Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Autonómia és önkormányzatiság

Autonómia és önkormányzatiság

2007.6.7
Az utóbbi időben fellángolt a vita a felvidéki magyarság autonómia követeléseivel kapcsolatban. Ha jobban megvizsgáljuk a közeget ahol ez a téma felbukkan láthatjuk, hogy nincs mögötte erő. A felvidéki magyarság van annyira realista, hogy lássa a szlovák többség semmi szinten sem hajlandó több önrendelkezést biztosítani annál amivel most is rendelkezünk, sőt a jelenlegi politikai vezetés jelen jogaink megnyirbálásán is dolgozik.

Az autonómia ennek ellenére nem elvetendő, sőt a hosszú távú cél mindenképpen egy gazdasági és kulturális autonómia kiharcolása kell, hogy legyen Szlovákia és az Európai Unió keretein belül.

Ami engem igazán érdekelne az az, hogy miként szeretné ezt elérni a politikai képviseletünk. Tudjuk, hogy mi lesz a végső lépés, a Szlovák Köztársaság Országgyűlése megszavazza és törvényre emeli az autonómiát, tehát ezt a konkrét célt kell elérnünk. Ez egyértelműen politikai tett amely a többségi nemzet és a kisebbség kölcsönös megegyezésén alapul. Jelen állapotban azonban nincs olyan fél ebben az országban aki a józan ész alapján tárgyalna bárki magyarral bármi autonómiáról. Ennek ellenére nagyon sok mindent tehetünk, hogy kiszolgáltatottságunkat csökkentsük.

Az önkormányzatiság az az eszköz amely rendelkezésünkre áll, az autonómia sem más mint egy igen tág jogkörrel rendelkező önkormányzat. Tehát valamilyen kezdetleges formában már rendelkezünk azokkal a lehetőséggel, hogy formáljuk saját sorsunkat.

Úgy gondolom, hogy legelőször meg kell szüntetünk vagy csökkenteni a kiszolgáltatottságunkat Pozsonnyal és a megyei székhelyekkel szemben. A légszembetűnő probléma a munkanélküliség, ez a az ipari telepítések és ipari parkok hiánya okozza a déli területeken. Szlovákia rendelkezik egy ügynökséggel (SARIO) amely a külföldi befektetőket csábítja az országba, természetesen a magyar lakta területeket messze elkerülik.

A gazdasági régiók az Európai Unión belül nem országhatárok mentén húzódnak, a kormány nem fogja tudni megakadályozni azt, hogy ha nekik nem kellünk akkor Magyarország felé orientálódjunk gazdaságilag. Felvetődik a kérdés miért látok én potenciált abban az országban ahol jelenleg gazdasági visszaesés, társadalmi politikai válság van. Amikor a szlovák gazdasági csodáról beszélünk tudnunk kell ez a szlovák jog rendszernek és adórendszernek köszönhető. A magyar gazdasági csőd pont a hibás magyar gazdaságpolitika miatt következett, következik be. Úgy gondolom, hogy magyar cégek átcsábítása a déli régiókba nem lehetetlen feladat, sőt.

Legeslegelső feladat helyi szinten kialakítani olyan ipari területeket ahová a cégek települhetnek. Megfelelő infrastruktúra elengedhetetlen, közüzemek (víz, gáz, villany), tömegközlekedés (főleg gyárak esetében), parkolók, menza stb. Ezen területek elkülönítése szintén megoldható az önkormányzatok által. Fontos, hogy legyen hely és lehetőség a növekedésre, a beköltöző cégek tudjanak terjeszkedni ha arra szükség van.

Itt sok probléma merülhet fel, lévén nálunk nagyon sok tulajdonosa lehet egy egy földterületnek, egy megoldást tudok javasolni ami nem más mint részvénytársaság formájában üzemeltetni az ipari parkot. A részvénytársaság tőkekoncentrációt tud létrehozni, amelyet a helyi lakosok fizetnek be, cserébe tulajdonrészt kapnak a cégben, így képes lehet az önkormányzat a cégen keresztül felvásárolni az adott parcellákat vagy bevenni a terület tulajdonosait a részvénytársaság tulajdonosai közé. Az részvénytársaságos megoldás egy másik fajta biztosítékot is rejt magánban a magántulajdon védelmét amely egy újabb biztosíték a szlovák állami szervekkel szemben.

Az egyik gazdasági modell amelyben egy részvénytársaság üzemeltet egy ipari parkot, a tulajdonosok részesedést kapnak az eladott területek árából, révén egy egybefüggő terület többet ér mint egy kisebb parcella. Ez a megoldás abban az értelemben jó, hogy elkerülhető a továbbiakban bármiféle konfrontáció, de a terület idegen kézbe kerül ezért nem támogatom, de bizonyos körülmények között jobb használata.

A másik esetben 10-20 évre a részvénytársaság bérbe adja a területet egy olyan konstrukcióban, hogy a betelepült cégnek nem kell fizetnie semmilyen bérleti díjat, de a felépített épülete a bérbeadott idő után rászáll a részvénytársaságra. Az idő amire a cég bérbe veszi a területet egyoldalúan bármikor meghosszabbítható a cég által a részvénytársaság nem mondhatja fel. Itt a részvényesek rosszabbul járnak viszont a közösségi haszon magasabb nem beszélve arról, hogy ez a konstrukció a cégek számára is előnyösebb. Itt az önkormányzat valamilyen módon kivásárolná a részvényeseket a betelepült cégek helyi iparűzési adó bevételeiből, természetesen a részvényesek egy bizonyos profitra is szert tehetnek így.

A betelepülő cégek esetében fontosnak tartom, hogy csak olyan cégeket szólítsunk meg akik nem szennyezik a környezetünket és közösséget is hajlandóak segítenie (támogatások, mecénások). Ezt nem lehet rájuk erőltetni, viszont felmérni mindenféle képen kell, hogy kit engedünk be a közösségünkbe.

Ahhoz, hogy egy egy önkormányzat képes legyen megszólítani ezen cégeket nincs semmilyen apparátusa sem szakmailag felkészült csapata. Ezt profi módon kellene megszervezni erős önkormányzati, itt írhatnák MKPt is, támogatással.

A magyar járásoknak össze kell fogni, természetesen be kell venni minden olyan szlovák magyar vegyes járást is aki hasonlóan szenved a megkülönböztetéstől, és összeállítani a SARIO-hoz hasonló irodát, amely képes megfelelő marketing és lobby tevékenységet végrehajtani Magyarországon, Ausztriában. Ezt az önkormányzatoknak kell pénzelni és fenntartani.

Szaktudás úgy gondolom elérhető a Selye János Egyetem által, ha képesek vagyunk pontosan megfogalmazni a célokat amiket elszeretnénk érni. A diákság megfelelő szakmai segítséggel egy olcsó és hatékony munkaerő lehet.

Ezt a témát egy következő írásomban szeretném bővebben kifejteni.
folytatás:
2007.6.7
Thursday, June 07, 2007
Autonómia és önkormányzatiság II.

Az előző írásomban elkezdett témát boncolgatnám tovább. Ha valaki nem olvasta volna egy alternatív megoldást vázoltam fel egy ipari park létrehozására, valamint egy regionális gazdaságpolitikát vázoltam fel amely a magyarországi céges átcsábítására épül. Annak a cikknek a végén röviden belekezdtem egy felvetésbe amely egy a Selye János Egyetemre épülő lobby csoport létrehozására irányult. Most ezt fejteném ki bővebben.

Először is nem sok ember van tisztába mit is jelent egy lobby csoport. Röviden érdekérvényesítő szervezet. A felvidéki magyarság ezen a területen meglehetősen gyenge.

Ennek a csoportnak három nagy feladata lenne. Az első és legfontosabb megfelelő szakmai tudással felvértezve támogassa a politikai képviseletünket. A második, külföldön marketing és lobby tevékenységet folytatni a befektetők becsábítására. Harmadsorban egy professzionális tanácsadó és támogató szervezet a betelepülő cégeknek.

Kezdjük el ezeket a területeket jobban megvizsgálni, talán a légegyszerű ha az utolsóval kezdem.

Egy egy külföldi cég nagy valószínűséggel nincs tisztában milyen feltételek mellett lehet céget alapítani, nem ismeri a foglalkoztatási, adózási, könyvelés szabályokat. Ennek a csoportnak feladata lenne a cégek segítése, aki be akar jönni szerződhet, cserébe teljes adminisztratív segítséget és jogi tanácsokat kap. Egy olyan üzleti modellt javaslok amiben a cég alapításhoz nyújtott segítség ingyenes majd három hónapig, amíg a cég megveti a lábát, szintén minimális hozzájárulás diéta, utazási költség megtérítés szükséges, majd egy piaci alapon meghatározott áron a szolgáltatás továbbra is elérhető. Az egyetemisták így szakmai gyakorlathoz jutnak és akár el is tudnak helyezkedni ezeknél a cégeknél, diákévek alatt is munkalehetőséghez jutnak. A tanácsadó társaság pedig a cégek tanácsadásából, könyvelés, adminisztratív munkából szerezne bevételt.
A marketing és lobby tevékenység lenne a második terület. A közepes cégeknek jelenleg nincs megfelelő ereje, hogy olyan szintű vezetőket fizessen meg akik képesek meredekebb növekedési pályára állítani a cégeket, új piacokra belépni, költséghatékonyságban javítani a teljesítményt. Ennek megfelelően egy igen szűk üzleti látókörrel felruházott cégvezetőkkel állunk szemben, sokszor tulajdonosok, ők a mi célcsoportunk.

Ezeket a cégeket meg kell keresni és „eladni” nekik mindazon lehetőségeket amiket nálunk kihasználhatnak, az alacsonyabb adószint, olcsóbb termelési költségek, kisebb bürokrácia. Itt kell, hogy kapcsolódjon a fentebb említett tanácsadó adminisztratív segítség promotálása is. A cégeket kész megoldással kell megkeresni, hova települjön, miért, milyen haszon van belőle, milyen befektetéssel jár, milyen lehetősége van a szlovák piacon, hogyan érheti el innen a cseh a lengyel piacot stb. Felkészült hiteles szakembereknek kell mindezt előadni.

Sikeres lobby tevékenységhez sok mindenre van szükség. Minőségi prospektusok, tanulmányok, weboldal, adott esetben vendéglátása az illetőnek az adott településen vagy községben, bemutatni neki az ipari területet.

Ezt egyértelműen az önkormányzatoknak kell finanszírozni és minden sikeres befektetés után a közösbe az új cégek iparűzési adójának egy részét be kellene tenni, hogy dinamikusan tudjon ez a tevékenység bővülni.

A harmadik rész a politikai tanácsadás. Ez egy nehéz és kényes téma. Itt a saját véleményemet írom le.

Úgy gondolom, hogy gazdasági kérdésekkel szakembereknek kell foglalkozni, hosszú távon kell tervezni és nem ad-hoc módon belekapkodni dolgokba. Egészséges gazdaság kialakítása nem szerencse dolga.

Meg kell találni azokat a területeket ahol piaci előnyünk van, erőnket ezekre kell koncentrálni, nem járásban, kerületben kell gondolkodni minimum kistérségben, közép Európában, az Európai Unióban.

Nem tudok olyan átfogó és szerves régiófejlesztési politikáról amely gyógyírt jelenten a jelenlegi helyzetre. Amit az utóbbi két írásomban felvázoltam annak a tevékenységnek egy ilyen keretben működve lenne eredménye. De ez csak egy pillére lehet a helyi önkormányzatok és közösségek megerősítésének.

Fontos, hogy meginduljon a párbeszéd szakemberek és politikai döntéshozók között, az egyik oldal megoldást tud, a másik oldalnak pedig szolgálnia kell azt és véghezvinnie, vagy támogatnia a szakembereket, hogy megvalósítsák.

Várom mindenki hozzászólását a témához.
Köszönöm a figyelmet!

Csaba
forrás: voroscsaba.blogspot.com



Útnak indítom a blogom

Útnak indítom a blogom


Röviden bemutatkoznék, Vörös Csabának hívnak felvidéki magyar vagyok. Diplomás közgazdász végzettséggel rendelkezem és érdekel a nemzetem sorsa. Az internetes naplómban fogom megjelentetni gondolataimat, a közösségünk jelenével és jövőjével kapcsolatban.

Ha magamat kell besorolnom nehéz helyzetben lennék mivel sok tekintetben konzervatív vagyok, gazdasági kérdésekben a regionalizmust képviselem minden szinte elítélem a globalizációt és liberális gazdaságpolitika minden fajtáját. Az szociális területen viszont liberális nézeteket is vallok, de legfontosabb tényezőnek a munkát tartom. A kultúrát és az anyanyelvünket mint megkülönböztető jelet magyar és nem magyar között nagyon fontosnak számomra, az iskolát pedig mint közeget amely mindez átörökítését segíti gyermekeinkre a magyarság megmaradásának zálogának tartom. Mindez együtt, egymással összefüggve van kihatással gondolataimra és nézeteimre.

Az első téma amivel kapcsolatban kifejtem véleményem az autonómia.

Csaba
forrás: voroscsaba.blogspot.com

Vörös Csaba blog








HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona