Határozatok – A kulturális és területi auton

Kongresszusi határozatok – A kulturális és területi autonómiáról
[ 2007-03-05 - 08:03:02 ]

Az RMDSZ, az Aradi Kongresszuson módosított Programjában megerősítette a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A közösségi önkormányzati rendszer ezen formái biztosítékai lehetnek a romániai magyarság nemzeti, etnikai, kulturális, és nyelvi önazonossága megőrzésének, kifejezésének és fejlesztésének, eszközei a kisebbségi jogok, a multikulturális értékek hatékony védelmének és a szülőföldön való megmaradásnak.

A Programban megfogalmazott önkormányzati formák illeszkednek a romániai alkotmányos rendhez és a változatos európai autonómia modellekhez, valamint az ezzel összefüggő uniós normákhoz és elfogadott alapértékekhez.

A különböző, kulturális és területi autonómiaformák megfelelnek a Romániában élő magyarság eltérő kisebbségi létfeltételeinek, ugyanis míg a személyi elvű kulturális autonómia elsősorban a szórványban élő magyarság számára biztosítja a megmaradás és fejlődés lehetőségét, addig a területi autonómia, a széleskörű decentralizáció, a különleges státusú önkormányzatok alapvetően a tömbben élő magyar közösségek életkörülményeit javítják. Ezek a közjogi megoldások kölcsönösen kiegészítik egymást.

Ugyanakkor a közösségi autonómiaformák egyben kiegészítik a létező, de a továbbiakban még fejleszthető kisebbségvédelmi rendszert is.

A kulturális és területi (különleges státust biztosító vagy regionális szintű) autonómia alapvető államszervezési kérdés, következésképpen ennek törvényi szabályozása és gyakorlati alkalmazása érdekében az RMDSZ folyamatos, következetes politikai párbeszédet szorgalmaz mind a román politikai osztállyal, mind a magyar és román civil társadalommal.

Az autonómiaformák létének elfogadását, illetve politikai és jogi megteremtését – az Európai Unió által is hivatalosan jóváhagyott és a tagállamok irányában szorgalmazott – önkormányzatiság és szubszidiaritás elvei alapján tartjuk lehetségesnek és igazoltnak.

A kulturális és területi autonómia közjogi keretben, a közösség által maga által választott testületek és az ezek számára törvényesen biztosított hatáskörök révén valósítható meg.

Az RMDSZ az autonómiaformák, a különböző önkormányzati struktúrák megvalósítását folyamatnak tekinti, folyamatosan alakulóban, fejlődésben lévő állapotnak, melynek egyes elemei már léteznek és működnek, mint például a széles körben, törvényesen biztosított anyanyelvhasználat, fejlődő oktatási és művelődési intézményrendszer, a működő felekezeti autonómia. Mindezekkel kapcsolatosan további jogszabályok kezdeményezése szükséges, amelyek részint bővítik a létező kereteket, másrészt fokozatosan szabályozzák az önálló döntési hatáskörrel felruházott intézmények létrehozását és működését.

Az RMDSZ határozottan szorgalmazza, hogy a létező jogszabályokat a közhatóságok semmilyen eszközzel ne korlátozzák, alkalmazásukat ne akadályozzák, hanem azokat maradéktalanul tiszteletben tartsák.

Mindaddig, míg a kulturális és területi autonómiát szabályozó, ezek működését közjogilag biztosító törvények meg nem születnek, a létező alkotmányos és törvényes lehetőségek között, kell olyan intézményi formákat kialakítani, amelyek erősítik az autonómia kialakulását.

Meggyőződésünk, és ezt az európai tapasztalat is igazolja, hogy a többség és kisebbség bölcs megegyezése alapján létrejött és szabadon működtetett autonómiaformák nem irányulnak a többségi nemzet ellen, nem sértik a többségi nemzet érdekeit, ahogyan az ország területi egységét sem, ellenben hatékonyan erősítik és kiszélesítik a hatalom demokratikus gyakorlását, a jogállam hatékony működését, valamint az ország, a társadalom belső etnikai, nemzetiségi békéjét.

Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről

Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázza Románia 2007. január 1-jei csatlakozását az Európai Unióhoz.

A csatlakozás történelmi esélyt teremt mind az elmaradott romániai régiók felzárkóztatására, mind a térségek közötti különbségek csökkentésére.

Románia Uniós csatlakozása az itt élő magyarság számára lehetőséget nyújt ahhoz, hogy sajátos kisebbségi helyzetünket, a magyar nemzethez való tartozásunkat mostantól fogva ne hátrányként, hanem előnyként éljük meg.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is kiemelt célja Erdély fejlesztése, és ennek érdekében a következő prioritásokat állapítjuk meg:

– a modernizációs folyamatok beindulásához szükséges alapvető infrastruktúra, az esélyegyenlőségi és környezetvédelmi feltételek, valamint az információs társadalom megteremtése;

– a régión belüli egyenlőtlenségek mérséklése a gyengébben fejlett térségek előnyben részesítése által, a fejlesztési források felhasználásának folyamatában; – a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködési formák ösztönzése;

– a magyarok által lakott régiók, kistérségek és települések európai normáknak is megfelelő fejlesztése a regionális kohézió folyamatos erősítésével, figyelembe véve a helyi adottságokat és erőforrásokat.

E cél eléréséhez hatékony fejlesztési intézményrendszer is szükséges. Az európai regionális fejlesztési politika legfontosabb eleme a fejlesztési régió.

Románia jelenlegi régiós felosztása nem tartja tiszteletben az Európai Bizottság által előírt lakosságszámot, illetve a régiókat alkotó térségek földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságait.

Az RMDSZ kezdeményezi Románia jelenlegi régiós felosztásának megváltoztatását, figyelembe véve a valós földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságokat. Ehhez a regionális fejlesztési politikákat gyakorlatba ültető intézményrendszert is minél nyitottabbá kell tenni.

A decentralizáció és szubszidiaritás jegyében a fejlesztési stratégiákat regionális szinten kell kidolgozni és megvalósítani. (…)

A romániai magyar közösség életkörülményeinek javításáról

Az RMDSZ alapvető érdeke az ország Európai Uniós tagsága által nyújtott új lehetőségek kihasználása az életminőség javítása, a társadalmi felzárkózás, a jóléti csatlakozás érdekében, ezzel is biztosítva a romániai magyarság megmaradásának és szülőföldön való érvényesülésének lehetőségét.

Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében prioritásnak tekintjük: növelni a családok létbiztonságát, elősegíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, biztosítani az időseknek a méltó életkörülményeket, megvalósítani a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét, társadalmi beilleszkedését, erősíteni a szociális védőhálót az arra rászorultaknak, kialakítani egy korszerű foglalkoztatási rendszert, megteremteni a jobb egészségügyi állapotot, a teljes és magasabb színvonalú egészségügyi ellátás feltételeit.

Meggyőződésünk, hogy közösségünk jövője a család szilárdságán alapszik, ezért alapvető érdekünk a családok támogatása, a családbarát környezet kialakítása, a gyermekszaporulat ösztönzése. Családpolitikánk megvalósításában partnernek tekintjük egyházainkat és civil szervezeteinket.

Megmaradásunk alapfeltétele a fiatal nemzedék szülőföldön való érvényesülése, ezért különösen nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok képzési lehetőségeinek megteremtésére, lakásszerzési törekvéseik támogatására, egészségi állapotuk megőrzésének biztosítására.

Az időskori méltányos életkörülmények kialakítása, a biztonságos öregkor megvalósítása érdekében nem csupán a nyugdíjrendszer tökéletesítését, hanem az aktív élet mind hasznosabb ideig való fenntartását is célul tűzzük ki. Erősíteni kívánjuk a társadalmi felelősségvállalást az idősek védelmében.

Támogatunk minden olyan állami, egyházi és civilszervezeti törekvést, ami esélyt nyújt a hátrányos helyzetű személyek társadalmi beilleszkedésére, ugyanakkor szorgalmazzuk a társadalmi szolidaritást, a megértést ezen polgártársaink iránt.
Forrás: Erdely.ma/Nyugati Jelen