Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Ittend beszélhetek magyarul - tuná môžem maďarsky hovoriť!

2008.11.23
1934-ben történt, magyarul szólalt fel a prágai parlamentben.
Příloha k těsnopisecké zprávě

o 332. schůzi poslanecké sněmovny Národního shromáždění republiky Československé v Praze ve čtvrtek dne 14. června 1934.

1. Řeč posl. dr Szűllő (viz str. 7 těsnopisecké zprávy):

Tisztelt Képviselőház! Mielőtt a törvényjavaslat lényegével foglalkoznék, szükségesnek látom, hogy óvást emeljek az ellen a teória ellen, amit a miniszterelnök úr a bizottságban felállított. A miniszterelnök úr ugyanis a bizottságban azt mondta, hogy minden szuverén faktora a közjognak jogosított a maga kompetenciáját másra átruházni.

Ez egy igen veszedelmes teória. A szuverenitást senki át nem ruházhatja semminemü közjogban másra, mert hiszen akkor ő megszünik szuverén lenni és a másik institució válik szuverénné. Ezt szükségesnek tartom itt leszögezni, mert a miniszterelnök úr felfogása arra vezethet, hogy ezzel a formulával nemine contradicente a törvényhozásnak minden jogát egy diktaturára is át tudja vinni és úgy állíthatja be, hogy - a törvényhozás hozzájárulásával történvén - ez a diktatura törvényes. Már pedig ez lehetetlenség, mert az alkotmány keretein belül az alkotmányos tényezők a maguk jogait az alkotmány megváltoztatása nélkül senkire át nem ruházhatják.

Talán szőrszálhasogatásnak tünik fel ez a disztinkció, de mint régi gyakorlott parlamenti ember föltétlenül szükségesnek tartottam ezt leszögezni, mert én át vagyok hatva annak a gondolatától, hogy a parlamenta rizmusban van az egyetlen védelme a mi jogainknak is. Ha pedig parrlamenti jogainkat is ilyen módon ki tudnák játszani, akkor ki lennénk szolgáltatva a hatalomnak, mi kisebbség, minden védelem nélkül.

A felhatalmazási javaslat nem uj. Csak a szövegezése uj. Az a szöveg, amely monstruózusnak mondható, mint fogalmazvány. A csehcsehszlovák törvényhozásnak úgyis az a baja - és ez nemcsak az én megállapításom, de az egész világ jogászainak a megállapítása - hogy sehol rosszabb stilusban, zavarosabban nincsenek törvények megfogalmazva, mint ebben a republikában. Ha ez a zavarosság azért van, hogy ezáltal a törvény gátjai között, annak scilla és charibdiszai között az ügyes evezős el tudjon dugárujával evezni a révbe, akkor ez talán ügyes, de közjogilag megrovandó. Ha azonban ez a szövegezés azért olyan, mert a nyelvtani logikai szabályokat a szövegszerkesztők hanyagul kezelik, akkor is szükséges, hogy megbélyegeztessék a törvényhozás által, mert hiszen ez a fogalmaalmazás nem a miénk, ez a stilus nem a miénk, hanem a kormányé. Pedig: "le styl c'est l'homme!" (Výkřiky posl. Kubače.) Hogy én tudok-e törvényt hozni, arra nézve a régi magyar törvények bizonyitékot képeznek, de hogy Ön nem tud törvényeket hozni, azt magatartása bizonyítja.

A felhatalmazási törvény kivételes jogokat stipulál ebben az állámban, ahol pedig kivételes jogokról még csak beszélni sem volna szabad. Ennek a köztársaságnak mint azt legutóbb is hangsúlyozta Beneš miniszter úr - a létalapja a demokrácia, viszont ez a törvény abszolute ellentétben áll a demokraciával.

Én keresem az okát annak, hogy miért kell ez a kivételes törvény itt ebben az országban, amely állítólag az egyetlen ország ezen a földkerekségen, ahol a nép szabad megnyilvánulása a döntő, ahol nincs befolyásolva a közvélemény a kormány által, hanem ellenkezőleg, a közvélemény vezeti a kormányt, ahol egyszóval virul a demokrácia és valóságos közjogi Kanaán van, ami igaz is annyiban, hogy a kormány sok-sok ígérgetését tekintve, valóban "igéretek földje" ez. Tehát mégis miért kell itt kivételes törvényt hozni és kivételes módon megnyirbálni a közszabadságokat? Leszögezhetem mindjárt, hogy azért, mert ebben az országban, amit a törvény szabályoz, azt a közigazgatás mindig másként alakítva át, olyan viszonyokat teremt, amely viszonyok mozgalmakat, elégedetlenséget és zavarokat hoznak létre.

Zavaros állálapotban van az egész világ. Kétségtelen, hogy Európa a háboruban elvesztette a maga hegemóniáját a világ felett és az a kérdés ma, hog egészen visszasülyed-e harmadrendü hatalommá, amelynek csak címe és jellege van meg tartalom nélkül, mint tényezőnek a világban, de kénytelen átadni helyét Amerikának vagy Ázsiának, vagy pediglen Európa ujjászületik-e és regenerálja magát, hogy a jövőben is a civilizáció vezetője tudjon lenni. A háboru már régen elmult, a békekötések már régen ratifikálva vannak és mégis azt látjuk, hogy soha nagyobb és veszedelmesebb krizise a lelkeknek nem volt, mint ma. Többé nem a nemzetiségi kérdés a gyujtóanyag, ami lokalizálható, mert hiszen nem mindenre kiterjedő, de a világnézeti és gazdasági szempontok azok, amelyek létrehozták azt az atmoszférát, ahol már valóban bellum omnium contra omnes észlelhető és ahol azon a meddő vitán pusztul el a civilizáció, hogy mi volt előbb, a tyúk-e vagy a tojás, mi szükségesebb, a biztonság, vagy a fegyverkezés. A mai világpolitikára is áll az, amit a bürokrácia jellemzésére szoktak mondani, hgy: "Minek valamit egyszerüen csinálni, amikor azt komplikáltan is lehet?" A mai világhelyzetben is mintha azt az elvet vallanák, hogy: "Minek valamit egyszerüen elintézni, mikor azt konfuzusan is lehet?"

Ha valaki elolvassa azokat a beszédeket, megnyilatkozásokat és cikkleket, amelyeket a népszövetség fennállása óta a nemzetek vezetői a békéről, a biztonságról, a lefegyverzésről, az állami élet teljességéről elmondtak vagy megírtak, hát akkor, ha az illető nem lesz agyalágyult, csak azért van ez, mert már az volt akkor, amikor belekezdett az olvasásba. De hogy ezekben a megnyilatkozásokban egy hiányzik, ami pedig a leggszükségesebb volna mindehhez - a józan ész az kétségtelen. Nem mer kirukkolni senki sehol, nálunk sem, hogy mi az oka annak, hogy nem tud megnyugodni a világ, hogy gazdaságilag, szellemileg pusztul, tönkremegy a világ.

A legjózanabb világlapok egyikének, a Timesnak nem régi cikkére akarok itt utalni, amely erről a kérdésről elmélkedve, megállapítja, hogy "bizonyos akadályok" vannak, amelyeknek elhárítása volna szükséges avégből, hogy megérthesse egymást Franciaorszzág és Németország, hogy megérthesse egymást Lengyelország és Oroszország, hogy megérthessék egymást a Duna völgyében lakó nemzetek, hogy megérthessék egymást Japán és Kina, Japán és Amerika. Ez így is van, de éppen azért, mert van valami, ahogy a német mondja: "das gewisse Etwas" itt van és mert ezt a bizonyos akadályt nem akarják félregördíteni, azért nem lehet a helyzetet leegyszerüsíteni. Ezek a bizonyos akadályok pedig abban állanak, hogy a világ kitermelt magából egy olyan hazug légkört, amelyben már odáig jutottunk, hogy az egyes államférfiak által mondott dolgok már annyira nem igazak, hogy annak még az ellenkezője sem igaz.

Ezt a republikát állandóan a demokrácia mintaképének hirdetik, ahol úgy virul a demokrácia, mint Athén óta nem virult sehol soha. Hát ha ez gaz volna, akkor itt nem volna egy privilegizált nemzet, nem volna privilegizált párt és nem volna lehetséges a demokrácia leple alatt kivételes törvényeket elénk tárni, mondván: "friß Vogel oder stirb!" Itt mindenkinek egyenlő jogai lennének, hogy pedig itt mindenkinek egyenlő jogai lennének, azt éppen ez a törvény igazolja, hogy ez nem igaz. Kérdem, miért csehesítenek, miért állítanak fel a Csallóközben kisebbségi iskolák titulusa alatt cseh iskolákat? (Posl. dr Slávik: Tam nie je ani jednej českej školy, pane kolega! Ale v Šamoríne je veľa Slovákov. - Min. dr Dérer: Slovensky sa tam učia, to je isté!) A demokrácia értelmezése szerint mindenki saját anyanyelvén tanulhat. (Posl. dr Ivanka: Nemáte tu ani jedného Maďara, hovorte po slovensky!) Však ja dobre viem po slovensky hovoriť, ale to je demokratický privilegium pre mňa, že tuná môžem maďarsky hovoriť!

Ez a törvény világosan a mai bajok kiküszöbölését akarja - nem megoldani - hanem elodázni. A beteget nem gyógyítja meg ez a törvény, hanem egy ópiumcsöppel elaltatja és várja, hogy amíg felébred, időközben valami csoda történik talán. Igy azonban gyógyítani nem lehet. Hogy pedig itt a helyzet gyógyításra szorul, azt a napokban a pénzügyminiszter úr állapította meg, amikor a zárszámadással kapcsolatban kijelentette, hogy a deficit meghaladja a 2 milliárdot a kimutatott hiányon túl. A jövő zárszámadás meg még keserübb adatokkal fog szolgálni, mert a köztársaság gazd asági ereje fokozatosan csökken. Ha nézzük a keresőképességét az ország lakosságának, ha nézzük az ipar fokozatos stagnálását, ha nézzük a kereskedelmi mérleg visszaesését, látjuk, hogy a krizis csak nőttön nő. A mi prekär helyzetünkre nagyon áll a szlovák közmondás: "na kom psota, na tom smiech" a károsult mindig nevetségessé válik.

Hogy a helyzet ilyen sötét, an nak egyik alapoka kétségtelenül az a nagyhatalmasdi. amit ez a kis állam Beneš külügyminiszter úr ambiciója folytán játszik. Az a szerep, amit Beneš miniszter úr a világ piacán betölt, eszembe juttatja azt a klaszikus példát, amit Nagy Sándorról jegyzett fel a krónika. Neki mondta atyja, a nagytehetségü Fülöp, amikor fiának ambicióját látta: "Fiam, kicsi neked Macedonia!" Úgylátom, hogy a mi külügyminiszterünknek is kicsiny Csehszlovákia és ezért alkotta meg a kisantantot a maga hármas egységével, ami azonban mégsem nevezhető nagyhatalomnak. (Posl. dr Slávik: Pojďte s namí! Ponúkajte Maďarsko, aby sa dohodlo s nami!) Nekünk ez a nagyhatalmi játék nagyon veszedelmes. Nekünk idehaza, a magunk országát kellene szolidan megépítenünk úgy, ahogy azt azok gondolták, akik megalkották ezt az országot, hogy ez egy reálpolitikán alapuló, becsületes, békés szándéku, a benne inkorporált népek jólétét előmozdítani akaró köztársaság legyen, amely békében akar élni mindenkivel.

Ehelyett azonban azt látjuk, hogy Csehszlovákia összeköttetést keresett az orosz szovjettel, ami által egyrészt megrontotta a viszonyt Lengyelországgal, de ellentétbe jutott a nagyszláv gondolatot inkorporáló nemzeti szlávsággal is, amint azt klasszikusan megállapította Kramář. (Posl. dr Slávik: To vás mrzí?) A jó orvosnak sohasem fáj a betegnek a fájdalma, hanem a betegét meg akarja gyógyítani. Elfogulttá csak a fájdalom teszi az embert!

Látjuk azt is, hogy Csehszlovákia viszonzonya a németekkel szemben már társadalmi téren is in peius változott meg és kenytelenek vagyunk tapasztalni azt, hogy ez a köztársaság a maga nagyhatalmi törekvéseivel és a maga túlfűtött öntudatos megnyilatkozásaival kezdi elveszteni a szimpátiákat úgy a semleges hatalmak, mint pedig a nagyhatalmak egyik csoportja előtt. Ez az oka azután annak, hogy itt azok a "bizonyos akadályok" gazdaságilag odavezettek, hogy kénytelenek voltunk a pénz értékének belső erejét lecsökkenteni, ami mindig nagyon veszedelmes. A legklaszikusabban talán Kramář - ennek a republikának egyik megter emtője - magyarázta ezt és ennek következményeit. Amikor arról volt szó, hogy pénzünk belső értékét 20 százalékkal lecsökkentik, akkor mondotta Kramář, hogy a kérdést nem akarja bőven taglalni, mer ez nem ügyköre, de azt tudja, hogyha eddig egy öltöny ruhához neki 3 méter szövetre volt szüksége, mert a méterben száz centiméter van, ha pedig a jövőben a méterben czak 80 centiméter lesz, akkor neki ugyanahhoz a ruhához majdnem 4 méterre lesz szüksége. Feltétlenül úgy van az, hogy az az ország, amely nyersanyagokat behozni kénytelen, hogy iparát munkaanyaggal el tudja látni, az pénze vevőerejének csökkentése után kénytelen lesz a nyers áruért többet fizetni. Ez egy olyan vastörvénye a gazdasági életnek, amit nem változtathat meg semmiféle okoskodás.

Az elénk terjesztett törvényjavaslatot nem fogadjuk el, mert nem old meg semmit, nem gyógyít meg semmit, ellenben alapjaiban rendíti meg a demokráciát, amely demokrácián pedig ennek az államnak nyugodnia kellene. Ez a törvényjavaslat a közigazgatás megváltoztatását, az egész adminisztráció átalakítását lehetővé teszi; a javaslat zavaros értelmü szövege lehetővé teszi azt, hogy hatályon kívül helyeztessenek mindazok a garanciák, amelyek eddig az alkotmányban a polgári jogok kiélhetésének biztosítékát képezték. (Posl. dr Slávik: Parlament to dostane za 14 dní a môže to neschváliť!) Az alatt a 14 nap alatt sok minden történhetik; valakit felakaszthatnak, és ha 14 nap múlva megkapja a rekkurzust, abból már semmi haszna sincs. (Posl. dr Slávik: Tak rýchle to neide, to sám viete!)

Megengedem ugyan, hogy adott esetben szükséges esetleg, hogy egyes törvényes rendelkezések rendeleti uton megmásíttassanak, de ehhez hozzájárulásunkat csak akklor volnánk hajlandók megadni, ha úgy éreznők, hogy itt teljes demokratikus egyenlőséggel mérő hatalmat gyakorló kormány vezeti az országot. Miután ez itt nincs meg, azért óvást emelek a közszabadságoknak megnyírbálása ellen és minden tisztelettel az előadó és a kormány íránt, klubomban egyesült pártok nevében kijelentem, hogy a törvényjavaslatot sem általánosságban, sem részleteiben nem fogadom el.



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona