Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Münchentől Kassáig

2009.1.17
2.2. Az amerikai hónapok (1939. februárjától - júniusig)

Benes és felesége a George Washington hajó fedélzetén Portsmouth kikötőjéből 1939. február 22-én kelt útra Amerikába. New Yorkba történő megérkezésekor kellemes meglepetés érte, La Guardia polgármester a Városházán fogadást adott tiszteletére.(1)

Ezután a Chicagói Egyetem Szociológia Tanszékén megkezdte egyetemi kurzusát (előadássorozatát), melynek témája "A demokrácia fejlődése a 18. század végétől napjainkig" volt.

Cseh életrajzírója szerint zsúfolt előadótermek várták, a népszerűségét bizonyítja, hogy hétezer diák őt választotta a tanév legkiemelkedőbb egyetemi személyiségének.(2)

Chicagó mellett számos egyéb egyetem is meghívta egy-egy előadás megtartására, ilyenkor mindig a diktatúráról, illetve a háború és a béke kérdéseiről beszélt, de mindig visszautasította, hogy a müncheni döntésről beszéljen.

Gyakorlatilag mind a chicagói, mind az egyéb egyetemeken tartott előadásait egy jól megszerkesztett propaganda-túrának tekinthetjük, amelyet a béke és demokrácia jegyében a szenvedő Csehszlovákia érdekében folytatott. Természetesen a szudétanémet, a lengyel, a magyar kisebbséggel és az "államalkotó" szlováksággal szemben folytatott politikájáról mélyen hallgatott.

1939. március 14-15-én az első Csehszlovák Köztársaság megszűnt létezni: Hitler bevonult a Hradzsinba, Tiso kikiáltotta a független Szlovákiát, Magyarország elfoglalta Kárpátalját.

Benes - akit Chicagóban ér a hír - szinte rögtön akciókba kezd, tevékenysége három főbb irányban bontakozott ki:

* Diplomáciai tevékenység
* Propagandatevékenység
* Programalkotás

Benes Csehszlovákia megszűnésének másnapján - azaz március 16-án - mint a Csehszlovák Köztársaság volt elnöke táviratot küldött a világ vezető politikusainak, így Roosevelt-nek (az USA elnökének), Chamberlain-nek (Anglia miniszterelnökének), Daladier-nak (Franciaország miniszterelnökének), Litvinov-nak (A Szovjetunió külügyminisztere), továbbá a Népszövetségnek Genfbe.(3)

A táviratban Benes így értékelte a helyzetet: " Most mégis a müncheni egyezményt aláíró egyik nagyhatalom felosztja területünket, hadseregével megszállja és megalakítja ott a 'Protektorátust'-át az erőszak és a katonaság fenyegetése mellett. A világ lelkiismerete előtt, szemtől-szemben a történelemmel vagyok kénytelen kijelenteni, hogy a csehek és a szlovákok sohasem fogadják el szent jogaiknak ezt az elviselhetetlen megalázását és nem szűnnek meg harcolni, amíg szeretett hazájuk összes jogát vissza nem kapja! Kérem az Ön kormányát, hogy utasítsa el ennek a gaztettnek az elismerését, és vonja le azokat a következtetéseket, melyeket ma sürgetően megkíván Európa és a világ tragikus helyzete."(4)

A megszólított politikusok közül leghamarabb Litvonov válaszolt, március 18-án megküldte Benesnek azt a jegyzéket, melyben a Szovjetunió tiltakozott Németországnál Cseh- és Morvaország megszállása miatt.(5)

Chamberlain március 20-án egy rövid semmitmondó telegramot küldött, míg Daladier nem válaszolt.(6)

Roosevelt március 27-én egy telegramban válaszolt Benesnek, ebben az alábbiakat írta: "Nagy figyelemmel követtem ezeket az eseményeket. Noha az Egyesült Államok kormánya előtt ismert, hogy Cseh- és Morvaországot német katonai erők szállták meg és most a német hivatalok tényleges igazgatása alatt állnak, nem ismerte el ezt a helyzetet jogi állapotként. Nem kell hozzátennem, hogy mélyen együttérzek a csehszlovák nemzettel az áldatlan körülményei miatt, melyekbe időlegesen kényszerült."(7)

1939. május 23-án a Népszövetség először ülésezett Csehszlovákia megszűnése óta. Benes megragadta ezt az alkalmat, hogy ismét diplomáciai akcióba lépjen. Május 13-án J. Avelon-nak - a Népszövetség főtitkárának -, illetve az európai nagyhatalmak külügyminisztereinek egy jegyzéket küldött, melyben tiltakozott Cseh- és Morvaország német, illetve Kárpátalja magyar megszállása ellen.(8)

Külön ki kell emelnünk, hogy mind a március 16-ai, mind a május 13-ai jegyzékeket Benes mint a Csehszlovák Köztársaság volt elnöke írta alá. Ezzel akarván kifejezni - amit a május 13-i jegyzékben le is írt -, hogy értelmezése szerint a csehszlovák állam továbbra is létezik.

Az, hogy Benes és a körülötte kikristályosodó emigráció helyzete nemzetközi jogi szempontból ingatag volt, jól mutatja, hogy a május 13-i jegyzék hivatalos megtárgyalását a Népszövetség elutasította, mondván, az nem hivatalos úton - azaz nem a csehszlovák kormánytól vagy egy másik kormánytól - érkezett, hanem egy magánszemély nyújtotta be.

Közben Benes hozzáfogott az emigráció megszervezéséhez. New Yorkban, Clevelandben, Pittsburgben jelentős cseh és szlovák kolóniák éltek, amelyek egyesületei - Cseh Nemzeti Szövetség, Szlovák Nemzeti Szövetség, Cseh Katolikusok Egyesülete - április 18-20-án Benes indítványára Chicagóban találkoztak, és a közös munka koordinálására létrehozták az Amerikai Csehszlovák Nemzeti Tanácsot.(9)

Benes amerikai diplomácia tevékenységének csúcspontja volt, hogy egyik első világháborús régi "harcostársa", Hamilton Fish Armstrong - a tekintélyes Foreign Affairs egyik szerkesztője - segítségével lehetőséget kapott arra, hogy találkozzék az USA elnökével, Roosevelt-tel.

Roosevelt és Benes ismerte már egymást korábbról. 1919-ben Roosevelt a Tengerészeti Bizottság titkára volt, és Benes friss külügyminiszterként vele állapodott meg a Szibériában állomásozó Csehszlovák Légió hajón történő hazaszállításáról.

A találkozóra május 28-án került sor, a három és fél órás megbeszélésen Benes vázolta Münchennel kapcsolatos álláspontját, illetve a két politikus áttekintette az aktuális európai helyzetet, külön kitérve a Szovjetunióval kapcsolatos kérdésekre.(10)

Benes három kérdésben szeretett volna Roosevelt-től konkrét választ kapni:

1. Az USA kormánya elképzelhetőnek tartja-e a csehszlovák állam függetlenségének újbóli kikiáltását?

2. Hajlandó-e az USA kormánya elutasítani Csehszlovákia német megszállását?

3. Ha kitör a háború, számíthat-e a csehszlovák emigráció hivatalos - azaz kormányként történő - elismerésre az USA-tól?

Benes emlékiratai szerint Roosevelt az első két kérdésre azonnal teljesen pozitív választ adott, míg a harmadik kérdésre azt válaszolta, hogy a hivatalos elismerés megadása a körülményektől, illetve a pillanatnyi háborús szituációtól függ. De biztosította Benest, hogy az első világháború alatt folytatott USA-politikához hasonló - azaz támogató - magatartásra számíthat a csehszlovák emigráció. (11)

A találkozó nagy siker volt, hiszen az egyik nagyhatalom vezetője biztosította támogatásáról Benest.

Roosevelt mellett Benes még két fontos amerikai politikussal találkozott elutazása előtt, június 29-én Cordell Hull-lal, 30-án pedig Sumner Welles-szel.

Már az első emigráció történetének vázolásakor láthattuk, hogy Benes kiváló propagandista volt. Így nem meglepő, hogy a második emigrációs tevékenységében is erős a propaganda-tevékenység. Az előző fejezetben is láthattuk, hogy egyetemi előadásait is felhasználta a Csehszlovákia érdekében kifejtett propagandára.

Az ország megszűnése újabb lendületet adott ilyen irányú tevékenységének. Már három nappal Csehszlovákia megszűnése után - azaz március 19-én - a Chicagó-i Egyetemen egy nagy rádióbeszédben tiltakozott Csehszlovákia megszüntetése ellen.(12)

Jól mutatja, hogy Benes értette és kiválóan használta a propaganda fegyvereit, hogy Chicagóban az akkor legmodernebbnek, legújabbnak számító propaganda eszközt a rádiót használta fel céljai érdekében.

Rádióbeszédében Csehszlovákiát a demokrácia, a tolerancia és az erkölcsi és politikai fejlettség mintaországaként festette le. Érdemes ebből hosszabban idézni, hogy megismerhessük Benes új érvrendszerét. Így beszélt Csehszlovákiáról:

"S az utóbbi húsz évben a csehszlovákok kitartóan és szüntelenül építették virágzó köztársaságukat, szociális struktúráját csodálatra méltó egyensúlyba hozták, haladó törvényhozást, fejlett népgazdaságot és rendezett pénzügyeket alakítottak ki. Az állami költségvetés mindig egyensúlyban volt, külföldi kölcsöneiket mindig időben fizették, külkereskedelmüket jelentősen felvirágoztatták, és államukon belül tényleges politikai és vallási türelemben éltek. Noha az államban kisebbségek is éltek - ezzel a problémával szinte egész Európa küszködik, Csehszlovákia ebben a vonatkozásban nincs különleges helyzetben -, a legpártatlanabb államférfiak, történészek, tudósok, közgazdászok és szociológusok is általában elismerik, hogy ebből a szempontból nagyon liberális közigazgatási rendszert alakítottunk ki és az összes új európai állam közül a nemzetiségi ügyekben a legtürelmesebb politikát folytattuk. Csehszlovákiát egész Európában úgy ismerték, mint szabad nemzetek fiainak menedékét és a Népszövetség legodaadóbb támogatóját. Nem volt itt vallási és egyéb üldözés, nem üldözték a zsidókat sem és semmiféle fajüldözés nem alakult ki. Ez valóban az egyik legfelvilágosultabb, legfejlettebb és leghaladóbb demokrácia volt a Rajnától keletre."(13)

Ezen kis szabadságszerető és demokratikus nemzetet - folytatja Benes a gondolatmenetet - pont a fentiek miatt tiporta el a diktatórikus Németország. Csehszlovákia 1938 szeptemberében a mücheni diktátum elfogadásával feláldozta magát a békéért, de ezen tiszteletreméltó áldozata ellenére öt hónappal később a náci Németország mégis felszámolta a megcsonkított országot. Majd így zárta beszédét:

"De ünnepélyesen kijelentem, hogy jogilag Csehszlovákia függetlenségét nem semmisítették meg. Továbbra is fennáll, él és létezik. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy azok, akik ezt a bűntettet a csehszlovák nép és az egész világ ellen elkövették, bűnösök Isten és ember előtt, és súlyosan meg fognak bűnhődni!… E pillanatban a világ minden egyes igazságosan gondolkodó férfijának és nőjének átadom szeretett népem jelszavát: Az igazság győzedelmeskedik!"(14)

Benes tevékenységének harmadik fontos iránya volt a programalkotás, azaz a cél kitűzése az emigráció tagjai elé.

1939. június 8-án Chicagóban rendezték meg az első világháború során Szibériában harcoló Csehszlovák Légió USA-ban élő tagjainak találkozóját, ahol Benes felvázolta a második emigráció programját.(15)

Beszédének első részében azokkal a történésekkel foglalkozott, melyek Csehszlovákia megszűnéséhez vezettek. Az első világháború során kialakult szokásához híven - a csehszlovák történéseket beágyazta az európai- sőt világpolitikai történésekben, újra megjelent Benesnél az a szintén első világháborús motívum, mely szerint a csehszlovák probléma európai probléma.

Gondolatmenete az alábbi: A versaillesi béke megkötése után nem sikerült a tartós békét biztosítani, különösen azután nem, hogy 1930-tól, illetve 1932-től Németország, Olaszország és Japán elhatározták a versaillesi rendszer felszámolását. A főbb európai politikai tényezők - azaz Anglia és Franciaország - nem értették meg az események menetét, egymás között túl sokat vitatkoztak kicsinyes, másodlagos dolgokról. Így nem tudtak összefogni és megvédelmezni a verseaillesi rendszert. Végzetes tévedésükért nekik is meg kell fizetni az árat. Csehszlovákia hosszú időn keresztül emberfeletti erővel próbálta az egységes védekezést megteremteni, de a szeptemberi események (Benes szinte valamennyi háború alatti beszédében szeptemberi eseményeknek nevezi a müncheni döntést - G.L.), megmutatták a csehszlovák politikusoknak, hogy erőfeszítéseiket Nyugaton nem értették meg. Pedig ami Csehszlovákiával történt, az csak egy része egy folyamatnak, melynek fontosabb elemei: Japán betörése Kínába, Abesszína megszállása, az Anschluss, a spanyol polgárháború, München, Prága és Kárpátalja.

De az európai demokráciák nem értették meg, hogy nem lehetséges egyezkedés a demokrácia és a diktatúra között. Így ezen folyamat folytatódni fog Lengyelország, illetve a többi közép- és kelet-európai ország ellen, mert Németország meg kívánja valósítani az Európa leigázására kidolgozott programját. Csehszlovákiának nem volt elég ereje, hogy megvédje saját szabadságát.

De mindaz ami történt csak időleges lehet, "…mivel a jelenlegi, a holnapi és a holnaputáni európai események és viszonyok… maguk egy új hatalmas világküzdelmet váltanak ki, melyben újból Európa szabadsága győzedelmeskedik, visszatér a demokrácia és mi újból a győztes front oldalán leszünk, mint ahogy az elmúlt háborúban."(16)

Gondolatmenetét ezek után így folytatja: A müncheni egyezmény nem kötelezi a csehszlovákokat, mert az alkotmányosan sohasem lett elfogadva, illetve Németország azzal, hogy 1939 márciusában felállította a Cseh- és Morva protektorátust, maga rúgta azt fel.

Ezért a csehszlovákok nem ismernek el semmiféle hódítást, sem Cseh- és Morvaország megszállását, sem az első bécsi döntést, sem Kárpátalja visszacsatolását, sőt a müncheni egyezményt is érvénytelennek tekintik, mert azt erőszakos és csalárd módon kényszerítették rájuk.

Ez a jogi alapja a megszállás ellen meghirdetett küzdelemnek, és mindezek miatt úgy tekintenek Csehszlovákiára, hogy az továbbra is létezik.

Majd kiadja a jelszót: "Egyesüljön minden szabad cseh, szlovák kárpátukrán és minden szabad szudétanémet is, akik az egész világból tőlünk hazulról hozzánk csatlakoznak, s készüljünk fel a döntő pillanatra, mely teljes bizonyossággal bekövetkezik"(17)

Amint a körülmények lehetővé teszik - folytatja gondolatmenetét - a külföldi csehszlovák emigráció politikai direktóriumot (értsd kormányt - G.L.) kell létrehozni.

Majd felhívja a nemzeti egység szükségességére a figyelmet, így ír: " A nemzetnek egységesnek kell lenni… nincs szükségünk a bal- és jobboldali megoszlásra. Célunk a náci rendszer felszámolása és demokratikus államunk felszabadítása"(18)

Beszédét ismét az "Igazság győzedelmeskedik" mondattal fejezte be.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Benes februártól júliusig tartó amerikai tartózkodásának - amely egy bukott politikusból professzorrá átvedlett ember magánútjának indult és csak március 15-e után kapott igazi politikai töltetet - eredménye irigylésre méltó bármely emigráns politikus számára. Benes alig 5 hónap alatt:

1. Élénk diplomáciai tevékenységet fejtett ki, amelynek legfontosabb eredménye, hogy az USA elnöke fogadta.
2. Számos előadásával, illetve közszereplésével alaposan megdolgozta az amerikai közvéleményt.

3. Létrehozta az USA-ban élő cseheket és szlovákokat összefogó szervezeti keretet, és június 8-i beszédével politikai programot is kínált nekik.

Mindezen eredmények elérése után 1939. július 12-én visszaindult Angliába.


Forrás: Nyáry Gusztáv gyűjtéséből, Gondola.hu 2003. június 20.



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona