Autonómiák, azaz területi önkormányzatok


2007.5.31 (5. rész)
Önkormányzati parlamentek Spanyolországban

Az 1978-ban megszavazott alkotmány alapján – melynek főleg a területi önkormányzatokra vonatkozó fejezetéből idéztünk írásunk 3. és 4. részében – 1979-től az addigi tartományok kinyilvánították, önkormányzati közösséggé alakulnak. Mint említettük, a 146. cikkely szerint az önkormányzati törvény (statútum) tervezetét az érintett tartományi tanácsok vagy szigetközi szervek tagjaiból, az ott megválasztott képviselőkből és szenátorokból álló gyűlés dolgozta ki. Mindegyik tartomány testülete a maga törvénytervezetét. A törvény kidolgozása során fölmerült vitás kérdések eldöntéséhez szükséges volt a képviselők abszolút többségének a szavazata. A végül elfogadott törvény a madridi parlament elé került, amelyik két hónapon belül, a kidolgozó tartományi gyűlés küldöttségével együtt, megfogalmazta a törvény végső alakját. A három jelentősebb nemzetiség által lakott tartományban, nevezetesen Baszkföldön, Katalóniában és Galíciában, de a sajátos történelmi háttér, a hagyományok miatt negyedikként Andalúziában is, ezt a megalakítandó önkormányzati közösségben rendezett népszavazásnak is jóvá kellett hagynia. Ez után az önkormányzati törvény a madridi képviselőház és a szenátus együttes ülése elé került, amelyik ezt szavazással erősítette meg. Végül az így elfogadott törvényt a király aláírásával szentesítette.
Az önkormányzati törvényen kívül a nemzetiségek által lakott önkormányzatok, Baszkföld, Katalónia és Galícia parlamentje nyelvtörvényt is kidolgozott, amelyik az illető kisebbség nemzeti azonosságának a megőrzéséhez minden részletre kiterjedő jogi keretet nyújt. Asztúriában ilyen törvény máig sem született, annak ellenére, hogy saját nyelve van, az asturianu, másképp bable, magyarul asztúr, s ezt a helyi lakosság legnagyobb része beszéli. A nyelvtörvényen kívül, ahol szükségesnek mutatkozott, más, kiegészítő törvényeket, rendeleteket is hoztak.
Az eddigiekből láthatjuk, hogy a nemzetiségi kérdést Spanyolországban három, sőt négy szintű vagy fokozatú törvényrendszerrel igyekeznek rendezni. Az első fokozat maga az alkotmány, mely elismeri a kisebbségeket, ezek nyelvének hivatalosságát az általuk lakott tartományokban, valamint önkormányzathoz való jogukat. A második szint vagy fokozat a kisebbségek által lakott tartományok önkormányzati törvénye. Ez kitér a kisebbség nyelvének, műveltségének védelmére, fejlesztésére is. A harmadik fokozat ugyanezeknek a tartományoknak, azaz önkormányzati közösségeknek a nyelvtörvénye, amely részletesen foglalkozik a helyi nyelv, műveltség kérdéseivel. A negyedik fokozatba a nyelvtörvényt kiegészítő, a részleteket tárgyaló törvények, rendeletek sorolhatók – mint például a helyi nyelv használatának biztosítása a helyi közigazgatásban, az ehhez szükséges tisztviselők képzésének megszervezése stb.
A rendre Spanyolország mind a tizenhét – most már önkormányzati közösségnek nevezett – tartományában megtartott választások eredményeként megalakultak a helyi, önkormányzati parlamentek. E törvényhozó szervek nagysága,vagyis képviselőinek száma elsősorban az illető önkormányzati közösség lakosságának a számától függ. Például a 2,85 millió lakosú Galícia törvényhozó testületének 70, az 5 millió lakosú Katalónia parlamentjének 135 képviselője van.
Az önkormányzati parlamentekben, a madridi parlamenthez hasonlóan, a választások eredményeként többséghez jutott párt vagy pártszövetség, koalíció alakít helyi kormányt. Ezt a kormányelnök, magyarul miniszterelnök vezeti. Ugyanakkor minden önkormányzati közösségnek – a madridi legfelső törvényszék mintájára – saját felső törvényszéke van.
Spanyolországban, amint láttuk, az önkormányzati törvényeket (statútumokat) külön erre a célra létrehozott helyi törvényhozói testületek dolgozták ki. Méghozzá nem egyik napról a másikra. A folyamat l979-ben a három jelentős nemzetiség közül a baszkok és a katalánok önkormányzati törvényével kezdődött – az 1979. október 25-i baszkföldi, illetőleg katalóniai népszavazás után mindkettő 1979. december 18-án emelkedett törvényerőre –, utolsó a galíciai lett 1981-ben – az 1980. december 21-i népszavazás után 1981. április 6-án emelkedett törvényerőre. Ezt követte a többi tartomány törvénye 1983 februárjával bezárólag. Az önkormányzati közösségek ezek nyomán, a még mindig konzervatív kormánynak és a régi rendszer hivatalban levő híveinek köszönhetően eleinte lassan, 1982 októberét, a szocialisták kormányra jutását követően jóval gyorsabban jöttek létre.
Minden tartománynak – helyesebben inkább megyének – ki kellett nyilvánítania, hogy csatlakozik-e vagy sem a hagyományos – az idők folyamán kialakult – területi egységhez (úgynevezett királysághoz vagy hercegséghez, történelmi tartományhoz). A baszkok például természetszerűleg elvárták volna, hogy Navarra, baszk nyelven Nafarroa is csatlakozzék Baszkföldhöz. Ez azonban nem történt meg. Minden valószínűség szerint azért nem, mert ez a tartomány ma már jórészt el van spanyolosodva, lakosságának 10, legföljebb 15 százaléka beszéli a baszk nyelvet, ráadásul – föltehetően ezzel összefüggően – az 1936 és 1939 közti polgárháborúban Francóék oldalán harcolt, miközben Baszkföld többi tartománya a köztársaság oldalán. Mindent egybevetve, Nafarroa külön önkormányzati közösséggé alakulása ma is a baszkok egyik legfájóbb, megoldatlan kérdése.
A nagyobb önkormányzati közösségekben, mint például Andalúziában – területe 87 000 km2 –, akár öt-hat tartomány, vagyis megye van, a kisebbekben csak egy, például Asztúriában Oviedo, az egykor baszk Errioxában [erriosá], de mára jobbára elspanyolosodott La Riojában [lá riohá] Logrońo [logronyo].
Spanyolország nemzetiségi összetételét illetően nincsenek pontos adataink. A Franco-rendszer, amikor mindenki „spanyol” volt, erre nem is tartott igényt. Nem hivatalos számítások szerint akkoriban az ország lakosságának 24%-a katalán, 8%-a galego, 2,6%-a baszk volt. Eszerint a mai 40 milliós összlakosságból mintegy 10 millió katalán, 3,2 millió galego, 1,04 millió baszk lenne. Ezzel szemben a mai források például csupán 6,5–7 millió katalánt, 3 millió galegót, kb. 1 millió baszkot említenek. Hogy ezeknek hány százaléka ismeri anyanyelvét, hány százaléka beszél, ír, olvas e nyelven, más kérdés.
Asztalos Lajos



Autonómiák, azaz területi önkormányzatok (6. rész)
Galegók, katalánok, baszkok...

A népszámlálási adatokból ma is hiányzik a nemzetiség és az anyanyelv fogalma. Az 1980-as években egy ideig föltüntették a megkérdezettek születési helyét, utóbb azonban ez kimaradt a kimutatásokból. Eszerint például Galicia akkor 2 854 000 lakosából 111 000 Spanyolország más önkormányzati közösségében született (ebből 31 000 a szomszédos Kasztília-Leónban, 14 000 az ugyancsak szomszédos Asztúriában, 12 600 Madridban, 11 000 Baszkföldön, 10 000 Andalúziában, 8000 Katalóniában stb.). Ezek az adatok a más vidékről származóknak csak az első nemzedékére utalnak, a többire nem. Ami azt jelenti, hogy a betelepedők második, harmadik stb. nemzedéke hivatalból galego. Ezt, amint látni fogjuk, Galicia önkormányzati törvénye ki is jelenti. Holott nem galego, legalábbis még nem, és egyáltalán nem biztos, hogy beszéli a galego nyelvet. Sőt, több mint valószínű, hogy nem, hiszen a városlakó galegók egy része – igaz, lassan csökkenő arányban – ma sem hajlandó galegóul beszélni, vagy nem szívesen teszi ezt – elsősorban a beléje táplált kisebbrendűség miatt (századokig az urak mondhatni kizárólag kasztíliaiak voltak és nyilvánvalóan a kasztíliait, az általunk inkább spanyolnak mondott nyelvet beszélték, a galegót pedig a műveletlen parasztok nyelvének minősítették, ráadásul a mind szélesebb körű, majd kötelező oktatás évtizedekig csakis spanyol nyelven folyt, a rádió, a tévé ugyanezen sugárzott).
Katalónia Baszkfölddel együtt az ország legiparosodottabb, legfejlettebb tartománya. Ezért az elmaradottabb, kevésbé fejlett tartományok lakói – Andalúzia, Galicia, Extremadura, Aragónia stb. – nagy számban telepedtek le itt az utóbbi évtizedekben. Manapság öt, öt és félmillió lakosából, egyes számítások szerint, több százezer andalúz, több mint százezer galego stb.
A valenciai önkormányzati közösség két és fél milliós lakosságának körülbelül a fele katalán anyanyelvű. Az északi Castelló (spanyolul Castellón) tartományban a lakosság nagy része, Valenciában körülbelül a fele, de Valencia városában a többség már spanyolul beszél. A falvakban itt is még főleg katalánul. A déli Alacantban (spanyol Alicante) viszont az egykori katalánok leszármazottainak többsége elspanyolosodott.
A Baleárok lakosságának túlnyomó része katalán. Itt elsősorban a székhelyen, Palma de Mallorcán élnek spanyol nyelvűek, közöttük nyelvüket vesztett katalánok.
Baszkföld másfélmillió lakosából – a Franco-diktatúra megszálló, elnyomó politikájának, ezzel együtt „egységes nemzetállami” iskolapolitikájának „hála” – körülbelül nyolc-kilencszázezer, legjobb esetben egymillió beszéli a baszkot, amint ők mondják, az euskarát. Az e nyelvet beszélők száma az utóbbi másfél-két évtizedben lassan bár, de emelkedik, ugyanis a most már létező baszk nyelvű iskolai oktatás nemcsak a gyermekeket érinti – az esti iskolákban a baszkul nem tudó felnőttek tízezrei tanulnak és sajátítják el saját nyelvüket. Ugyanakkor a Baszkföldre betelepedettek második, harmadik nemzedékének egy része is, annak ellenére, hogy nem beszéli a nyelvet, magát baszknak tartja (ez mifelénk teljesen ismeretlen magatartás).
Nafarroa (spanyol Navarra), az egykori baszk királyság névadó és területileg ma is a történelmi baszk területek legnagyobb tartománya, most önkormányzati közössége, az évszázadok során jórészt elspanyolosodott. Itt a tartomány megközelítőleg félmillió lakosából elsősorban a mai Baszkfölddel szomszédos, északi vidéken élnek nagyobb – de a néhány tízezret meg nem haladó – számban baszk anyanyelvűek.
Asztúria lakossága egymillió-kétszázezer. Ennek nagy része – elsősorban a vidéki lakosság – beszéli az asturianut vagy másképp bablet. De csak a társalgási nyelv szintjén. Az írni-olvasni tudók száma viszonylag csekély, annak ellenére, hogy az elmúlt több mint másfél évtizedben megkezdődött e nyelv iskolai oktatása, asztúr nyelvű napilap lát napvilágot, könyvek, nyelvkönyvek, szótárak jelennek meg, települések, intézmények, utcák nevét írják ki e nyelven.
Aragónia egymillió-kétszázezer lakosából ma már csupán az önkormányzati közösség északkeleti részén, a Pireneusok lábainál beszélik mintegy harmincezren az aragón nyelvet.
A statisztikákban szerepel még az illető tartomány nyelvét különböző fokon ismerők (értők, beszélők, olvasók, írók) száma. Ezek szerint például 1994-ben Galicia lakosságának 97%-a értette, 91,4%-a beszélte a galegót, 50%-a olvasott, 34,9%-a írt ezen a nyelven. Ami a használatát illeti, 55,1%-a mindig, 33,4%-a néha élt vele, míg 6,1%-a soha. A galego kormány erőfeszítéseinek köszönhetően, az 1991-es adatokhoz viszonyítva, 1994-ben három százalékkal többen értették, négy százalékkal többen beszélték a galegót, öt százalékkal többen éltek vele mindig, majdnem két százalékkal kevesebben soha. Elsősorban a nagyobb városokban növekedett nagyobb arányban a helyi nyelvet használók száma. Az arányok alakulása, változása a többi nemzetiségi önkormányzati közösségben is többé-kevésbé hasonló.
A következőkben a bennünket leginkább érdeklő, számunkra is tanulságos spanyolországi nemzeti kisebbségek kérdését is taglaló önkormányzati törvényekből és nyelvtörvényekből idézünk. Ebből a szempontból különösen azok az önkormányzati közösségek a figyelemre méltók, melyekben a kisebbség nincs többségben, mint például Nafarroában vagy Aragóniában. A Katalónia északi részében, a Pireneusok lábainál levő Val d’Aránban, magyarán Arán-völgyben élő nem katalán nyelvű kisebbség külön színfoltja a nagy többségében katalán önkormányzati közösségnek, nemkülönben Spanyolországnak.
Azt külön hangsúlyoznunk kell, hogy nálunk a területi önkormányzatok gondolatának elhárítására időnként felröppentett állítás ellenére Spanyolország, bár teljes területét felölelő tizenhét területi önkormányzattal, önkormányzati közösséggel rendelkezik, nem szövetségi állam!
Asztalos Lajos



Autonómiák, azaz területi önkormányzatok (7. rész)
Baszkföld önkormányzati törvénye
1979. október 25-én a baszkföldi népszavazás, december 18-án a spanyol parlament fogadta el, majd négy nappal később tették közzé a Boletín Oficial del Estadóban (állami hivatalos közlöny). Ebből közlünk néhány részletet.


Bevezető cím

Első cikkely
A baszk nép vagy Euskal Herria, nemzetisége kifejezéseként, valamint azért, hogy önkormányzatát létrehozza, a spanyol államon belül Euskadi1 vagy Baszkföld néven, az alkotmánnyal és jelen törvénnyel összhangban – amely alapvető intézményes előírása –, önkormányzati közösséggé alakul.
Második cikkely
1. Araba (spanyolul Alava), Gipuzkoa (Guipúzcoa) és Bizkaia (Vizcaya), úgyszintén Nafarroa (Navarra) joga részt venni Baszkföld önkormányzati közösségében.
2. Baszkföld önkormányzati közösségének területe az a történelmi terület, amely Araba, Gipuzkoa és Bizkaia, úgyszintén Nafarraoa – feltéve, hogy az alkotmány átmeneti rendelkezései című fejezete 4. cikkelyének meghatározása szerint ez utóbbi is eldönti részvételét – jelen határai közötti területével azonos.
Harmadik cikkely
Baszkföld keretén belül, az őt alkotó minden egyes történelmi terület megőrizheti, vagy saját esetében helyreállíthatja és időszerűvé teheti a maga sajátos önkormányzati felépítését és intézményeit.
Negyedik cikkely
Az önkormányzati közösség közös intézményei székhelyének2 a kijelölése az önkormányzati közösségen belül a baszk parlament által hozott törvény alapján történik.
Ötödik cikkely
1. Baszkföld zászlaja vörös alapon fehér keresztből és az alatta rézsútosan lévő zöld keresztből álló kettős kereszt.3
2. Jelen törvény ugyanakkor elismeri az önkormányzati közösséget alkotó történelmi területek többi zászlaját és jelvényét.
Hatodik cikkely
1. A baszk nép saját nyelve, az euskara4 [baszk], akár a kasztíliai [spanyol], Baszkföld hivatalos nyelve és minden lakosának joga ismerni és használni mindkettőt.
2. Az önkormányzati közösség intézményei, figyelembe véve Baszkföld nyelvi különbözőségét, mindkét nyelv használatát szavatolják, továbbá meghatározzák és szabályozzák az ismeretükhöz szükséges intézkedéseket és eszközöket.
3. Nyelvi alapon senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés.
4. A baszk nyelvet illetően a Baszk Nyelv Királyi Akadémiája, az Euskaltzaindia, hivatalos tanácsadó intézmény.
5. Hogy az euskara más baszk területek és közösségek öröksége is lehessen, a kapcsolatok és az összeköttetések mellett, melyeket az akadémiai és művelődési intézmények tartanak fenn, Baszkföld önkormányzati közössége arra kérheti a spanyol kormányt, hogy jóváhagyás végett esetenként bemutassa és méltassa a madridi parlamentnek azokat az egyezményeket és szerződéseket, melyek az euskara létének biztosítása és támogatása érdekében lehetővé teszik a művelődési kapcsolatokat azokkal az államokkal, ahol azok a területek és közösségek vannak.
Hetedik cikkely
1. Jelen törvény értelmében minden személy politikailag baszk, aki a törvényeknek megfelelően, közigazgatásilag az önkormányzati közösség területén lévő bármelyik önkormányzattal rendelkező település lakosa.5
2. A külföldön lakók, akár a leszármazottaik, ha utolsó tartózkodási helyük Baszkföldön volt és megőrizték spanyol állampolgárságukat, amennyiben igénylik, azonos politikai jogokat élvezhetnek, mint a Baszkföldön lakók.
Nyolcadik cikkely
1. Baszkföld polgárainak alapvető jogait és kötelességeit az alkotmány határozza meg.
2. A baszk közhatalom gyakorlói a saját hatáskörükben:
a) őrködnek afölött és szavatolják azt, hogy a polgárok megfelelően gyakorolhassák alapvető jogaikat és kötelességeiket;
b) ösztönzik az élet- és a munkakörülmények javítására törekvő politikát;
c) olyan intézkedéseket foganatosítanak, melyek támogatják a foglalkoztatottság növekedését és a gazdaság állékonyságát;
d) olyan intézkedéseket foganatosítanak, melyek kiküszöbölik az akadályokat és előmozdítják a kedvező feltételeket ahhoz, hogy az egyén és közösségének szabadsága és egyenlősége hatékony és valós legyen;
e) minden állampolgár számára megkönnyítik Baszkföld politikai, gazdasági, művelődési és társadalmi életében való részvételét.
------------------

1 A baszk Akadémia szerint az Euskadi megnevezés helytelen, ehelyett a hagyományos, történelmi, ’baszk nép’ jelentésű Euskal Herriát kell használni. Baszk nyelven ezt is teszik. Az Euskadit elsősorban a kasztíliai nyelvű tömegtájékoztatás használja.
2 Bár Baszkföld legnagyobb városa Bizkaia (spanyol Vizcaya) tartomány székhelye, az elővárosaival együtt több mint félmillió lakosú Bilbo (spanyol Bilbao), a baszk parlament által hozott törvény szerint az önkormányzati közösség, vagyis Baszkföld fővárosa, a baszk parlament és kormány székhelye Araba (spanyol Alava) tartomány legnagyobb városa, a kétszázezer lakosú Gasteiz (spanyol Vitoria) lett.
3 Vagyis elrendezése megegyezik a brit zászlóéval.
4Figyelemre méltó a jelen törvény és az alkotmány idevágó szövege közti különbség. Mert miközben Baszkföld önkormányzati törvényében csupán jogról van szó, az alkotmány szerint „Az ország hivatalos spanyol nyelve a kasztíliai. Minden spanyol kötelessége ismerni és joga használni ezt [a nyelvet]”. (2. cikkely, 1. bekezdés)
5 Vagyis Baszkföld minden lakója, függetlenül attól, hogy ő maga vagy elődei Spanyolország melyik tartományából települtek ide, pl. a jobb megélhetés miatt, s hogy beszéli-e vagy sem a baszk nyelvet, hivatalosan baszk.
Asztalos Lajos


Autonómiák, azaz területi önkormányzatok (8. rész)
Baszkföld önkormányzati törvénye


Baszkföld illetékességéről

Tizedik cikkely
Baszkföld önkormányzati közössége kizárólagos illetékességgel rendelkezik a következő tárgykörökben:
1. Jelen önkormányzati törvény 37. cikkelyével összhangban, a történelmi területek megfelelő jogosítványainak sérelme nélkül, a városok és községek határának kijelölése.
2. Jelen önkormányzati törvény előírásainak megfelelően, az önkormányzati intézmények megszervezése, rendszere és működése.
3. Jelen önkormányzati törvény 37. cikkelyével összhangban, a történelmi területek megfelelő jogosítványainak sérelme nélkül, a baszk parlamentre, a tartományi, városi és községi tanácsokra és a bíróságokra vonatkozó belső választási törvények.
4. Az alkotmány 149. cikkely, első bekezdés, 18. pontjában foglaltak sérelme nélkül a baszkföldi tisztségviselők helyi rendszere és alapszabályzata.
[…]
7. A közvagyon birtokai és öröksége, mely az önkormányzati közösség tulajdona, úgyszintén az illetékességére vonatkozó közszolgalmak.*
8. Az alkotmány 149. cikkely, első bekezdés, 23. pontjában foglaltak sérelme nélkül a hegyek, az erdők, a legelők és a jószágterelési utak.
9. A mezőgazdaság és az állattenyésztés, a gazdaság általános rendjével összhangban.
10. A felségvizeken való halászat, az ehető tengeri puhatestűek és rákok halászata, a kagylótenyésztés, a vadászat és folyami halászat.
11. A vízügyi berendezések, csatornák és öntözött földek, amennyiben a vizek teljes egészében Baszkföldön folynak; a villamos áram termelésére, elosztására és szállítására szolgáló berendezések, amennyiben szállítása nem hagyja el Baszkföld területét és felhasználása nem érint más tartományt vagy önkormányzati közösséget; az ásvány-, hé- és földalatti vizek. Mindez az alkotmány 149. cikkely, első bekezdés, 25. pontjában foglaltak sérelme nélkül.
12. A társadalmi gondozás.
13. Az oktatási, művelődési, művészeti, jótékonysági, segélynyújtási és hasonló alapítványok és egyesületek, amennyiben tevékenységüket főképp Baszkföldön fejtik ki.
14. A kiskorúvédelmi és gyámsági intézetek és létesítmények, börtönök és a társadalomba való visszailleszkedést elősegítő intézetek szervezése, rendszere és működése, az általános polgári, büntető és fogvatartási törvényeknek megfelelően.
[…]
16. A tudományos és műszaki kutatás, az állammal összhangban.
17. A művelődés, az alkotmány 149. cikkely, második bekezdésében foglaltak sérelme nélkül.
[…]
19. A történelmi, művészeti, építészeti, régészeti és tudományos örökség, az ezek külföldre vitele és kirablása ellen az állam által megállapított előírások és kötelezettségek teljesítésének az önkormányzati közösség általi vállalásával.
20. A levéltárak, könyvtárak és múzeumok, melyek nincsenek az állam birtokában.
21. A mezőgazdasági kamarák, birtokkamarák, halász közösségek, kereskedelmi, ipar- és hajózási kamarák, az állam e téren a külkereskedelemre vonatkozó illetékességének sérelme nélkül.
[…]
25. Baszkföld gazdaságának előmozdítása, fejlesztése és a gazdasági tevékenység tervezése, a gazdaság általános rendezésével összhangban.
[…]
27. A belső kereskedelem, az általános árpolitika, a javak szabad forgalmának az állam területén való, továbbá a szabad verseny védelmére vonatkozó törvények sérelme nélkül. A helyi vásárok és piacok. Az eredet-megnevezések és hirdetések, együttműködve az állammal.
28. A fogyasztó- és felhasználó-védelem, az előző bekezdés értelmében.
[…]
30. Az ipar, a biztonsági, hadi és egészségügyi érdekeltségű, különleges előírások alá eső iparágak kivételével, melyek feladatuk ellátására különleges törvényeket, továbbá amelyek külföldi technológiát igényelnek. Az iparágak átszervezését illetően Baszkföld hatáskörébe tartozik a fejlesztés és az állam által meghatározott tervek végrehajtása.
31. Terület- és tengerpartrendezés, városrendezés és lakásügy.
32. Az alkotmány 149. cikkely, első bekezdés, 20. pontjában foglaltak sérelme nélkül a vasutak, szárazföldi, tengeri és folyami utak, kábelszállítás, kikötők, helikopter- és légikikötők, a baszkföldi időjárásjelző szolgálat. A szerződéskötési központok és áruszállítási terminálok.
[…]
36. Az idegenforgalom, turizmus és sport. A szabadidős tevékenység és szórakozás.
37. A Baszkföld részére szükséges statisztika.
38. A látványosságok.
39. A közösségfejlesztés. A nőügy. Gyermek-, ifjúság- és időspolitika.

Tizenegyedik cikkely

1. A baszkföldi önkormányzati közösség illetékessége a törvényhozás fejlesztése és az állam alapvető törvényeinek végrehajtása a következőkben:
a) környezet és környezetvédelem;
[…]
c) a baszkföldi halászat rendezése.
Tizenkettedik cikkely
A baszkföldi önkormányzati közösség illetékessége az állam törvényeinek végrehajtására vonatkozóan a következőkben:
1. Büntetés-végrehajtási törvény.
2. Munkatörvény. […]
3. A telekkönyvi tisztviselők, pénzbeváltó és tőzsdei ügynökök, kereskedelmi ügynökök kinevezése. […]
4. Szellemi és ipari tulajdon.
5. Súlyok és mértékek; fémjelzések.
6. A Baszkföldön tartandó nemzetközi vásárok.
[…]
8. Közérdekű kikötők és légikikötők, amennyiben az állam nem tartja fenn közvetlen részvételét.
[…]
10. Tengeri mentés, ipari és fertőző szennyezés az államnak a baszk partokat érintő felségvizein.
Tizenharmadik cikkely
[…]
2. A törvénynek megfelelően, teljes egészében az államot illeti a kegyelem joga, valamint az ügyészség megszervezése és működése.
Tizennegyedik cikkely
1. A baszkföldi igazságszolgáltatási szervek illetékessége kiterjed:
a) a polgári jogban minden fokra, beleértve Baszkföld saját polgárjogi körébe tartozó hatálytalanítási és felülvizsgálati beadványokat;
b) a büntetőjogban minden fokra, kivéve a hatálytalanítási és felülvizsgálati beadványokat.
[…]
Tizenhatodik cikkely
Az alkotmány előírásainak megfelelően, a baszkföldi önkormányzat hatáskörébe tartozik a mindenre kiterjedő, minden szintű, fokú, mértékű, módozatú és szakú oktatás, az alkotmány 27. cikkelyében, az ezt kifejtő sarkalatos törvényekben, az alkotmánynak az államot felhatalmazó 149. cikkely, első bekezdés, 30. pontjában foglaltak, valamint a kiteljesítéséhez és biztosításához szükséges felső felügyelet sérelme nélkül.

--------------------

szolgalom – az a dologi jog, amelynek alapján valaki köteles tűrni, hogy a tulajdonában levő dolgot, különösen telket, az arra jogosult használhassa (pl. átjárhasson rajta)
Asztalos Lajos




Autonómiák, azaz területi önkormányzatok (9. rész)
Baszkföld önkormányzati törvénye

Tizenhetedik cikkely
1. Az alkotmány kiegészítő rendelkezései első pontjában, a történelmi tartományok törvénykezése időszerűvé tételéről foglaltak révén, jelen önkormányzati törvény meghatározása szerint a baszkföldi intézmények hatáskörébe tartozik a személyek és javak védelmét és az önkormányzat területének közrendjét fenntartó önkormányzati rendőrség1 – minden esetben az országos biztonsági erőknek fenntartott, az önkormányzati közösségen kívüli és fölötti rendőrségi feladatai kivételével, mint a kikötők, légikikötők, a tengerpart, a határ védelme, a vám, továbbá a spanyol és a külföldi állampolgároknak az ország területére való be- és kilépése, a külföldieknek az országban tartózkodása, a kiutasítás és kitoloncolás, a be- és kivándorlás, az útlevél és a személyi igazolvány kibocsátása, a fegyverek és robbanóanyagok felügyelete és ellenőrzése, a kincstár védelme, az állam kárára elkövetett csempészet, csalás, sikkasztás elhárítása.
2. A baszkföldi önkormányzati rendőrség vezetése a baszkföldi kormány hatáskörébe tartozik, a tartományi és a helyi testületek lehetséges illetékességének sérelme nélkül.
[…]
4. Az önkormányzati közösség rendőrsége és az országos biztonsági erők tevékenységének összehangolására az állam és az önkormányzati közösség egyenlő számú képviselőiből biztonsági tanácsot hoznak létre.
[…]
6. Az előző paragrafusokban foglaltak ellenére, az önkormányzati közösség közrendjének fenntartása érdekében az országos biztonsági erők a következő esetekben léphetnek közbe:
a) A baszkföldi kormány kérésére, amennyiben saját intézményei beavatkozásáról lemond.
b) Saját kezdeményezésre, amikor úgy értékelik, hogy az állam érdekei súlyosan veszélyeztetettek, a jelen cikkely harmadik paragrafusában foglalt biztonsági tanács engedélye alapján. Feltételezett, különlegesen sürgős esetben, az alkotmánynak az országos biztonsági erőkre vonatkozó közvetlen meghatalmazása teljesítésére, a [madridi] kormány kizárólagos felelősségére, melyről ennek be kell számolnia a [madridi] parlamentnek. A [madridi] parlament az alkotmány előírásainak megfelelően gyakorolhatja az őt megillető hatásköröket.
7. Riadókészültség, kivételes vagy ostromállapot kihirdetése esetén Baszkföld teljes rendőri ereje a megfelelő polgári vagy katonai hatóságok közvetlen rendelkezése alá tartozik, az ilyen eseteket szabályozó törvényeknek megfelelően.
Tizennyolcadik cikkely
1. Baszkföld hatáskörébe tartozik saját egészségügyi törvényének kidolgozása és az állam erre vonatkozó alapvető törvényeinek a végrehajtása.
2. A társadalmi biztonságra vonatkozóan, Baszkföld hatáskörébe tartozik:
a) A törvények kidolgozása és az állam alapvető törvényeinek a végrehajtása, kivéve azokat az előírásokat, melyek az állam gazdasági rendszerére vonatkoznak.
b) A társadalmi biztonság gazdasági rendszerének igazgatása.
3. Úgyszintén Baszkföld hatáskörébe tartozik a gyógyszeripari termékekre vonatkozó állami törvények végrehajtása.
[…]
Tizenkilencedik cikkely
1. Baszkföld hatáskörébe tartozik a tömegtájékoztatásra vonatkozó alapvető állami előírások törvényének kidolgozása, minden esetben tiszteletben tartva az alkotmány 20. cikkelyében foglaltakat.
[…]
3. A jelen cikkely első paragrafusában foglaltakkal összhangban, Baszkföld szabályozhatja, létrehozhatja és fönntarthatja saját televízióját, rádióját és sajtóját,2 és célja teljesítése érdekében általában szabályozhatja, létrehozhatja és fönntarthatja mindegyik tömegtájékoztatási eszközt.
Huszadik cikkely
[…]
3. Baszkföld teljes mértékben végrehajtja a jelen önkormányzati törvénnyel az illetékességébe utalt és őt érintő szerződéseket és megállapodásokat. Egyetlen szerződés és megállapodás sem érintheti Baszkföld hatáskörét és illetékességét, amennyiben nincs összhangban az alkotmány 152. cikkely, 2. paragrafusában foglaltakkal, kivéve ugyanennek a 93. cikkelyében előírtakkal összhangban lévőket.
[…]
5. A baszk kormányt tájékoztatják mindazoknak a szerződéseknek és megállapodásoknak, úgyszintén vámtörvény-tervezeteknek a kidolgozásáról, melyek Baszkföld sajátos érdekeit érinthetik.
6. A kifejezetten ellentétes rendelkezések kivételével, a jelen önkormányzati törvény előző cikkelyeiben említett minden illetékesség, valamint más illetékességek, Baszkföld területére értendők.
Huszonegyedik cikkely
A Baszkföld kizárólagos illetékességére vonatkozó ügyekben a baszkföldi jog minden más joggal szemben előnyben részesítendő és csak ennek hiányában, hiánypótlóként alkalmazandó az állami jog.
Huszonkettedik cikkely
1. A baszk önkormányzati közösség megállapodásokat köthet más önkormányzati közösségekkel a kizárólagos illetékességükbe tartozó saját szolgáltatásokra és ezek igazgatására vonatkozóan. Említett megállapodásokat, érvénybe lépésük előtt, közölni kell a [madridi] parlamenttel. Amennyiben a parlament vagy házainak valamelyike a közlés kézhezvételétől számított harminc napon belül kifogást emel, a megállapodásnak a jelen cikkely 3. paragrafusában foglalt eljárást kell követnie. Amennyiben említett határidő lejártáig nem emelnek kifogást a megállapodás ellen, ez érvénybe lép.
2. A baszk önkormányzati közösség megállapodásokat köthet más történelmi területekkel a kizárólagos illetékességükbe tartozó saját szolgáltatásokra és ezek igazgatására vonatkozóan, szükséges lévén ezek közlése a [madridi] parlamentnek. A közléstől számított húsz nap elteltével a megállapodások érvénybe lépnek.
3. A baszk önkormányzati közösség, a [madridi] parlament előzetes jóváhagyásával, együttműködési egyezményeket köthet más önkormányzati közösségekkel is.
Huszonharmadik cikkely
1. Baszkföld területén az állam polgári közigazgatása alkalmazkodik a baszk önkormányzati közösség földrajzi kiterjedéséhez.
2. Az alkotmány 154. cikkelyének megfelelően, az állam polgári közigazgatását a [madridi] kormány által kinevezett képviselő vezeti és hangolja össze a baszk önkormányzati közösség közigazgatásával.
A baszk önkormányzati törvényt azért közöltük meglehetősen részletesen, hogy a kedves olvasók is láthassák, milyen illetékességeket, felhatalmazásokat tartalmaz egy efféle törvény. A továbbiakban összefoglaljuk a törvény legfontosabb részeit.

...................

1. Ezzel a rendőrséggel verette szét a néppárti kormány 2003-ban az ETA politikai karjának tartott Herri Batasuna (népi egység) nevű párt betiltása ellen hetekig tiltakozó tömeget.
2. A baszk rádió és tévé nem sokkal a törvény életbe lépése után létre is jött, sőt, néhány évvel ezelőtt a tévé második műsora is. Baszk barátaim mentegetőztek, hogy ottlétemkor is állandóan ezt nézték, hallgatták. Megnyugtattam őket, hogy nincs miért, tökéletesen megértem és támogatom mindazt, amit anyanyelvükért tesznek.
Asztalos Lajos




Autonómiák, azaz területi önkormányzatok (10. rész)
Baszk parlament, baszk kormány Spanyolországban
Baszkföld önkormányzati törvényének második címe a helyi hatalom képviselőit és azok hatáskörét tárgyalja. A baszkföldi hatalmat a baszk parlament, a baszk kormány és ennek elnöke, baszk nyelven a lendakari gyakorolja.

A parlament a helyi törvényhozó szerv, jóváhagyja Baszkföld költségvetését, ösztönzi és ellenőrzi a baszk kormány tevékenységét. A baszk parlament sérthetetlen. Képviselőit a történelmi területek jelöltjeiből arányosan, egyenlő számban, egyetemes, szabad, közvetlen és titkos szavazással négy évre választják.
Megbízatásuk idején a képviselők az általuk leadott szavazatokért és kifejtett véleményükért mentelmi jogot élveznek. A négy év alatt Baszkföldön elkövetett bűntetteikért csak akkor tartóztathatók le, helyezhetők vád alá, tarthatók fogva és ítélhetők el, ha tetten érik őket. És kizárólag a baszkföldi Felső Törvényszék határozata alapján. Baszkföldön kívül elkövetett tetteikért a madridi Legfelső Törvényszék előtt felelnek.
Tagjaiból a baszk parlament elnököt, elnökséget és állandó tanácsot választ. Működési szabályzatát a parlament maga dolgozza ki, jóváhagyásához tagjai kétharmados többsége szükséges.
Rendes ülésszaka legkevesebb évi nyolc hónap. Törvényeit jóváhagyásuk után tizenöt napon belül a baszk miniszterelnök teszi közzé Baszkföld és az állam hivatalos közlönyében. A parlament jelöli ki azokat a szenátorokat, akik a madridi törvényhozásban az önkormányzati közösséget képviselik.
A baszk kormány Baszkföld végrehajtó és legfőbb közigazgatási szerve. Miniszterelnökének és minisztereinek hatáskörét a baszk parlament határozza meg. Ha a parlamenti választások eredményeként a parlamenti erőviszonyok megváltoznak, az új kormány beiktatásáig a régi kormány hivatalban marad.
Tevékenységéért a baszk kormány a baszk parlamentnek tartozik felelősséggel. Megbízatása idején a miniszterelnök és a kormány bármelyik tagja Baszkföldön elkövetett bűntettéért csak akkor tartóztatható le, helyezhető vád alá, tartható fogva és ítélhető el, ha tetten érik. És kizárólag a baszkföldi Felső Törvényszék határozata alapján. Baszkföldön kívül elkövetett tetteikért a madridi Legfelső Törvényszék előtt felelnek.
A miniszterelnököt saját soraiból a baszk parlament jelöli ki és a király nevezi ki. Ezután a miniszterelnök jelöli ki a kormány tanácsosait, vagyis minisztereit, irányítja ezek tevékenységét, a legmagasabb szinten képviseli Baszkföldet, ugyanakkor Baszkföldön ő képviseli az államot. A baszk parlament törvénye határozza meg a miniszterelnök választásának módozatát, tevékenységét és a kormánynak a parlamenttel való kapcsolatát.
A baszkföldi igazságügyi szerveket, beleértve ezek legmagasabb szintjét, a Felső Törvényszéket, a bírói hatalom sarkalatos törvénye alapján szervezik meg. Baszkföld Felső Törvényszékének elnökét a király nevezi ki.
Megfelelő működéséért Baszkföld saját pénzüggyel rendelkezik. Baszkföld történelmi területeinek illetékes intézményei saját területükön meghatározhatják, fenntarthatják és szabályozhatják az adózási rendszert. Baszkföldnek az állami költségvetéshez való hozzájárulását a történelmi területek hozzájárulásából a területi tanácsok és a baszk kormány állapítják meg. Ezt azután törvény hagyja jóvá.
A baszk önkormányzati közösség pénzügyminisztériumának bevételei a baszk parlament törvénye alapján elsősorban a történelmi területek költségvetési hozzájárulásából, az önkormányzati közösség adóiból, az állami adóból származó átutalásokból, a hitelműveletekből származó hozadékokból tevődnek össze.
A baszk parlament törvénye szabályozza Baszkföld természeti, építészeti, művészeti, művelődési örökségének igazgatását, védelmét és megőrzését. A beruházások kiadásainak fedezésére Baszkföld önkormányzati közössége kölcsönöket vehet föl.
Az önkormányzati törvény módosítását, átalakítását a baszk parlament képviselőinek egyötöde kezdeményezheti a baszk kormánynál vagy a madridi parlamentnél. A javaslatot a baszk parlament kétharmados többségének kell elfogadnia. De szükséges a madridi parlament jóváhagyása, végül pedig népszavazáson a választók hozzájárulása is. Amennyiben az önkormányzati törvény módosítása csak a baszkföldi hatalmi szervek átszervezésére vonatkozik és nem érinti az önkormányzati közösségnek az állammal való kapcsolatát vagy a történelmi területek sajátos törvénykezési rendszerét, a módosítás tervezetét át lehet nyújtani a baszk parlamentnek, tanácskozni lehet róla a madridi parlamenttel, s ha harminc napon belül nem merül föl ellene kifogás, a javasolt szöveget népszavazásra lehet bocsátani.
A jelen önkormányzati törvénnyel megállapított önkormányzati rendszer nem jelenti a baszk nép történelmi jogairól való lemondását, melyeket jogi úton időszerűvé lehet tenni.
Miután ezt az önkormányzati törvényt jóváhagyják, a Baszk Főtanács hatvan napon belül kiírja a négy hónapon belül megtartandó baszk parlamenti választásokat. A politikai pártok, pártszövetségek és választási csoportosulások minden választási körzetben jelölteket állíthatnak. Minden választási körzetben húsz képviselőt választhatnak meg.
A választások után a Baszk Főtanács harminc napon belül összehívja a megválasztott parlamentet, hogy kijelöljék a baszk kormány miniszterelnökét. Első menetben a miniszterelnök megválasztásához a parlament kétharmados többsége szükséges. Ha a választás sikertelen, másodszor és a továbbiakban az egyszerű többség is elegendő. Amennyiben a parlament megalakulásától hatvan napon belül a miniszterelnököt nem választják meg, a parlamentet feloszlatják és új választásokat írnak ki.
A baszk és a madridi kormány tagjaiból fele-fele arányban vegyes bizottság alakul, mely jelen önkormányzati törvénynek megfelelően, megalakulásától egy hónapon belül előírja, milyen hatáskörök utalandók át a baszk önkormányzati közösségnek. Az önkormányzati törvény érvénybe lépésekor végleg átutaltnak tekintendők azok a hatáskörök és anyagi források, melyeket eddig az időpontig a Baszk Főtanácsnak átutaltak. Valamennyi, bármilyen rendű szerzett jog tiszteletben tartandó, mellyel az átutalás pillanatában az állami és más közintézmények rendelkeznek.
Asztalos Lajos
forrás: Erdéyi Napló