Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Az önigazgatásért emelték fel a kezüket 1994-ben


Mindig magunkért, soha mások ellen

2009.1.5.
Tizenöt évvel ezelőtt zajlott a komáromi nagygyűlés, a szlovákiai magyarság rendszerváltozás utáni történetének legnagyobb méretű megmozdulása, mely az önkormányzatiság megerősödése mellett tette le voksát. Szabó Olga Pat község polgármestere volt akkor, most visszaemlékezik a nagygyűlésre - és párhuzamot von napjaink történéseivel:
Emlékszem, a Csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa minden mondatot alaposan megfontolt, úgy fogadta el azt a felhívást, melyben nagygyűlésre hívta össze a szlovákiai magyar választott képviselőket és polgármestereket 1994. január 8-ára Révkomáromba, hogy ott közösen fogalmazzák meg:
- azon a területen, ahol a magyar lakosság jelentős számban él, egy saját önkormányzattal és saját közigazgatással rendelkező különleges jogállású tartomány kialakítására van szükség az Európa Tanács 1201-es ajánlása alapján
- igényüket a szlovákiai magyar nemzeti közösség jogállásának rendezésére, összhangban a magyar koalició parlamenti képviselői által kidolgozott alkotmánytörvény-tervezettel
valamint:
- válasszanak meg egy száz tagú bizottmányt a nagygyűlés résztvevői közül amelyet megbiznak a gyűlés határozatainak megvalósításával.

Ennek a felhívásnak nem csak az volt a következménye, hogy a következő tanácsülésre már csak a tanácstagok egy része jött el, hanem elkezdődött egy sajtóhadjárat és lejárató kampány a nagygyűlés szervezői ellen. De kik is voltak azok? Bölcs József Komáromfüss, Harsányi Imre Gúta, Dr. Kvarda József Csenke, Dr. Lojkovič Sámuel Nagymegyer, Pálfy Dezső Nagyszarva, Pásztor István mérnök Komárom, Szabó Edit Bátorkeszi, Dr. Szabó Olga Path, Szkukalek László mérnök Nemesócsa polgármestere.

Mi voltunk akkor "az ország szétverői, voltunk irredenták, magyar bérencek, alkotmánysértők és törvényszegők" a sajtó és a szlovák közvélemény egy része szerint.
Megbízott képviselőink meghallgatáson vettek részt a köztársasági elnöknél, és parlamenti bizottságban. Lelki nyomásgyakorlással akarták elérni, hogy mondjunk le eredeti elképzelésünkről, és ne tartsuk meg a gyűlést. Ennek ellenére a nagygyűlést több mint 3500 választott képviselő és polgármester részvételével megtartottuk.
A szlovákiai magyarság helytállásból jelesre vizsgázott. A választott képviselők eljöttek az ország legtávolabbi magyarlakta zugából is, annak ellenére, hogy a hatalom a sajtó, a hivatali bérencek és a rendőrség bevonásával mindent megtett azért, hogy ne jussanak el Révkomáromba.

Fontos állásfoglalást fogadtunk el az az önkormányzatok jogi helyzete, a közigazgatási és területi átszervezés, a szlovákiai magyarság alkotmányos jogállásával kapcsolatban.

Emlékszem, a szlovákiai magyarság akkori politikai képviseletének tagjaként az Együttélés Politikai Mozgalom, és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom támogatta a CSVKT Tanácsának kezdeményezését, de Magyar Polgári Párt nem értett egyet azzal. Ilyen előzmények mellett a szervezőknek el kellett tekinteniük a különleges jogállású tartomány létrehozásától és a száz tagú bizottmány megválalsztásától. Ezért a Nagygyűlés a választott parlamenti képviselőket kérte fel és bízta meg a határozatok megvalósításával.

Sajnos, arra is emlékszem, hogy parlamenti képviselőink hol azért, mert ellenzékben voltak, hogy azért, mert a kormányban, nem igazán foglalkoztak a Komáromi Nagygyűlés célkitűzéseivel.

Ennek ellenére az Európai Unióba való belépés kapcsán szükségessé vált a Szlovák Köztársaság csatlakozása:
- a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához / a Szlovák Törvénytárban a 336/2000 sz. alatt jelent meg 2000. 10. 19-én, hatályos 2000. 6- 1-től/
- Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájához / Szlovákia aláirta Strasburgban 2001. 2. 20-án, érvényes Szlovákiában 2002. 1. 1.-től/
- Európai Keretegyezményhez a határon átnyúló együttműködésről /a Szlovák Törvénytárban 78/2001 szám alatt jelent meg , érvényes Szlovákiában 2001. 5. 2-től./

Ezeknek a dokumentumoknak a szlovákiai jogrendbe való beépítése a nagygyűlés célkitűzései közé tartozott. Nem kellett 10 év, hogy Szlovákia ratifikálja azokat. Az ország állítólagos szétverőinek, az alkotmányellenesen ténykedőknek, magyar irredentáknak akiket a nagygyűlés után a közéletből el kellett távolítani, igazuk volt. A jövő egy demokratikus és alulról építkező társadalomé.

De erre mondják azt, hogy nem ilyen lovat akartunk. Mert nem az egészet, hanem csak egy részét vettük át a dokumentumoknak. És nem azt a részét ami a szlovákiai magyarság számára a legfontosabb lett volna.
Az ország közigazgatási és területi átszervezése is csak az államalkotó nemzetnek felel meg. A kisebbségek érdekeit nem vették figyelembe. Sőt! Úgy hozták létre az új közigazgatási területeket, hogy a magyarok számaránya a lehető legalacsonyabb legyen.
A nagygyűlés idején, azaz 15 évvel ezelőtt különösen időszerű volt az önkormányzatok jogainak és kompetenciájának bővítése, valamint a szükséges pénzeszközök bebiztosítása.
A helyzet csak annyit változott, hogy a hatásköröket bővítették ugyan, de a pénzeszközök hiányoznak. Az iskolákkal járó jogkörök jelentős részét leosztották az önkormányzatoknak. Így érhető el, hogy a magyar tanítási nyelvű kisiskolákat az önkormányzatok csak jelentős nehézségek árán, vagy ne tudják fenntartani. Újra megerősödni látszanak az alternatív oktatással rokon kezdeményezések. Közéjük sorolnám a földrajzi nevek szlovák nyelvű feltüntetését a magyar tankönyvekben.

De! Komoly eredmény, hogy létrejött a Selye János Egyetem Komáromban. Ennek a ténynek azért nem tudok fenntartás nélkül örülni, mert az egyetemi oktatás színvonala, elismertsége kívánni valót hagy maga után.

A szlovákiai magyarság alkotmányos jogállása terén sem történt változás. Nem vagyunk államalkotó nemzet, nem fogadtak el törvényt jogállásunk tisztázása érdekében és jogaink bebiztosítására, holott az alkotmány 34 cikkelye így szól:
A Szlovák Köztársaságban nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó polgároknak szavatolva van a minden oldalú fejlődés, főként pedig az a jog, hogy a kisebbségük vagy csoportjuk más tagjaival együtt a saját kultúrájukat fejlesszék, továbbá az információnak az anyanyelvükön terjesztéséhez és befogadásához való jog, a művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához való jog. Ennek részleteit törvény állapítja meg.

Itt említem meg, hogy a sokat vitatott beneši dekrétumok és a szlovákiai magyarság, illetve német közösség kollektiv bűnösségét kimondó törvények és rendeletek a mai napig hatályosak.
Igen, tudom. Mindenkinek tele már a hócipője ezekkel a problémákkal. Százszor is beszéltünk róla, mégis marad minden a régiben. Különben is, a növekvő munkanélküliség közepette, a gazdasági hanyatlás időszakában kit érdekel ez a téma? Régi igazság az, hogy fontosabb a kenyér mint a könyv.
Voltak azonban olyan lehetőségek is az elmúlt években, amelyekkel élhettünk volna. De mi visszaéltünk.

Amikor az autonómiáról beszélünk, valami nagyot és távolit képzelünk el, valami igencsak veszélyeset, pedig nem az. Önrendelkezés. Meg lehet valósítani akár egy területen belül is. Az első megyei választásokon 2001-ben Nyitra megyében a megyei képviselőtestületben MKP-s többség alakult ki. A ránk ruházott hatalmat kihasználhattuk volna egy korrekt együttműködésre a szlovák választópolgárok képviselőivel, de mi az erő pozíciójából politizáltunk. Így aztán nem csoda, hogy egy erős magyarellenes koalíció jött létre, amely őrködik a felett, nehogy még egyszer megismétlődjön az MKP sikere.
Az aggodalmuk felesleges. Az akkori magyar képviselet mintha elfeledte volna, hogy kik és miért adtak hatalmat a kezébe, a közérdek helyett inkább a sajátját nézte. Pályáztatás helyett egyenes eladással előre meghatározott áron adták el az ingatlanokat előre meghatározott személyeknek, bérbe adták a kórházakat amik a sorozatos leépítések után egyre kevésbé alkalmasak a gyógyításra, viszont jó lehetőséget teremtenek az üzletelésre. Az utolsó nagy dobása az akkori magyar képviseletnek a szociális otthonok lenyúlása lett volna, de az idő hiányában nem valósult meg.
Ha az akori magyar képviselet a régió és a magyarság érdekeit nézte volna, lerakhattuk volna egy jól működő autonómia alapjait. Egyenlőre Nyitra megyében, később talán az ország magyarlakta területein is.
Mert nem a magyar, vagy a szlovák önkormányzat a jó, hanem az, amelyik messzemenően a szívén viseli választópolgárai érdekeit.

Választások lesznek. Európai parlamenti választások, megyei választások, köztársasági elnök-választás. A mindennapi kenyérért vívott harcban talán fel sem tűnik, hogy ez számunkra is lehetőség. Megválaszthatjuk képviselőinket. Rajtunk múlik, hogy néma leventéket választunk-e, akik hangját nem halljuk majd az elkövetkezendő évek során, vagy olyanokat, akik kiállnak érdekeinkért, és nem a saját zsebüket tömik.

Mert most nagy harc várható. Harc a szegénységgel, harc a megélhetésért, harc a mindennapi kenyérért. És természetesen – harc a hatalomért. Ha arra szavazunk majd, aki aprópénzen vásárolja a szavazatokat és magunk is beállunk a pénzért szavazók táborába , ne csodálkozzunk, ha nem lesz ipari park, így munkánk sem, és árucikk lesz az egészség, ami csak azoknak jár, akik meg tudják fizetni.

Itt az ideje, hogy tudatosítsuk: rajtunk is múlik, tőlünk is függ a jövőnk. Ki kell állnunk érdekeinkért, mert azt hiába várjuk, hogy más kaparja ki nekünk a sült gesztenyét. Ki kell állnunk, fel kell vállalnunk magyarságunkat. Mint ahogy a szlovákok felvállalják hovatartozásukat, itt az ideje, hogy mi is megtegyük. Lehet, hogy csak azzal, hogy magyarul írjuk és tüntetjük fel iratainkon nevünket. Lehet, hogy csak azzal, hogy magyar iskolába járatjuk gyermekünket. Lehet, hogy csak azzal, hogy magyarul kérjük az üzletben az árut. Lehet, hogy azzal, hogy minden elégedetlenségünk ellenére elmegyünk szavazni és megkeressük az MKP listán azokat, akik felvállalják, amit a Komáromi Nagygyűlésen a galántaiak transzparensén láttunk: Mindig magunkért, soha mások ellen, és feladatuknak tartják: Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés.
(Megjelent a Dunatáj c. regionális lapban)



A komáromi nagygyűlés állásfoglalása
2009.01.07.

(Az 1994. január 8-án megvalósult komáromi nagygyűlésen részt vett a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának minden magyar képviselője, a felvidéki magyar polgármesterek zöme,a magyar helyi önkormányzati képviselők jelentős része és egyéb tisztségviselők, tekintet nélkül a pártállásra.

Összesen 3500 személy jelent meg a komáromi sportcsarnokban. Az állásfoglalás javaslatát Duray Miklós, Kvarda József és Rózsa Ernő készítette. A nagygyülési előterjesztésre jóváhagyta a Magyar Koalíció Tanácsa, illetve a Csallóközi Városok és Községek Társulásának elnöksége.)

A szlovákiai magyarság az 1989 végén bekövetkezett rendszerváltozás óta két parlamenti választáson és egy alkalommal a helyhatósági választáson tett hitet a pluralizmus, a parlamenti demokrácia és az önkormányzati elv megvalósítása mellett.

A Szlovák Köztársaság parlamentjében jelenleg 14 képviselője van az MKDM—Együttélés koalíciónak. Ezek a politikai mozgalmak választási programjukban főleg a szlovákiai magyarság jogállásának javítását tűzték ki célul. A községi önkormányzatokban 5000 magyar képviselő és hozzávetőlegesen 400 magyar polgármester tevékenykedik.

A magyar anyanyelvűek Szlovákiában az 1991-es népszámlálás szerint több mint 600 ezer lelket számlálnak — ez az összlakosság 11,5%-a. A magyar közösség 437 városban és községben abszolút többségben él, további 85 településen a lakosságnak jelentős (10—50%) arányát alkotja. Ez az 522 község összefüggő — kompakt — területként jelenik meg a térképen, a Szlovák Köztársaság déli határa mentén. Az e területen élő lakosságnak csaknem 70%-a magyar, mely a szlovákiai magyarság összlétszámának 92%-át teszi ki. Ezen felül még négy városban él jelentős számú (l 000—20 000 közötti lélekszámú) magyarság.

Az 1990 októbere óta folyamatosan végzett szociológiai felmérések azt bizonyítják, hogy a Szlovák Köztársaságban a magyar lakosság körében nagy a parlamenti demokrácia iránti elkötelezettség, az összlakossághoz viszonyítva a legkisebb mértékű az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a legnagyobb a másság iránti türelmesség. A magyarok pozitívan viszonyulnak a szlovákokhoz, és a szociológiai felmérések azt bizonyítják, hogy a magyarokkal együtt lakó szlovákok is hasonlóképpen gondolkoznak.

A nagygyűlés résztvevői ezekre a tényekre alapozva kívánják a jövőben fejleszteni a szlovákiai magyarság társadalmát és azokat a területeket, ahol a magyarok és szlovákok együtt élnek. Tudatosítják, hogy a különböző nemzetiségűek közötti békés és törvényekkel szabályozott viszony a társadalmi béke, a fejlődés és az emberi jólét alapja. Ez az előfeltétele annak, hogy a közép-európai térségben mihamarabb végbemenjen a politikai és gazdasági rendszerváltozás, és a térség országai integrálódjanak az európai unióba.

A kommunista rendszer bukásával új feladatok megoldása előtt állnak mind a volt kommunista országok lakosai és kormányai, mind egész Európa: megteremteni az új európai biztonsági és stabilitási rendszert, amely elejét veheti mind a lokális, mind a regionális konfliktusoknak, megteremtheti az európai integráció kiterjesztésének alapfeltételeit a volt kommunista országokban is.

A közép-európai térség jellemzői közé tartoznak többek között a kiegyensúlyozatlan etnikai viszonyok és a felgyülemlett feszültségek, melyek tragikus konfliktusba is torkollhatnak. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy hasonló konfliktusra a Kárpát-medencében ne kerüljön sor. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az etnikai kérdés itt is megoldást igényel.

Az 1993-ban önállósult Szlovákiában ez azt jelenti, hogy elsősorban a szlovákok és magyarok közötti viszonyt kell új alapokra helyezni. Ennek érdekében új kapcsolatrendszert kell kialakítani a szlovákok és magyarok között, ezért számos új törvényt kell alkotni. A kormány eddigi lépései a kölcsönös viszony elmérgesítéséhez járultak hozzá. Az új viszonynak meg kell erősítenie a demokrácia alappilléreit az önkormányzati rendszert, a jogállamiságot és a nemzeti közösségek alkotmányos jogállását.

A nagygyűlés résztvevői ezért három alapvető kérdésben fogalmazták meg állásfoglalásukat.

A magyarok alkotmányos jogállásáról

A nagygyűlés résztvevői megállapítják, hogy

a szlovákiai magyarság a jogkorlátozás, a többszörös üldöztetés és a második világháború óta tartó totalitárius rendszer alatti elnyomás és egyéb homogenizációs igyekezet ellenére megtartotta azt a képességét, hogy újra kifejezze politikai alanyiságát, újra megszervezze társadalmát, és megőrizze eredeti településszerkezetének nagy részét azon a területen, ahol ezer éve őshonosként él, és a helyi lakosság viszonylatában legtöbb esetben számbeli többséget alkot. Ebből fakadóan a szlovákiai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát, eltökélten küzd a mindenkit megillető egyéni jogokon túlmenően közösségi jogaiért, és közösségi státusának alkotmányos rögzítéséért.

Az ENSZ közgyűlésének abból a határozatából indulnak ki, hogy az identitáshoz való jog alapvető emberi jog, amely megillet egyéneket és közösségeket. Ezen alapszik az a meggyőződésük, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösségnek alapvető joga a politikai és kulturális önmeghatározás, valamint az állam keretei közötti önrendelkezés.

A nagygyűlés résztvevői leszögezik:

* a szlovákiai magyar nemzeti közösség fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy
* mindenütt, ahol számaránya eléri a lakosság 10%-át, használhassa anyanyelvét szóban és írásban az állami szervekkel való kapcsolatban, illetve a közéletben, és igényli a köztéri feliratok és információk magyar nyelvű feltüntetését;
* ahol a magyarság többségben él, a magyar nyelv a szlovák nyelvvel együtt legyen hivatalos nyelv;
* a Szlovák Köztársaság aláírja és ratifikálja az Európa Tanács Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartáját;
* a magyarság az állami hivatalokban és közintézményekben számarányának megfelelően legyen képviselve;
* számarányának megfelelően részesüljön az állami és önkormányzati költségvetésből.

A nagygyűlés résztvevői kimondják, hogy a magyarság

* a polgári jogegyenlőség elvéből kiindulva a Szlovák Köztársaságot a szlovák nemzettel egyenrangú közösségként kívánja építeni;
* politikai alanyiságát demokratikus választás útján létrehozott saját képviseleti testületei révén a magyar koalíció képviselői által megfogalmazott alkotmánytörvény-tervezet szerint kívánja kifejezni;
* identitása védelmének érdekében az általa jelentős számban lakott régióknak különleges jogállást igényel.

A nagygyűlés résztvevői kifejezik meggyőződésüket, hogy

az egyenrangúság egyik legfontosabb alapeleme a kölcsönösség elvének következetes betartása. Ez azt jelenti, hogy mindazon régióban vagy településen, ahol az azonos nemzetiségű, illetve anyanyelvű személyek által alkotott közösség számbeli kisebbségbe kerül, törvény biztosítsa ennek a közösségnek a művelődésre (az iskolaügyre és a kultúrára kiterjedő), a nyelvhasználatra és az anyanyelven való információszerzésre, valamint továbbadásra vonatkozó jogát Ezen jogokat illetően a helyi vagy regionális önkormányzat és államigazgatás viszonylatában egyetértési joga legyen, azaz beleegyezése nélkül ezekben a kérdésekben ne lehessen döntéseket hozni.

A nagygyűlés résztvevői kinyilvánítják, hogy

a Szlovák Köztársaság keretei között a fenti elvek megvalósítása és a magyar nemzeti közösség egyenrangú viszonya a szlovák nemzettel az államalkotásban és a jogok gyakorlásában a Szlovák Köztársaság államiságát és területi integritásának erősítését, valamint a demokratikus jogállam megteremtését szolgálja.

Szlovákia közigazgatási és területi átszervezéséről

A nagygyűlés résztvevői abból indulnak ki, hogy

* az állam a szabadságjogok és az alapvető emberi jogok megvalósításának és védelmének kerete,
* az ország közigazgatási és területi elrendezésének a közügyek intézése egységes rendszerén kell alapulnia, melynek leglényegesebb elemei: a decentralizált államigazgatás, az ügyintézés gazdaságossága és az állampolgárok alapvető érdekeinek szolgálata.

A nagygyűlés résztvevői leszögezik, hogy

a Szlovák Köztársaság jelenlegi közigazgatási rendszere nem felel meg sem az európai követelményeknek, sem a helyi igényeknek, mert gazdaságtalan, nehézkes, túladminisztrált, a döntéshozatal körülményes, az illetékességek tisztázatlanok. A jogkörök elosztása az államigazgatási szervek és az önkormányzatok között ésszerűtlen. A sajátos jogkörökkel felruházott, területileg összevont államigazgatási hivatalok rendszere ellentétes a helyi érdekekkel. A kormány 1990 óta tervezi a közigazgatás rendszerének átalakítását Kezdetben a decentralizációra való törekvés volt a kitűzött cél. Ma viszont a központi hatalom érdekeit szolgáló újraközpontosítási szándék került előtérbe.

A nagygyűlés résztvevői kimondják:

1. a szlovákiai önkormányzatok többségének nem felel meg a kormány tervezete. A magyar közösség számára az általános kifogásokon túl azért sem fogadható el ez a tervezet, mert a magyar közösség lakóterületét öt nagy közigazgatási egység — régió — között osztaná fel, ez a magyarság teljes marginalizálódásához és a saját ügyeinek intézésétől való elzáráshoz vezetne. Ez a szervezett asszimilációt segítené elő.
2. Az ország közigazgatási területeinek és közigazgatási szerveinek kialakításakor alapelvnek kell tekinteni a jogbiztonságot és a kétfokozatú közigazgatási rendszert.
3. A közigazgatást annak az alapelvnek a megtartásával kell kialakítani, mely szerint a közügyeket a lakossághoz területileg legközelebb álló szervnek kell intéznie, Ez ma Szlovákiában azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatok jogköre mellett az elsőfokú államigazgatást a létező (vagy ezekhez hasonló) államigazgatási körzetek területén kell létrehozni. Az elsőfokú közigazgatást fel kell ruházni a területet érintő ügyekre vonatkozó valamennyi közigazgatási jogkörrel, beleértve a ma működő sajátos jogkörű hivatalok működésének átruházását Ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni a jelenlegi járási államigazgatási hivatalokat
4. A másodfokú közigazgatási területek kialakításakor alapelvként kell betartani, hogy ez az önkormányzatok önkéntes társulása alapján létrejött területi egységekben alakuljon meg.
5. A közigazgatási és területi átszervezés tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség alapvető érdekeit
* lakóterülete ne legyen szétdarabolva olyan közigazgatási egységek között, ahoí hangsúlyozottan kisebbségbe kerülne, nem nyílna lehetősége érdekeinek érvényesítésére, és nem volna beleszólása saját ügyeinek intézésébe;
* olyan közigazgatási, területi szervezés elfogadható számára, ahol a szlovákiai magyar közösség nem kerül számbeli kisebbségbe azokon a területeken, ahol jelentős számban él;
* az ország közigazgatási és területi átszervezése során legyen betartva az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201-es ajánlásának 11. cikkelye, amely kimondja:

Azokban a körzetekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek Jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges jogállással rendelkezzenek.

A fenti igények jogosságát az alábbi adatok támasztják alá:

A szlovákiai magyar nemzeti közösség által lakott községeket, városokat az 1991-es népszámlálás adatai alapján három kategóriába lehet sorolni:

* Többségi terület — azon községek területe, ahol a magyar lakosság az összlakosságnak legalább 50%-át teszi ki. Az ilyen jellegű területet 432 település alkotja, 437 727 magyar nemzetiségű lakossal;
* Kisebbségi terület — azon községek területe, ahol a magyar lakosság az összlakosságnak legalább a 10%-át, de kevesebb mint 50%-át alkotja. Ebbe a kategóriába 90 község tartozik (ezekből öt községben relatív többségben élnek a magyarok), 83 125 magyar nemzetiségű lakossal;
* Szórványterület — azon községek területe, ahol a magyarság az összlakosságnak kevesebb, mint 10%-át alkotja, de lélekszáma meghaladja a 100 főt Ebben a kategóriában 28 község és város található, 39 519 magyar lakossal. Ezek között négy olyan város van (Pozsony, Kassa, Nyitra, Nagykürtös), ahol a magyarok számai 000—20 000 között van.

A nagygyűlés résztvevői Javasolják, hogy

1. A másodfokú közigazgatási rendszer a többségi és a kisebbségi kategóriába tartozó községek önkéntes társulása alapján létrehozott területi egységekhez alkalmazkodjon.
Két megoldási lehetőség nyílik:
1. egy Összefüggő közigazgatási egységként — régióként Pozsony mellékétől Kassáig, majd kis megszakítással a dél-zempléni és ungi területig. E területen 511 község és város van, 824 946 lakossal, közülük 507 073 (61,47%) magyar.
2. három közigazgatási területi egységre — régióra — bontva:
* Pozsony mellékétől Ipolyságig: 526 620 lakos, ebből 331 704 magyar (63,11%), 230 község,
* Ipolyságtól Kassáig: 239 341 lakos, 129 793 magyar (54,23%), 228 község,
* Dél-Zemplén és Ung: 58 985 lakos, 45 576 magyar (77,27%), 53 község.
* A Nyitra vidéki magyar sziget alkosson különálló területet (elsőfokú államigazgatási területet) 18 községgel, ahol a 12 895 magyar az összlakosság 51%-át alkotná.
2. Az ezen elv alapján kialakult első és másodfokú különleges jogállású közigazgatási területeken működő hivatalokban törvényben kell biztosítani a kétnyelvű ügyintézés valamennyi formáját — szóban és írásban.
3. A területi és a közigazgatási egységek intézményrendszerének a jogkörök és az illetékesség terén is azonosnak (kompatíbilisnak) kell lennie egész Szlovákia területén. Ettől csak a jelentős számban élő magyarok, illetve más nemzetiségű kisebbségek által lakott területek különleges jogállása térjen el.

A nagygyűlés résztvevői elengedhetetlennek tartják, hogy

a fenti elvek és szempontok érvényesüljenek az ország közigazgatási és területi átszervezése során. Ez hozzájárulna a belső stabilitás és a társadalmi béke kialakításához.

Az önkormányzatok jogairól

A nagygyűlés résztvevői tudatosítják, hogy a jogállamiság létrehozásának egyik alappillére a széles jogkörrel felruházott önkormányzat, amelynek keretében az állampolgárok demokratikusan kinyilváníthatják akaratukat, megteremthetik érdekképviseletüket, ellenőrizhetik érdekeik érvényesítését és szabadságjogaik tiszteletben tartását.

A nagygyűlés résztvevői megállapítják, hogy a Szlovák Köztársaságban az önkormányzatok jogai nem kielégítőek. Az önkormányzatok kibontakozása akadályokba ütközik, jogaikat tudatosan korlátozzák, rovásukra erősödik a központi hatalom, és velük szemben az államigazgatási szervek felsőbbrendűsége érvényesül. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának a területi önkormányzatokról szóló fejezete (64-71. cikkely) csak általános meghatározásokat tartalmaz, ezért az elvek mind a törvényekben, mind a gyakorlatban a központi hatalom érdekei szerint a felismerhetetlenségig torzíthatok.

A nagygyűlés résztvevői szükségesnek tartják, hogy az önkormányzatok jogkörét a közjog egyértelműen határozza meg, vagyis alakuljon ki olyan önkormányzati területi rendszer, amelyben az adott területeken megtermelt értékek adójának nagy részével az önkormányzat maga gazdálkodik, és biztosítja az ott élő lakosság demokratikus önigazgatását, valamint önkormányzatát

Ennek előmozdítása érdekében

1. A Szlovák Köztársaság mielőbb csatlakozzon a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához, amelynek alapeszméje a demokrácia erősítése, a hatalom decentralizációja, a szubszidiaritás, valamint a szerződő felek tisztességes és nyilvános kötelezettségvállalása.
2. A csatlakozó nyilatkozat tartalmazza a Charta 12. cikkelyében meghatározott legalább húsz pontot, s közöttük legyen az alábbiakban megjelölt, általunk fontosnak tartott tíz pont:
1. 2. cikkely — a helyi önkormányzatok alkotmányos és jogi megalapozása,
2. 3. cikkely 1. pont — a közügyek túlnyomó részének saját hatáskörben és a lakosság érdekében való intézése,
3. 4. cikkely 3. pont — a közügyeket a lakossághoz területileg legközelebb álló szerv intézze,
4. 4. cikkely 4. pont — a helyi szervek teljes és kizárólagos jogköre,
5. 5. cikkely — a helyi hatóságok határainak megmásíthatatlansá-ga a lakosság beleegyezése nélkül,
6. 8. cikkely 1. pont — az önkormányzatok tevékenységének törvény által szabályozott felügyelete
7. 9. cikkely 2. pont — a helyi hatóságok feladatainak pénzügyi fedezete,
8. 10. cikkely 1. pont — az önkormányzatok társulási joga,
9. 10. cikkely 2. pont — az önkormányzatok nemzetközi társulási joga,
10. 11. cikkely — az önkormányzatok szabad joggyakorlásának bírósági védelme.
3. A jogbiztonság érdekében az alkotmány tételesen rögzítse az önkormányzatok rendszerét, illetőségét, jogkörét és ezek változtathatat-íanságát egyéb jogi normák által.
4. Az alkotmány tételesen rögzítse a kisebbségi önkormányzatok rendszerét, illetőségét és jogkörét
5. Az ország területi — közigazgatási rendszerének újrarendezése előtt a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 64. cikkelyének 3. bekezdése értelmében létre kell hozni az Önkormányzatok önkéntes társulása alapján a majdani területi önkormányzatok hatáskörébe tartozó nagyobb területi egységeket, tiszteletben tartva az Európa Tanács 1201. ajánlását
6. Az alkotmányban rögzíteni kell az önkormányzatok teljes és kizárólagos jogkörét az önkormányzatok Európai Chartája 4. cikkelye 3. bekezdése szerint, biztosítva, hogy e jogköröket ne lehessen semmiféle központi vagy regionális előírásokkal korlátozni.
7. A hatalom decentralizálása, az államigazgatás ésszerűsítése, a közjogi felelősség erősítése érdekében az államigazgatási szervek jogkörének átruházásával közelebb kell vinni az ügyintézést az érintettekhez, és bővíteni kell az önkormányzatok alkotmányos jogkörét, főleg az oktatásügy, a kultúra, az egészségügy, a közbiztonság és a környezetvédelem területén.
8. Az önkormányzatok jogkörével és felelősségével összhangba kell hozni a működésükhöz szükséges anyagi, gazdasági és pénzügyi feltételeket Minden olyan ingó és ingatlan vagyon, amely a község kataszteri területén van és tulajdonosa nem ismert, illesse az illetékes önkormányzatot.

A demokratikus jogrend kiépítése, a jogbiztonság és a jogállamiság szempontjából előnyösnek, megvalósíthatónak és a stabilitás érdekében szükségesnek tartjuk, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatos valameny-nyi törvényhozói aktust a parlament háromötödöm többséggel fogadja el A kisebbségi önkormányzatok esetében legyen biztosítva ezek vétójoga a rájuk nézve hátrányos rendelkezések érvényesítésével szemben, mivel a puszta „numerikus" demokrácia — természetéből fakadóan — nem képes a számbeli kisebbségben lévők érdekeinek teljeskörü érvényesítésére.

felvidek.ma

ide kapcs.:
Legyen ez egy új kezdet



Kvarda: A tizenöt évvel ezelőtt kidolgozott társnemzeti elmélet az EU-n belül is megoldást jelenthet
2009.01.09.
Másfél évtizede, 1994. január 8-án zajlott Komáromban a szlovákiai magyar pártok és önkormányzati képviselők nagygyűlése, amelyen a magyar kisebbség jogállásának alapkérdéseivel foglalkoztak. Öllős László politológus szerint legalább három súlyos hibája volt a nagygyűlésnek, például a legitimitása megkérdőjelezhető. Kvarda József (a képen) Nagyszombat megye alispánja szerint ez csak egy negatív irányban elfogult rosszmajú megjegyzés.
A Pátria Rádió tegnap bő terjedelemben foglalkozott a 15 évvel ezelőtt történtekkel. Nagy Miskó Ildikó a Pátria Rádiónak adott tudósításában felelevenítette, hogy a városi sportcsarnokban "ahol a hatalomnak joga van, a jognak nincs hatalma" jegyében megtartott nagygyűlésen több mint háromezer közlegitimitással rendelkező szlovákiai magyar személyiség, polgármester, önkormányzati és parlamenti képviselő közösen emelte fel a hangját a felvidéki magyarságot megillető jogok érdekében. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el, amelyben négy fontos témakörben - politikai, önkormányzati, közigazgatási és alkotmányjogi területen - fogalmazták meg a szlovákiai magyarság jövőjét érintő elképzeléseiket. Ezeket a Dél-Szlovákiában működő magyar politikai erők össztársadalmi konszenzus alapján határozták meg."

Duray Miklós, a a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke szerint csak az a politikai erő számíthat a magyarság zömének a támogatására, amelyik vállalja ezen állásfoglalás elveinek megvalósítását. A komáromi nyilatkozat legfontosabb üzenete Európának és Szlovákiának az, hogy a szlovákiai magyarság jogi helyzetét tárgyalásos úton, törvényes keretek között, Szlovákia területi integritásának tiszteletben tartásával kívánja rendezni.

Öllős László politológus szerint a 15 évvel ezelőtti rendezvénynek voltak súlyos hibái, de vannak máig támogatott elképzelései. "Az egyik jelentős hibája a nagygyűlésnek az volt, hogy egy új fogalomhasználatot próbált meghonosítani, amely azonban erősen tisztázatlan, szlovákra vagy világnyelvekre fordítva is kétértelmű - ez pedig a társnemzet fogalma. Ettől sokan megrémültek, de sajnos, a szervezők nem voltak hajlandók feladni ezt a fogalmat. A másik súlyos hiba az volt, hogy az előkészítés fázisában egy olyan legfelső szervet próbál kreálni az előkészítő bizottság, amely az akkor létező magyar pártok egyikét domináns helyzetbe juttatta volna a másik kettővel szemben. Ez is jelentős ellenállásba ütközött. A harmadik probléma az volt, hogy itt elsősorban polgármesterek voltak jelen, és a civil társadalom nagyon kevéssé képviseltette magát. Ez problémát okozott a nagygyűlés legitimitásával kapcsolatban. Hát választás és delegáció útján aligha lehetett volna ez megszervezhető, de azért szélesebben is kiterjeszthető lett volna. E hibák miatt a nagygyűlés a szlovákiai magyar berkeken belül is jelentős vitákat váltott ki.
Maga a célkitűzés általános egyetértést élvez a szlovákiai magyar vezető politikai réteg nagyon széles rétegeiben. A közigazgatási autonómia mindhárom elődpárt programjában megtalálható, ez nem is volt igazán vitatéma köztük. Ma sem az. A tavalyi év folyamán lezajlott közvélemény-kutatások (pl. a Fórum Intézeté) is azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarság körében is meglehetősen nagy támogatottságra számíthat ez az elképzelés."
" – mondta többek között a politológus a Pátria Rádiónak adott nyilatkozatában.

Kvarda József Nagyszombat megye alispánja az egykori Együttélés politikai mozgalom alelnökeként az egyik „mozgatórugója" volt a 15 évvel ezelőtti nagygyűlés megszervezésének. Úgy véli, Öllős László véleménye a nagygyűlés állítólagos hibáról nem tekinthető független értékelésnek, a politológus ahhoz a Magyar Polgári Pártnak (és annak jogelődjéhez, a Független Magyar Kezdeményezésnek) volt az egyik vezető tisztséviselője, amelyik a „legvadabbul" ellenezte a nagygyűlés létrejöttét: „Csak amikor már kiderült, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom is, valamint saját polgármestereik is ott lesznek Komáromban, adták be derekukat. Ami pedig a nagygyűlés legitimitását illeti, Öllős László kritikája ugyancsak gyenge lábakon áll, hiszen a több mint háromezer jelenlévő képviselő mind legitim úton lett megválasztva, túlnyomó részüket az önkormányzati képviselők adták, akik között jelen voltak a legnagyobb civil szervezetek (mint pl. a Csemadok) vezetői is. Ami az egyes pártok közötti arányokat, vagy valamelyik domináns szerepét illeti az adott időszakban, arra a választópolgárok akaratának, a nagygyűlés előtti utolsó, azaz 1990-es önkormányzati választások szavazatának a fényében kell tekinteni. Az Együttélés (minden bizonnyal a domináns helyzet emlegetésénél erre célzott Öllős László) ebben az időszakban mintegy 100 polgármesterrel és 2500 önkormányzati képviselővel rendelkezett, míg a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnál ezek a számok 35 - 1200, a Magyar Polgári Pártnál 30 - 500 voltak. Ez ma már viszont történelem, amit viszont napjainkban is nagyon sajnálatosnak tartok, az a társnemzeti elképzelés Öllős általi elkomolytalanítása. A politológus úrnak szíves figyelmébe ajánlom Segesváry Viktornak, az ENSZ volt főtanácsadója és programigazgatójának munkáit. Segesváry a kisebbségi viták megoldására az Európai Unión belül is a társnemzeti koncepciót tartja a legjobb megoldásnak. A Kisebbségi és emberi jogok – A kisebbségi 'csoportjogok' beintegrálása az emberi jogok uralkodó doktrínájába c. munkájában egyértelműen leszögezi: „A csoportjogok jelentősége igen meg fog nőni a jövőben, mivel a társadalom politikai szervezeti formája az egyre nagyobb egységek létrehozása felé tart, legyen az a szövetségi vagy nem-szövetségi rendszer mintája szerint. Ezzel a fejlődéssel párhuzamosan, a regionális és szűkebb arányú integrációk elkerülhetetlenül magukkal fogják hozni a nemzetállamok jelentőségének csökkenését az államok feletti intézmények hatalmának és jogalkotási lehetőségeinek növekedésével. Nagyon is valószínű, hogy a regionális egységekben az egyes etnikai és kulturális népcsoportok, a mai kisebbségek, egyre szélesebb körű jogokkal, talán teljes autonómiával, fognak rendelkezni, anélkül hogy megnőtt jelentőségük a regionális térség politikai és gazdasági vezetésével konfliktusba kerülne. A mai európai kisebbségek számára csoportjogaik elnyerésére, egy széleskörű autonómia vagy a 'társnemzeti' konstitucionális elrendezés keretében, talán az egyetlen lehetőség a nemzetállamoknak, amelyeknek területén élnek, az egyesült Európába való belépése lesz. Nincs más út, mint a nemzetállami koncepció 'elhalása' regionális összefogások keretében a különféle etnikai, nemzeti és kulturális csoportok közötti konfliktusok megoldására a világ bármely más részén sem – de ez az út nagyon hosszú és nagyon nehéz lesz."

- Felvidék Ma, ON -



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona