Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Hunčík úr Ön tévedett

Kant is megmondta: Morális cselekvésének összes törvényét maga adja magának az eszes ember: az ember autonóm.

"No, Kedves Feleim, egy frászt van többlet jogom, még azokkal a jogokkal sem élhetek, ami az alkotmányba foglaltatott. Igen a saját ügyeimet én magam akarom intézni. Ide azzal az autonómiával! "


2009.6.25.
Amikor azt állította, hogy a magyarok 20%-a akarja az autonómiát, nagyon-nagyon tévedett, mert egy magyar sem akarja.

Higgye el, tényleg egy sem akarja. Ki a fene akarhatja az autonómiát, ha azt sem tudják, hogy eszik-e, vagy isszák.

Maga szereti a gaurangát? Ja, hogy nem tudja mi az. Bebizonyítom, annak ellenére nem tudja mi az, nagyon is kedveli.

Ugyebár a felvidéki magyarok, meg hát szerintem Ön is a saját dolgairól maga dönt mikor, mit tesz. Én bevallom, jól megfontolt okokból kiindulva, csakis magam szeretem intézni a saját ügyeimet.

Sőt, a nokedlis csibepörköltet jobban szeretem, mint a brindzás haluskát, bár ha az jól el van készítve, a változatosság kedvéért, azt sem utasítom el; de magam döntök arról, mikor és hol mit eszek.

Tényleg, mondja már meg nekem, szereti saját maga intézi a dolgait, vagy egy szlovák atyafi belegyezését kéri ahhoz, hogy mit főzhet a saját konyhájában.

Én ezzel úgy vagyok, hogy a saját otthoni dolgaimba ne beszéljen bele senki sem. Szerintem a magyarok száz százalékosan ezzel ugyanígy vannak, a saját ügyeiket maguk szeretik intézni ( Sümszi-t akarunk, vagyis autonómiát ).

A magyarok mindannyian SÜMSzI-t akarnak vagyis autonómiát, száz százalékosan akarják, nem pedig csak minden ötödik. Akárcsak a liptói keresztény testvéreink is, mi sem szeretjük, ha mások akarják helyettünk intézni azt, amire mi is képesek vagyunk, vagy ránk tartozik, egyszóval jogunk van rá. Ráadásul ennél természetesebb dolog nem is létezhet a világon, hogy a magunk urai akarunk lenni, hogy mi magunk dönthessük el, mi jó nekünk.

Hunčík! A maga neve miatt mindig át kell dobnom a billentyűzetem nyelvezetét, magyarról izére.
Egyébként sajnálom, hogy januárban Somorján nem tudtunk a százalékokról, hazafiakról, az igazi kékvérű nagy-magyarokról, meg hát a gaurangáról beszélgetni. Ja, hogy még mindig nem tudja mi az a gauranga.
Elárulom magának, a jó tejfölös rakott krumpliról van szó.

Szereti? Hogy a fenébe ne szeretné, jó házi füstölt kolbásszal teletömve, tejföllel leöntve, majd pirítósra sütve – nekem már most kicsordult a nyálam – holnap biztos ez lesz a saját konyhámban a menü. Gondolja, meg kéne kérdeznem egy tót atyafit, meg engedi-e, hogy gaurangámat megsüthessem – már csak a jó szlovák–magyar barátság érdekében.

Mi lesz akkor, ha nemet mond és azt mondja, ez szlovákellenes és tiltja az alkotmány is, mert biztosan az a célom, főleg a sok paprikás kolbásszal, hogy leválasszam a déli területeket, „az ősi szlovák földet” Szlovákiáról.

Ezt pedig egy görbelábú mongoloid leszármazottjának nem szabad, szerinte az alkotmányban az van benne, hogy csakis brindzás haluskát ehetek, ezt engedik a törvények, mert minden más már irredenta romlott étel lenne.

