DEMOKRÁCIÁK DEMOKRATÁK NÉLKÜL?

DEMOKRÁCIÁK DEMOKRATÁK NÉLKÜL?

2007.6.23
Az EU etetőjászol, de az alkotmány "shit"
[4.6.2007]


"A korbácsot szarból fonják", "Auschwitz-hazugság": rasszista elszólások, polarizálódó politika Kelet-Közép-Európában. A civil társadalom sehol. Der Spiegel-elemzés.


Politikai kultúrharc rázkódtatja meg az Európai Unió keleti perifériáját: Csehországból, Magyarországról, Szlovákiából és Lengyelországból hónapok óta figyelmeztető jelzések érkeznek Nyugatra - mutatott rá elemzésében a Der Spiegel.

A hírügynökségi jelentések besúgók leleplezéséről, utcai zavargásokról és rasszista kirohanásokról számolnak be. Szerepelnek bennük ifjú politikusok és öreg titkosszolgák, megtért kommunisták és derék neoliberálisok, akik a demokrácia és a szabad piac nevében hadjáratot indítanak minden ellen, ami nem illik bele a számításaikba: EU-rendeletek, parlamenti játékszabályok, kisebbségi jogok.


“Aki szociális segélyhez akar jutni, annak le kell barnulnia”

Csehországban a kormány csak Jirí Cunek miniszterelnök-helyettes állóképességének köszönheti a fennmaradását. A kereszténydemokraták elnöke ellen korrupció miatt folyik vizsgálat, noha ő maga tagadja a vádakat. Ráadásul a kormánykoalíció egyes politikusai és roma szervezetek a lemondását követelik ama kijelentése miatt, miszerint aki Csehországban szociális segélyhez akar jutni, annak előbb "le kell barnulnia, kaotikus családban élnie és a város főterén tábortüzet raknia" - vagyis úgy kell élnie, mint a cigányoknak.


A visegrádi négyek
egyik logója
(forrás: visegradgroup.eu)




Szlovákiában a kormánykoalícióhoz tartozó nemzeti párt (SNS) elnöke, Ján Slota előbb a magyar kisebbség ellen intézett kirohanásokat ("visszataszító lovakon ülő csúf, görbe lábú, mongoloid alakok utódai"), ám újabban nagyobb kaliberű fegyvert használ, amellyel a NATO-partner Egyesült Államokat veszi célba. Szerinte az amerikaiak "világméretű diktatúrát" hoztak létre, "egész nemzeteket semmisítenek meg, és azt bombáznak, akit csak akarnak".

Magyarországon a múlt hónapban némileg lecsillapodtak a frontok, miután a budapesti parlament körül folyamatos zavargások voltak, és a konzervatív ellenzék meg a helyzetet kiaknázó jobboldali radikálisok tiltakozásokat szerveztek a "hazug kormányfő", Gyurcsány Ferenc ellen - írja a lap.


Visegrád, a dicső múlt

Tizenhat év telt el azóta, hogy Lech Walesa, Antall József és Václav Havel Visegrádon hitet tett országaik európai integrációja mellett. Havel, Walesa és az 1989-es fordulat legtöbb hőse azóta politikai nyugdíjba vonult. Mások, köztük az egykori gyújtó hatású szónok és jelenlegi ellenzéki vezető, Orbán Viktor, az önrendelkező polgári társadalom eszményét fölcserélték egy kényszerképzetre, amelynek középpontjában egy mereven hazafias és antikommunista ideológiájú állam áll.

Ami viszont továbbra is hiányzik, az a civil társadalom, amely tiszteletben tartja a rendszerváltó idők örökségét, valamint a párbeszéd és a hatalom gyakorlásának a kultúrája. Budapest és Varsó között nacionalisták, populisták és profithajhászó technokraták telepedtek meg a hatalmi központokban vagy azok előszobáiban. Az ék, amellyel a posztkommunista társadalmakat megosztják, a választók igényeit és félelmeit tükrözi.

Lengyelországban és Magyarországon, ahol 1989 előtt a legmélyebben gyökerezett az egypártrendszerrel szembeni ellenállás, ma dúl a harc a múlt értelmezésének a jogáért, a kommunista korszakban elkövetett bűnök és bűnrészesség megítéléséért. Ahol a lakosságot kevésbé érdekli a múlt feldolgozása - cseh és szlovák földön -, ott a hatalom és a kiváltságok állnak a küzdelem középpontjában.


Shit, Auschwitz-hazugság és Grosstapo

"A korbácsot szarból fonják" - mondja Mirek Topolánek cseh kormányfő, amikor szemléltetni akarja azt a nézetét, miszerint az erőteljes szóhasználat a határozott vezetési módszer kifejezője. Az európai alkotmány tervezetét röviden csak "shit"-nek nevezi. Az pedig, amikor - még ellenzéki vezérként - szociáldemokrata riválisának választási ígéretét "Auschwitz-hazugságnak" minősítette, és Stanislav Gross korábbi kormányfő rendőrségének a munkáját "Grosstapo" jelzővel látta el, inkább használt, semmint ártott Topoláneknek a miniszterelnöki posztra való fölemelkedésben.

"Szűk belső udvar és hosszú korbács" kell a cigányokkal való megfelelő bánásmódhoz - hirdette már évekkel ezelőtt a szlovák SNS kormánypárt elnöke. Az egykor Szlovákia fölött uralkodó magyarokat pedig, akik ma is az ország népességének 10 százalékát teszik ki, Slota azzal fenyegette meg, hogy "tankokkal rombolja le Budapestet", ha még egyszer magyarul akarnák megtanítani a miatyánkra a szlovákokat…

Lengyelországban zord hangulat honol a politikai táborok között. A kormányoldalon a Kaczynski-fivérek a hangadók: az államfő Lech és a miniszterelnök Jaroslaw. Az ellenfelek táborában találhatók egykori kommunisták és Szolidaritás-veteránok, akik le akarják zárni a múltat, híven az 1989-es egyezséghez, elutasítva a múlt átvilágítását.


Jézus, Lengyelország királya

Az alkotmánybíróság ugyan megtorpedózta a szigorított átvilágítási törvényt, ám a kultúrharc tovább folyik. Szalagcímmel hozták a lapok a koalíciós tábornak azt a parlamenti indítványát, hogy Jézust poszthumusz nevezzék ki Lengyelország királyává. Nagy port vert fel az abortusztörvény szigorítása, amely büntetni rendeli a megerőszakolt vagy egészségükben veszélyeztetett nők terhességének a megszakítását is. Vihart kavart a szejm elnökének javaslata a parlamenti tudósítók "osztályozására" is.

Még kíméletlenebbül esnek egymás torkának a politikai ellenfelek Magyarországon. Gyurcsány miniszterelnök felszólalásai alatt az Orbán Viktor vezette fiatal demokraták kivonulnak a parlament ülésterméből, amióta kiderült, hogy a kormányfő a tavalyi választások előtt megtévesztette a lakosságot az ország zilált pénzügyi helyzetét illetően. A márciusi zavargások idején felháborodott tüntetők követelték a "kommunista disznó" Gyurcsány távozását, és kijutott a paradicsom- és tojászáporból Budapest liberális főpolgármesterének, Demszky Gábornak is - foglalja össze a történteket a Der Spiegel. A vidéki, az "igazi" Magyarország, amelyet állítása szerint Orbán képvisel, az utcára helyezte át az urbánus Magyarország elleni harcot.


Csenevész politikai kultúra

Vajon mindenütt elveszett a politikai közép? - tette föl a kérdést a Der Spiegel. "A mélységesen polarizált magyar társadalomból hiányzik a politikai kultúra és a kompromisszumra való képesség" - idézte a német hírmagazin Heiszler Vilmos történészt.

A lengyel Szolidaritás szakszervezet veterán tagja, Adam Michnik óva inti hazáját a történelem kíméletlen feldolgozásától és egy "bolsevik arculatú antikommunizmustól". Havel cseh elnök egykori tanácsadója, Jirí Pehe pedig azt állítja, hogy a mai csehországi állapotok Masaryk elnöknek a két világháború közötti diagnózisára emlékeztetik őt: demokrácia van ugyan az országban, demokraták viszont sajnos nincsenek.


Történelmi traumák

Mintha a 2004. évi EU-belépéssel egyszer s mindenkorra kiállták volna az állampolgársági érettségi vizsgát, a kelet-közép-európai országokban egyre rámenősebbé válik a hangnem. Átlagosan csupán a lakosság egyharmada állítja, hogy bízik a demokráciában. A csenevész politikai kultúra talaján szárba szökken az új nemzeti ébredés vetése. A cél a történelmi traumák leküzdése: Lengyelország esetében a négyszeri felosztás; Magyarországon a felségterület kétharmadának elveszítése 1920-ban; osztrák, német, majd orosz iga alatt átélt évszázadok a cseheknél; ezer évi idegen uralom a szlovákok esetében.

Az évtizedeken át hirdetett internacionalizmus dacára újra divatba jött a nemzet mint a keleti néptömegek ideális mentsvára. A NATO-t az itt élők elsősorban mint Moszkvával szembeni katonai védőpajzsot értékelik nagyra, az Európai Uniót pedig inkább etetőjászolnak, semmint értékközösségnek tekintik.

A négy ország 2013-ig együttesen több mint 100 milliárd euróhoz jut az EU különböző alapjaiból, ennek (is) köszönhetően a gazdaságok évi 5-8 százalékos növekedést produkálnak. Csakhogy e növekedés határai a csillogó nagyvárosok peremén húzódnak. Budapest, Pozsony, Prága és Varsó területén túl az emberek továbbra is csak várják a piacgazdaság és a szociális állam gyümölcseit. Ez pedig megkönnyíti a dolgát a posztkommunista térben fellépő patkányfogóknak, és megnehezíti a létrejöttét annak a középosztálynak, amely már csak az elért eredmények megvédése okán is a politikai stabilitásért szállna síkra.


EU-csalódások: miért partner az exügynök és az exkommunista?

A politikai tájkép gyorsuló széttagolódása Európa keleti tájain manapság nem csak ama be nem teljesült reménynek tulajdonítható, hogy a nyugati stílusú demokráciák egységcsomagban kínálják a szabadságot és a szociális biztonságot. Az ok főleg az amiatt érzett csalódás, ahogyan és akiknek a segítségével az EU megpróbálta meghonosítani értékrendjét a 2004-ben csatlakozott országokban.

Vajon csakugyan Medgyessy Péter, a kommunista kémelhárítás III/II osztályának egykori munkatársa volt a megfelelő ajtónyitó az uniós csatlakozási tárgyalásokhoz? - kérdezik Magyarországon a kormány radikális bírálói és a sztálinizmus áldozatai. Vajon mitől válik alkalmassá az EU adóügyi biztosának posztjára Kovács László, aki már Kádár alatt külügyminiszter-helyettes volt, és még a 80-as években is a stabilitás fészkeként dicsérte a Szovjetuniót?

Vajon mi késztette az EU biztosait arra - kérdezik a kormányoldal hívei Lengyelországban -, hogy éppen a szociáldemokratává vedlett ex-kommunista Kwasnewskit és Millert jutalmazzák az EU-táborba szóló ingyenjeggyel? Holott mind a kettőt felelősség terheli a tegnapi és a mai potentátok közötti összefonódásért és az abban szereplők uralmáért.

Vajon mi különbözteti meg vezető EU-politikusok szemében Ján Slota nacionalista vezér kirohanásait a cseh kormányban helyet foglaló politikusokéitól? - kérdik Pozsonyban. Csaknem Szlovákia jóval kisebb lélekszáma? Vajon miért kerülik koalíciós partnere miatt Európa-szerte Robert Fico szlovák kormányfőt, miközben cseh kollégájának nem jut ez osztályrészül?


Kihívó különutak

A pozsonyi miniszterelnök újabban geostratégiai fordulattal veszi fel a harcot a fenyegető elszigetelődés ellen. Nemrég a kubai nagykövettel ünnepelte Pozsonyban a kubai forradalom évfordulóját, majd Kadhafi líbiai diktátornál előszobázott, miközben Ven Csia-pao kínai miniszterelnöknél és Vlagyimir Putyin orosz elnöknél egyaránt meghallgatásra talált.

A magyar kormányfő is felhördülést váltott ki, amikor Moszkvában az EU-tervek helyett az orosz földgázvezeték mellett tette le a garast. Lech Kaczynski lengyel elnök és cseh kollégája, Václav Klaus nem hagy kétséget afelől, hogy az európai alkotmány jelenlegi tervezete nem számíthat a jóváhagyásukra.

Budapesten, Pozsonyban, Prágában és Varsóban újabban roppant komolyan veszik a véleménynyilvánítás szabadságát. Komolyabban, mint azt a brüsszeli EU-központban tervezték - zárja elemzését a Der Spiegel.

MTI/Der Spiegel
Forrás: transindex.ro