Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



KMKF: nemzetközi jogot sért, Szlovákia szuverenitását veszélyezteti

2008.10.31
A Szlovák Nemzeti Párt indítványára, koalíciós támogatással került terítékre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának működését elemző kormányalelnöki jelentés és parlamenti határozattervezet.

Dušan Čaplovič kormányalelnök jelentése alapvetően a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítését kifogásolta. Attól a pillanattól, hogy a KMKF a magyar Országgyűlés állandó testületévé vált és konkrét lépésekre kötelezheti az országgyűlést és a magyar kormányt, a működése nemzetközi jogilag aggályos. És jogilag aggályos az is, hogy az MKP képviselői – a szlovák parlamenti mandátumuk alapján – beleszólhatnak a Magyar Köztársaság nemzetpolitikájának és külpolitikájának alakításába. Čaplovič kifogásolta, hogy a KMKF április 22-én a lehetséges autonómiaformák kidolgozására szólította fel a magyar kormányt, párhuzamosan pedig arra kérte, lépjen fel a szlovák közoktatási törvény nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törekvései ellen. Ezzel az MKP képviselői megsértik a szlovákiai törvényeket és nemzetközi jogokat, az Országgyűlés és a magyar kormány pedig beavatkozik Szlovákia belügyeibe. Čaplovič kifejtette aggodalmát, hogy bár egyelőre csak politikai fórum a KMKF, de akár nemzetközi jogi intézménnyé is kinőheti magát. Čaplovič elmondta: önrendelkezési joga csak a nemzetnek van, nem a nemzetiségnek. Kollektív jogokat Európában csak Magyarország szorgalmaz, pedig a magyar kisebbség kollektív jogainak elismerését a szlovák-magyar alapszerződés is kizárja., sőt az október elején kiadott bolzanói ajánlás is, amelyet az EBESZ főbiztosa dolgoztatott ki. Szerinte az MKP a szlovák nemzetállami érdekek ellen dolgozik már a magyar státustörvény óta, tehát az MKP képviselőinek tevékenysége folyamatként fogható fel. Čaplovič szerint a szlovák parlamentnek két kérdést kell megválaszolnia. Az egyik, hogy parastruktúrák létrehozásával megsértették-e képviselői esküjüket az MKP reprezentánsai? A másik, hogy miért nem a szlovák-magyar alapszerződés 5. pontja értelmében működnek együtt a magyar Országgyűléssel, merthogy a két parlament kapcsolatait ez szabályozza.
A határozati javaslatot Pavol Paška házelnök terjesztette elő. Ebben a törvényhozás aggodalmát tolmácsolja a magyar Országgyűlésnek, hogy a KMKF intézményesítésével beavatkozik más országok belügyeibe, és az MKP képviselőinek, hogy részt vesznek a testület munkájában. A határozat az MKP képviselőit esküjük betartására szólítja fel, a magyar Országgyűléssel és kormánnyal pedig standard párbeszédet sürget. Paška kitért a magyar-szlovák kapcsolatokra is, jelezte: a rossz viszonyért Budapest felelős úgynevezett végtelen magyarságpolitikájukkal, amely folyamatosan újratermeli a problémákat. Azt mondta: készen áll a nyílt párbeszédre a magyar kisebbség képviselővel – az egyéni emberi jogok alapján, de Szlovákia szuverenitását védeni fogja. Figyelmeztetett: 2007. december 21-én csak a határtorlaszok tűntek el, az államhatárok megmaradtak. És hozzátette: nem akar a jövőben is minden reggel verejtékezve ébredni csak azért, hogy melyik magyar politikus megint mit talált ki, ami miatt veszélyben van az ország szuverenitása… Ján Slota azzal kezdte felszólalását, hogy reméli, az MKP politikusai végre pragmatikusan fognak viszonyulni ahhoz a problémához, amelyet okoztak, és a szlovák nemzeti érdekeket fogják képviselni – esküjüknek megfelelően. Utána hosszú fejtegetést hallottunk történelmi kitérőkkel a szlovákiai magyarok többletjogairól, végül a szlovák állam idején bevezetett – és általa egyedül igazságosnak tartott – reciprocitás elvének bevezetését javasolta a kisebbségi politikában. „Ha nem adnak többet a magyarok a szlovák kisebbségnek, a szlovákoknak kell kevesebbet adniuk” – mondta, és példának állította az ukrán közoktatási törvényt, amely megvonta az anyanyelvű oktatás lehetőségét a kisebbségektől. Hasonló hangnemben szólalt fel Rafael Rafaj, aki titkosszolgálati jelentésekre jellemző pontossággal idézte, évekre visszamenően a magyar-magyar találkozókat, például Bugár és a magyar politikusok megbeszéléseit, amelyeknek tartalmát is számtalanszor idézte. Nem hagyta ki az egyházi kapcsolatokat, sőt a határokon átnyúló gazdasági együttműködést sem. „ A magyarul beszélő természeti csapás” Rafaj szerint mindent veszélyeztet, mert a határok mentén egyre szorosabb kapcsolatokat akar. Ezzel a környező országok területi épségét veszélyezteti. Fejtegetései végén Koszovóhoz jutott, mint a kisebbségi elszakadás lehetséges formájához. A szintén nemzeti Jaroslav Paška még hozzátette: a szoros területi integrációt újabban közjogi méltóságok is támogatják , s ennek jó lenne elejét venni törvénnyel is. Veszélyesnek tartja a KMKF működését a Smerből Milada Belasová is, főleg, hogy a „Kárpát-medencei magyarok” fogalmának új területi meghatározást akarnak meghonosítani Európában. Javasolta: erre a törekvésre külön hívják fel az uniós szervek figyelmét.
Vladimír Palko független képviselő arra emlékeztetett, hogy 2002-ben ők ellentörvényt dolgoztak ki az Orbán-kormány kedvezménytörvénye ellen, nem sírdogáltak tehetetlenségükben. Ha rajtuk múlna, elveszíthetnénk Dél-Szlovákiát. A kormánykoalíció a diplomácia terén mondott csődöt, mert becsmérlően beszélt, nem érvelt. Ján Slota vulgarizmusával a világot fordítja Szlovákia ellen. A magyar törekvések ellen csak akkor lehet sikerrel fellépni – mondta --, ha érvek hangzanak el, nem indulatok. S hozzátette még, hogy a lisszaboni szerződés megszavazóinak nincs joga félteni a szlovák szuverenitást. František Mikloško provokatív döntésnek tartja Magyarország részéről a döntést a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítéséről, de a szlovák parlament vitáját is annak tartja. Kijelentette: a magyar-szlovák kapcsolatok rosszak, minden szinten. Többek közt ezért nincsenek a tanácsteremben az MKP képviselői. Ahogyan primitívek és rosszak a honismeretkönyvek, ilyen hangulatban provokatív a szlovákiai magyar képviselők részvétele is a KMKF-en. Mikloško javasolta, hogy a határozatot bővítsék egy ponttal, amellyel elítélik Ján Slota primitív, magyarokat sértő kifejezéseit is. Ilyen esetben a parlamenti határozatot ő is megszavazza. Ez ellen viszont a nemzetiek tiltakoztak.
A vita kedden délelőtt folytatódik.


Felvidék Ma, Pátria, gyr



MKP: A frusztráció szomorú kifejezése a pénteki vita

2008.10.31
Az MKP elutasítja Dušan Čaplovič agresszív hangnemét, aki ma a parlament elé terjesztette jelentését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának veszélyeiről. Csáky Pál pártvezető, összefoglalva ennyit mondott: Ez a kormánykoalíció nem túl szerencsés döntése, az emberi és politikai frusztráció szomorú kifejezése néhány politikus részéről.



Az MKP formálisan és tartalmilag is elutasítja a határozatról szóló javaslatot, amely szerintük semmit nem old meg. E határozatban Pavol Paška kormányalelnök javasolja, hogy a parlament fejezze ki mély elégedetlenségét azzal kapcsolatban, hogy a fórum a magyar parlament állandó intézményévé, tanácsadó testületévé vált. A parlamentnek olyan félelmei támadnak, hogy a magyar törvényhozás eme módon kíván beavatkozni a szlovák belügyekbe, az ország szuverenitását sérti, ami nem egyezik az EU alapelveivel.

Csáky azonban figyelmeztetett, hogy az unió több országában is vannak ehhez hasonló szervek, elmondása szerint legalább tizenkét európai kormány rendelkezik hasonló tanácsadó testülettel. A pártelnök meg van győződve róla, hogy nincs ok a hisztériára. "Ha a kormánynak problémája van a fórummal, akkor arról a magyar féllel kellene tárgyalnia. Az MKP szintén kész tárgyalni a békés együttélést érintő dolgokról." - tette hozzá Csáky. Majd folytatta: "De ami itt folyik a parlamentben, az nem egy okos, komoly dialógus, hanem vádaskodás, ami az MKP képviselőit is érinti. Ezért is jó döntésnek tartom, hogy nem vettünk részt ezen a bohózaton."

Az MKP parlamenti klubjának vezetője, Bárdos Gyula szerint a kisebbségi politika egyik országban sem lehet kizárólag a belpolitika része. A területi autonómiát érintő félelmeket pedig alaptalannak tartja. "Az MKP programjában oktatásügyi és kulturális önkormányzatiságról van szó, se több, se kevesebb." - hangsúlyozta és elmondta még hogy nevetségesnek tartja az ilyen közjátékot a 21. században. Csáky még hozzátette, hogy tíz napon belül ebben a témában is folytatnak majd kétoldalú megbeszéléseket az SDKÚ-DS-szel és a KDH-val.


SITA/para






HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona