Grimasz

Grimasz

A hóhér sírja
1. A VMDP választmánya üdvözli a Fidesz – MPSZ elnökségének kezdeményezését, hogy a párt európai parlamenti (EP) képviselői kezdjenek tárgyalásokat a többi magyar EP-kép­viselővel a vajdasági magyarok kettős állampolgárságáról. Helyesli a Fidesz által javasolt jogi megoldást, miszerint „Magyarország az Európai Unió vízumköteles szomszédjai tekintetében egyéni kérelem alapján biztosítsa a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségét".
2. A VMDP már évek óta hangoztatja, hogy a kettős állampolgárság intézménye jó esz­köze lehet a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának. Magyarországnak is érdeke, hogy a fenntartható fejlődése feltételeit a határon túli magyar közös­ségek belső erőtartalékainak bevonásával és a nemzet felemelésével teremtse meg.
Értelmezhetetlen a kettős állampolgárság elleni kifogás, hogy „az nem megoldás”. A VMDP korábban sem tudta elfogadni, de tudomásul vette, hogy a magyarországi politikai elit a csatlakozás lebonyolítását, úgymond, nem akarta megzavarni a kettős állampolgárság ügyével. Ennek lett a következménye, hogy Magyarországnak ma az EU-n kívüli országokban ötszázezer főt számláló kisebbségi közössége él.
A VMDP szerint a „nem megoldás” álláspontja két hivatalosan ki nem mondott, de a gya­korlatban jól érzékelhető politikai okra vezethető vissza. Az egyik a határon túliaknak a „nemzeti oldal” iránti politikai szimpátiája, a másik az, hogy Magyarország vízummentességet kér az Egyesült Államoktól, s nem akar komplikációkat. A félelem indokolatlan. A letelepedés nélküli kettős állampolgárság, amit a VMDP kér, nem jár szavazati joggal. Azt a vélekedést pedig, hogy a kettős állampolgárságot mindaddig nem lehet megadni, amíg Magyarország nem kap vízum­mentességét az Egyesült Államoktól, utána pedig azért nehogy elveszítse azt, összeférhetetlennek tartjuk a magyar alkotmánnyal. Különösen azután, hogy Magyarország ma már más államokkal együtt lobbizik a vízummentességért, amelyek között van olyan is, ahol már bevezették és alkal­mazzák a kettős állampolgárság intézményét.
3. Mindezt figyelembe véve a VMDP továbbra is a kettős állampolgárságot tartja az egyetlen jó megoldásnak. De, a schengeni vasfüggöny leereszkedésének veszélyeit, valamint a budapesti ellentéteket szem előtt tartva javaslattal él.
A VMDP javaslata az, hogy a magyar állam előlegezzen bizalmat: könnyítse meg a nem­zeti vízum megszerzését. Továbbá, tegye lehetővé, hogy a jóhiszeműen használt nemzeti vízum egyéni kérésre, a másfél- két év próbaidő leteltével, legyen átváltható letelepedés nélküli kettős állampolgárságra.
A kettős állampolgárság próbaidőhöz kötött megszerzése csak a jóhiszeműség kétoldalú érvényesülése esetén valósulhat meg. A magyar állam alapérdekeinek hatékony védelmét a nem­zeti vízum rosszhiszemű használatának a vízum megvonásáig, sőt a kitiltásig terjedő szankcio­nálása biztosíthatja.
4. Célunk az, hogy próbaidővel ugyan, de a vajdasági magyarok számára is lehetővé vál­jon a kettős állampolgárság megszerzése. Ez a megoldás a nemzet egészének érdeke.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt kezdeményezi, hogy javaslatát május 22-én vitassa meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Állandó Bizottsága is.

A kettős állampolgárságról egyeztetne a Fidesz
Az MSZP szerint nem ez a megoldás

A Fidesz elnöksége felkérte a párt európai parlamenti (EP) képviselőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a többi magyar EP-képviselővel a vajdasági magyarok kettős állampolgárságáról - mondta a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője pénteken, Budapesten. Az MSZP szerint nem jelent megoldást a kettős állampolgárság.
"A Fidesz elnöksége (...) felkérte az európai parlamenti képviselőinket, hogy kezdjenek egyeztetést a többi magyar EP képviselővel annak érdekében, hogy erre a helyzetre megoldást találjunk" - fogalmazott Németh Zsolt sajtótájékoztatóján.
Közölte: ismeretei szerint az első lépések már megtörténtek, ami azt mutatja, hogy egyet­értés van a javaslatról a szocialista, a fideszes és a többi EP-képviselő között. Hozzátette: úgy tudja, a magyar EP-képviselők Szili Katalin házelnököt kívánják megkeresni a kezdeményezés­sel. Az állampolgársági törvény módosításához szükséges a pártok közötti egyetértés, hiszen ez kétharmados többséget igényel a magyar parlamentben.
A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az év végén csatlakozik a Schengeni Egyezményhez, ami azt jelenti: az EU-n belül megszűnik a magyar állampolgárok számára határ­átlépéskor az ellenőrzés.
A csatlakozás problémákat is felvet - mondta Németh Zsolt -, hiszen az EU-n kívüli, szomszédos országokban élő magyarok egy része számára megnehezül a kapcsolattartás az anya­országgal.
"Ez (...) azt jelenti, hogy idén december 31-ét követően 35 euró lesz a vízum, amivel be lehet lépni Magyarország, illetőleg a schengeni övezet területére" - mondta Németh Zsolt, aki úgy vélte: a vajdasági magyarok számára a megoldás a kettős állampolgárság megadása lehet.
A politikus hozzátette: Szerbián kívül az Ukrajnában élő magyarok számára jelent majd a schengeni csatlakozás, ám az ukrán törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot.
A megoldás "jogi nyelven úgy fogalmazható meg, hogy Magyarország az Európai Unió vízumköteles szomszédjai tekintetében egyéni kérelem alapján biztosítsa a magyar állampolgár­ság megszerzésének a lehetőségét" - mondta Németh Zsolt.
Emlékeztetett: a napokban a Vajdasági Magyar Szövetség is kérte a magyar parlamenti pártoktól a kettős állampolgárság megadását.
Németh Zsolt elmondta: az ilyen kettős állampolgárság az EU-ban nem egyedülálló. Nemrég a román elnök jelentette be, hogy a Moldovában élő románok számára lehetővé kívánják tenni a kettős állampolgárságot. A politikus emlékeztetett arra is, hogy az EU biztosa, Franco Frattini elismerte, hogy ez tagállami hatáskör.
Németh Zsolt úgy vélte, a mostani javaslat törvénybe iktatása hozzájárulhatna ahhoz, hogy az elmúlt öt évben a "a nemzetpolitikában befagyott viszonyok normalizálódjanak".
Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke az MTI-nek azt mondta: nem jelent megoldást a kettős állampolgárság. A politikus ugyanakkor jogosnak ne­vezte, hogy erről a kérdésről egyeztessenek a parlamenti pártok, illetve az EP-képviselők. Mint mondta, a probléma, amelyre a Fidesz felhívta a figyelmet már korábban is ismert volt. A kor­mánypárti képviselő szerint a megoldás az, hogy minden szinten elősegítsék és támogassák Szer­bia európai uniós csatlakozását, illetve, hogy Szerbiával szemben az EU feloldja a vízumkötele­zettséget.
(MTI)

Támadás újvidéki adventista lelkész családja ellen
Téglával törték be a ház ablakait, gyújtogatás nyomai is látszottak
Újvidéken ismeretlen tettes(ek) két téglával betörték Ördög Róbert lelkipásztor, a Ke­resztény Adventista Egyház lelkésze házának ablakait. A betört ablakon molotovkoktélt dobtak a nappali szobába, de az nem gyulladt fel. A rendőrségi kölemény szerint ház előtti járdán égés­nyomokat találtak. Az eset egy hete történt, de a rendőrségi nyomozás máig eredménytelennek bizonyult.

Máról holnapra: Hatvan év gyalázat

A magyarokkal már rafináltabban jártak el, az elűzetést ,,lakosságcserének” álcázták, s valóban történtek kísérletek arra, hogy a maradék Magyarországon élő szlovákokat csábítsanak át Csehszlovákiába, nyilván, a magyaroktól ,,megtisztított” területekre, településekre. Beleültetvén őket a hátrahagyott vagyonokba, sok-sok nemzedék munkájának ,,gyümölcsöskosaraiba”. Ám ez csak álca volt, hiszen meglehetősen kevés szlovák nemzetiségűnek támadt kedve Békésből, a Pilisből északra vándorolni, s így a paritás leghalványabb jegyeit sem lehet kimutatni, a magya­rok elűzetése durva és kíméletlen volt, a Dunán kergették át őket rossz lélekvesztőkben, marha­vagonokban vitték át a határon, kis motyóval, csak kisemmizett életüket hagyva meg. Akik ma­radtak, maradhattak, azokra még keservesebb sors várt - ha egyáltalán lehet szomorúbb valami a földönfutásnál?-, egy részüket Nyugat-Csehországba, éppen a Szudéta-vidékre deportálták, ter­mészetesen, a elűzött németek helyére, lágerekbe zárva, majd kényszerlakhelyekre erőltetve őket. Így történt meg - ó, a történelem groteszk fintora! -, hogy a magyarság nyugatra ,,terjeszkedhetett”, bár ehhez semmiféle indíttatást nem érzett magában. A Szlovákia területén megmaradtakra még súlyosabb megaláztatások vártak: megvonták állampolgárságukat, arra kényszerítettek egész közösségeket, hogy ,,reszlovakizáljanak”, azaz tagadják meg magyarságu­kat, feledjék el anyanyelvüket.
Az akciók kitervelője az az Eduard Benes volt, aki államfői jogkörével élve, Sztálin atya szlávbarát bólintása mellett kiadta hírhedett dekrétumait, melyek milliók sorsát pecsételték meg. Köztük több százezer magyarét.
Azóta hatvan év telt el, enyhült a légkör, a felvidéki magyarok visszakapták állampolgár­ságukat, vagyonkáik ! egy részét is, iskoláik vannak, pártjuk és egyesületeik, de a sebek máig sem forrtak be, mert sem Csehország, sem az időközben függetlenedett Szlovákia nem hajlandó hatá­lyon kívül helyezni a hírhedett benesi dekrétumokat. Nem és nem! Talán most oly tömegű jóvá­tételt kellene fizetni az elüldözötteknek, hogy attól ugyancsak vakarózhatna a büszke Szlovákia!? Vélhetően nem csak erről van szó...
(Háromszék)
forrás: hírlevél VMDP