Hunčík är! (pardon úr, már megint ez a billentyűzet), maga szerint a brindzás haluska jobb lesz a magyar parasztnak, azt jobban fogja szeretni és így kevesebb baja lesz a magyar polgárnak is, aki ugyanúgy köteles az adóját befizetni, mint a brindzás szlovák polgártársának?

Ugye sok bajom lehet abból, ha kérni fogom az azonos alkotmányos jogaimat, meg hát ők azt mondják már így is túl sok a jogom. Például ingyen szívhatom a levegőt, adózhatok, ha elfordulnak a Miatyánkot magyarul is, amúgy magamban, csöndesen elmotyoghatom.

No, ez tényleg „standard feletti jogokat” jelent, ezek után mi a fenének akarnám a saját dolgaimat magam intézni, vagyis minek nekem az autonómia?

No, Kedves Feleim, egy frászt van többlet jogom, még azokkal a jogokkal sem élhetek, ami az alkotmányba foglaltatott. Igen a saját ügyeimet én magam akarom intézni. Ide azzal az autonómiával!

Egyszer a harmincas években Andrej Hlinka szónokolt Pozsonyban: Drága testvérek, mi autonómiát akarunk!
A tömeg kiabált és skandálta, autonómiát akarunk. Egy fokossal hadonászó atyafihoz odament Lőrincz János és megkérdezte tőle:
– Bátyám, mi az az autonómia? Az öreg megdöbbent.
– No! – mondta, hogy leplezze zavarát.
– Téged hogy hívnak?
– Janinak.
– Hát te Jani vagy, ez meg autonómia! – vágta ki magát az öreg.

Tudja, ha Lőrincz János azt kérdezte volna az öregtől: Bátyám a saját ügyét maga szeretné intézni? Erre biztosan a tót atyafi azt válaszolta volna, hogy a fenébe ne, hisz azért vagyok itt, azt akarom, jogom van rá.

Arról, hogy a felvidéki magyarság fél az autonómiától és nem tudja, hogy az valójában mit is jelent, azt amit mindannyian akarunk, a saját ügyeinket magunk intézni, erről a magafajtája nagyon is tehet, mert a magunkfajtáját a tudatlanságban tartják, az igazság kimondása helyett; hogy igenis jogunk a saját gaurangára, vagyis az autonómiára, gyakran csendesen elbeszélnek a dolgok lényegéről.
Az üldözési mániában szenvedő szlovák testvéreknek pedig szintén el kellene mondani, már rég, a maguk fajtájának el kellett volna mondania, az amitől annyira félnek az ugyanaz, ami már nekik megvan a születésüktől kezdve és nélküle az életüket elképzelni sem tudják. A méltóságteljes életet, a jogegyenlőséget és azt a közeget ahol szabadságban élnek és a saját ügyeiket maguk szeretik intézni, autonóm módon.

Kant is megmondta: Morális cselekvésének összes törvényét maga adja magának az eszes ember: az ember autonóm. A szlovákságnak természetes dolog, hogy autonóm módon gondolkodhatnak, megvan az állami szintű autonómiájuk. Mi csak ebből kérünk egy szeletecskét, egy 'keveskét', ott lent a déli végeken.

Bósza János Commora Aula


Hunčík cikk:

Hunčík Péter szerint megromlott a magyar-szlovák viszony
2009.06.25.
Kyška Roland készített Hunčík Péterrel interjút a Plus 7 dní-nek, ahol a pszichiáter beszélt a magyar-szlovák viszonyról, az autonómiáról illetve a Híd párttal kapcsolatos
politikai helyzetről.

Az elmúlt három évben szerinte a szlovák-magyar viszony megromlott, amelynek több okát jelölte meg. Köztük az SNS kormányra kerülését, az MKP és Gyurcsány Ferenc politikáját. A kapcsolatok romlásához hozzájárult a gazdasági válság is, mivel sok szlovákiai magyar veszítette el állását Magyarországon, valamint szerinte ehhez hozzájárult a Fidesz politikája is, amely integrálta a polgári köröket. Mivel ezek elégedetlenek voltak a vezetés politikájával, külön utat választottak, aminek végül eredménye lett a Jobbik térnyerése az európai parlamenti választásokon. A Jobbik egyik követelésével a Trianoni békeszerződés revíziója kapcsán, Hunčík megjegyzi, hogy minden nemzetnek megvan a maga frusztrált problémája. A jelen időszakban a magyar nemzet frusztráltsága miatt egyszerre keveredik a beneši dekrétumok kérdése Trianonnal és az autonómia- követelésekkel. Véleménye szerint nincs nagy különbség a Jobbik vezetője és Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota között azon kívül, hogy az egyik magyar a másik szlovák. Ján Slota azon vádjával kapcsolatban, hogy a szlovákokat asszimilálják, megjegyzi, hogy az elmúlt tíz évben 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Hunčík szerint a csökkenés szoros összefüggéseben van azzal, hogy a magyarság részéről olyan védelmi mechanizmusok indultak el, amelyek egyik eszköze az autonómia-törekvés. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szlovák és a magyar autonómia értelmezésében különbség van, mivel a szlovák nemzetnél az autonómia egyenlő az államtól való elszakadással. Szerinte a szlovákiai magyarok nyolcvan százaléka az autonómiáról hallani sem akar, amihez véleménye szerint hozzájárult a 2004-ben megtartott, kettős állampolgárságól szóló népszavazás sikertelensége.
A beszélgetés további részében a riporter arról kérdezi a pszichiátert, hogyan éli át a magyar-szlovák kapcsolatokat a lakhelyén. Hunčík szerint külsőleg Dunaszerdahelyen minden rendben van, nincsenek nemzeti konfliktusok. A magyar többség elszigetelten él a szlovák kisebbségtől. Az ott élő roma kisebbséget, és a bevándorolt vietnami közösséget senki sem veszi komolyan. Konfliktusok nincsenek, de élő kapcsolatok sem - jegyzi meg. Dunaszerdahelyen még nincs olyan erős szlovák közösség, amelynek meghatározó szerepe lenne, ellentétben Komárommal, ahol azt látjuk, hogy több konfliktus alakult ki az elmúlt időszakban. A dunaszerdahelyi stadionban kialakult helyzet kapcsán utalt arra, hogy több hónap után még mindig nem tudjuk, hogy ki volt a bűnös. Ugyanakkor szerinte Magyarország és Szlovákia az üzengetéseikkel nem voltak képesek megoldani a helyzetet, aminek eredménye, hogy a mai napig sincs felelős.
A beszélgetés befejező részében beszélt az új pártról is. Bugár Béla szerinte a magyar és a szlovák együttműködés szimbóluma volt, ugyanakkor a saját hibájából veszítette el az elnöki széket, mivel azt gondolta, hogy automatikusan újra megválasztják, amit - véleménye szerint - Csáky Pál kihasznált, Duray Miklóssal szövetkezve. A riporter azon felvetésére, hogy mivel már korábban is új politikai párt létrehozását hangoztatta, ezért megfelel-e számára az újonnan alakult Híd párt, Hunčík megjegyzi, hogy nem az új párt kialakulása, hanem sokkal inkább Bugár Béla és társainak kaotikus viselkedésén lepődött meg. Mégpedig azért, mivel nem tudják meghatározni, milyen is lesz az új párt és milyen lesz annak a programja. Szerinte azt sem tudták meghatározni, miért alakultak, illetve, hogy kivel kívánnak együttműködni.Továbbá leszögezi, hogy a Bugár Béla iránti szimpátia kapcsán aláírná a támogatási nyilatkozatot, viszont ezt nem teszi politikai meggyőződése miatt.








Felvidék Ma, plus 7 dní, VZS
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15316&Itemid=1




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona