprises the Socialist Autonomous Province of Vojvodina and the Socialist Autonomous Province of Kosovo, which originated in the common struggle of nations and nationalities of Yugoslavia in the National Liberation War (the Second World War) and socialist revolution".

Under the rule of the Serbian president Slobodan Milošević, Vojvodina and Kosovo lost most of their autonomy in September 1990. Vojvodina was still referred to as an autonomous province of Serbia, but most of its autonomous powers - including, crucially, its vote on the Yugoslav collective presidency - were transferred to the control of Belgrade. The province, however, still had its own parliament and government and some other autonomous functions as well.

The fall of Milošević in 2000 created a new climate for reform in Vojvodina. Following talks between the political parties, the level of the province's autonomy was increased by the omnibus law in 2002.

A Vajdaság, teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány, Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe. Szerbia egyetlen autonóm tartománya (a másik, Koszovó független állam lett). A tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Vajdaságnak 6 hivatalos nyelve van, amely tükrözi a vidék sokszínű etnikai és nyelvi összetételét, valamint gazdag kulturális hagyományait.

Története

* A mai Vajdaság Autonóm Tartomány területe a trianoni békeszerződésig (1920) a Magyarország (azon belül Bács-Bodrog vármegye, Torontál vármegye és Temes vármegye) illetve Horvát-Szlavónország, Magyarország társországa (azon belül Szerém vármegye) része volt.
* A trianoni békeszerződéssel az egykori Délvidék nagy része, benne a mai Vajdaság területeivel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került.
* A II. világháború alatt, 1941 áprilisa és 1944 októbere között a Duna és a Tisza közötti rész újra Magyarország, a Dráva és a Száva közötti rész pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett, végül a Tiszától keletre fekvő rész közvetlen német közigazgatás alatt állt.
* 1941 és 1944 között a többnyire magyar nyelvű zsidó lakosság legnagyobb részét deportálták. A német közigazgatás alatt álló Nyugat-Bánságban még a zsinagógákat is lerombolták. Atrocitások a polgári lakosság ellen a Horvátországhoz tartozó Szerémségben és a Magyarországhoz került területen is történtek (Újvidéki vérengzés), elsősorban a szerbek és a kommunista csoportosulások ellen.
* 1944-ben a szerb partizánalakulatok a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalják e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság vérontásához vezetett, de több zsinagógát is leromboltak (pl.: Óbecsén). A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült.
* 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást követtek el a megmaradt magyar és sváb lakosság ellen. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 35 és 45 ezer között becsülik (Délvidéki vérengzések).
* A párizsi békeszerződés (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az elmenekült, kitelepített vagy meggyilkolt német, magyar és horvát családok házaiba a legtöbb településen az egykori Jugoszlávia déli részéről szerb és montenegrói lakosságot költöztettek. Az erőszakos lakosságcserével a szerbek a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek.
* Jugoszlávia 1974-es alkotmánya széleskörű autonómiát biztosított a soknemzetiségű Vajdaságnak és a főleg albánok lakta Kosovo tartománynak a Szerb Szocialista Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette Vajdaság és Kosovo-Metohija autonómiáját, megbomlott a Jugoszlávián belüli nemzetek különben is kényes erőviszonya a szerbek javára, ami végülis polgárháborúhoz és Jugoszlávia véres széthullásához vezetett.
* Az 1990-es évek elejétől kezdve erősödik a mind nagyobb önállóságot követelő erők hangja.

Vojvodina
Z Wikipédie
• Find out more about navigating Wikipedia and finding information •
Prejsť na: navigácia, hľadanie
Vlajka Vojvodiny
Vlajka Vojvodiny
Poloha Vojvodiny v Srbsku
Poloha Vojvodiny v Srbsku

Vojvodina je historické územie na severe Srbska, dnes administratívne Vojvodinský autonómny kraj (iný preklad: Autonómna pokrajina Vojvodina / Vojvodinská autonómna pokrajina; skrátene Vojvodina).

Vojvodina je národnostne veľmi rozmanitá oblasť. Hlavným a zároveň najväčším mestom je Nový Sad, druhým v poradí je Subotica. Rozloha je 21,500 km², počet obyvateľov: 2 031 992, hustota obyvateľstva: 94,51/km² (2002). Existuje tu šesť úradných jazykov: srbčina, maďarčina, slovenčina, rumunčina, chorvátčina a rusínčina.

Oficiálny názov v úradných jazykoch

* srbský: Аутономна Покрајина Војводина/Autonomna Pokrajina Vojvodina
* maďarský: Vajdaság Autonóm Tartomány
* slovenský: Autonómna pokrajina Vojvodina ¹
* rumunský: Provincia Autonomă Voivodina
* chorvátsky: Autonomna Pokrajina Vojvodina
* rusínsky: Автономна Покраїна Войводина),

¹ Oficiálny názov v Srbsku znie "Autonómna pokrajina Vojvodina", oficiálny názov podľa slovenského Úradu geodézie znie "Vojvodinský autonómny kraj". O preklade slova pokrajina pozri článok Administratívne členenie Srbska

Národnostné zloženie (2002)

* Srbi 65,05%
* Maďari 14,28%
* Slováci 2,79%
* Chorváti 2,78%
* Juhoslovania 2,45%
* Čiernohorci 1,75%
* Rumuni 1,5%
* Rómovia 1,43%
* Iní 7,97%

Dejiny
Citadela v Petrovaradine, neďaleko mesta Novi Sad
Citadela v Petrovaradine, neďaleko mesta Novi Sad

Oblasť bola dôležitá už v časoch Rímskej ríše, nachádzalo sa tu mesto Sirmium (dnes Sremska Mitrovica). Počas 6. storočia prišli do oblasti Slovania, v 9. storočí si Vojvodinu podmanili Maďari, v ich moci ostala až do 16. storočia. Po bitke pri Moháči v roku 1526 a páde Banátu (1552) sa oblasť dostala pod kontrolu Osmanskej ríše. Vďaka zmluve z roku 1699 a neskôr z roku 1718 Vojvodina pripadla Rakúsku. Po 1. svetovej vojne sa stala súčasťou Kráľovstva SHS a po druhej svetovej vojne vznikol 1. septembra 1945 v rámci federalizovanej Juhoslávie Vojvodinský autonómny kraj ako časť Srbska.

Administratívne členenie
Okruhy Vojvodiny
Okruhy Vojvodiny

Vojvodina je rozdelená na 7 obvodov (okresov; po srbsky: okrug):

* Západobáčsky obvod (Báčka)
* Severobáčsky obvod (Báčka)
* Juhobáčsky obvod (Báčka)
* Severobanátsky obvod (Banát)
* Stredobanátsky obvod (Banát)
* Juhobanátsky obvod (Banát)
* Sriemsky obvod (Sriem)

V zátvorke je uvedené, do ktorej historickej oblasti obvod patrí.

Obvody sa ďalej delia na obce (po srbsky: opština).

Slováci vo Vojvodine

Slováci sú treťou najpočetnejšou národnosťou vo Vojvodine. Tvoria absolútnu väčšinu v obci Báčsky Petrovec (66,42 %) [1] a sú najvýznamnejšou národnosťou v obci Kovačica (41,07%). Celkovo žije vo Vojvodine 56,637 Slovákov, čo tvorí 2,79 %. Sú potomkami prevažne evanjelických vysťahovalcov z 18. storočia, ktorí sa usadili na úrodnom území, riedko obývanom po spustošení Turkami. Zachovávajú si jazyk i folklórne zvyky svojich predkov.

Politikai szervezetek a Vajdaságban

* Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL), elnöke Nenad Csanak
* Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (VHDSZ), elnöke Petar Kuntics

Helyi magyar politikai pártok [szerkesztés]

* Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), elnöke Pásztor István
* Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), elnöke Páll Sándor
* Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), elnöke Ágoston András
* Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), elnöke Rácz Szabó László

A VMSZ-nek inkább az északon, egy tömbben élő magyarok, míg a VMDK-nak és a VMDP-nek a délen, falvakban szórványban élő magyarok alkotják társadalmi bázisát.

A 2007. januári szerbiai választásokon a korábbi évekkel szemben a VMSZ csak 46 990, a VMDK és VMDP alkotta Magyar Összefogás Koalíció pedig csak 10 555 szavazatot kapott, vagyis e pártok politikája egyre kevésbé talál támogatásra a helyi magyarság körében.

Kultúra

Az egyik leghíresebb vajdasági popénekes az újvidéki Đorđe Balašević. Világszerte híres hegedűművész a kavillói (Rákóczifalu) származású Lajkó Félix.

Észak-bácskai származású a Franciaországban híres Nagy József táncos-koreográfus, Jelszínház nevű formációja Orléans székhellyel működik.

Különböző nemzetek heti- és napilapjait szerkesztik Vajdaságban. A magyarok legnépszerűbb újságai a Magyar Szó, a Hét Nap és a Családi Kör. További újságok a szerb Dnevnik (Napi újság), a horvát Hrvatska riječ (Horvát szó), a szlovák Hlas Ľudu (Az emberek hangja), a román Libertatea (Szabadság), a ruszin Руске слово (Ruszin szó) és a bunyevác Bunjevačke novine (Bunyevác újság).



forrás: zdroj: Wikipédia



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona