Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Az SZNP határozati javaslata a parlament napirendj

Az SZNP határozati javaslata a parlament napirendjén

2007-09-13
A Szlovák Nemzeti Párt négy parlamenti képviselője, élükön Ján Slota pártelnökkel egy határozati javaslatot terjesztett a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé, a szlovákiai viszonyok II. világháború utáni rendezésére vonatkozó dokumentumok érinthetetlenségéről. A törvényhozás ma kezdődő ülésén napirendre tűzték a határozati javaslatot, Bárdos Gyulának az MKP frakcióvezetőjének indítványa, hogy a javaslatot töröljék a törvényhozás programjából, nem kapott támogatást. Az előterjesztés teljes szövegét, magyar nyelven az alábbiakban közli szerkesztőségünk.


Javaslat

a 2007 ………….-i
határozatra

a szlovákiai viszonyok II. világháború utáni rendezéséről szóló denacifikációs dokumentumok érinthetetlenségről

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő nyilatkozatot hozza:

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
nem felejtve a II. világháború áldozatainak szenvedéseit,
elítélve a denacifikációs intézkedések részleges annulálására vagy revíziójára irányuló erőfeszítéseket, ami a jogi és morális rend és a háború utáni status quo meggyengülését jelentené,
tiszteletben tartva a győztes hatalmak és a vesztes államok közti békemegállapodás következményeit, beleértve a Csehszlovákia és Magyarország között 1946 februárjában létrejött kölcsönös lakosságcseréről szóló megállapodás vagyonjogi kérdéseinek komplex megoldását és azok Csorba-tói egyezmények általi jogi módosítását,
a múlt integrációs felvállalásában jövőbe tekintve

kijelenti, hogy

1.
a SzK területén élő lakosság egy részével szembeni tulajdonjogi és politikai intézkedések a háború utáni elrendezésben más európai országokhoz hasonlóan a háború következményeként és a nácizmus leverésének eredményeként keletkeztek, és a potsdami egyezség által képviselt nemzetközi jog totalitás- és fasizmusellenes elvein alapultak;

2.
E. Beneš elnök és a Szlovák Nemzeti Tanács denacifikációs rendeletei jelenleg semmilyen diszkriminatív gyakorlat alapját nem képezik és azok alapján ma nem keletkezhet semmilyen új jogviszony;

3.
az azokból eredő jogi és tulajdonviszonyok kétségbe nem vonhatók, érintetlenek és változatlanok.

Indoklás

Az utóbbi időben a Szlovák Köztársaság néhány magyar nemzetiségű állampolgára, a Magyar Koalíció Pártjának képviselői, de a Magyar Köztársaság intézményei és képviselői részéről is az tapasztalható, hogy kétségbe vonják a Szlovákia területén érvényes háború utáni viszonyokat rendező denacifikációs dokumentumokat, amelyek „Beneš-dekrétumok”-ként ismertek.

A Szlovák Köztársaság érdeke, hogy több mint 60 évvel a II. világháború befejezését követően egyértelműen és kétségbevonhatatlanul deklarálja a II. világháború befejezésével és eredményeivel kapcsolatos kérdések megnyitásának elutasítását és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának közbenjárásával kinyilvánítsa az E. Beneš elnök és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának denacifikációs rendeleteiből következő jogi és tulajdonviszonyok kétségbevonhatatlanságát, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát. Hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a Cseh Köztársaság Parlamentje megtette a Képviselőház 2002. április 24-i, 2235 sz. határozatával.

A köztársaság elnökének („Beneš-dekrétumok”-ként is ismert) rendeletei általános érvényű jogszabályok, amelyeket a Csehszlovák Köztársaság száműzetésben tevékenykedő elnöke adott ki főként a 2. világháború végső fázisában és a háború utáni időszakban a Csehszlovák Köztársaság Ideiglenes Országgyűlésének megalakulásáig. Több mint 140 jogszabályról van szó, amelyek a társadalmi élet legkülönbözőbb területeire vonatkoztak. A Csehszlovák Köztársaság Ideiglenes Országgyűlése utólag minden rendeletet elfogadott és így a Csehszlovák Köztársaság törvényeivé, esetleg alkotmányos törvényeivé váltak. A Csehszlovák törvényhozásban a rendeletek olyan alapot képeznek, amelyen a 2. Világháború után megújult a demokratikus Csehszlovák Köztársaság, amelyet az 1938.9.29-i Müncheni egyezmény és az 1938.11.2-i Bécsi döntés előzőleg összetört. A rendeletek az említettek alapján a Szlovák Köztársaság, mint a Cseh és Szlovák Federációs Köztársaság utódállama, jogrendjének részét alkotják.

Az 1945. augusztus 2-i nemzetközi egyezménynek minősülő Potsdami deklaráció XIII fejezetében rendelkezik a németek Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról történő kitelepítéséről. Ennek kapcsán Szlovákiából a 2. világháború befejezését követően kb. 30 ezer szlovákiai német (Magyarországról kb. 250 ezer német) lett kitelepítve.

A köztársaság elnökének rendeleteit a háborús történésekkel és a szabadsághiány időszakával (1938.9.30. – 1945.5.4.) összefüggésben kell értékelni a világ háború utáni elrendezésének vonatkozásában. A csehszlovák hivatalok intézkedései megfeleltek a Potsdami konferencia eredményeinek valamint az abból eredő Németországi Reparációkról, Szövetségi Reparációs Hivatal megalapításáról és az aranytartalékok visszaadásáról szóló megállapodásnak (Párizs, 1945.12.21.).

A magyar kisebbség helyzetét Csehszlovákiában a Csehszlovákia és Magyarország közti egyezmény rendezte. A magyar és szlovák nemzetiségű személyek cseréje kétoldalú nemzetközi szerződés – Csehszlovákia és Magyarország közötti megállapodás a lakosságcseréről (Budapest, 1946.2.27.) – egyezmény alapján történt. A lakosságcsere folyamán Szlovákiából Magyarországra összesen 55 000 magyar lett áttelepítve és Magyarországról kb. 59 000 Szlovák érkezett Szlovákiába. A lakosságcseréről szóló megállapodás, valamint a kapcsolódó nemzetközi szerződések, főleg némely megoldatlan pénzügyi és gazdasági kérdés végső rendezéséről szóló Csehszlovák Köztársaság és Magyarország közötti egyezmény (Csorba-tó, 1949.7.25) véglegesen rendezték a Csehszlovák Köztársaság és Magyarország közti lakosságcserével kapcsolatos tulajdonjogi kérdéseket is. A vagyonjogi kérdések Magyarország részéről történő megnyitásának megalapozatlansága arra a tényre való tekintettel is nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia számára mindeddig nem juttatta vissza a Csehszlovákia kulturális örökségét alkotó azon tárgyakat, amelyek 1848 után az 1919 előtti magyar uralom következtében a magyar állam vagy a magyar közintézmények tulajdonába kerültek. Magyarország ezen tárgyak kiadására a Magyarországgal kötött békemegállapodásban (Párizs, 1947. február 10.) kötelezte el magát.

A vita tárgyát leggyakrabban a bűnösség és vétségek megbüntetését, vagyonelkobzást és állampolgárságtól való megfosztást érintő rendeletek (ún. retribúciós rendeletek) képezik. Az ezen előírásokat magalapozó jogviszonyok a háborús események következményei voltak és azok alkalmazásakor a törvényhozás a szabadsághiány idején fennálló rendkívüli állapot következtében keletkező károk elhárítását tartotta szem előtt. Ezen jogszabályok közvetlenül a háború utáni időszakban teljesítették küldetésüket és ma már semmilyen jogviszony alapját nem képeznek.

Nem helyes az az állítás sem, hogy a rendeletek a kollektív bűnösség elvén alapultak volna. A retribúciós rendeletek (főleg a 16/1945 sz. rendelet) alapját kizárólag az egyéni bűnösség elve képezte. A köztársaság fokozott veszélyeztetettségének idején elkövetett bűncselekmények elítéléséről a bíróságok büntetőjogi eljárásokban döntöttek. Az ún. konfickációs rendeletek sem a kollektív bűnösség elvén alapultak. A konfiskációs rendeletek alapján (pl. a 108/1945 sz. rendelet) nem csak a németek és magyarok tulajdonában levő, Szlovákia területén található vagyon lett elkobozva, hanem az árulók és ellenségek tulajdonában levő vagyon is nemzetiségre való tekintet nélkül. A rendeletek hatálya alól ki lettek emelve azon német és magyar nemzetiségű személyek, akik bizonyították, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, nem vétettek a cseh és szlovák nemzet ellen és vagy tevőlegesen részt vettek az ország felszabadításáért vívott harcban vagy a nácista terror alatt szenvedtek. Bár ezen rendelkezések a német és magyar nemzetiségű személyek felelőssége feltételezésének elvén alapultak, abban az időben megfelelő reakciót jelentettek Németország és Magyarország agressziójára és céljuk az okkupáció hatásainak politikai és gazdasági mérséklése volt. A vagyon a német és magyar megszállás tényleges megszűnésének napjával lett elkobozva.

Az elkobzást nemzetközi jogi szinten a Németországi Reparációkról, Szövetségi Reparációs Hivatal megalapításáról és az aranytartalékok visszaadásáról szóló megállapodás (Párizs, 1945.12.21.) igazolta. Nyomatékosítani kell, hogy az akkori elkobzási és államosítási intézkedések szélesebb körű társadalmi változások összefüggésében lettek végrehajtva és további céljuk volt a földreform is.

Hasonló jellegű volt az állampolgárság módosításáról szóló 33/1945 sz. alkotmányos rendelet, amelynek alapján német és magyar nemzetiségű személyek lettek megfosztva állampolgárságuktól. Nem vonatkozott azon németekre és magyarokra, akik a köztársaság fokozott veszélyeztetettségének idején cseh vagy szlovák nemzetiségűnek vallották magukat. Továbbá, az állampolgárság olyan személyek esetében maradt fenn, akik bizonyították, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, nem vétettek a cseh és szlovák nemzet ellen és vagy tevőlegesen részt vettek az ország felszabadításáért vívott harcban vagy a nácista terror alatt szenvedtek. A rendelet szerint a csehszlovák állampolgárságukat elveszítő személyek 6 hónapon belül kérvényezhették állampolgárságuk visszaadását. Azon magyar vagy német nemzetiségű személyek tekintetében, akik a Csehszlovák Köztársaság területén laktak és nem voltak idegen állam állampolgárai, későbbi jogszabályok rendelkeztek a csehszlovák állampolgárság visszaadásáról.

A rendeletek „en bloc” megítélésekor jogi tekintetben különbséget kell tenni. Közülük némelyek már nem érvényesek, mivel újabb jogszabályokkal lettek megszüntetve vagy helyettesítve. Némelyek formálisan érvényesek és hatályosak lehetnek, mivel azonban csak a 2. világháború utáni meghatározott időre vonatkoztak, elavultak és ma nem képezik semmilyen jogviszony alapját, nem konstitutív jellegűek.

Általánosságban megállapítható, hogy ha a Csehszlovák Köztársaság elnökének 1940 – 1945 időszakból származó rendeletei érvényesek, elavulttá váltak (használaton kívül kerültek). Jelenleg tehát ezen szabályok egyik rendelkezése sem alkalmazható a magyar, ill. német nemzetiségű személyek vonatkozásában. Hasonló intézkedéseket hozott abban az időben több európai ország – ma az EU tagországai.

Az említett intézkedések kérdésének erkölcsi síkja is van. A Szlovák Nemzeti Tanács 1991. február 12-án kiadta a „Szlovákiai németek kitelepítéséről szóló nyilatkozatot”, amelynek szellemiségét annak zárómondata fejezi ki – „A nemzeteink közötti megértés hídja mindörökre áthidalja a háborús utálat kiszáradóban levő folyóját”. A nyilatkozatban a Szlovák Köztársaság nagyra értékelte a szlovákiai németek történelmi hozadékát Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődésében és sajnálatát fejezte ki azon kilakoltatásból következő szenvedések iránt, amelyek a vétlen szlovákiai németeket is sújtották. Ezzel szemben Magyarország mindezidáig nem tartotta fontosnak, hogy bocsánatot kérjen azért, hogy az 1938-as Bécsi döntés alapján, a nemzetközi jogrend alapvetéseivel ellentétben, a II. világháború idején megszállta Szlovákia egy részét.

A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma külső tanácsadóinak konzultációs csoportja által a Csehszlovák Köztársaság elnökének rendeleteivel kapcsolatban kiadott zárójelentéséből (2002) az következik, hogy azok értékelésénél az elfogadásuk idejében fennálló nemzetközi jogi összefüggések és alkalmazási gyakorlat a fontos.

A legújabb nemzetközi jogrend alakulásának vonatkozásában rá kell mutatni arra a tényre, hogy a rendeletek legitimitása általában nincs kétségbe vonva és ugyanígy semmilyen restitúciós igények nem elfogadhatók.

Az általános munkakötelezettségről szóló 88/1945 sz. rendelet alapján Csehországba áttelepített magyar nemzetiségű állampolgárok nagy része (kb. 44 ezer ember) hazájukba történő visszatérésüket követően az ún. „JUH” program keretében kártalanításban részesült, miközben a történelmi adatok szerint a visszaadott vagyon részletesen számszerűsíthető. restitúciós igények tekintetében az esetek jelentős része a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló törvény alkalmazásával került megoldásra, főleg ha német és magyar nemzetiségű személyek SNT 104/1945 sz. rendelete alapján elkobzott és átruházott mezőgazdasági vagyonáról szó.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a háború után Szlovákia területén érvényes állapot denacifikációs dokumentumainak érinthetetlenségéről szóló határozatának egyértelmű küldetése a II. világháború eredményei megmásításának és a Szlovákia területén és szélesebb viszonylatban Közép-Európában is fennálló politikai és társadalmi viszonyok megingatására irányuló próbálkozások elutasítása. Mivel Csehország már elfogadott hasonló álláspontot és határozatot és tekintettel arra a tényre, hogy a Szlovák Köztársaság az egykori Cseh és Szlovák Federációs Köztársaság másik utódállama, kívánatos, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa is hasonló álláspontot fogadjon el.

Fordította: Lőrincz Tamás
forrás:felvidek.ma



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona