Bukott a Markó-doktrína – Interjú Tőkés Lász

Bukott a Markó-doktrína – Interjú Tőkés Lászlóval

2007. augusztus 02.
Amióta leváltották az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéből, és megalapította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, politikai eseménynek számít, ha találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel. Jól van ez így?

Jól is, meg nem is. Ez ugyanis egyfelől annak a fontosságát jelzi, hogy megalakítottuk az EMNT-t, és alternatívát vagy pszeudoalternatívát teremtettünk az RMDSZ-nek. Másfelől viszont jelzi azt a demokráciadeficitet, amely immár évek óta jellemzi az erdélyi magyar politikai és közéletet.

Említette, hogy egyfajta alternatívát teremtettek az RMDSZ-nek. 2003-ban viszont, amikor megalakult az EMNT, azt hangsúlyozták, kizárólag az autonómiatörekvések megjelenítésével kívánnak foglalkozni. Nem tértek le erről az útról azzal, hogy most rendszerváltó csomagról egyeztetnek az RMDSZ-szel?

Úgy fogalmaztam, hogy alternatívát vagy pszeudoalternatívát. Ezzel akartam érzékeltetni azt a kettős szerepet, amelyet egy ilyen demokráciahiányos közéleti, társadalmi helyzetben az EMNT betölt. Az EMNT vagy a Székely Nemzeti Tanács kénytelen-kelletlen arra kényszerül, hogy alternatív szerepet is betöltsön, politikai funkciót is vállaljon. Ez nagymértékben hasonlít az egyházaknak a kommunizmus idején betöltött szerepére. Noha nem politikai alakulat az egyház, mégis egyfajta ideológiai világnézeti alternatívát is jelentett az egyeduralkodó kommunista párttal és ideológiával szemben.

Miben különbözött a legutóbbi Markó–Tőkés-megbeszélés a korábbiaktól?

Egyetlen jelentős különbséget látok: olyan alkupozícióba kerültünk, amely az eddigiektől eltérően eredményekkel kecsegtet. Eddig az RMDSZ erőfölénye tudatában megengedhette magának, hogy csak mímelje a párbeszédet. Most mi kerültünk kedvezőbb helyzetbe, így reális párbeszéd alakulhatott ki.

Azáltal kerültek alkupozícióba, hogy önt független képviselőjelöltként indították el a támogató szervezetek az európai parlamenti (EP) választásokon?

Azáltal, hogy egyszer és mindenkorra bebizonyosodott: az RMDSZ nem fedi le az egész erdélyi magyar társadalmat. Más szóval, nem állja meg a helyét a Markó-doktrína, hogy az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen legitim képviselője, és politikai téren megjeleníti az egész romániai magyarságot. Ezt mi eddig is tudtuk, de hiába hangoztattuk, nem tudtuk bebizonyítani.

A bizonyításhoz össze kellett gyűjteni a 137 ezer aláírást. Ebből akár azt a következtetést is le lehet vonni, hogy az RMDSZ csak akkor hajlandó engedni a képviseleti monopóliumából, ha erőt mutatnak fel vele szemben.

Meghatározó jelentőségük volt az aláírásoknak. Másfelől az államelnök elmozdítására kiírt népszavazás is befolyásolta a helyzetet. Ekkor ugyanis kihátrált a magyar szavazóbázis az RMDSZ mögül. Ez a két tény figyelmeztette a szövetséget, hogy Tőkés László ide vagy oda, gyökeresen változtatnia kell az eddigi politikáján. E tények bizonyították, hogy az RMDSZ csak az egypártrendszeri monopóliumának köszönheti politikai súlyát.

Rendszerváltást ajánlottak az erdélyi magyarságnak. Miért lenne erre szükség?

A román társadalomban úgy-ahogy, de mégiscsak működik a politikai pluralizmus, és ennek megfelelően beszélhetünk egy olyan-amilyen román demokratikus berendezkedésről. A kilencvenes évek elején váltig dicsekedtünk azzal, hogy a magyarság élen jár a demokratikus átalakulásban. Tettük ezt annak tudatában, hogy a balkáni hierarchikus társadalmi berendezkedés hagyományaival szemben mi rendelkezünk bizonyos demokratikus hagyományokkal. Furcsa és megszégyenítő, hogy most éppen mi kullogunk a romániai demokrácia mögött. Én romániai magyarként ezt szégyellem. Ezért látom szükségét a rendszerváltozásnak.

Hatékonyabb lesz-e a romániai magyar érdekképviselet, ha többpártrendszer alakul ki?

Didaktikusnak érzem a kérdést. A demokráciáról szóló tanítómesével válaszolhatnék: Winston Churchill, Nagy-Britannia híres miniszterelnöke mondta egyszer, hogy a demokrácia sem tökéletes, de ennél jobbat még nem találtak ki. Ha ez az elv általában érvényes, akkor ennek a romániai magyarságra nézve is érvényesnek kell lennie.

Markó Béla viszont azt mondja, hogy az erdélyi magyarság nem jutott még el oda, hogy korlátlan demokráciában élhessen. Nagyobb szüksége van most az egységre, mint a demokráciára.

Nem tudom elfogadni ezt az okoskodást. Eszerint az egység és a demokrácia egymásnak ellentmondó fogalom. Egy egészséges demokráciában ez a két szempont semmiképp sem ütközhet. Legfentebb a román demokratikus rendszer olyan hiányosságáról lehet szó, amely eleve hátrányos helyzetbe hozza a kisebbséget.

Az európai parlamenti választások őszre várható időpontja meglehetősen szűkre szabja az RMDSZ-szel való egyezkedés kereteit. Ön szerint sikerül kiegyezni az augusztus 24-i határidőig?

A kiegyezés nem öncélú. Lehet szó róla, ha ez szolgálja leginkább a romániai magyar közösség érdekeit. A nagy dilemma abban áll, hogy az egységelv eddigi erdélyi mindenekfölöttiségével szemben merjünk-e újítani, alternatívát képezni. Mert ha fenntartjuk azt a nézetet, hogy egy önálló jelölt indulása megnyithatja egy, az RMDSZ-szel szembeni erős politikai alternatíva képződésének útját, akkor egyenesen vétek volna kiegyezni. Ebben a kérdésben azonban nem nekem kell döntenem. Azért van szükség a következő hetekre, hogy mindenkivel konzultáljunk. Azokkal is, akik azt mondják, vétek megegyezni az RMDSZ-szel, és azokkal is, akik a feltétlen kiegyezés pártján állnak.

Hogyan látja, milyen arányban vannak ilyenek és olyanok? Kinek tetszene, és kiben váltana ki ellenérzéseket, ha ön az RMDSZ jelöltlistáján szerepelne az EP-választásokon?

Markó Béla is említette egy közvélemény-kutatás eredményeit, amelyet az RMDSZ-hez közel álló csoport végzett. Ezek szerint a romániai magyarság tizenöt százaléka feltétlenül elkötelezett Markó Béla iránt, másik tizenöt százalék állítólag irántam, de a fennmaradó hetven százalék kiegyezéspárti. Jogos fenntartásokkal viseltetünk a közvélemény-kutatás iránt, de pillanatnyilag jobbat nem tudok mondani. Az EMNT is készül végeztetni egy felmérést. A két felmérés eredménye együtt adhat eligazítást ebben a kérdésben. Úgy érzem, az önálló jelöltként való indulásnak inkább volna értelme, és esély is volna a mandátumszerzésre. Fennáll viszont annak a veszélye, hogy az RMDSZ lejárató kampányba kezd, olyanba, amilyet már az autonomistákkal szembeni vagy az MPSZ-szel szembeni fellépésben is láthattunk. Ez pedig elbizonytalaníthatná a választókat. Ezeket a szempontokat kell tehát számba venni, és meghozni augusztus végéig a döntést.

Az egyházon belül is bírálatok érik. Egyesek úgy tartják, politikai céloknak szolgáltatta ki az egyházat.

Erre a vádra elég megemlítenem, a támadások legfőbb szorgalmazója a CE szövetség. Hivatalos lapjában, a Kis tükörben egymást követik a jelöltségemmel és az egyház politikai szerepvállalásával kapcsolatos bíráló írások, interjúk. A lap hátoldalán viszont ott van egy székelyföldi egyházi-politikai-közéleti konferencia programja és meghívója, amelyet a CE szövetség az RMDSZ és a holland Államismereti Párt együtt szervez. Körülbelül így állunk ezzel. De még a Krónikában is megrökönyödéssel olvastam a múltkorában egy egyházi fegyelmi eljárással kapcsolatos írást. (A KREK vizsgálatot indítványoz Visky Béla teológiai tanár ellen – Intolerancia vagy felforgatás?, 2007. július 5. – szerk. megj.) Szerencsétlen dolog az egyház kanonikus rendjébe világi megközelítésben úgy beleszólni, ahogy azt az újság tette.

Ezt mondhatja a politika is: miért szól bele a dolgaiba a sajtó? De nem éppen ez a sajtó feladata?

A sajtó nem kérdőjelezheti meg az egyháznak a zsinat által szentesített rendjét, és ennek személyi konzekvenciáit. Én úgy tekintem, hogy bármely intézmény fegyelmi eljárást indíthat a saját szabályai szerint a saját alkalmazottai ellen.

Önt sok hatás, befolyás éri. Egyesek erre, mások amarra próbálják rángatni. Hogyan igazodik el e befolyások között? Mi a mérce, az igazodó pont Tőkés László számára?

A józan ítélőképességet és általános erkölcsi mércét próbálok érvényesíteni a döntéseimben. Nyilván nem vagyok orákulum, másoknak kell majd eldönteniük, hogy jól igazodom-e el vagy sem.

Gazda Árpád
www.kronika.ro