Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Aki kapni akar, tanuljon meg adni is (Lao-Ce)

Nyílt levél: Csáky Pál, az MKP elnöke részére + javaslatok

2008.9.29
Tisztelt Elnök Úr!

Ennek a nyílt levelemnek a megírására az a tény ösztönzött, hogy Ön a napokban, sajnos az ezt megelőző időszakban is nagyon sok ellentétes nyilatkozatot tett, ami a felvidéki magyarság szemszögéből nézve nem segített a tisztább látás érdekében.

Mi néhányan a múlt év folyamán meghirdettük az önrendelkezés alkotmányos jogát, abból az alapvető emberi jogból kiindulva, hogy minden népnek joga van az önrendelkezésre, így a felvidéki magyar népnek is. Önök a helyett, hogy segítséget, vagy legalább tanácsot nyújtottak volna megijedtek, és az önzetlen probálkozásunkat ellehetlenítették. Ön egy a 2007-es tv-s vitában szönöszös ügynöknek nevezett és azt tanácsolta meg kellene nézni ki áll mögöttünk, ki fizet minket. Tudja ezzel a szerencsétlen kijelentésével, teljesen ellehetlenítette a munkánkat. Ismeri a közmondást, ha már jót nem tehetsz, vagy nem akarsz, legalább ne árts egy olyan ügynek, amit saját magad nem mersz felvállalni.

Tudom, a politika piszkos dolog és beletartoznak néha az övön aluli ütések is, ezt is annak vettem, de az inteligens emberek között azért létezik egy másik szabály is, tudni bocsánot, vagy legalább elnézést kérni, vagy legalább megmagyarázni, mit, miért is tettünk. Ezt Ön a mai napig elmulasztotta, sőt mondhatnám tovább fokozták mindezt azzal, hogy a nyári DFÖT-s alakuló közgyülés utáni szlovák az ellenünk beindított ördögűzésbe azzal "segítettek be", hogy csöndbe maradtak és sem politikai, sem jogi értelemben nem álltak ki a civil kezdeményezésünk mellett. Pedig, ha senki más, Önöknek azt nagyon jól kellett tudniuk, hogy amit teszünk, tenni szerettünk volna, semmi köze nem volt az ország, Szlovákia szétzilálásához, az irredentizmushoz, a sovinizmushoz, csupán az alkotmány adta jogainkkal szerettünk volna élni.

Önök nagy szeretettel hangoztatják, hogy az egyedüli legális képviselői a felvidéki magyarságnak, akkor miért hagytak minket cserben és segítettek az eltiporlásunkban? Az egyik alelnökük azt mondta nekem személyesen, hogy született egy vezetőségi döntés, hogy a PT-nk és a én megnyilvánulásaimra nem fognak reagálni, sőt egy helyi MKP-s ezt azzal toldotta meg, hogy kategórikusan be van tiltva, hogy bárki leüljön velem tárgyalni. Rendben, vettem a lapot, mert rá kellett jönnöm, hogy segítőkézre nem számíthatunk, mert bennünk bizonyos szintű konkurenciát láttak és ennek köszönhető az Önök zavaros megnyilvánulásai. Leveleimre nem reagáltak, de mikor kritikusan nyilatkoztam egyes megnyilvánulásaikra, azt már sértőnek tekintették. Lehetne ezt a sort folytatni, de észszerűbbnek tünik a multat magunk mögött hagyni, a sérelmeket elfelejteni.

A napokban kijelentette, hogy azért nem akar autonómiáról beszélni, mert ez irritálja a szlovákokat, és ennek az állandó felemlegetése nem vezet sehová sem. Inkább szinonimáját, az önkormányzatiságot szorgalmazza, és hogy ennek keretei között a kisebbségi jogoknak is érvényt lehetne szerezni. Igen ez is egy járható út lenne, ha az önkormányzatiság emlegetése a szlovákságból nem váltaná ki ugyanazokat az előitéleteket és kételyeket, amit az autonómia szó jelent számukra. Mindegy, hogy cukorbajt emlegetünk, vagy diabetes mellitust, a diagnózis ugyanaz. Tehát ez az egész problémakör másfajta megközelítést igényel.

Úgy ahogyan egy gyereket sem lehet állandóan azzal riogatni, ha rossz leszel a mumus elvisz, vagy a rossz bácsi, mert az egyiktől is fél meg a másiktól is. Előbb-utóbb elhiszi, hogy a rossz bácsi létezik és már nem fog hinni nekünk akkor sem, ha az igazat mondjuk.

Ebben az esetben mi a megoldás? Meg kell változtatni az egész retorikát és a megértés útvonalán, a családi béke érdekében másfajta megközelítést kell alkalmazni. Induljunk ki abból a lehetőségből, hogy előbb megnézzük a gyerek egocentrikusságát, mi jó neki, az érdekeit előtérbe toló magatartását, felfogását figyeljük. Mi esetünkben mi jó a szlovákságnak, melyek azok az alap nemzeti érdekeik, amelyekből nem engednek. Az ilyen szavak felemlegetése, mint az autonómia, az önrendelkezés, az önkormányzás, számukra az ország szétdarabolását, az alap nemzeti minimum, nemzeti érdekek megsértését, Szlovákia elleni támadást jelent. Döntéseik ezekben a témakörökben nem ismernek mértéktartást, sem racionalitást.

Mire büszke a szlovák, a nemzeti szimbólumaira, országára, Tátrára, kettőskeresztre és az alkotmányára. Jogi értelemben a saját alkotmányukban látják a legnagyobb garanciát az egocentrikusságuk, vagyis önköszpontúságuk, csak az "én" centrikusság államnemzeti ideológiájának a megmaradását. Ezt a nagyzásos önértékelést nemzetiségzavarnak nevezhetnénk.

Bizonyos értelemben, mi felvidéki magyarok is ebben a kóros betegségben szenvedünk, amit trianoni traumának, százéves a magyarok kárára elkövetett sérelmeknek, benesi-dekrétumoknak, asszimilációnak, szórványosodásnak hívunk.

Mind a két nép az egocentrikusság antiszociális tüneteit produkálja, vagyis mi magyarok és szlovákok a kapcsolatteremtés, a kapcsolattartás csődjét hoztuk létre. A másik nép érzéseit, nemzeti értékeit semmibe se vesszük, megnyilvánulásainkat alacsony frusztrációs tolerancia jellemzi. Nincs bűntudatunk, képtelenek vagyunk tanulni a számunkra kudarcot jelentő tapasztalatokból. Én-központúságunk a társas környezetünk megrontójává vált.

Mi a megoldás?

Az Én-központúságunkat, a Mi-központúsággal kell becserélni, vagyis ebben az irányban kellene keresni a megoldásokat közös bajainkra, mert mi élünk itt, én, te, meg ő. A nyelvtaniból a jog nyelvére lefordítva, ne az én, hanem mi közös egyenlő jogainkat keressük, az ami összeköt és egyformán megillet minket.

Ezt hívják JOGEGYENLŐSÉGNEK és MÉLTÓSÁGNAK, ez polgári alapon mindenkire egyformán érvényes, legyen az magyar, vagy szlovák. Ez legyen a két nép alap politikai sarktétele, ahol nincs helye a miértekre, sem az én-ekre, csak az egyforma jogok és méltóság van.

A napokban a "Jogegyenlőség Baráti Kör" nevében elküldtünk egy nyílt levelet az összes parlamenti képviselőnek. Ezt a nyílt levelet megkapták Önök is, mind a húsz MKP-s képviselő. Minden képviselőt megkértem reagáljon, véleményezze. Sajnos egyedüli képviselő, aki reagált, kérdéseket tett fel, az a Košútová Smeres képviselőasszony volt, aki válaszlevelében kérte, hogy írjam le a követeléseinket. A kért válaszlevelemet és a követeléseket elég nagy részletességgel, mondhatnám maximalizált igények feltüntetésével vitaanyagként elküldtem. Az hogy a Košútová képviselőn kívül senkisem reagált a nyílt levélre, talán az egocentrikussági kóros zavarainknak köszönhetőek. Én képviselő, én jobban tudom, én-nekem ne adjon tanácsot senkisem, én egy választott képviselő vagyok, én több vagyok, mint ti civilek odalent.

Ilyenkor Churchill mondása jut az eszembe: "Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra". Mi lenne ha most és azonnal Önök képviselő Hölgyek és Urak politikusi gondolkodás helyett, államfő módjára a következő nemzetékre is gondolnátok. A Jogegyenlőség baráti kör semmi másra nem szólította fel Önöket csak arra, amire felesküdtek, mint képviselők (az elküldött nyílt levélben részletesen le van írva).

Javaslataink:

1. Össze kell hívni egy bizottságot, amely a nyílt levél szellemébem elkezd tevékenykedni.
2. Meg kell határozni a két nép, a szlovák és a magyar, nemzeti minimumát, politikai közös sarktételeit.
3. A nemzeti minimumokból kiindulva, békés vitát kell gerjeszteni a meglévő problémák kezelése érdekében.

A fenntiekből kiindulva, nem az utcán egymás mellett elbeszélve kell megoldani a problémánkat, vagy hallgatással, hanem a tárgyalóasztal mellett, államfő módjára a következő nemzedékre gondolva. Ne feledjék a nép választotta meg Önöket, maguk mindannyian a Szlovákiában élő összes nép érdekében kötelesek jól és értük politizálni, küzdeni.

forrás: CA Bósza János


forrás: CA Bósza János






HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona