Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Miroslav Kusý: Normális viszonyt a magyarok és a szlovákok között!

2008.11.17
Miroslav Kusý egyetemi professzor, a szlovák politiológusok nagy öregje december 1-jén lesz hetvenhét éves. Józan és tiszta értékítéletét még ebben a tiszteletre méltó életkorban is megőrizte. A szlovák-magyar viszonyról kellemes hangulatú, kis családi házában beszélgetünk Pozsony Trnávka városrészében.



A szlovákok és magyarok, illetve Szlovákia és Magyarország közti ellentét 1989 után jelent meg. Ez annyit tesz, hogy a megoldatlan kérdések, lappangva, korábban is megvoltak, s paradox módon a demokrácia hozta őket a felszínre?

Nem vitás, hogy az ilyesmit a kommunizmusban a szőnyeg alá söpörtek, mintha nem is léteztek volna. Nyíltan nem volt szabad beszélni róluk, de megvoltak. Például a magyar és a német kisebbséget drasztikusan érintő 1945–48 közötti évek, a háború utáni, kemény és gyakran irracionális „számlakiegyenlítés”. A történelem furcsa fintora, hogy maga Sztálin állította le, mert nem engedhette meg, hogy a szovjet impérium új tagállamai között viszály legyen. Természetesen az akkori Csehszlovákia és Magyarország viszonyát is számos vitás kérdés terhelte. Tehát a magyarok kitelepítését vagy kényszermunkára küldését Sztálin parancsára állították le.

De a problémák nem oldódtak meg…

A csehszlovák kommunisták ezen a területen nem szívesen engedtek a szorításon. A kommunista tanítás szerint a nemzeteknek abban az időszakban kellett megszűnniük, ellenben a tulajdonságok nélküli szocialista embertípusnak pedig megszületnie. Ilyen szempontból nemcsak a magyarokat nyomták el, hanem nemzetiségileg a szlovákokat és cseheket is – a történelmi nemzet elvét tagadták. Mondjuk a csehek mintegy mellékesen felvállalhatták a huszita hagyományokat, mert azok beillettek a forradalmi harcok hagyományaiba. Szlovákiában ugyanígy felszámolták a nemzeti és keresztény jelképeket, egyedül az maradhatott meg, ami a kommunistáknak illett a képbe. A történelmet átírták. A magyarok elnyomása még mindennek a tetejébe jött.

1989 után nyíltan kezdtünk beszélni ezekről a kérdésekről. Sikerült legalább valamivel előbbre jutnunk?

Én úgy gondolom, hogy igen. Kezdetben tényleg megvolt a jó szándék. A Független Magyar Kezdeményezés és a VPN szorosan együttműködött. Bíztunk benne, hogy ezeket a kérdéseket mindkét fél megelégedésére meg tudjuk oldani. De nagyon korán megjelentek a nacionalisták, akik jól felkavarták a vizet. Főleg Mečiar térnyerése után. Jellemző, hogy akárcsak akkor Mečiar a szlovák nacionalistákat vette be a kormányba, most ugyanígy tett Fico is.

Az 1998-as választások után a Magyar Koalíció Pártja is kormánypárt lett, és a helyzet megnyugodni látszott.

Szerintem az lényeges áttörés volt, mert az MKP megszűnt kisebbségi párt lenni. Utána bizonyos dolgokat nekik is más szempontból kellett látniuk. Már nemcsak egy etnikum érdekeit képviselték, hanem közös felelősséggel tartoztak az egész országért. Nagyon fontos tényező, hogy a nemzeti kisebbség ne csupán megtűrt elem legyen, hanem hogy politikai felelősséget vállaljon és részt vegyen a közügyek irányításában. A magyarok erre alkalmasnak bizonyultak. Az a két választási időszak rendkívül fontos volt mind Szlovákia, mind pedig a magyarok számára. A szlovákok megtapasztalhatták, hogy a magyarok konstruktív elemet alkotnak, hiszen az MKP a kormánykoalíció legstabilabb tagja volt. A magyarok pedig megállapították, hogy részesei és egyenrangú felei lehetnek a politika alakításának. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos ideig magyar ember állt a szlovák parlament élén, vagy magyar volt a szlovák kormány oktatási minisztere. Persze, ez a nacionalistáknak valami hallatlan dolog volt, de a szlovákiai lakosság számára nagyon fontos nevelőtényező.

De Szlovákia és Magyarország viszonya még az idő tájt kezdett megromlani, amikor déli szomszédunknál a külhoni magyarokról szóló törvény vitája ment…

Teljesen abszurd helyzet, ha két szociáldemokrata kormány ideje alatt alakul ki a két szomszédos ország legrosszabb viszonya. Ami Mečiar alatt történt, az rossz volt, de a nyílt ellenségeskedéstől mentes. Miközben a mostani kormány belépésekor Kubiš szlovák és Göncz Kinga magyar külügyminiszter nagyon rokonszenvesen nyilatkozták, hogy huliganizmusból nem kreálnak diplomáciai ügyet. Sajnos, egyik fél sem tartotta be…

Az utóbbi időben a kölcsönös viszony a szokásosnál is jobban kiéleződött.

Ami ezt kirobbantotta, az alapjában véve jelentéktelen dolog, nem kell belőle nagypolitikai ügyet csinálni. A futballstadionban történt rendőri beavatkozást a maga súlyán kell kezelni, nem pedig a kormányfők szintjén. Az is igaz, ha egy ilyen meccs normális menetben zajlik, nem kelti fel a magyarországi szurkolók érdeklődését. Most azonban igen, s ha a rendőrség nem tudja bizonyítani, hogy az intézkedés arányos volt, akkor az nem a futballhuligánok, hanem a Magyar Köztársaság állampolgárai elleni beavatkozássá vált. Fico kormányfő, Čaplovič kormányalelnök, de a belügyminiszer megnyilvánulása is nagyon szerencsétlen volt.

A vitatott rendőri akciót azonban azonnal védelmébe vették az ország legmagasabb vezetői.

Nem értem, egy futballbotrány kapcsán miért nyilatkozik a kormányfő vagy az államfő. Mindezt a maga helyén kell kezelni. Megállapítani a rendőrség és a rendezőség felelősségét, nem pedig politikai ügyet csinálni belőle.

Erre a magyar Nemzeti Őrsereg tagjai megjelentek Királyhelmecen, a Magyar Gárda és a Jobbik részleges határblokádot szerveztek. Az ilyen kezdeményezések milyen irányba viszik el a két ország viszonyát?

Nehéz megérteni ezeknek a csoportoknak a gondolkodását, de elsősorban azt kell tudatosítani, hogy valójában jelentéktelen tényezők, akik minden áron szeretnék magukra felhívni a figyelmet. Odamegy a sajtó, megjelennek a tájékoztatási eszközökben. Ám ha a szlovák kormányfő kijelenti, hogy ő bizony elvontatná innen őket, akkor az Európai Unióban valószínűleg egyedül lenne. Demokratikus országban nem lehet megtiltani a tiltakozásnak eme formáját sem, ha nem sértik a törvényt. A saját törvényhozását pedig Magyarország illetékes megoldani.

A szlovák kormány részét alkotó Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota elhíresült magyarellenes kirohanásairól. Mi erről a véleménye?

A pártelnök ilyesfajta megnyilatkozásai az egész világon nagy súllyal esnek a latba. Más a törvényesen működő, de jelentéktelen Jobbik és megint más, ha valaki a kormánykoalíció tagja. Slota személyesen nem ül a kormányban, de tagja a koalíciós tanácsnak, amely gyakorlatilag irányítja az országot. Mindaddig, míg az SNS a kormányban van, kínos marad a dolog. Veszélyes jelzés, ha a szlovák diákok között végzett felmérés magyarellenességet állapít meg. De ha Slota nyilvánosan és büntetlenül gyalázkodhat, az felbátorít minden potenciális nacionalistát, mert, úgymond ez megengedett. Az ilyen jelenség hosszasan érlelődik.

A magyar tankönyvek is problémát okoznak…

Hát ez abszurdum és lábbal tipor minden európai normát, amelyeket elfogadtunk. A kisebbségek jogainak alapja az anyanyelv teljes értékű használatának joga. Az még rendben van, ha esetleg zárójelben feltüntetnék a szlovák földrajzi nevet. De fordítva butaság, ami minden épeszű ember számára világos. Jól megtanulni szlovákul mindenekelőtt maguknak a magyaroknak kell akarniuk. Az oktatási miniszter vagy a kormányfő által hangoztatott módszer butaság és nem vezet semmire.

Főleg szlovák kormánypárti részről indulatosan reagálnak az autonómia szóra is. Valóban tiltani kell akár az említését is?

Ebben a kifejezésben nincs semmi elfogadhatatlan, szerintem a szlovák alkotmány sem tiltja. Bizonyos problémák demokratikus megoldási lehetősége. Európában számos példa van rá, ahol gond nélkül működik. Betiltani magát a szót, az egyenesen beteges, ha a szlovák politikusok tabut csinálnak belőle, akkor nem minősíthető másként, mint az ő fóbiájuk és gyengeségük jeleként.

Szombaton Komáromban találkoztak a kormányfők. Ön szerint sikerült valamit megoldaniuk?

Sok mindent nem tudnak megoldani, de kezdeményezést, ösztönzéseket adhatnak. Ez is fontos. Az eredményeket és a megoldásokat át kell ültetni a gyakorlatba. Az a lényeg, hogy Szlovákia polgárai, továbbá a két szomszédos ország és a két nemzet között normális kapcsolat és viszony alakuljon ki.

Ľubo Banič, parameter



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona