HÍREK
Kedves Érdeklődő! Naptáram megtelt, ezért előreláthatólag 2018. júniusa előtt nem tudok újabb csoport-, team- vagy egyéni szupervíziós szolgáltatásokat nyújtani. Köszönöm megértését! .






A szupervízióról


Trivialitás, hogy a segítő szakember legfőbb munkaeszköze a személyisége.
Az már kevésbé nyilvánvaló, hogy a segítő szakemberek szupervíziója olyan
speciális szakmai személyiség karbantartását, fejlesztését szolgáló
módszer, amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen a segítő foglalkozásúak
körében. Egy segítő szakember a munkája során, a segítő kapcsolataiban
a maga teljességében és bonyolultságában van jelen. Az erősségeink és
értékeink mellett, hiányosságaink, vakfoltjaink is velünk vannak. Mindig,
mindenhol, így munkahelyünkön és a munkavégzés során is. Azt gondolom,
annyit érthetek meg a másik emberből, amennyit megértek önmagamból.

A szupervízió a leghatékonyabb módszer a segítő szakembereket
fenyegető burn-out jelenség, a kiégés kivédésére. A folyamat során a
segítő kap támogatást olyan védett, elfogadó szakmai közegben,
ahol végre önmagával foglalkozhat.

A szupervízió a munkahelyi kontextusban felmerülő kommunikációs
és együttműködési problémákra reflektáló, a szupervizált saját
tapasztalataiból kiinduló, és oda visszacsatoló, szerződésen alapuló
tanulási folyamat. Azt hivatott segíteni, hogy a résztvevők rápillanthassanak
a saját magukáltal alkotott fogalmakra, eszközeikre, céljaikra és
érzékelésük korlátjaira. Ezért mondhatjuk, hogy a folyamat középpontjában
a szupervizált személye áll, a megfigyelés a szupervizált gondolkodási
mozgásához, fogalomalkotásához kapcsolódik és eszközt ad
neki a gondolkodási lépések végrehajtásához, céljai elérése érdekében.
Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervízor reflektív
jelenléte, aminek eredményeképpen a szupervizált az önreflexió egyre
mélyebb elsajátításával rálát saját működési mechanizmusaira,
s ezáltal - ha szükségesnek látja - képes lesz változtatni azokon.


A szupervízióban az eset egy aktuális vagy régóta fennálló feszültséget,
nehézséget, szakmai problémát, dilemmát okozó helyzet. Az eset lehet:

- a segítő és a kliense;
- a segítő és a horizontálisan elhelyezkedő kolléga/kollégák;
- és a segítő, mint szakember / vagy a segítő és a szakma
viszonylataiban lehet.

A szupervízió nem önismeret, nem pszichoterápia,
nem önsegítő csoport, nem szervezetfejlesztés, és nem mediáció.

A szupervízióban a segítő általános működési mechanizmusainak
megértését a minél konkrétabb szituáció segíti, azonban a cél nema konkrét
eset megoldása, az arra adekvát stratégia kidolgozása, hanem az azon keresztül
történő rálátás önmagunkra, így létrejöhet az igazi önreflexió, önmagunk
megértése.

A szupervízió az esetmegbeszélő csoporttal szemben nem problémamegoldó
folyamat, a fókuszban nem a kliens van, hanem a segítő. A szupervízióban
az eset pusztán egy eszköz ahhoz, hogy a segítő szakembert közelebb vigye önmagához, saját működési mechanizmusainak megértéséhez. Annak
megértéséhez, hogy valójában mi és hogyan történik benne, amiért Ő a
hozott esetet nehézségként éli meg. A folyamat során az énvédő
mechanizmusokon, a magyarázatokon túljutva eljutunk a valódi működés
rálátására, belátására. Olyan ez, mintha a szemünk előtt lévő fátylakat
húznánk el a tisztánlátás érdekében, de a fátylak létezéséről csak a folyamat
során szereznénk tudomást. A szupervízió célja az önreflexió egyre mélyebb
elsajátítása, melyet facilitál a szupervízor reflektív jelenléte. Ha ez megtörténik,
a szupervízió eléri célját és kompetenciájának határához ér. Amint megtörténik
a saját működési mechanizmusra való rálátás, megtörténik a felismerés, a
belátás is. A változtatás effektív folyamata, a segítők önálló játéka vagy
- ha szükséges a terápia kompetenciája lehet.
Amennyiben a felismerés megtörténik, a változás lehetősége adott.


A jó szupervízióban az esethozón kívül a többi szupervizált is érzi a folyamat
során, hogy tanult valamit önmagáról, rálátott saját és a többiek - fogalomalkotásain keresztül saját működésének eddig rejtett mechanizmusaira; az eset feltárása során új megvilágításban láthatja a bemutatott helyzet kontextusában önmagát, saját működését.


Team - szupervízió

A módszer különösen hatékony azonos teamben dolgozók számára. Bár
középpontban mindig egy ember az esethozó áll, a többiek
is dolgoznak magukkal és saját reflexiójukkal segítik az esethozót önmaga
jobb megértésében. A stábtagok tapasztalata, tudása összeadódik és aktivizálódik a folyamat során: közös tudássá válik. Éppen ezért a módszer
erősíti a csoport kohézióját, ugyanakkor rávilágít az együttműködés
problémás területeire, fejleszti az egyének közötti hatékonyabb kommunikációt,
a hatékonyabb konfliktus -és stresszkezelést.




A szupervízor-coach nem egy speciális terület szakértője, direkt
tanácsadója; hanem az indirekt tanácsadás, a tapasztalati tanulási
közeg megteremtésének- és kísérőjének szakértője.

Kovács Ignác
szupervízor,coach





Honlapkészítés