Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Szlovákiának reagálnia kell a dunaszerdahelyi rendőrattakra

2008.12.6
Az Európa Tanács illetékes bizottsága "relevánsnak" tartotta a magyar fél felvetését a dunaszerdahelyi rendőrattakkal kapcsolatban, és reagálásra szólította fel Szlovákiát az ügyben.

A magyar fél a strasbourgi emberi jogi szervezet keretében működő Nézőtér Elleni Erőszakot Vizsgáló Bizottság pénteki ülésén mondta el, hogy mi történt a magyar szurkolókkal a szlovákiai városban megrendezett labdarúgó-mérkőzésen. A bizottság jegyzőkönyvbe vette a felvetést.

Szlovákia képviselője nem volt jelen ezen az ülésen.

Dunaszerdahelyen november elején játszott egymással a helyi futballcsapat és a pozsonyi Slovan Bratislava. A 4-0-s pozsonyi sikerrel végződött meccs - amelyre mintegy ezer magyarországi drukker utazott el - a 15. percben félbeszakadt, és negyedóráig állt a játék, amikor a rendőrök behatoltak a magyar szurkolók szektorába. A rendőri akcióban több szurkoló megsérült, egy nézőt mentőhelikopterrel vittek kórházba.

A találkozó után Magyarországon több helyszínen tüntetések voltak, a budapesti szlovák nagykövetség előtt pedig elégették a szomszédos ország zászlaját.

(metropol.hu)



Magyarok a kettős állampolgárságról és a trianoni trauma meghaladásáról

December 5-e kapcsán



Becsey Zsolt: A magyar államnak az unión kívül rekedt, mintegy félmilliós, a Vajdaságban és Kárpátalján élő magyarok számára kellene megoldást találnia.

Az unió jogrendje nem tiltja, és tagállamai nemzeti hatáskörébe utalja a kettős állampolgárság szabályozását.

Az uniós gyakorlatban az ír, a brit példa is bizonyítja, hogy a kettős állampolgárság működőképes megoldás. A magyar államnak az unión kívül rekedt, mintegy félmilliós, a Vajdaságban és Kárpátalján élő magyarok számára kellene megoldást találnia.



Böjte Csaba: Nem a veszekedést meg a civakodást kell megünnepelni, hanem a gyerekek születését, a házasságkötés évfordulóját, hát azt hiszem, a magyar nemzet is nem a rossz dolgokra kell gondoljon, hanem a jó dolgokra.



Hende Csaba: eljön az idő, amikor többség lesz a parlamentben ahhoz, hogy a határon túli magyarok állampolgárságának ügye rendeződjön.



Németh Zsolt: A következő magyar kormánynak kiemelt ügyként kell kezelnie a határon túli magyarok és a határokon átívelő nemzetegyesítés ügyét. "Az új kormánynak az állampolgárság kiterjesztésének a problémáját is meg kell oldania" – mondta a fideszes politikus. Németh Zsolt kitért arra, hogy a baloldali hatalom által megszüntetett Magyar Állandó Értekezlet újraszervezésére kiváló alkalmat kínál az egyre inkább romló magyar–szlovák viszony.



Sólyom László Ivan Gasparovic (1.)



A szlovák államfő a kétnyelvű földrajzi nevek használatát támogatja



Egy kisebbségvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezésre szólította fel a szlovák államfőt a magyar köztársasági elnök. Sólyom László a szlovákiai Érsekújváron tartott egyeztetés után elmondta: egy ilyen jogszabály jelentősen javítaná a szlovákiai magyarság közérzetét. Ivan Gasparovic a felvetésre reagálva azt mondta: államfőként nincs olyan jogosítványa arra, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben. A szlovák államfő szólt arról is, hogy egyetért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Hozzátette ugyanakkor, hogy azokkal a településekkel összefüggésben lehetnek gondok, amelyek nevét a XIX. században magyarosították.

Sólyom László arra kérte szlovák partnerét, hogy mielőbb írja alá a törvényt. A pozsonyi parlament a héten fogadta el azt a jogszabályt, amely alapján kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben; az első helyen a kisebbségi megnevezés lesz, azt követi a hivatalos szlovák név. (inforadio.hu)



Sólyom László Ivan Gasparovic (2.)



Mindkét fél örült a találkozónak



Az érsekújvári államfői találkozó után közös sajtótájékoztatót tartott Sólyom László, a Magyar Köztársaság és Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság államfője. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy újra találkozhattak és a valódi problémákról tanácskozhattak.

Ivan Gašparovič a sajtótájékoztató elején örömét fejezte ki, hogy sikerült közös időpontot találni, hiszen mindkét fél közös érdeke, hogy a legmagasabb szintű találkozóra sor kerülhessen, amikor égető problémákkal találja magát szembe a két ország lakossága.

A két ország legmagasabb méltóságainak találkozóján megbeszélték a múlttal kapcsolatos problémákat és igyekeztek megoldást találni a napjainkban zajló szlovák- illetve magyarellenességre. A szlovák köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az államfők megnyilatkozásai nagyban befolyásolják az állampolgárok hangulatát és hozzáállását bizonyos témákhoz. Kiemelte, hogy a már meglévő két ország közti alapszerződést kell alapul venni az egyes vitás kérdések és a felmerülő problémák orvoslására. A különböző szélsőséges megnyilvánulásokat elítélik, azok csak az állampolgárok közti ellenségeskedést szítják. Gašparovič kiemelte, hogy a szlovák jogrend erélyesen fellép a különböző extrémista csoportokkal szemben és még szigorítani szeretnék a közeljövőben a rájuk vonatkozó jogszabályokat.

Ugyancsak örömét fejezte ki a szlovák államfő, hogy alulról érkező megnyilatkozások sokkal többet tehetnek a két ország közti jószomszédi kapcsolatokért, mint a politikusok megnyilvánulásai. Megegyeztek abban Sólyom László magyar köztársasági elnök úrral, hogy sűrűbben kell találkozniuk nekik is és a kormányfőknek, a parlamenti elnököknek és az egyes bizottságoknak is.

A kisebbségekkel kapcsolatosan megjegyezte, hogy azoknak lojálisnak kell lenniük az állammal szemben, de az országnak is törekednie kell rá, hogy jól érezzék magukat gazdasági és kulturális téren is magukat az egyes népcsoportok.

Sólyom László, a Magyar Köztársaság államfője ugyancsak örömét fejezte ki, hogy létrejött a két ország elnökeinek találkozója és úgy értelmezi, hogy széleskörű ív mentén tudtak beszélni az adott feszültségekről és problémákról. Őszinte párbeszédet folytatott szlovák kollégájával és ha nem is egyeztek meg mindenben, de fennmaradt az adott problémák későbbi rendezésének lehetősége. Nem az érzelmek szítására van szükség – hangsúlyozta Sólyom László.

A magyar államfő biztosította Gašparovičot, hogy a magyarországi állampolgárok nem éreznek ellenségeskedést a szlovákok iránt, sőt egy szociológiai felmérésből kitűnik, hogy a legközelebb álló nemzetnek a szlovákokat tekintik a magyar állampolgárok. A magyarországi szlovák kisebbség sem érez szlovákellenességet, de nem érti a magyar államfő, hogy a szlovák politikában miért tekintik a magyar kisebbséget közellenségnek. Ugyancsak nem érti, hogy miért van az, hogy miért érzi a Szlovákiában élő magyar kisebbség, hogy 2006 óta romlott helyzetük az iskolai oktatás és a kultúra területén.

Egyetértett szlovák kollégájával, hogy a szélsőséges megnyilvánulásoknak nincs helye a két ország állampolgárai között, de meg kell nézni azt is, hogy azokat egyes csoportok vagy kormányszinten szítják-e.

A történelem tanítása is a probléma okozója, mivel csak akkor lehet békés együttélésről beszélni, ha mindkét nemzet megismeri a másik kultúráját, és tiszteletben tartja a másik nép történelmét. A másik nemzet sikerei nem lehetnek az ellenségeskedés alapjai.

Sólyom László is hangoztatta, hogy a magyar-szlovák alapszerződést kell alapul venni. Javasolta, hogy nyilvánosság előtt is találkozzanak a két ország államfői a diákok, a helyi lakosság és az egyes bizottságok előtt, hiszen a népért vannak, ne zárkózzanak el a tanácstermekbe.

Biztatta Ivan Gašparovičot, hogy többet jöjjön Magyarországra és látogassa meg az ott élő szlovák kisebbséget, akár nem hivatalos úton is, de találkozzon velük és kötetlenül beszélgessen el velük.

Mindketten tudják, hogy melyek azok az erők, amelyekre támaszkodhatnak. Megemlítette a polgármestereket, a gazdasági élet szereplőit és az egyházak képviselőit. Ők azok akik enyhíteni tudják az ellenségeskedést és párbeszédet javasolhatnak.

A magyar államfő többek között szorgalmazta, hogy gyorsítsák fel a közös történelem könyv kiadását, a kisebbségi ombudsman bevezetését és Szlovákia készítsen elő egy kisebbségi törvényt, ami az itt élő kisebbségek régi vágya.

Végezetül reményét fejezte ki, hogy a közös párbeszédet folytatni fogják. (Felvidék Ma)



Nem fogadták el az MKP javaslatát

Kétnyelvűek lesznek a megnevezések a kisebbségi tankönyvekben



Kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben - döntötte el a szlovák parlament szerdán délben.

Az első helyen a kisebbségi megnevezés lesz, azt követi a hivatalos szlovák megnevezés. A pozsonyi törvényhozás nagy többséggel elfogadta ugyanis a legerősebb kormánypárt - a Smer - ilyen értelmű javaslatát.

A parlamenti döntés értelmében csak azok a földrajzi megnevezések lennének kétnyelvűek, amelyek az adott kisebbség körében közismertek és általánosan használtak. Egyelőre nem világos, ki fogja eldönteni, hogy egy adott kisebbség nyelvén mely megnevezések a közismertek és általánosak. A térképészeti kiadványokban az államnyelven közölnék e megnevezéseket, s a kiadványok végén jegyzék, szótár tartalmazná a megfelelő kisebbségi megnevezéseket.

A jelen lévő 125 képviselő közül 109 támogatta a javaslatot, 12 elutasította, négyen tartózkodtak. A koalíciós Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői utasították el törvényjavaslatot.

Eredetileg a Magyar Koalíció Pártja javasolta a törvénymódosítást, mégpedig úgy, hogy a kisebbségeknek szánt tankönyvekben csak a kisebbségi megnevezéseket használják. Az első olvasásban a Smer támogatta a magyarokat, jelezve azonban, hogy a második olvasásban saját módosító javaslatot nyújt be. Ez meg is történt, s a parlament ezt a módosítást fogadta el harmadik olvasásban. Az így módosított törvény lényegében megfelel a korábbi gyakorlatnak.

A földrajzi megnevezések használatáról szóló vitát egy, a magyar iskoláknak szánt honismereti tankönyv váltotta ki, amelynek magyar szövegében szlovákul voltak feltüntetve a földrajzi megnevezések, s ráadásul nyelvtanilag helytelen formában. A magyarok tiltakoztak, s a könyvek nagy részét visszaküldték az oktatásügyi minisztériumnak. Az ügy Pozsony és Budapest között is feszültséget keltett.

A kétnapos parlamenti vita nagyon indulatos volt, de a végső szavazás már simán, problémák nélkül zajlott le.

A szlovák kormányfő szerint az oktatásügyi törvény elfogadott módosítása nem nyereség, s nem vereség egyik fél számára sem. Robert Fico "előrelépésként" értékeli a döntést, mert - mint megjegyezte - a szlovákiai magyar iskolák tankönyveiben eddig csak a magyar nyelvű földrajzi megnevezések voltak használatosak, s ráadásul az MKP jelképe is ott díszelgett a tankönyveken. "Most olyan tankönyvek lesznek, amelyeken nincs ott az MKP jelképe, de ott lesz a szlovák megnevezés is. Megjegyezte: a téma nem volt része a koalíciós szerződésnek, így nem lát problémát abban, hogy a kormánykoalíció minden pártja a saját elképzelései szerint szavazott. Fico úgy véli, hogy ez nem okoz feszültséget a koalícióban.

Ján Kovarcík, a Néppárt Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) képviselője viszont kijelentette: a Smer "elgáncsolta" a koalíciót azzal, hogy támogatta az MKP javaslatát. A néppárt a javaslat ellen szavazott, míg a harmadik koalíciós partner, az SNS képviselői nem vettek részt a voksolásban. "Úgy gondoljuk, hogy ez ízléstelen dolog volt, rossz jelzés a szlovák nemzetnek" - mondta újságíróknak Ján Slota pártelnök. Elmondta: a párt mérlegeli, hogy alkotmánybíróság elé viszi az ügyet, és nyílt levélben felszólítja az államfőt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást. Leszögezte, hogy az SNS ennek ellenére nem kíván kiválni a koalícióból. "Nem szerzünk ilyen örömet ellenségeinknek" - jegyezte meg.

"A jelen helyzetben az MKP elérte azt, amit csak lehetett" - jelentette ki Berényi József, a párt alelnöke. Szerinte nagyon fontos, hogy az elfogadott módosító javaslat a 2002-ben és a 2006-ban kiadott magyar kisebbségi tankönyvek gyakorlatára hivatkozik. "Ha ez nem lett volna benne a szövegben, nem tudtam volna megszavazni a törvényt" - fejtette ki egyéni véleményét Berényi.

Szigeti László, az MKP oktatásügyi alelnöke megjegyezte: a normális jogállamokban az ilyen banális kérdéseket nem törvénnyel oldják meg. Rossz jelzésnek tartja, hogy a Smer koalíciós partnerei nem támogatták az oktatási törvény módosítását.
(MTI)




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona