Marad a magyar egység

2008.2.24
-nyilatkozta a Vajdaság Mának adott interjújában Dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke

A szerbiai elnökválasztás után a héten első ízben találkoztak a Magyar Koalícióba tömörült három vajdasági magyar párt vezetői. A VMSZ, VMDP és VMDK elnökeinek és alelnökeinek óbecsei találkozóján megállapodás született arról, hogy az összefogást fenntartják. A három szervezet közösen lép fel a májusi tartományi parlamenti és helyhatósági választásokon, és kidolgozza a vajdasági magyarság közös autonómiakoncepcióját. A zárt ajtók mögött zajló óbecsei találkozón elhangzottakról a házigazdát, Dr. Páll Sándort, a VMDK elnökét kérdeztük:

- Miről tárgyaltak?

- Egyrészt levontuk az elnökválasztás utáni tanúságokat, elemeztük, hogy hol vannak még a belső tartalékaink, illetve megbeszéltük azt, hogy miként fogunk felkészülni a májusi tartományi parlamenti és helyhatósági választásokra. Abban is megállapodtunk, hogy március 15-én kezdjük meg a választási kampányt. Közben el kell készítenünk a koalíciós szerződést, és ki kell dolgoznunk a közös autonómia koncepciót.

- Milyen hangulatban zajlott a megbeszélés?

- Három órán át beszélgettünk, kimondottan jó, nyugodt hangulatban, enyhe viccelődések közepette. Jó érzés volt részt venni ezen a találkozón. Feszültséget nem tapasztaltam és úgy gondolom, hogy nincs is közöttünk. Ha lett volna, akkor ez látszott volna már a választási kampány idején. Amit eddig tettünk, az egy sikertörténet, amelynek három szereplője van, illetve lesz. Nem volt okunk arra, hogy egymásnak essünk, szemrehányásokat fogalmazzunk meg. Ez egy embert próbáló kampány volt, rossz időjárás közepette, napi több programmal, de Pásztor elnök úr ezt hősiesen végigcsinálta, mi pedig segítettünk, ahogyan tudtunk. A kapcsolat köztünk jó. Néhány tagozatunkban azonban még vannak, akik nem szokták meg azt, hogy együttműködés van a pártelnökök között, és itt-ott ellenérdekeltként viselkednek. Nem akarják elhinni és betartani azt, amiben mi megállapodtunk, úgyhogy helyi szinten lesz még dolgunk, hogy az embereknek megmondjuk: paradigmaváltásra került sor és más az alapvető felállás, mint eddig volt. Mi most nem egymás ellen harcolunk és játszunk, hanem egy csapatban.

- Úgy tűnik, a vajdasági magyarságnak most a hasznára válna, ha a pártfegyelem e tekintetben működne…

- Igen. Jó volna, ha a helyi embereink pártszerűen viselkednének pl. Temerinben, Törökbecsén, Óbecsén, Adán és Csókán, ahol egyesek nemigen tudták elviselni azt, hogy együttműködés van. Néhány embernek megvan a saját partikuláris érdeke, mert tizenegynéhány éven át azzal hergelték őket, hogy ezeket le kell törölni a politikai porondról. Hármunk között és a pártok legszűkebb vezetősége között semmilyen feszültség nincs. Munkamegosztás van, és állandó kapcsolatban vagyunk. Pásztor elnök úr, mint a pillanatnyilag legerősebb magyar párt elnöke nagyon korrekten viselkedik. Biztató a viszony és a hangulat, és reményeim szerint közös fellépéssel jól fogunk szerepelni a május 11-ei választásokon

- Ezek szerint a három magyar párt úgy indul együtt a májusi választásokon, hogy nem tart igényt a nem magyar előjelű pártok támogatására?

- A találkozó egyik dilemmája az volt, hogy van-e valakinek stratégiai partnere a szerb pártok között. Egyértelműen kiderült, hogy a három magyar szervezet között ilyen nem található, ami nagyon jó. Nekünk a saját ügyeinket kell nézni. Meg kell szerezni minden önkormányzatot, amit lehet. Ha önállóan lehet, akkor úgy, ha viszont másként nem megy, akkor koalíciós kényszerben. Majd megnézzük, kik azok, akik koalíciós partnerek lehetnek. De a legitimitásunk szempontjából az a lényeg, hogy a Magyar Koalíció mennyi szavazatot tud szerezni. Ez tarthat meg minket, és a vajdasági magyarságot is politikai tényezőként a porondon.

- Lehetséges-e, hogy a VMSZ, a VMDP és a VMDK között majd komoly vita alakul ki a nemzeti autonómia ügyében, hiszen mindhárom szervezetnek megvan a saját elképzelése a részleges önrendelkezésről?

- Nem hiszem, mert mindhárman el tudjuk fogadni a másik elképzeléseit. Létrehoztuk a közös autonómia-bizottságot, amelybe mindegyik párt három-három tagot ad. A bizottság meg fogja fogalmazni a mindannyiunk számára elfogadható autonómia-koncepciót, amelyben kitérünk a területi és a perszonális önkormányzatiság kérdésére, valamint a Vajdaság autonómiájának és a helyi önkormányzatoknak, valamint a regionalizációnak a kérdésére. Huszonegy olyan település van a Vajdaságban, amelyek esetében konkrét programjavaslattal szeretnénk előállni a helyhatósági választásokat megelőzően.

- A VMDP Hírlevelében olvastam, hogy Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, az erdélyi magyarság Európa parlamenti képviselője Ágoston Andráshoz címzett levelében felkínálta a Magyar Koalíció számára, hogy felvállalja közös autonómiakoncepció ügyének képviseletét az Európa parlamentben. Erről szó esett-e az óbecsei találkozón?

- Nagy örömmel fogadtuk Tőkés püspök úr levelét, annál is inkább, mert egyeztetett Becsey Zsolttal, a Fidesz MPSZ EP-képviselőjével és úgy gondolják, hogy képviselni tudják a nemzetközi porondon a mi autonómia elképzeléseinket. Ez azért is fontos, mert mi példával mutattuk meg azt, ami az erdélyi magyarságnak eddig nem sikerült, hogy a nézeteltérések ellenére képesek vagyunk az összefogásra.

- Létezik-e megfelelőbb időpont a kisebbségi kérdés rendezésére itt Szerbiában, mint a mostani, amikor Koszovóban is megoldásra vár a kisebbségek helyzete?

- A szerbek részéről fogadókészség nincs, ők mindig azt mondják, hogy most nem aktuális, nem ez a megfelelő pillanat. Miloševićtől errefelé mindegyik szerb vezértől ezt hallottuk. Én meg azt ismételgetem, hogy most kell mindent megtenni jogaink megvalósítása érdekében. El fog jönni a letisztulásnak az ideje és a szerb pártokban előbb-utóbb meglesz a demokratikus kapacitás. Most azt hiszik, hogy nemzetárulók lesznek, ha autonómiát adnak a kisebbségeknek. Kettős mércék alkalmazásáról nem lehet szó. Az, hogy Koszovóban területi autonómiát kapnak a szerbek, nekünk meg semmi nem jár, erről szó sem lehet. Hiszem, hogy közeleg az idő, amikor a Nyugaton is komolyan veszik a kisebbségi autonómiák létrehozásának a fontosságát. Az volna a jó, ha Magyarország is kiállna mellettünk, hiszen egységesen követeljük az autonómiát. De a balliberális kormánytól nem sokat lehet ebben a helyzetben elvárni, mert azok, akik a kettős állampolgárság ügyében úgy vélekedtek, hogy ha ezt megadják nekünk, akkor mi majd tömegesen áttelepülünk Magyarországra és kiraboljuk az egészség-ügyi alapot, azok nem értik a kisebbségi politikát. Az állampolgárság megadása helyett nekünk vízumot kínálnak könnyített eljárásban. Egy valamire való állam, mint Szerbia simán megadja a külhoni szerbeknek az állampolgárságot. Magyarország ezt mért nem teszi meg? Azt kell mondjam, hogy még rosszabb lesz a magyar kormány helyzete ha Szerbia fel tudja magát tornázni a schengeni fehér listára, aminek köszönhetően szabadon utazhatunk majd Európába, miközben a magyar kormány alszik.

- A közelmúltban szó volt róla, hogy a koalíciós tárgyalásokból önként kihátrált MPSZ-t is be kéne vonni a koalícióba. Aztán Rácz Szabó László pártelnök kemény vádakkal illette a Magyar Koalíciót alkotó pártokat a Szabadkai Rádiónak adott interjújában. Egyebek mellett arról beszélt, hogy az MPSZ nem adhatja a nevét egy olyan összefogáshoz, amely majd becsapja a magyarokat. Szerinte a koalíció szélhámosság. Páll Sándor szélhámosnak érzi magát?

- Nem. Nagyon rossz szájízzel kell beszélnem arról, amit Rácz Szabó László mond. Nekünk nem az a feladatunk, hogy az MPSZ-el foglalkozzunk és pocskondiázzuk. Ők a megállapodás éjszakáján felálltak a tárgyalóasztal mellől. Ellenünk kampányoltak és végig ellenünk voltak a választásokon. Aki azt mondja, hogy az összefogás szélhámosság, az ezzel magát minősíti. Ezzel a magatartással szembeszegültek a vajdasági magyarság akaratával. Ők más utat járnak. Nem tudom elképzelni az együttműködést azokkal, akik folyton akadékoskodnak és így minősítik a három magyar párt összefogását.

- Nem a három nagyobb párt túrta ki az MPSZ-t a koalícióból?

- Nem. Fogták magukat és felálltak az asztaltól. Az MPSZ magatartása nem volt korrekt. Nagyon sajnálom. Róluk ennyit.

- Óbecsén szó esett-e arról, hogy milyen mércék alapján osztozkodnak majd a tartományi parlamenti képviselői és az önkormányzati képviselői helyeken?

- Először a tartományi választásokra szóló programot kell megfogalmazni, aztán az önkormányzatit. Majd az ebből adódó koalíciós szerződést kell aláírni, és csak utána gondolkodunk személyekben, akik a célkitűzéseket majd meg tudják valósítani. Itt tartunk most.

- A Magyar Koalíciónak van egy 12 pontos programja. Gondolom, hogy ez alapul szolgál majd a további együttműködéshez. De mi lesz a magyar területi autonómia kérdésével, hiszen az elnökválasztás második fordulója előtt a Demokrata Párttal kötött együttműködési jegyzékből törölték a területi autonómiára vonatkozó megfogalmazást?

- Ez igaz. Ezt a jegyzéket a Demokrata Párt nevében Bojan Pajtić, a tartományi végrehajtó tanács elnöke, a Demokrata Párt tisztségviselője látta el kézjegyével. Ennek a dokumentumnak a második pontja úgy szól, hogy a 11 pont vonatkozásában megállapodásra jutott felek azokat az új kisebbségvédelmi mechanizmusokat fogják magukévá tenni, amelyek a koszovói rendezés folyamatában eredményesek lesznek. Ez bizony azt jelenti, hogy mivel a szerbiai kormánynak a koszovói helyzet rendezésére tett javaslatában kiemelt fontosságú a koszovói szerbek területi autonómiája, ezért azonos mércék szerint itt is alkalmazni kell ezt az elvet.

- Mire számít Koszovó függetlenné válása ügyében?

- Ez lesz a pont az ire. Ez egy húszéves folyamatnak a vége. Szerbia 1990-ben elveszítette Koszovót, hiszen rendőrsége és katonasága kiszorult onnan. Azóta semmilyen ingerenciája nincs az ottani történések vonatkozásában. Annyi fog történni, hogy a nemzetközi politikai tényezők majd tudomásul veszik, hogy Koszovó egy önálló állam. Szerbia még határzárlatot sem vezethet be Koszovóval szemben, mert 70 százalékban Szerbiából történik a koszovói ellátás. Határzár esetén saját kiviteli mérlegét rontaná, másrészt lehetetlen helyzetbe hozná a koszovói szerbeket.

- Megismétlődhetnek-e a 2004. márciusában történt zavargások, aminek eredményeként a Vajdaságban is rendbontásokra került sor?

- Elméletileg igen. Mégsem valószínű, mert most a nemzetközi politikai tényezők felkészültebbek, több ott a rendfenntartó. Az emberek már belefáradtak Koszovó emlegetésébe, jobban szeretnének élni, nem szeretnének a koszovói kérdés túszai lenni már a szerbek sem. A magyarok viszont már régen nem. Unalmas már ez a probléma. Szerintem komolyabb atrocitásra nem kell számítani. Mindenkinek érdeke az, hogy nyugalom legyen a Balkánon és, hogy spiritualizálódjanak a határok.

- A három párt vezetői mikor ülnek legközelebb tárgyalóasztalhoz?

- Létrehoztuk az autonómia-bizottságot, amelynek a vezetője Varga László, a VMSZ szerbiai parlamenti képviselője. Ez ki fogja dolgozni az autonómia-szöveget. És amikor meglesz a koalíciós szerződés, akkor 7-10 napon belül újból le fogunk ülni ezt végig gondoljuk és megbeszéljük. És március 15-én indul a kampány a részletes koncepcióval.
Ternovácz István
forrás: vajdasagma