Egy nemzetközi nemzetiségi viszály és környéke

2008.3.27
Portálunk is részt vett a kedd esti pilisszentkereszti ülésen. A helyi önkormányzat keddi döntésének értelmében a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatnak ki kell költöznie a Szlovák Házban található, jelenleg általuk használt irodahelyiségből. Az önkormányzat az iskola épületében, 1,5 millió forintért felújított helyiségekben biztosít helyet a szlovák nemzetiségi önkormányzatnak, a német nemzetiségi önkormányzattal együtt.

A szlovákiai média által is nagy figyelemmel kísért, viharos ülésen rögtön az első pontként tárgyalták a kiköltöztetés ügyét. A testület ugyanakkor elvetette azt a módosító javaslatot, hogy ezt levegyék a napirendről. Mint azt Lendvai József polgármester a bevezetőben elmondta: a folyamat másfél évvel ezelőtt indult be, amikor az önkormányzat a 2007-es költségvetést tárgyalva döntött arról, hogy az iskola melleti szolgálati lakást újítják fel, azért, hogy a nemzetiségi önkormányzatok ott működhessenek. Szerinte erre azért volt szükség, mert a 2006-os választások után egy új nemzetiségi önkormányzat is megalakult, mégpedig a német, törvénybeli kötelességük volt tehát, hogy őket is elhelyezzék. Mivel a Szlovák Ház-beli szervezetek nem fogadták el, hogy a német nemzetiségi önkormányzat az ottani irodában helyet kapjon, más lehetőségük nem volt, mint hogy az iskolában alakítsanak ki helyiségeket – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: utoljára tavaly nyáron tárgyaltak a szlovák önkormányzattal erről, ám előbbre lépés nem történt, s azóta új lehetőség nem merült fel, új ajánlat sem érkezett, ezért folyamodtak a mostani megoldáshoz. Lendvay hangsúlyozta: egyáltalán nem szlovákellenes lépés ez, mert magát a Szlovák Ház-beli irodahelyiséget a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat továbbra is használhatja, de immár nem kizárólagos jelleggel, ugyanis április 1-jétől az önkormányzat is használni fogja majd, szintén nem kizárólagosan. Közösségi és kulturális célokra pedig a Szlovák Ház-beli többi helyiséget ugyanúgy használhatják a szlovák szervezetek, mint eddig. Három szlovák szervezet pedig továbbra is a Szlovák Házban marad.

Demjén Márta a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselője szerint derült égből villámcsapásként érte őket a hír, hogy a nemzetiségi önkormányzatot ki akarják költöztetni a jelenlegi irodából, úgy véli, az után, hogy a szlovák nyelvi tanfolyamot támogatta az önkormányzat, a kiköltöztetés nem éppen a fényes együttműködés bizonyítéka. Szerinte a legutóbbi tárgyalásokkor Lendvai József polgármester azt ígérte meg a jelen lévő kisebbségi ombudsmannak, hogy megpróbál más megoldást keresni annak érdekében, hogy ne kelljen a szlovák önkormányzatnak elhagynia az irodát. Demjén Márta úgy fogalmazott: tudtával az ígéretet máig nem tartották be. Ráadásul szerinte, ha egy kisebbséget érint az ügy, akkor velük erről, és a megoldásokról tárgyalni kellett volna, mielőtt ez napirendi pontként az önkormányzat elé kerül - de ez sem történt meg. Ha viszont ők, azaz a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat nem értesítik a médiát, s ha ennek eredményeképpen nem látogat el Pilisszentkeresztre Juraj Migaš nagykövet, akkor ők feltehetően nem tudtak volna tovább tárgyalni Lendvai József polgármesterrel. Demjén Márta kifejtette: az önkormányzat továbbra is makacsul ragaszkodik a saját álláspontjához, s ezt az is bizonyítja, hogy mégis szavazásra bocsátották a kiköltözést, noha a nemzetiségi önkormányzat azt javasolta, hogy napolják el és tárgyaljanak tovább. Demjén hangsúlyozta: a nemzetiségi önkormányzat kiköltözetése egy negatív folyamat része, ugyanis a 2006- os választások óta több olyan lépés történt, mellyel sértették a pilisszentkereszti szlovákság érdekeit, ilyen például az, hogy az addigi kétnyelvű újság kiadását korlátozták ill. felfüggesztették, előfordult, hogy ünnepségen nem lehetett szlovákul verset mondani, s olyan közvélemény-kutatás is volt, melynek kérdései azt sugallták: egyáltalán szükség van-e nemzetiségi oktatásra? Demjén Márta szerint a mostani döntés megbontja az eddigi status quo-t, ellentéteket szít a szlovák szervezetek közt is, s bár a döntés jogilag szabályos lehet, méltánytalan és erkölcstelen. (A Szlovák Ház az önkormányzat tulajdona- a szerk. megj.). Továbbá azt is figyelembe kéne venni, hogy ez nem pusztán technikai kérdés, a székhelynek jelképes és érzelmi jelentősége is van a falu többségét alkotó szlovák kisebbég számára.

A gyúlésen volt olyan képviselő, aki azért nem szavazott, mert szerinte emiatt elmaradnak a nemzetiségi támogatások, pedig a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat mér eddig is rengeteg pénzt intézett a falunak, épületrészek felújítására is.

Lendvai József és az önkormányzat egy része kikérte magának a szlovákellenesség vádját, mint a polgármester fogalmazott: az, hogy a szlovák szervezetek miként működnek és rendezvényeikre hány embert vonzanak, nem attól függ, hogy a nemzetiségi önkormányzat irodája a falu közepén, vagy kétszáz méterrel távolabb helyezkedik-e el. Becságh András polgármester-helyettes pedig nyilvános megígérte: segíteni fog abban, hogy a helyi, szlovák nyelvet is oktató iskola valóban kétnyelvű iskolává váljon.

Az önkormányzat kedden azt sem fogadta el, hogy a kiköltözést ez év december 31-ig napolják el. Demjén Márta szerint továbbra sincs konkrét és ésszerű indok arra, hogy vajon miért pont ez az irodahelyiség kell a falu önkormányzatának.

S ez utóbbit Lendvai valóban nem tudta megindokolni. Miként arra sem reagált, hogy a falunak más lehetőségei is lettek volna újabb helyiség kialakítására, például a régi kantinban. Ám a polgármester és az alpolgármester, valamint Galó László tanár határozottan cáfolták a Paraméternek, hogy ünnepségeken nem engednének szlovákul verset mondani.

- Ez hazugság. Összekeverik az időpontokat. Október 26-án, a forradalom emlékünnepén valóban nem mondtak szlovákul verset, mert ez magyar ünnep–mondta Galó László képviselő, tanár.

Az alpolgármester és a tanár szerint az is hazugság, hogy manipulatív kérdésekkel arra akarták volna rábírni a szülőket, hogy ne hordják a nemzetiségi iskolába a gyerekeket.

– Ez sem igaz. Hivatalos felmérés volt, az állam rendeli el, törvényesen, a minisztérium kérdezte meg. Ezt időről-időre felmérik, hogy van-e még igény a nemzetiségi oktatásra. Ha az az eredmény, hogy igen, akkor minden megy tovább. Nálunk ugyanis, ha már nyolc család kéri azt, hogy anyanyelvet is oktassanak, akkor azt köteles az állam biztosítani. Az az igazság, hogy a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat lusta volt eddig. Azaz mindig megelégedtek nyolc családdal, azokkal kitöltették, tovább már nem kérdezősködtek. Mi mindenkit végigkérdeztünk a faluban. S lám, nem kellett félniük: igenis szükség van a nemzetiségi oktatásra, ez kiderült –mondja Galó László.

Havelka József volt polgármester szerint viszont ez egyáltalán nem igaz, ők a felmérésekkor mindig, mindenkit megkérdeztek Pilisszentkereszen.

Demjén Márta azt is elmondta a Paraméternek, hogy a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a saját pénzét is felajánlotta a helyi kétnyelvű lap kiadására, de ebbe a falu új vezetése nem ment bele. – Azt mondták, hogy ebben nem akarnak együtt dolgozni velünk. Aztán meg már a lapról sem akartak hallani. Most ugyan van egy saját lapunk, de az igazi, kétnyelvű falusi újság már nem létezik – taglalta Demján Márta.

Lendvai József polgármester a keddi önkormányzati ülésen ezt is alaptalan vádaskodásnak minősítette, mint elmondta: ő és egy ismerőse egy éven keresztül szerkesztették a helyi kétnyelvű lapot, s akár már most is ki lehetne adni együtt egy új lapot, ámde csak olyan cikkek lehetnek benne, amelyek nem bírálják a kiadót, azaz az önkormányzatot. –Ezt egy évvel ezelőtt is elmondtam, remélem világos. Van olyan újság, ahol a saját kiadójuk ellen írnak? Legutóbb is, a szlovák cikkek csak a képviselő-testületet szidták, ezért nem is jelentek meg – mondta a polgármester.

Szlovák önkormányzati forrásaink szerint a német nemzetiségi önkormányzatot csakis azért hozták létre, hogy a szlovákot szétugrasszák. Szerintük furcsa, hogy 2006-ig egyáltalán nem volt német kisebbségi önkormányzat, csak épp azután lett, hogy a Fidesz-színekben idult Lendvai megnyerte a választásokat. Ráadásul kétszer annyi szavazattal, mint ellenfele, Demjén Márta.

Viszont roppant érdekesek a magyarországi nemzetiségi szabályok is. S ez a kisebbségek szerint a többségnek kedvez. Ugyanis, lehetek én például vérmagyar, ha találok 30 támogató aláírást, s indítok 5 jelöltet, akkor összegründolhatok akármilyen nációjú nemzetiségi önkormányzatot, évi 700 ezer forintot kapok majd a működésre, alapból. Forrásaink szerint megtörtént már olyan is, hogy romák alakítottak szlovák! nemzetiségi önkormányzatot. A kisebbségek parlamenti képvisleete pedig nem létezik, ill. a romákat szédítik pártalapon, lásd Fidesz, MSZP.

Persze a pilisszentkereszti szlovákság az ország legnagyobb falusi kisebbsége több mint 55 százalékkal. Esetükben egészen másról van szó. Az idősek, a nyugdíjasok, a középkorúak még ismerik a hagyományokat, a folklórt,, a népdalokat, s még beszélik a nyelvet, ámde a fiatalok, bár a helyi iskolában tanulnak szlovák nyelvet és irodalmat, már nem beszélnek szlovákul. Vagyis csak ritkán, legszűkebb családi körben.

Kedden két fiatalemberel is találkoztunk, a kétnyelvű táblát viselő Pilis Sörözőben, 16 és húszéves srácokkal, Misivel és Dáviddal. A helyi suliba jártak, valamit még tudnak szlovákul, de például amikor a pozsonyi SME lapot eléjük tettük, hogy el tudnának-e valamit olvasni, úgy reagáltak: igen, de a nagy részét nem értenék. Műholdon alkalmanként nézik a Markízát, ám ha csak szöveg szerint kéne megérteniük a filmeket az sem menne-mondták el a Paraméternek. Irodalmat és nyelvtant viszont tanultak az alapsulin.

Lendvai József polgármester szerint akár úgy is lehetne a szlovák nyelvi órák számát bővíteni az iskolában, hogy kapna a suli afféle erdei iskola – jelleget, s akkor a terepen, a természetben szlovákul is megtanulnák az elenevezéseket, vagy pedig tornaórán beszélnének a gyerekkel szlovákul.

Csakhát, ez megmosolyogtató. Mert ugyebár hol van ez akár egy klasszikus kétnyelvű iskolától?

A faluban egyébként az összes általunk megkérdezett személy semmit sem tudott az irodaügyről és a botrányról. Amikor pedig rákérdeztünk, hogy mit szólnak a régi és az új polgármesterhez, azt mondák: a Havelka jobb volt, mert ő már sokat tett a faluért. A Pilis Sörözőben pedig egy bácsi szlovák népdalt énekelt nekünk.

Csernák Vilmos