Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Hová vezet a Híd?

2008.6.27.
A határon túli magyarsággal kapcsolatban az elmúlt hetek egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott ügye a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) szakadása volt. A tizenegy év után megszűnő szlovákiai magyar egypártrendszer ráadásul nem is két-, hanem hirtelen háromszereplőssé vált.

Az MKB-ból Bugár Béla vezetésével kiváló képviselők által megalakított kétnyelvű Híd – Most mellett ugyanis Bósza János, a komáromi Nomos Regionalizmus civil szervezet alapítója szintén pártot szervez Jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt (JMPP) néven. Felmerül a kérdés, hogy a sokáig egységes politikai szervezetbe tömörülő magyar képviselet napjainkban végbemenő polarizálódása mennyire erősíti majd a kisebbségi érdekérvényesítést, illetve hogy a Híd képes lesz-e betölteni nevéhez méltóan szerepét, s ha igen, az milyen mértékben dinamizálhatja a szlovák pártrendszert.

Ma már élesen kirajzolódik, hogy az „anyapárt” bomlási folyamatának elindítója kétségkívül az a mozzanat volt, amikor 2007 márciusának végén az MKP komáromi kongresszusán Bugár ellenében Csáky Pált választották meg a párt elnökévé. A szlovák sajtó azonnal a politikai élet kiéleződését, a párt radikálizálódásának esélyét vetítette előre, amelyben fontos szerepet tulajdonított a Csáky mögött megerősödő Duray Miklósnak, aki régi-új alelnökként többször foglalt állást a magyar autonómia ügye mellett, ami köztudottan a szlovák belpolitika egyik „robbanásbeszélyes” kérdése. Megválasztása után az új elnök azonban inkább a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt, Bugár pedig saját „politikai fáradtságáról”, valamint a visszavonulásáról kezdett beszélni, így a belső hatalmi konfliktusok oldódása, a közös hang egy szervezeten belüli megtalálása volt várható.

Mégsem így történt, 2009 nyarán szakítássá érlelődött az a kétéves egymásnak feszülés, ami a párton belül a Csáky és a Bugár mögött álló támogatói csoportok között húzódott. Az első jelek idén februárban váltak nyilvánvalóvá, amikor az MKP-n belül többen élesen kritizálni kezdték az elnököt annak kompromisszumokra való képtelensége, hiteltelensége, program nélkülisége miatt. Az MKP 25 tagja nyilatkozatot is eljuttatott az elnökséghez, amelyben azzal vádolták a vezetőket, hogy nem az integrációra, hanem a szétziláltságra törekszenek, Bugár Bélát pedig felkérték az elnöki poszt átvételére.

A párton belüli elégedetlenkedőkhöz csatlakoztak szlovák politikai erők is, Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke például Csáky politizálását tette felelőssé az ellenzék együttműködésének megromlásáért, Dušan Čaplovič kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes pedig ugyancsak az általa persona non grata-nak, szélsőséges nacionalistának nevezett pártelnök számlájára írta a megromlott szlovák-magyar viszonyt.

A kétfrontos támadás vádjait Csáky visszautasította, és még akkor is megpróbálta összezárni sorokat, amikor áprilisban Simon Zsolt parlamenti képviselő kilépett mind a pártból, mind az MKP parlamenti frakciójából. A korábbi agrárminiszter távozása azonban elindította a lavinát, Simon távozása után egy héttel kilépett a frakcióból Bugár Béla, A. Nagy László, Gál Gábor, majd Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere is.

Az öt politikus távozásával az MKP húszfős parlamenti frakciója 15-re csökkent, egyszersmind megindult a mintegy egy hónapon át tartó kompromisszumkeresés időszaka, amelynek során Csáky ígéretet tett az önmaga elleni bizalmatlansági szavazásra a párt őszi közgyűlésén, Bugárnak pedig a következő választásra felajánlotta a listavezetői posztot.

A korábbi pártelnök ezt elutasította, s állítólag Csáky lemondásához kötötte volna a frakcióba való visszatérést. Ez viszont nem történt meg, így az EP-választások másnapján Bugárék kiléptek a pártból, és megerősítették egy új párt alapításának szándékát, amely az elmúlt héten megkezdte az új párt bejegyzéséhez szükséges tízezer aláírás összegyűjtését.

A formáció hivatalos neve Híd – az együttműködés pártja / Most – strana spolupráce.

A kétnyelvűség nem véletlen, az elnöki posztra toronymagasan esélyes Bugár szerint a párt a híd szerepét kívánja betölteni szlovákok-magyarok, magyarok-magyarok, és minden szlovákiai nemzetiségi kisebbség között. Ezt alátámasztandó, a jobbközép párt sorai nyitottak minden polgár előtt, akik egyetértenek a pilléreket jelentő együttműködés, nyitottság, tisztesség, felelősség, és bizalom jelszavával.

A Híd szeptemberben tartja majd az alakuló közgyűlését, ahol elfogadásra kerülne a párt alapszabálya és programja. A pártnak inkább hátrányára, mint előnyére szolgál az, hogy számos, évtizedek óta politizáló személyt vonultat fel, a párt így már megalakulásakor sem tud a választók felé olyan dinamizmust sugallni, mintha soraiban sok új, a politikai harcokban még nem „elhasználódott” arccal jelenne meg.

További problémaként merülhet fel, hogy a H-M profilja jelentős mértékben Bugár Bélára, mint – közvélemény-kutatások szerint – legnépszerűbb magyar politikusra épül, ez azonban csak erősítheti azt a gyanút, hogy a párt a közvélemény szemében megmarad „magyar” pártnak, s képtelen lesz komolyabb szlovák választói réteget megszólítani.

Bugár személyével kapcsolatban negatívumként hathat az is, hogy az ingadozó magyar nemzetiségű választók hozzá kapcsolhatják az évtizedes pártegység felrúgását. Márpedig az MKP minden erejével arra törekszik, hogy Bugárt és társait árulónak állítsa be a felvidéki magyarok körében. Csákyék szerint ugyanis a Híd nem más, mint „gazdasági érdekcsoport, a hazugság, és az emberbutítás pártja”, amellyel az MKP a jövőben elképzelhetetlennek tart bármifajta együttműködést.

Pedig valójában a Híd teljesen új jelenség a szlovák politikai életben, hiszen a magát a szlovák-magyar együttműködés kétnyelvű pártjakét meghatározó mozgalom a szlovák politikai és pártélet máig érintetlen területére lépett. Mivel az összefogás politikájával mind a többséget, mind a kisebbséget meg kívánja szólítani, elvileg potenciálisan több szavazóhoz tudja majd eljuttatni üzeneteit, mint a Magyar Koalíció Pártja.

Azonban ami a párt legnagyobb előnye, az egyben legnagyobb hátulütője is lehet.

Az alapítók, illetve az előkészítő bizottság tagjai között ugyanis eddig csak magyarokat találunk (a szlovák sajtó által megszellőztetett Iveta Radičová volt köztársaságielnök-jelölt csatlakozása egyelőre bizonytalan), az új pártnak tehát erősen törekednie kell arra, hogy minél több hiteles szlovák politikust tudjon sorai között, hiszen ha ez kudarcot vall, azzal a párt létének szükségessége kérdőjeleződhet meg. A Híd két szék közé eshet, s ami a legfájóbb lehet, hogy saját bukásával a parlament falain kívülre ránthatja az MKP-t is, hiszen a szlovákiai magyarság szétszavazása oda vezethet, hogy egyik párt sem kerül be a törvényhozásba. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy Bugárék zászlóbontása önmagában hordozhatja a felvidéki magyar politika egészségesebbé tételét, hiszen az alternatíva megjelenése újrapozícionálásra, nagyobb mértékű aktivitásra, politikájának átértékelésére késztetheti az MKP-t, amely most megszabadult attól a „kényszerpárti” státusztól, amelybe Vladimír Meciar miniszterelnöksége alatt szorult (az 1997-es választási törvény az akkor létező három szlovákiai magyar pártot az egyesülésre kényszerítette). Egy remélhetőleg új gondolatokat megfogalmazó, jól kommunikáló, a többségi társadalom szemében vállalható válaszokkal bíró párt maximális célja azonban valószínűleg még így is a parlamenti küszöb átlépése lesz, amire viszont jelenleg szinte minimális esélye nem mutatkozik a Bósza János vállalkozó által szervezett JMPP-nek. A feltehetően augusztusban életre hívandó harmadik magyar erő nyíltan igyekszik majd felvállalni a magyar területi autonómia ügyét, és céljai közé tartozik még a „szlovák nemzetállamból, polgári elven működő Szlovákia létrehozása”.

Az MKP a hirtelen sokszereplőssé váló légkörben természetesen továbbra is az egységet hangoztatja, s kifelé a magyar kisebbség érdekeit egyedüliként védő, erős párt képében igyekszik feltűnni. Ezt erősíti az EP-választásokon elért 11, 33 %-os eredmény, amivel a harmadik helyet szerezte meg a szlovákiai pártok versenyében. Mindazonáltal az egyértelmű, hogy a Híd megalakulása éreztetni fogja hatását az MKP támogatottságán, bármennyire próbálja a vezetőség relativizálni Bugárék lépését (a pártelnök pl. nem pártszakadásról, hanem a „szakadár csapat kiválásáról” beszél).

A pártszakadás „tabuként” való kezelése persze nemcsak Szlovákiára, hanem Közép-Európa más országaira, így hazánkra is jellemző. Pedig az új pártok megjelenése nemcsak egy ország pártéletének dinamizálódásához járulnak hozzá, hanem az újfajta társadalmi érdekek becsatornázásával számos friss gondolat, új megoldások, logikusabb válaszok kerülhetnek felszínre, amelyek akár „befagyott” pártrendszereket is képesek megmozgatni.

* * *

Ha a Híd a jövőben képes lesz maga mellé állítani hiteles szlovák politikusokat, illetve közéleti személyiségeket, akkor megítélésünk szerint lehet létjogosultsága a szlovák pártpalettán, még oly módon is, hogy növekvő támogatottsága nem veszélyezteti az MKP parlamentbe jutását. Az új formáció hozzájárulhat a versengéshez, esetleges parlamenti részvételével, és koalíciós képességével pedig új kapukat nyithat a pártok együttműködése terén. Amennyiben pedig a magyar pártok nem a „testvérharc”, hanem a jövőbeni együttműködés jegyében vívják majd csatáikat, akkor a nyertes a felvidéki magyarság lesz.

forrás: Gondola.hu
http://gondola.hu/cikkek/65837



2009, július 27 - 09:12

Šéf SMK Pál Csáky sa opäť obul do odídencov z jeho strany. Pre Ta3 povedal, že s novou stranou Bélu Bugára nikdy nebude spolupracovať. A to aj za cenu, že by sa SMK po budúcich voľbách do parlamentu nedostala.

http://www.ta3.com/sk/reportaze/127342_p-csaky-pripustil-odchod-smk-z-nr...

Csáky a TA-nak: Bugár pártjával soha nem fognak együttműködni, még akkor sem, ha nem jutnak a parlamentbe!

Ezért kérdéses, hogy a Híd ott lesz a tömegtüntetés szervezői között!





Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



Nádasdi István [ 2009-06-28 19:51 ]

Megitélésem szerint a Híd nem összeköt hanem zsákutcába vezet. Kôzben a magyarság asszimilációja fel fog gyorsulni. Nemcsak a magyar közösség tùléléséért de az idô ellen is harcolni kell. Abszurd módon lesz bizonyitva, hogy a Híd inkább kárt fog okozni mintsem a demokráciát és racionális dôntéshozást erôsíteni.

Ez nem kôvetkezhet be nacionalizmusban tobbzódó Szlovákiára és a megélhetési politikussokkal teli magyar politikai vezetôkre.

A pártszakadás tôrvényszerû volt. Csak olyan etnikai alapon szervezôdô pártnak van jôvôje, amelyik teljes mellszélességgel kiáll az autonómiák mellett.

Ez a Híd esetében kizárt és az MKP aligha veszi be programjába az autonómíát.

Az egység jó lenne de nem minden áron és jelenleg nem is valósítható meg. Az viszont hogy esetleg nem lesz magyar képviselô egy választási idôszakraa pozsonyi Nemzeti Tanácsban nem targédia. A vereséget megújulás és megerôsôdés fogja követni, erôs autonomista programmal.

Bugár teljesen elvesztette hitelét. Nemde azt álította a komáromi vereség után,hogy felhagy a politizálással. mellékesen, Bószának és társaiknak is kôszönhetô hogy a mérleg Csáky jav´r billent. Persze ebben kevesen hittek. Az ellenfeleket nem szabad lebecsûlni.Bugár nem hagyja abba egy megélhertési politikus ezt nem teszi. Ha Bugár ma arra hivatkozik, hogy a pártban nincsenek magára, hiszen a dunaszerdahelyi kongresszuson ô is elfogadta a demokratikus centralizmus elvét. Minden erôvel az övôn aluli ütéseket is beszámítva harcoltak a vezérek a nyitás ellen a felvidéki civilszervezetek felé és támogatták a Magyar Föderalista Párt felszámolását. Bószával szóba sem megvédeni Cséhfalvayt. 10 év alatt gyakorlatilag semmit sem értek el.A komáromi annak valamilyen torzója. A felvidéki magyarságnak egy teljes egyetemre lenne szûksége és joga.

Természetesen, nem csak Bugár Bélával vannak bajok, de például Duray Miklóssal is aki hirdeti, hogy a határontúli magyar közösségek autonómiája megvalósithatatlan. Két dolog kôzül egy, mit tehetett volna. Vagy úgy gondolja, hogy az autonómiák megvalósithatatlanok, de megtartja magának ezt a véleményét, vagy átadja helyét valakinek aki tudja, hogy ez a megoldás és kiáll mellette. Csáky szerint pedig ezt Szlovákia EU felvétele elôtt és azt segítendô állitotta egy EU sajtókonferencián, hogy a kultúrális autonómia már megvalósult. Nos Cáky úr ma is ez a véleménye? Csáky nemigazat mondott az Unióban.

A választókért való kûzdelem ádáz lesz az MKP és a Híd kö
zôtt. De számolni kell, egy új autonómista párt megalakításval is. A kolonizált távolkeleten is szervezkednek még pedig régionális és multikulturális alapon.

Nehéz lesz az MKP és a szakadár Híd helyzete. A mellényt rosszul gombolták be ki kell gombolni és újra kell gombolni. A választók kezdenek öntudatra ébredni.








HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona