Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Fölvidéken háromfajta magyar ember van

2009.11.06.
Emkápés, volt emkápés és az őket kiszolgáló többség. Igen mi mindannyian akik csendben hallgatunk és nem merünk nyíltan küzdeni a jogainkért, őket a 20 éve hatalomban lévőket szolgáljuk. Elhisszük a hazugságaikat.

Egy ma megjelent írás az Újszóban késztetett ennek a levélnek a megírására.

Rövid idézet:

Öllös László nem bánja párttagságát
2009. november 6. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Somorja

Öllös László politológus lapunknak elismerte, évekig az MKP tagja volt, de szerinte ez nem volt befolyással politológusi tevékenységére. „Ilyenből sok van, nem én vagyok az egyetlen" - mondta lapunknak a Fórum Intézet munkatársa.
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/11/06/ollos-laszlo-nem-banja-parttagsagat

Igen, ilyenekből nagyon sok van, akik úgy tesznek mintha függetlenek lennének, de továbbra is kiszolgálják a kenyéradóikat. Ez is egy lényeges ok, hogy Felvidéken autonómia ügyben nem lehet egyről kettőre jutni. Öllős szerint a bósza-féle autonómia tervezet hülyeség ezt MKP-s megrendelésre világgá kürtölte, de a magát függetlennek valló politológus úr, hogy miért is rossz az indoklással már adós maradt. A bummos hírportál a kultúra pénzéből jött létre (5 millió SK - forrás: Keszegh Béla iszapbirkózása ) egy emkápés családba vándorolt, egy magáncégbe, bulvárhonlap lett belőle és semmi mást nem szolgált, mint a tulajdonos karrierépítésének a média háttere lett. Miután Keszegh urat nem választották meg EÚ-s képviselőnek megsértődve kilépett az MKP-ból, de továbbra is az MKP-t szolgálják, mert a pénz kötelez (például azzal, hogy az autonómistákat cenzúrázzák), akárcsak Marcelháza MKP-s polgármestere, Duray elbarátja a Keszegh apuka.

Sajnos egy tény aki kilépett az emkápéból, ameddig lehetett a tagságát két dologra használta zsírosfazéknak, vagy karrierépítésnek, vagy mind a kettőnek (bummos eset). rengeteg olyan fiatal értelmiségi van, akik az MKP-t egy ugródeszkának vélik, jövőjük anyagi értelemben vett exisztenciális hátterének a bebiztosításához. Elég megnézni a komáromi városi emkápés képviselőket, kik is ők és mit is csinálnak, mindjárt három név, ami a szemembe tünik, megint Keszegh, Petheő, Fehér Csaba. Őket egyszerűen megvette az MKP. Számukra a kör bezárult és ebből a már fiatalom megszokott megélhetési körből kiszakadni képtelenek, csak nézeteiket finomítva, ahonnan éppen a szél fúj alapon, ahogyan az önös érdekeik megkövetelik, össze-vissza beszélnek, valós tartalom és igaz szó hiányában.

Mondhatnám, sorolhatnám a neveket tovább, a VIA fiataljai, vagy a volt Együttélés úgymond Bugár által kitaszított egyedei, ezek és médiáik, mind-mind szoros kapcsolatban vannak továbbra is az MKP-val, írásaikban közvetve, vagy közvetlenül az MKP-t dicsőitik, az emkápé szekerét tologatják egy kis koloncért cserébe.

Egyik emkápés nekikesik a másiknak: " Szigeti János árulónak bélyegezte Bastrnák Tibort, aki kilépett az MKP-ból, és a HÍD-hoz pártolt. Azonban Bastrnák Tibor sem maradt adósa Szigeti Jánosnak, Komárom polgármestere azt vetette szemére Búcs polgármesterének, hogy parlamenti képviselőként hét év alatt egyszer sem szólalt fel." (bumm.sk). Jól elvannak a gyerekek a koloncosztozkodással, már a nyilvánosság sem zavarja őket, hisz a "buta" felvidéki magyar nép úgysem tesz ellene semmit sem. Bárcsak ilyen aktívak lennének a felvidéki magyarság megmaradási ügyében is, bárcsak ilyen vehemensen küzdenének az asszimiláció, a diszkrimináció és a szlovák sovinizmussal szemben. A parlamentben már mindannyian csendbe vannak. Nemcsak Szigeti, de Duray sem szólalt fel az elmúlt tíz évben egyszer sem, hát így tényleg nagyon nehéz, sőt lehetetlen egy eredményes igazi magyarképviseletet produkálni. Nem Magyarországon kell médiasztárként naponta szerepelni, hanem idehaza kell szorgos méhecskeként küzdeni a magyarságért, megmaradásunkért.

Duray a Duna tévének tegnap ezeket mondta:
"... az a véleményem, hogy nincs második magyar párt, csak egy magyar párt van. A HÍD, az nem magyar párt. Ezt ki is kérik maguknak, hogy így nevezzék őket. Az MKP nem szakadt ketté, csak néhány pártütő elment. Azok mentek el az MKP-ból, akik szégyent hoztak a Magyar Koalíció Pártjára (maga ugyebárt közben zenészkedett- ca megj.) abban a nyolc évben, amikor kormányon voltunk. Mert azok a személyek mentek el, akik a kormányzási pozícióból csak nyerészkedtek (bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű-ca megj.), és akiket méltán bírálnak a mostani kormány tagjai is, hogy mit hagytak maguk után. Tehát az MKP megtisztult (nem megtisztult csak megszabadult, a megtisztuláshoz sokkal több kell-ca megj.) ezektől az emberektől, és nekünk nem ők a vetélytársaink, hanem az érdektelenség a vetélytársunk."

Érdektelenség, ebben igaza van Duray úr, magukat sem érdekli a felvidéki magyarság megmaradásának az ügye, csak össze-vissza beszélnek, eredmény meg nulla. Köszönjük szépen.

Maga Bugár is a kitaszítottak közé került, de ő képes volt megalakítani a kitaszítottak együttélését (ki tudja kivel is gondolják). Ezt most nagyon nem is feszegetném, mert minap az MKP-s felvidek.mán megjelent egy írás
Nyílt levél Bugár Bélának Kassáról: A Híd rossz ómen címen, ahol a bugárista volt emkápésok büntetteiről sokat olvashatunk a békés együttélés oltárán.

Egy rövid idézetet azért az írásból megengedek magamnak:
"Nem cseng hitelesen, ha Most arról beszélsz, hogy kompromisszumkészségre van szükségünk, hiszen a múltban a Te (Bugár-ca megj.) vezetésed alatt hátráltunk bele az elvtelen megegyezésekbe. Tisztesség, felelősség, bizalom – ezek lettek Mostani alappiléreitek. Ezelőtt is így politizáltál? S hallgatom a fárzisokat: „együttműködés, nyitottság, tisztesség, felelősség...” Mintha csak egy 80-as évekbeli kommunista pártgyűlésen ülnék."

Ezzel maximálisan egyet lehet érteni, de mi van a megmaradt emkápéval, ott mi a helyzet a tiszteséggel és a nyitottsággal, az igazi tenniakarásról meghát ne is beszéljek. Duray a semmieredményű konferenciázgatásban éli ki magát és a támogatói táborához tartozó mostani emkápésok, a bugár által kiebrudáltak és a volt együttélés tagjai (Duray háttértámogatói a semmittevésben) vajon miben különböznek a bugárista hidasoktól? Sajnos az egyik tábor tizenkilenc és a másik meg egy híján húsz, egyformák a nemakarásban és a semmittevésben, a húsosfazék körüli üldögélés, kóstolgatással, szürcsöléssel egybekötve közös bevett szokássá vált mind a két tábor részére, ha a szükség úgy hozza egy és ugyanannál a fazéknál, mert hát a kolonc kötelez. Közben a felvidéki magyarság meg lassan elpusztul és az ami a felvidéki magyarság igazi megmaradásáról szólhatna arról hallani sem akarnak. Akik mégis megpróbálják a lehetlennek tünő megmaradási küzdelmet elindítani, azokat jól befeketítik, lejáratják, ellehetlenítik.

Ezek ők a mostani és a volt emkápésok. A folyóvíz továbbáll, de ők megkövesedve a meder alján tehetetlenül a szlovák sovinisztákat szolgálják, akarva akaratlanul is gyáván behúzott farokkal behódolva a többségi nép akaratának.
BJ

Frissítés:

2009.11.07
Ma olvastam Bíró Ágnes MKP-s képviselő on-lines válaszait olvasói kérdésekre. Bíró önmagáról ezeket írja:
Én hű maradtam önmagamhoz, nemzetemhez, magyarságomhoz.

Autonómia témában csak ennyi hangzott el:
kérdés:
Ön hogyan vélekedik a "Felvidék" és az "Autonómia" szó használatától való ódzkodásról - gyakran még az MKP-s képviselők esetében is.
válasza:
Az én személyes véleményem, hogy semmilyen "nyelvi aprítást" nem szabad elfogadnunk, a Felvidék kifejezés szerves része gazdag nyelvünknek, az autonómia pedig egy nemzetközileg elfogadott politikai intézmény.

CA megj.: Kedves Ágnes Ön hű maradt a magyarsághoz, szép szavak, Ön szerint az autonómia egy nemzetközileg elfogadott politikai intézmény, akkor miért nem került az MKP 20 éves programjába, mint egy magyarságmentő megoldás, tervezet? Tudja az MKP a nagyszavak helyett, inkább a tettek mezejére léphetne. Az autonómia egy legális megoldás, szerintem egyetlen, a megmaradásunkra a szülőföldön, akkor B-t is kéne mondania az MKP-nak, éspedig, hogy kiállnak az autonómisták mellett és békésen küzdeni fognak ezért a nemzetközileg elfogadott politikai intézményért, bevezetéséért.




Hozzászólások

Emailban elküldött hozzászólás:

Kedves Csegi ! Mi az az européer, ki az européer. Az az EU, amely jóvá hagyja a Benes - dekrétumokat ? Ez a szabadkőműves bűnszövetkezet, amely a multinacionális cégek, a globális nagytőke kiszolgálója az emberi jogok eltiprásán keresztül?!. Megnézted , hogy az egyes europeer tárcavezetők mennyit értenek ahhoz a területhez, amelyet vezetnek? Megnézted már a végzettségüket és a hozzáértésüket? Tudod ki volt Barroso? Szélsőbaloldali, maoista kommunista Portugáliában. Európa? Milyen Európa? Európa bűne, ahogyan elbántak a magyarsággal Trianonban, Párizsban és most is. Ez Európa! Ki volt a keresztény Európa és európai kultúra védőbástyája a török időkben? Mi kedves Csegi ! Ki köszönte ezt meg nekünk Európából? Mikor védett meg minket Európa? 1956-ban ? A tatárjáráskor, török időkben, vagy a XX. századi békediktátumok megkötésekor? Ki volt az egyedüli ellenzője a trónörökös meggyilkolása után a hadüzenet megküldésének Ferenc József kancelláriájában? Tisza István, mi magyarok! Hogyan lehet ránk sütni azt a bélyeget, hogy mi robbantottuk ki az I. világháborút, amiért bűnhődnünk kell, mert ugye ezt mondták Trianonban Benesék! Ki védte meg a tótokat az évszázadok során a történelem viharaiban? Mi magyarok!Nem a mai europeerek elődei, nem Európa! Olvastad-e kedves Csegi az 1868-as Deák Ferenc vezetésével megalkotott nemzetiségi törvényt? Sehol nem volt ilyen széles körű jogokat biztosító törvény !Ma sincs ilyen a trianoni kedvezményezettek rabolt országaiban és az azokból szétesett mozaikállamokban. Az USA-ban 1865-7o között még a rabszolgatartás körül folyik a háború és a vita és csak 1870-ben kerül bele az USA alkotmányába, hogy a négerek ugyanolyan emberek,mint a fehérek.A Te európereid francia, spanyol,angol, portugál gyarmatain gőzerővel folyik az emberi jogok sárba tiprása, az erőszakos asszimiláció, az őshonos nyelvek semmissé nyilvánítása, az emberi munkaerő rabszolgasorsú kihasználása és az ország természeti kincseinek kirablása. Mit kaptunk mi ezektől a te európereid elődeitől és Európától? Trianont,Benes-dekrétumokat, délvidéki mészárlásokat, erdélyi magyarüldözést,oláh fosztogatásokat,ártatlanok tömeges legyilkolását Erdélyben, pozsonyi sortüzet 1919-ben stb. Ki az europeer? Bauer Editke? Az I.világháború elott Magyarországon 4931 iskola volt nem magyar tanítási nyelvu .Köztük a 2,9 milliós erdélyi románság számára 2842 román tannyelvu iskola.Ez sokkal több volt,mint a 4,5 milliós Romániában! Trianon után a csehek a hozzájuk került 2220 magyar iskolából csk 728-at (!!!), a 43 magyar középiskolából csak kettot (!!!), a 17 magyar tanítóképzobol csak egyet ( !!!) hagytak meg. Romániában elvették mind a 796 magyar óvodát, a magyar elemi iskolák 75 %-át,valamennyi szakiskolát, a 60 középiskolából csak 15-öt hagytak meg.Jugoszláviában a többszáz magyar iskolából csak háromban engedélyezték a magyar tannyelvu oktatást, Ausztriában egyben sem..Ezt volt Trianon után, így tartották be a humánus igéreteket,amelyeket egyébként a diktátumban írásba is fektettek.A szabadkőművesek által irányított europeerkből is álló Népszövetség ( a mai ENSZ előde)rendre lesöpörte a magyar panaszokat. Trianon után úgy a tót, mint a román nacionalisták visszasírták a magyarországi jólétet ( Hlinka és Maniu is). Ezzel szemben a háború előtt a prágai Szláv Intézetben a \"nagy európairól \",Benesrol egy 94 oldalas dicsoíto könyvet írtak.Ebben az intézetben Benes megrendelésére gyártották,hamisították az idegen országokat gyalázó híreket.Párizsban \"Budapesti levelek\" címmel Magyarországról olyan valótlanságokat közöltek,amelyeket Prágában szerkesztettek. A prágai akták közlője írta egyik őszinteségi rohamában munkája 282.oldalán:\"Végül kimondhatjuk, hogy Benes és Hájek jelképezik az egyik legnagyobb erkölcsi lealjasodást,melyet a világtörténelem ismer\". 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejeződése előtt a Szabadkomuves Világkongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait.Edvard Benes az egyik cseh szabadkomuves nagypáholy nagymestere ( azaz legelso embere) volt. Ezeket a határokat húzták meg Trianonban is, amelyeket itt ezen a kongresszuson megrajzoltak. Jog szerint ez egy praejuditium volt, előre eldöntött tény,a jogi gyakorlat az így lefolytatott színlelt tárgyalás határozatát semmisnek nyilvánítja,de ez mégsem történt meg. Az elcsatolás után gyönyörubbnél-gyönyörubb magyar városok kerültek idegen elnyomás alá, nézzük meg az akkori lakossági összetételt ( a mai ennél jóval elkeserítobb): Románia: Szatmárnémeti 6% román,,Nagyvárad 2,8 % román,Brassóban a románok aránya 20% alatti,Kolozsvár 14% román,Marosvásárhely 10% alatt,Arad 15% alatt Csehszlovákia: Pozsony 14,9% szlovák,Komárom 3% szlovák, Kassán 1910-ben még csak 3% szlovák élt, de 10 év alatt ez az arány 10%-nyit nőtt!! Jaj, de nagy lehett az "elnyomás" 1910 és 20 között! Délvidék: Szabadka 3,5%,Zenta 7,5% szerb.

A mai europereid kedves barátom ugyanilyenek csak pepitában. Nem érdeklik őket sem a délvidéki magyarverések, sem a székely autonómia ügye, sem a magyar nyelvtáblaháborúk ( sem a Bolyai egyetemen szem Szlotániában, sem Délvidéken), nem érdekli őket a magyarok megbélyegzése sem sőt, törvényes kollektív bűnösnek ítéláse sem. Semmi nem érdekli az európereidet barátom. Bósza Jánosnak is tele van a hócipője a magukat európereknek tartó nemzetárulókból és köpönyegforgatókból. Ő nem csinál mást csak kimondja. Üdvözlettel : ND




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



Bósza János [ 2009-11-08 14:38 ]

Kedves Gyuro

Köszönöm szépen, hogy elküldte a véleményét, tudja amikor én valamit leírok, valakit kritizálok, vagy egyszerűen leírom az igazságot, nem az a célom vele, hogy bárkit is megsértsek. Mint tudjuk abszolút igazság nincs, tehát minden negatív szereplőnek vannak pozitív tulajdonságai, így a jókarók is néha melléfoghatnak az igazságérzetükkel. DE !!! Létezik egy dolog, amit talán úgy nevezhetném, akarat, hit és bátorság, ez csakis rajtunk múlik.Ezzel sajnosan a felvidéki magyar értelmiségiek nagyon csinyán bánnak.
Öllős úr azzal, amit egy éve állított, hogy a bósza-féle autonómia tervezet hülyeség, de az okokat már nem sorolta fel, tudja ez minimálisan nem volt korrekt dolog a részéről, mert amikor én valakit kritizálom, vagy véleményt alkotok, igyekszem az állításaimat bizonyítani, de sohasem mondom ok nélkül valakire, hogy sziszes, stb-s ügynök (Csáky), vagy azt, hogy a munkád hülyeség és azt nem indoklom meg. Mondhatnám tovább is, azt is tudom, hogy a széllel szemben pi...k., ami bizony következményekkel jár, de már megszoktam.
Tudja az én édesanyám is megkapta 1947-ben a kitoloncolási iratokat 40 kg-s csomaggal a teherauton ültek már, amikor kommunisták leállították, így menekült meg. Az apám, mert a háború alatt kakastollas csendőr volt, jutalomként a jáchymovi uránbányában raboskodott 5 éven át. Az én jussom meg az lett, hogy ez az örökség végigkisért az életemben, sokmindent mesélhetnék, de minek, hisz mindenkinek megvan a saját keresztje.
Üdv.



Gyuro [ 2009-11-08 10:16 ]

Kedves János! Nem hiszem, hogy a Felvidéken csak háromfajta magyar ember van. Nagyon sokfélék vagyunk. Vegye csak figyelembe, hogy ki mindenki él maga körül... Tudja, néhai apósom szkta volt mondani, hogy magyarnak születni kell. Ő olyan helyen nőtt fel a múlt század harmincas éveiben, ahol a szülei szlovák iskolába járatták. 1947-ben a csehországi ktelepítésekkor ő tolmácsolt azoknak a falubeliejinek, akik inkább reszlovakizáltak, de ő maga szabatos szlovák nyelven azt mondta: magyar vagyok. Megjárta Csehországot. Soha nem volt párttag, és nagyszerű magyar fiakat nevelt fel. Isten áldja meg az emlékét is.
Írásaiban szinte senkiről nem ír bennük semmi jót, pedig sok érdekes embert a tollára vesz.
Vannak köztük értékesek is. Pl. Öllös László. Ő szakmailag tiszta, akkor is, ha nem azonos a véleményünk. A pluralizmus erről szól. Őt kell olvasni, nem azt, amit kisstílű tollnokok összeírnak róla. És ne sértődjön meg azon, ha Öllös azt mondja, zavarosak-nem világosak a maga elképezlései. Én sem értem őket. Lehet, hogy nekiülhetne, tiszta rendszert alakíthatna ki belőle, és akkor talán többen vennék komolyabban a maga törekvéseit. Nem biztos ugyanis, hogy a tükör a hibás, ha a tükörkép nem olyan, amilyennek látni szeretnénk.
És engedjen meg még két észrevételt: 1/ nem a parlament plénumában elmondott felszólalásokon múlik, ki milyen politikus. A tettek számítanak.
Gondoljon bele ebbe is, mielőtt bárkit a földbe döngöl. 2/ Ne vegye mérvadónak, amit az Új Szóban olvas. Majd ha a saját "elkötelezettségeiket" is feltárják, akkor lesznek világosan olvashatók.
Nézze meg talán az impresszumot is: a főszekesztő egykori FMK-MPP-és, a helyettese Simon Zsolt volt miniszteri szóvivője, a szerkesztőbizottság elnöke, Szigeti László Bugár Béla MKP-és pályafutásának teljes egészében személyes tanácsadója volt, amúgy Rudolf Chmellel közösen alapították a Kalligram vállalkozást... Sapienti sat.



gömör [ 2009-11-07 13:33 ]

No, azért maradt még egy -két figura aki nem sok mindent tett értünk kormányzati szerepkörben. Bizony ül a parlamentben is olyan aki mióta csak képviselő még egyszer sem nyitotta ki értünk a száját a tisztelt házban. Nem Duraynak hívják véletlenül??!! Nem a Duna TV-ben kell értünk szájalni!
http://www.bumm.sk/35325/duray-csak-egy-magyar-part-van.html



david23 [ 2009-11-07 13:28 ]

ez a kopkodes es mocskolodas mikor fejezodik be MKP oldalarol. Semmi kulonbseg nincs Duray es Slota kozott, egy kaptafa mind a ketto, egy szlovak kiadasban masik magyar kiadasban. Duray es Csaky mindent elcseszett amit el lehetett. azok mentek el akik az ertelmisegje volt a partnak. Erdekes,hogy egyre tobben mennek el a partbol, miert is lehet ez, netan azert mert nem hajlando senki kepviselni a Stan es Pan hazugsagait? Szerintem Duraybol csak az alkohol beszel, mert ennyi hulyeseget senki nem hord ossze, mint o. Semmihez nem ert csak a szitashoz, es a magyar-szlovak kapcsolatok elrontasahoz.
http://www.bumm.sk/35325/duray-csak-egy-magyar-part-van.html



Bósza János [ 2009-11-07 13:25 ]

Igazad van nem vagyunk egy súlycsoportban. Én nem iszok vezetés közben, nem külföldön nagy a szám, hanem idehaza, parlamentben nem, de TV-ben egyenesadásban elmondtam, hogy mire van jogunk, védtem az autonómia jogosságát és főleg nem hazudozok. Igen igazad van nem akarok egy súlycsoportban lenni Durayval.



Toldi Miklós [ 2009-11-07 13:21 ]

nem vagy egy ligában Durayval. Ráadásul ő a parlamentben ül, ezért tud tenni valamit, és ha megszólal, arra oda figyelnek a Kárpát-medencében.

Szerintem hülyeség, hogy Durayt néhányan ördögnek, néhányan meg félistennek tartják. Duray, mint gondolkodó és közíró, az egyik legnagyobb arc a szlovákiai magyarok között. Politikusként sajnos leragadt a rendszerváltás időszakában, és nem tudott alkalmazkodni az új viszonyokhoz. Ma már nem a rendszert kell megdönteni, és ideológiai vezetőnek lenni, hanem érdeket érvényesíteni a parlamentben, ami pragmatikus lépéseket igényel.
Sztem sokat tett le az asztalra, de mostanában kezd inkább teher lenni a szlovákiai magyar politika számára. Nem ezt érdemli, de ebben neki kellene lépni.
http://www.bumm.sk/35325/duray-csak-egy-magyar-part-van.html



Bósza János [ 2009-11-06 16:49 ]

Köszönöm szépen a válaszát és véleményét tiszteletben tartom.
Csakhogy én Fölvidéken élek és úgy ahogyan ismerem az európai viszonyokat is, azért azt is tudom a stílusom nem szokványos, akiket érint lehet hogy sértő számukra, lehet valaki szemében az igazság kimondásá áskálódásnak tünhet. De egyszerűen, ha a problémáinkat állandóan a szönyeg alá söpörjük, vagy azt mondjuk te az én emberem vagy neked mindent szabad, ő nem akar szolgálni nincs helye közöttünk alapon ítélkezünk, akkor ott valami nagyon nincs rendben az emberi értékrenddel. Nem azt kell nézni, hogy hogyan írom, hanem mit is írtam, ha valaki hazugságon fog, vagy dezinformáció népszerűsítésén, azt megkövetem.
Üdv.




Csegi [ 2009-11-06 16:41 ]

Kedves Bósza János,

inkább bölcsen lépni és folyton nem áskálódni és Euróbában européer
módon körülnézni - ezt javaslom az örökös áskálódás helyett.

Üdvözlettel,






HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona