Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Fico: Sólyom lesz a felelős azért, ha Komáromban valami történik, ezért Fico szerint persona non grata

Példátlan és jogsértő a szlovák döntés

"A régi magyar (és a csehszlovák) történelem nélkül a szlovák történelem ugyancsak nagyon vékonyka füzetecske lenne" -Palata Lidové Noviny

2009.08.20.
„Történelmünk is sokszorosan összefonódott, és sokkal inkább áll közös alkotásokból, mint sérelmekből.” - A köztársasági elnök beszédét Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet olvasta fel a Révkomáromban (helyesen Öregkomárom) összegyűltek tömeg előtt. A szöveget szóról szóra közöljük. Sólyom László Komáromba elküldött beszéde, amelyet a szlovák hatóságok megakadályoztak elmondani és ezért átlépni a szlovák-magyar határt, persona non grata ürügyén.



Hisztéria 2009. 08. 19

A szlovák miniszterelnök szerint ha a magyar államfő pénteki látogatása idején Komáromban valami történik, akkor azért Sólyom László fogja viselni a felelősséget.
"Ő volt az, aki ezt a látogatást kiprovokálta" - mondta újságíróknak Robert Fico szerdán este Pozsonyban, miután részt vett a magyar nagykövetség augusztus 20. kapcsán rendezett ünnepi fogadásán.

Leszögezte: a szlovák fél nem tudja és nem is fogja megakadályozni azt, hogy Sólyom László Szlovákiába jöjjön. Ugyanakkor azt sem tudja megakadályozni, hogy a Szlovák Testvériség (Slovenská Pospolitost) szélsőségesei, vagy más pártok hívei Komáromba menjenek tüntetni.

Hozzátette: egyelőre nincsenek olyan információi, hogy bármiféle tiltakozó csoportok Komáromba készülnének. "Mi nem fogjuk ellenőrizni a Szlovák Köztársaságot, és nem tudhatjuk, hogy nem próbálja-e meg valaki kihasználni a magyar elnök révkomáromi látogatását valamilyen érzékeny kérdésben" - fejtette ki a kormányfő.

Fico kijelentette: Szlovákiának érdeke a jó viszony Magyarországgal, s miután meghívták, nem volt oka elutasítani a nagykövetségi fogadáson való részvételt.

A legfőbb szlovák közjogi méltóságok a nap folyamán közös nyilatkozatban Szlovákia elleni tudatos magyar provokációnak minősítették Sólyom komáromi látogatását Szent István szobrának felavatására.

"Ez egyfajta kísérlet arra, hogy a magyar államiságot a szuverén Szlovák Köztársaság területén ünnepeljék meg" - jegyezte meg a kormányfő.


MTI
http://www.bumm.sk/32522/fico-solyom-lesz-a-felelos-azert-ha-komaromban-valami-tortenik.html



Fico, Paška, Gašparovič: Sólyom nem szívesen látott vendég
Tudatos provokáció a komáromi látogatás!
( frissítve - 18:52 )
Szlovák közjogi méltóságok 2009. 08. 19
s
Fico, Paška, Gašparovič: Sólyom nem szívesen látott vendégA Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak minősítette Sólyom László magyar államfő péntekre tervezett komáromi látogatását a három legfőbb szlovák közjogi méltóság.
Ivan Gašparovič államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paška házelnök szerdán délután kiadott közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy nem vállalnak felelősséget a látogatás következményeiért, beleértve a szlovák-magyar viszony rosszabbodását is.

A legfőbb szlovák közjogi méltóságok sajnálattal állapították meg, hogy Sólyom László látogatása az általuk felsorolt körülményekre való tekintettel nem elfogadható, és a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában.

A vezető pozsonyi politikusok nyilatkozatukban azt állítják, hogy Szlovákia már néhány hete "a Magyar Köztársaság hivatalos képviselői, köztük Sólyom elnök durva és válogatás nélküli támadásainak van kitéve", illetve, hogy Budapest "példa nélküli nemzetközi lejárató kampányt indított Szlovákia ellen, amely az államnyelvtörvény-módosítás szándékos félremagyarázásán alapszik".

Kifogásolják, hogy Sólyom László "ellentétben a nemzetközi tisztesség elveivel" tervezett látogatása során nem kívánt egyetlen hivatalos szlovák vezetővel sem találkozni, s hogy a látogatás időpontja "érzéketlenül" lett megválasztva.

Augusztus 21-én lesz ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai - köztük a magyar katonák is - bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak.

"Az így megszervezett látogatást a Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak tekintjük és nem vállalhatjuk a felelősséget a következményekért, beleértve a szlovák-magyar kapcsolatok rosszabbodását" - áll a közös nyilatkozatban.

Gašparovič, Fico és Paška leszögezik: nyitottak minden olyan lépés iránt, amely a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgálja, beleértve a legfelsőbb szintű találkozásokat is. Ezeket a látogatásokat azonban a szokásos módon kell megszervezni, de most nem ez történt.

"A Szlovák Köztársaság három legfőbb közjogi méltósága sajnálattal állapítja meg, hogy Sólyom László látogatása ilyen körülmények között alkalmatlan és Sólyom László ezen a napon nem szívesen látott vendég a Szlovák Köztársaságban" - zárul a közös nyilatkozat.

Mint arról beszámoltunk, Sólyom László magyar köztársasági elnök pénteken Észak-Komáromba látogat, ahol beszédet mond azon az ünnepségen, melyen ünnepélyesen felavatják Szent István köztéri lovas szobrát.

Az államfő komáromi útját a megfelelő módon és időben készítették elő

Sólyom László köztársasági elnök pénteki (rév)komáromi látogatását ugyanúgy, ahogy az államfő bármilyen más külföldi látogatását, a megfelelő időben és módon elő készítették elő - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője szerdán az MTI-nek.

A főosztályvezető hozzátette: a konkrét esetben ez azt jelenti, hogy a külügyminisztériumok és az elnöki hivatalok illetékesei egymás között időben felvették a kapcsolatot, és jelezték Sólyom László szlovákiai látogatását.

Mindemellett az államfő a Budapestre akkreditált új szlovák nagykövettel személyesen is találkozott, és közölte, hogy tervezi ezt a (rév)komáromi utazást - tette hozzá.

A szlovák fél eddig semmit nem kifogásolt

Kumin Ferenc kiemelte: semmilyen olyan hivatalos értesítést, üzenetet nem kapott az elnöki hivatal, amelyben a szlovák fél a kifogását jelezte volna az úttal kapcsolatban.

Mint mondta, Sólyom László útját most is egy előkészítő delegáció készítette elő, a rendezvény helyszínén pedig jelen voltak a szlovák külügyminisztérium képviselői is, és akkor nem támasztottak tartalmi kifogást azért, hogy az államfő Révkomáromba látogat.

Az első hírek, amik kifogásokat fogalmaztak meg, azok a szerdai napon jelentek meg - mondta a főosztályvezető.

(MTI, bumm)



Slota is nekiment Sólyomnak
2009, augusztus 19 - 18:28

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kijelntette, hogy Sólyom László pénteki komáromi látogatása az az irredentizmus és a sovinizmus politikájának a megnyilvánulása. A magyar államfő a Szent István-szobor avatási ünnepségén vesz részt.

"Az elnök ismét azt igazolja, hogy Magyarország hivatalos politikája a történelem Pandora-szelencéjének nyitogatása, vagyis az irredentizmus és a sovinizmus politikája" - jelentette ki Ján Slota pártelnök. Hangsúlyozta, az SNS mindent megtesz a magyar hivatalos körökTrianont kétségbe vonó igyekezete ellen igyekezete ellen.

Marián Klenko, az ĽS-HZDS Országos Tanácsának elnöke Sólyom látogatásával kapcsolatban kijelentette, joggal vetődik föl a kérdés, vajon nem porvokáció-e az.

„A magyar köztársasági elnök magánlátogatásai összeegyeztethetetlenek a polgári társadalom ideájával, nem kapcsolhatók az európai integráció és a jószomszédi kapcsolatok kontextusához és a magyar társadalmat kirekesztik az Európai Unió értékrendjéből.

sita/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2009/08/19/slota-nekiment-solyomnak



SMK: Za prípadné konflikty v Komárne bude zodpovedný premiér

BRATISLAVA. Strana maďarskej koalície (SMK) sa dištancuje od vyjadrení premiéra Roberta Fica o možnom vzniku konfliktov v Komárne v súvislosti s avizovanou návštevou maďarského prezidenta Lászlóa Sólyoma. "Za akékoľvek prípadné konflikty alebo problémy, ktoré môžu pri tejto príležitosti vzniknúť 21. augusta, považujeme za zodpovedného predsedu vlády SR," uvádza sa v dnešnom stanovisku SMK.

Strana rovnako odmieta manipuláciu Fica ohľadne tejto udalosti a podľa ich názoru sa premiér svojimi stredajšími (19.8.) vyjadreniami na adresu Sólyoma snaží iba prekryť vzniknuté konflikty vládnej koalície. Ide hlavne o odvolanie ministra životného prostredia Viliama Turského a odobratie tohto rezortu SNS.

"Výroky predsedu vlády, ktoré odzneli v nadväznosti na túto situáciu, priamo nabádajú slovenských extrémistov, aby vyvolali konflikt v Komárne, a preto ich považujeme za krajne nebezpečné a nezodpovedné od predsedu vlády členského štátu Európskej únie," poznamenala hovorkyňa strany Eva Dunajská.

Premiér sa v stredu vyjadril, že ak počas krátkeho pobytu maďarskej hlavy štátu v Komárne dôjde k akýmkoľvek nepokojom, zodpovedný za to bude on sám, keďže vyprovokoval predmetnú návštevu. "Tak ako nemôžeme, a ani to neurobíme, lebo chceme mať dobré vzťahy, zabrániť pánovi prezidentovi, aby prekročil hranice medzi Maďarskom a Slovenskom, tak my nevieme zastaviť extrémistov zo Slovenskej pospolitosti. Nevieme, čo urobia iné strany, ktoré určite prídu v piatok do Komárna," poznamenal. Dodal, že taktiež nevie, či sa niekto nepokúsi využiť túto návštevu na nejaký kontakt vo veľmi citlivej otázke.

Piatkovú akciu v Komárne, na ktorej má byť odhalená socha svätého Štefana, považujú najvyšší ústavní činitelia za nehoráznu provokáciu.

Na podujatí sa zúčastní aj stranícka delegácia SMK pod vedením jej predsedu Pála Csákyho, keďže, ako upozornili, ide o národný sviatok MR. "SMK pripomína, že termín odhalenia sochy nebol určený prezidentom Maďarskej republiky, ale vedením mesta Komárno a spájať akýmkoľvek spôsobom tisíc rokov oslavovaný národný sviatok s udalosťami z roku 1968 považujeme za účelové a krajne nemiestne," zdôraznila Dunajská.

štvrtok 20. 8. 2009 10:29 | Copyright © TASR 2009
http://www.sme.sk/c/4982492/smk-za-pripadne-konflikty-v-komarne-bude-zodpovedny-premier.html



SME: Hogyhogy a kormány nem tudja ellenőrizni a szlovák szélsőségeseket?

2009. 08. 21
A Sme szerint rejtély, hogy Sólyom László pénteki komáromi látogatásával kapcsolatban a szlovák kormány miért hangoztatja azt, hogy most nem tudja ellenőrizni a szlovák szélsőségeseket, holott korábban ilyen címen élesen bírálta Magyarországot, s azt állította: Szlovákiában ez nem fordulhat elő.
Ha egy ügy fejleményei rossz irányba fordulnak, a felelős politikusok azon vannak, hogy a helyzet már ne rosszabbodjon. A szlovák politikusok azonban ennek az ellenkezőjét teszik. Ha a szélsőségesen gondolkodó csoportok esetleg nem vették volna észre, hogy Szlovákiába látogat a magyar államfő, akkor felhívták a figyelmüket erre, és "használati utasítást adnak nekik, hogy értelmezzék a látogatást". Elsősorban, mint Szlovákia ellenes tudatos provokációt, mint kísérletet a magyar államiság megünneplésére Szlovákiában, mint alkalmatlan és nem szívesen látott látogatást - írja Marián Leško, a lap kommentátora pénteken.

Ezek olyan nyilatkozatok - véli a szerző - amelyek nagyon ösztönzően hathatnak bizonyos csoportokra. Emlékeztet: A szlovák kormányfő a szerdai magyar nagykövetségi fogadás után újságíróknak azt mondta, hogy a szlovák fél nem tudja és nem is fogja megakadályozni azt, hogy Sólyom László Szlovákiába jöjjön. Ugyanakkor azt sem tudja megakadályozni, hogy a Szlovák Testvériség (Slovenská Pospolitosť) szélsőségesei, vagy más pártok hívei Komáromba menjenek tüntetni.

"Az az információ, hogy nem tudják megállítani a Szlovák Testvériség szélsőségeseit sokkoló újdonság, vagy a tehetetlenség váratlan megnyilvánulása. Hosszú hónapokon át azt hallgatjuk, hogy a magyar kormány nem lép fel elégségesen a szélsőségesség ellen, mert azt nem tartja ellenőrzése alatt. Eltérően Szlovákiától - mint a kormányfő állítja -, ahol keményen harcolunk ellene, s ezért az országban nincsenek utcákon masírozó gárdák, nem égetünk zászlókat, s nem járnak fasiszta egyenruhában. Ha mindenütt és minden területen meg tudjuk állítani a szélsőségességet, valóban rejtély, miért nem tudjuk megállítani akkor, amikor a magyar államfőhöz Révkomáromba (Öregkomárom) látogatna" - mutat rá a lap.

"Májusban a szlovák és a magyar diplomácia vezetői megegyeztek abban az elvben, hogy minden ország saját területén felelős a szélsőséges jelenségek ellenőrzéséért. Ez az elv akkor is érvényes, ha az egyik ország elnöke a másik ország területén tartózkodik" - zárja kommentárját a tekintélyes szlovák napilap.

mti, bumm
http://www.bumm.sk/32564/sme-hogyhogy-a-kormany-nem-tudja-ellenorizni-a-szlovak-szelsosegeseket.html



Gašparovič is megkérte a magyar államfőt, hogy ne látogasson Komáromba

2009, augusztus 21 - 10:49
A szlovák államfő a pozsonyi magyar nagykövettel Heizer Antallal üzeni Sólyom Lászlónak, hogy gondolja meg pénteki komáromi látogatását.

A pénteki találkozón balról jobbra, Heizer Antal, Miroslav Lajčák és Ivan Gašparovič


Ivan Gašparovič pénteken magához kérette Magyarország pozsonyi nagykövetét, akit bizonyos Sólyom látogatásával kapcsolatos fenntartásairól tájékoztatott. A szlovák államfő szerint, ha Sólyom a szlovák közjogi méltóságok figyelmeztetése ellenére mégis ott lesz Komáromban a péntek délutáni szoboravatón (Szent István köztéri szobra kerül leleplezésre), azzal bizonyos célt követ. Sólyom döntése a két szomszédos ország nyugalmának és további együttműködésének szempontjából rendkívül fontos, nyilatkoztatta ki Gašparovič.

A szlovák államfő szerint azonban nem jelenteni a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, ha Sólyom László mégis ellátogat Komáromba. Megemlítette, hogy jó a kétoldalú kapcsolat közöttük és tárgyalhatnának a VE-ek Lengyelországi találkozóján.

sita/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2009/08/21/gasparovic-megkerte-magyar-allamfot-hogy-ne-latogasson-komaromba



Fico Dubček sírjánál is Sólyommal riogatott
2009, augusztus 21 - 13:01

A magyar államfő pénteken nem kivánatos személy Szlovákiában, jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő
Fico szerint a helyzet fokozódik...


Alexander Dubček az 1968-as augusztusi események szimbóluma a szlovákok számára, augusztus 21-é is, amikor a Szovjetunió által vezényelt Varsói Szerződés kommunista tagállamainak hadseregei, a magyar katonasággal egyetemben megszállták Csehszlovákiát, megakadályozandó az akkori társadalmi reformok megvalósítását. Fico szerint a magyar államfő pénteki látogatása ezért számít „a legdurvább fajtából való provokációnak”.

Fico attól tart, hogy egész pénteki programját törölnie kell Sólyom pénteki komáromi szoboravatási – Komáromban pénteken délután Szent István-szobrot lepleznek le – látogatása miatt. Mivel szerinte mindkét országban aktivizálódnak a szélsőséges csoportok a szoboravatás kapcsán.

Fico Sólyom látogatását sértőnek minősítette, amiért kizárólag a magyar államfő felelős. „Nagyon veszélyes, hogy az invázió napjára érkezik” - hangsúlyozta.

Arra kérdésre, hogy összehívja e Sólyom látogatása miatt Szlovákia biztonsági tanácsát, azt válaszolta az újságíróknak, hogy idejekorán értesítve lesznek mindenről.

sita/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2009/08/21/fico-dubcek-sirjanal-solyommal-riogatott



Sólyom jön, Fico fél

2009.08.21.
A magyar Köztársasági Elnöki Hivatal nyilatkozata szerint Sólyom László magyar államfő részt vesz a mai komáromi Szent István szobor leleplezésén, nem tántorították vissza az elmúlt napok támadó szlovák nyilatkozatai. Robert Fico szlovák kormányfő szélsőséges csoportok szervezkedésétől tartva úgyvéli, le kell mondani mai programjait, mert szükség lesz a Biztonsági Tanács összehívására. Megerősítette korábbi kijelentését, miszerint bármilyen provokáció is történik ma Komáromban, azért egyértelműen Sólyom Lászlót terheli a felelősség.

Felvidék Ma
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=16551&Itemid=1



nyomkereső
- 2009. augusztus 22.
Fico: “a mi királyunk nem Szent István, hanem Svätopluk”

FicoKoránt sem ért még véget a pénteki nap, így mielőtt a komáromi események ill. a jelenleg demarkációs vonalként működő helyi hídon tartott magyar államfői sajtótájékoztatóra térnénk, szlovákul nem tudó olvasóinkra is gondolva ismertetjük Robert Fico péntek esti TV fellépésének legérdekesebb jeleneteit a TA 3 hírtelevízió “Nap Témája” című műsorában:

A szlovák kormányfő a már ismert hivatalos álláspont megismétlése után kitért arra, hogy Sólyom László szerinte nem mondott igazat, hogy augusztus 21-i szlovákiai látogatását már két hónappal előre bejelentette. Fico szerint a Magyar Köztársaság Nagykövetsége csupán augusztus 13-án tájékoztatta a szlovák felet arról, hogy a magyar köztársasági elnök augusztus 21-én magánlátogatásra érkezne.

“Tegnap óta minden egyes extrém csoportot hatástalanítottunk, akik tervezték, hogy részt vesznek a találkozón. Információink voltak ilyen csoportokról mindkét oldalon” - mondta. Fico szerint Sólyom László úgy viselkedik, mintha Komárom legalábbis Magyarország egyik járása lenne. “Mi illemtudóan, diplomatikus módszerekkel jártunk el, nem használtunk semmiféle erőszakot, kényszerítő eszközt. Világosan megmondtuk neki azt is, hogy ne jöjjön ide, mert azt provokációnak fogjuk tartani” - jelentette ki.

A komáromi rendezvény, azaz Szent István király lovasszobrának leleplezése kapcsán a szlovák kormányfő elmondta, hogy az egész probléma gyökere ott van, hogy “lehetetlen, hogy a magyar államalapítást egy önálló, szuverén állam területén ünnepeljék”. Majd így folytatta: “mondom másként, bár lehet, hogy vitát váltok ki. A mi királyunk nem Szent István. A mi királyunk Svätopluk, ha már itt tartunk”.

Majd jó européer módjára hozzátette: “nem engedhetünk a maihoz hasonló provokációknak. Az elnök urat bármikor szívesen látjuk Szlovákiában, de az ilyen partizánakciókból nem kérünk”. Sólyom László látogatása Fico szerint összefüggésben áll a jövő áprilisi parlamenti választásokkal Magyarországon, ahol verseny zajlik abban, hogy ki a nagyobb magyar. “Ha viszont mi valakinek azt mondjuk, hogy nem kívánatos személy, akkor nem kellene mindenáron idetolakodnia” - tette hozzá.

Hát így.
#

Írta Jani, ekkor: 2009. augusztus 22. 02:28

Svatopluk? A Komáromban felemelt plakát szerint pedig Rastislav! Akkor ki is? Döntsék már el!
http://korkep.sk/2009/08/22/fico-a-mi-kiralyunk-nem-szent-istvan-hanem-svatopluk/



2009. augusztus 21. [21:38]
Tőkés az Európai Parlament elé viszi Sólyom László szlovákiai útjának ügyét

Tőkés László református püspök, romániai európai parlamenti képviselő (a képen) az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni Sólyom László magyar köztársasági elnök szlovákiai útjának az ügyét. Ezt az EP-képviselő közölte pénteken az MTI-vel, megállapítva, hogy példa nélküli az Európai Unió történetében az, ami két tagország, Magyarország és Szlovákia között történt. Tőkés szerint a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót.

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5713

2009. augusztus 21. [20:34]
Sólyom László tervezett beszéde a révkomáromi szoboravatáson

A magyar Köztársasági Elnöki Hivatal még az elhangzás előtt eljuttatta az MTI-hez azt a beszédet, amelyet Sólyom László államfő mondott volna el a Szent István szobor pénteki révkomáromi avatásakor. A köztársasági elnök beszédét - mivel Sólyom László nem vehetett részt az eseményen - Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet olvasta fel az összegyűltek előtt.
A szöveg teljes terjedelmében a Közlemények rovatunkban olvasható.

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5712

2009. augusztus 21. [20:13]
Sólyom: Példátlan a szlovákok lépése
FÜTTYKONCERTTEL FOGADTA A TÖMEG A BEJELENTÉST, HOGY A MAGYAR ÁLLAMFŐ NEM VEHET RÉSZT AZ ÜNNEPSÉGEN

Példátlan és a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek nevezte Sólyom László, hogy péntekre megtagadták tőle a belépést a szlovákiai Komáromba, ahol részt vett volna Szent István szobrának leleplezésén. A magyar köztársasági elnök a határátkelőtől gyalog jött el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen.
„Visszafordulok, mert nem tudnak engem egy tudatos jogsértésbe belehajszolni, hiszen jogász vagyok, államelnök vagyok. Remélem, hogy a komáromiak ezt a látogatást így is megőrzik szívükben, és visszajövök még" - mondta az újságírók gyűrűjében Sólyom László. Rámutatott, a szlovák fél több, mint két hónapja tudja az átadás tényét, a legutóbbi napokig mindenben együttműködést tapasztaltak, majd kijelentette „remélem, hogy az utolsó két napban kitört hisztéria a legfelsőbb szinteken nem a szlovák fél érzelmeit tükrözi. Nagyon szeretném, ha a jogi lépések mellett történne valami a lelkekben is" fogalmazott és kijelentette, hogy történtek ellenére a szlovák vezetőket bármikor szívesen látják Magyarországon, az itt élő szlovákság körében is. Szerinte semmiféle biztonsági kockázat nem állt fent és éppen arról szólt volna beszédében, hogy Szent István közös királya a magyar és a szlovák népnek. Az elnök hozzátette, beszédét átadta Magyarország Szlovákiai nagykövetének, kérve, hogy olvassa fel az ünneplőknek és végül tolmácsával mindkét nyelven felolvastatta a belépését megtiltó jegyzéket.
A szoboravatást a szlovák rendőrök körülbelül kétszáz rendőrrel biztosították, a Lúdpiac teret vasrácsokkal kerítették el, a több ezer néző a helyszínt 5-6 méter távolságból figyelhette, a sajtó munkatársait táskaátvizsgálás és fémdetektoros vizsgálat után engedték be az elkerített területre. Az MTI helyszínen lévő tudósítója csoportosan gyülekező szélsőségeseket nem látott, egyik nemzet részéről sem.
Az összegyűlt 2000-3000 személy egyébként nagy felháborodással, hangos felzúdulással és erős füttykoncerttel fogadta pénteken este Révkomáromban azt a bejelentést, hogy Sólyom László magyar államfő nem vehet részt az ünnepségen.
Szent István lovasszobrát közadakozásból állította fel Révkomárom önkormányzata, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Palatinus Polgári Társulás, közel egy év alatt. Az alkotás Györfi Lajos munkája, Felvidék legnagyobb lovasszobra. A másfél méter magas szobor alapjául a kalocsai királyfej szolgált. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5711

2009. augusztus 21. [17:52]
Sólyom László nem megy át Szlovákiába

Sólyom László magyar köztársasági elnök most pénteken nem megy át Szlovákiába, hanem a határ magyar oldalán ad majd nyilatkozatot - ezt közölte Szoták Szilvia, a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársa péntek délután az MTI Révkomáromba, a tervezett szoboravatásra kiküldött munkatársával.

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5710

2009. augusztus 21. [17:44]
Fico bejelentette, hogy Pozsony nem engedi be Szlovákiába a magyar államfőt

Szlovákia nem engedi be területére Sólyom László magyar államfőt - jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén pénteken délután. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket délután adták át Magyarország pozsonyi nagykövetségének.
Fico szerint a határon figyelmeztetni fogják Sólyom Lászlót a diplomáciai jegyzékre, hogy szlovákiai látogatása nem kívánatos, de a döntésnek a szlovák hatóságok nem kívánnak erővel érvényt szerezni. Ha Sólyom mégis Révkomáromba látogat, Szlovákia azt durva provokációnak fogja tekinteni. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5709

2009. augusztus 21. [14:28]
Fico jelezte: lemondja délutáni programját, mert készülődnek a szélsőségesek

A szlovák miniszterelnök pénteken jelezte, hogy várhatóan lemondja délutánra tervezett programját, mert Sólyom László révkomáromi látogatása kapcsán mindkét országban készülődnek a szélsőségesek, s Pozsonynak ezzel meg kell birkóznia.
"Össze kell hívnom a megfelelő szerveket, amelyek megvitatják ezt a problémát. Valami módon meg kell birkóznunk ezzel a látogatással. El kell dönteni, mi a legkisebb rossz a Szlovák Köztársaság számára, és szükség lesz arra, hogy a Szlovák Köztársaság határozottan szembenézzen ezzel a durva provokációval" - jelentette ki Robert Fico, amikor délelőtt Pozsonyban az 1968 augusztusi események, a csehszlovákiai reformfolyamat leverésének évfordulója kapcsán megkoszorúzta Alexander Dubcek korabeli csehszlovák kommunista pártvezető sírját.

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5708

2009. augusztus 21. [10:22]
A szlovák külügyminiszter azt tanácsolta Sólyom Lászlónak, hogy ne utazzon Szlovákiába

A szlovák külügyminiszter azt tanácsolta Sólyom László magyar államfőnek, hogy tekintettel a kialakult helyzetre, a pénteki nap folyamán ne utazzon Szlovákiába - közölte Peter Stano szlovák külügyi szóvivő.
"Okunk van azt gondolni, hogy ez a látogatás ártani fog a szlovák-magyar kapcsolatoknak. Amennyiben Sólyom László elnök nem szeretné, hogy ez bekövetkezzen, a látogatásra nem kerül sor" - állapította meg Miroslav Lajcák, aki ezt a szlovák álláspontot csütörtök este közölte Heizer Antal, pozsonyi magyar nagykövettel.
A legfőbb szlovák közjogi méltóságok szerdán tudatos provokációnak minősítették, hogy a magyar államfő részt vesz a szobor felavatásán. A miniszterelnök úgy vélte, hogy ez kísérlet a magyar államiság szlovákiai megünneplésére. Robert Fico kijelentette, hogy az esetleges problémákért, és a látogatás következményeiért Sólyom László lesz a felelős. Pozsony a látogatás dátumát is kifogásolta.
Augusztus 21-én van ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai - köztük a magyar katonák is - bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak. A szlovák vezetők szerint ezért "érzéketlenség", hogy Sólyom ezen a napon tesz magánlátogatást Szlovákiában.
A két szlovákiai magyar párt - a Magyar Koalíció Pártja és a Híd-Most - viszont nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a magyar államfő Révkomáromban részt vesz Szent István szobrának felavatásán, s ezért a Sólyom Lászlót ért szlovák bírálatokat csütörtökön visszautasította. A Sme című liberális pozsonyi lap csütörtökön szintén eltúlzottnak minősítette a szlovák reagálásokat, s úgy vélte: a szoboravatáson mindkét ország vezetőinek ott lenne a helye. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5707

2009. augusztus 21. [10:20]
Sólyom László részt vesz a révkomáromi Szent István-szobor felavatáson

Szent István-szobrot avatnak pénteken a szlovákiai Révkomáromban. Az eseményen részt vesz és beszédet mond Sólyom László magyar köztársasági elnök
A szobor Győrfi Lajos magyarországi szobrászművész alkotása. A mintegy 25 tonnás bronzszobor életnagyságban ábrázolja Szent Istvánt, s magassága az alapzatul szolgáló hatalmas kőtömbbel együtt meghaladja a nyolc métert.
A legfőbb szlovák közjogi méltóságok szerdán tudatos provokációnak minősítették, hogy Sólyom László részt vesz a szobor felavatásán. Robert Fico miniszterelnök kijelentette, hogy az esetleges problémákért, és a látogatás következményeiért Sólyom László lesz a felelős.

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5706



2009. augusztus 22. [12:01]
Fico Sólyom partizánakciójáról beszél

Robert Fico szlovák kormányfő a TA3 hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy Sólyom László magyar államfő szívesen látott vendég, de ne úgy szervezze akcióit, mint egy partizán. Ugyanakkor hazugsággal vádolta a magyar köztársasági elnököt, mert szerinte nem két hónapja tudnak a komáromi látogatásról, hanem csak augusztus 13-a óta.
A szlovák kormányfő azt nehezményezi, hogy Sólyom László Komáromba tervezett látogatása során semmiféle érdeklődést nem tanúsított, hogy találkozzon szlovák kollégájával. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem jöhet csak úgy át a magyar államfő, mintha az Magyarország egyik járása volna. Végezetül kijelentette: a szlovákoknak nem Szent István az első királyuk, hanem Svätopluk.
Konkrétumok említése nélkül Fico elmondta, hogy mindkét részről szélsőségesek készülődtek az eseményre, de Szlovákiában megfékezték ezeket a csoportokat. (Felvidék Ma)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5714



Szent István öröksége helyett ökörség

2009. augusztus 22. szombat, 12:41 | Sidó H. Zoltán

Usain Bolt sebességével peregnek fel az események. A szlovák kormány előbb az ukrán maffianyomásának engedelmeskedve meghátrált a határellenőrzés terén, majd a maffiára jellemző nyomással próbálta lebeszélni Sólyom László magyar köztársasági elnököt komáromi látogatásáról. Közben az MKP-vágóhídnak nevezte a Híd–Most pártot, az SNS egyik lenyúlós kezét pedig levágták. A nyár végére mindenki megbuggyant?

A mindig mindenre megoldást találó, a hatalom eszközével bátran élő Robert Fico kormányfő szó szerint megzsarolta Sólyom László magyar államfőt, amikor azt mondta: ha mégis Komáromba látogat, nem tudja garantálni a szélsőségesek felbukkanását Klapka György városában. Korábban egy tollvonással felszámoltatta Marián Kotleba szabadcsapatainak működését, most viszont szinte örömmel fogadta volna, ha Komárom Európa terén földrészünk szennyese randalírozott volna. Miroslav Lajčák külügyminiszter a balkáni ténykedésekor megélt színvonalat hazahozva érvelt a magyar köztársasági elnök látogatása ellen, sőt tegnap késő délután Fico dühödten közölte: Sólyom nemkívánatos személy nálunk, akkor sem, ha most nem tankkal akar jönni, mint a magyar csapatok 1968-ban, hanem limuzinban. Szegény István király! Ha tudná, hogy még mindig milyen gyerekes színvonalat képvisel országa egyik utóda! Bezzeg Ukrajnával szemben Pozsony meghunyászkodik. A cigarettacsempészeknek nem tetszik a tehervonatok átvilágítása, erre a Fico-kabinet kikapcsoltatja a röngtenkészüléket. Érdemes elgondolkodni azon, vajon Magyarországgal és Lengyelországgal szemben miért nem lépnek fel ugyanilyen határozottan? Esetleg a derék ukrán bűnszervezetek geopolitikai elemző csoportja megállapította, Szlovákia régiónk leggyengébb láncszeme, ezért nálunk lehet légiesíteni a schengeni határszakaszt. Az SNSszel szemben viszont bátorságot mutat a Fico-csapat. A kormányfő végleg megvonta a nemzetiektől a környezetvédelmi tárca bársonyszékét, ami egy normális kormánykoalíció felbomlását eredményezné. Ehelyett Ján Slota a rajtakapott rossz kisfiú szendeségével magyarázta a megmagyarázhatatlant, belátva, kár durcáskodnia, hiszen a maradék két minisztériumából is kellő pénzt tud átcsoportosítani pártja zsebébe. Az SNS-tárcák pályázatai, megbízatásai elképesztő tolvajlások melegágyai. Ezekhez képest a budapesti BKV-nál napvilágra került végkielégítések is a korrektség példaképei.

„Korrupcióbűzös ügyei mindegyik szekértábornak, közéleti oldalnak vannak és lesznek. De a párt- és tömegbázissal, politikai-szakmai jövőképpel rendelkező hatalmasság úgy nyúl a közösbe, hogy holnap és holnapután is legyen miből lopni. Egy hiteltelenségrekordokat döntögető, önmagát túlélni akaró vezetés jövőtlen pártkatonája erre már nincs tekintettel. Akár a győzelemre esélytelen, vert hadsereg dezertált, fosztogató katonája. A diszkrét, csendes lenyúlásokat a belpolitikai kapuzárási pániktól sarkallt fosztogatás és a bürokrácia túlélési-kivárási, ügyhátralék-halmozó esélylatolgatása váltja” – olvasható a HVG egyik friss kommentárjában. Ez teljes mértékben igaz a nemzetiekre is, akik érzik, már nem lophatnak a végtelenségig, ezért a meleg levegőtől kezdve egészen a pernyéig mindent pénzzé, pontosabban zsebre akarnak tenni. Miért is ne, hiszen azellenzék sem jelent igazi ellenállást. Vagy osztódik, vagy nem jut közös nevezőre, vagy az utódpártok egymást szapulják. Sajnos, ebbe a sorba beálltak a magyar pártok is. Az MKP nyíltan alázza riválisát, a Híd-Mostot, sőt odáig megy, hogy még a Bugárék számára kedvező közvélemény-kutatási eredményeket is megkérdőjelezi. Néha még a veterán politikusoknak is el kell magyarázni, hogy az ellenfél nem okvetlenül ellenség. Hiába, akinek van (volt) magyar barátja, annak már nincs szüksége ellenségre. Történik mindez olyankor, amikor a szlovák–magyar kapcsolatok a mélypontjukra süllyedtek. Talán ezzé vált volna Szent István öröksége?
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2009/08/22/szent-istvan-oroksege-helyett-okorseg



Sólyom László köztársasági elnök beszéde Révkomáromban, Szent István szobrának felavatása alkalmából

Tisztelt Ünneplő Közönség!

Boldog az a nép, amelynek olyan nagy, és szent király alapított országot, mint Szent István. Boldogok vagyunk, mert Szent István ezer éven át együtt maradt népével, mert a reménység forrása volt és példaképként szolgált. Szent Istvánhoz folyamodtak, őt keresték, hívták bajaik közepette a magyarok, és őt ünnepelték örömükben. Ma is mély lelki szükségét érezzük, hogy fölmutassuk közösségünket Szent Istvánnal. Akik szobrot emelnek neki, mint most Komárom város közönsége, ezzel a tettükkel Szent István tiszteletében megerősítik, hogy gazdag örökségünket együtt kívánjuk folytatni. A nemzet lényege ugyanis a jövő vállalása is, a közös akarat arra, hogy együtt akarjuk folytatni történelmünket.

De, tisztelt Ünneplő Közönség, Szent István nemcsak a miénk, nemcsak a mi egységünk szimbóluma. Királya volt minden népnek, amely országában élt. Elindítója közös történelmünknek; a szlovák és a magyar nemzet oly szorosan összefonódott történelmének is. Hasonlóan Cirillhez és Metódhoz, azon kevés szentek közé tartozik, akiket a keleti és a nyugati egyház egyaránt magáénak vall és tisztel, és akik Európa nagy alapító atyái.

Szent István nagyságát mindig örömmel és tanulsággal gazdagon idézzük fel. Hiszen a magyar királyság megalapításával ő biztosította megmaradásunkat. Szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori Európában: az új államok közül egyedül ő nem lett sem a császár, sem a pápa hűbérese. Bekapcsolta Magyarországot Európa gazdasági és kulturális vérkeringésébe, amikor megnyitotta az országon átvezető jeruzsálemi zarándokutat. Hatalmas egyházszervező munkája gyümölcsei máig teremnek. Nemcsak törvényeket, de jogbiztonságot is adott népeinek. Vallásossága nem politikai számítás volt, lelke mélyéről fakadt.

Művének az a tanulsága azonban, amelyre ma a leginkább szükségünk van, az, hogy István király felismerte azt a pillanatot, amikor nem volt szabad többé a régi mederben maradni. Óriási változást igényelt, óriási átalakulást követelt meg az emberektől István terve. Hosszú uralkodásának végén egy teljesen más országot, más társadalmat és más embereket hagyott maga után.

Ha felmérjük a magyar nemzet kilátásait, ha meg akarunk maradni mindenütt, ahol Szent István alatt már otthon voltunk, akkor készen kell állnunk a belső, szemléleti változásra.

A magyar nemzet ma nyolc ország területén él őshonosként. A magyar nemzetet egységét tehát csakis etnikai, nyelvi, kulturális és identitásbeli közösségként kell elképzelnünk, vagyis úgynevezett kulturális nemzetként. Ezért szükséges tisztáznunk a nemzet és állam viszonyát. Továbbá, ha közös akaratunk, hogy kulturális nemzetként megőrizzük és fenntartsuk közösségünket, ennek érdekében nemcsak minden jogi eszközzel élnünk kell, hanem egyszersmind törekednünk kell a szomszéd nemzetekkel a jóindulatú és felszabadult kölcsönösségre, a nyitott szívű megbecsülésre. Ugyanez a feladata az anyaországnak a szomszéd államokkal való viszonyában.

Tisztelt Ünneplő Közönség!

István az Árpádok véréből való volt, a magyaroknak alapított államot, s Magyarország több mint ezer év után is áll.

De olvashatjuk István király Intelmeiben, hogy nem akarta egy nemzetiségűvé tenni országát. Utódainak is megparancsolta, hogy a korábban itt lakó népeket és a betelepülőket hagyják meg nyelvükben és szokásaikban. „Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő” – idézzük ma is oly sokszor. Magyarország az ő példája nyomán később is befogadó ország maradt.

A magyar állam és magyarság határai sosem estek egybe. A magyar államnak kezdettől fogva más nemzetek is részei voltak, és részei ma is. A magyarság egy része pedig a történelem során nem egyszer a magyar állam határain kívül élt.

De miközben a határok változtak, a magyarok mindig megmaradtak ott, ahol Szent István korában már letelepedtek. Ezt bizonyítják a helynevek, tanúsítják a régészeti leletek és nyelvemlékek, és ezt mutatja teljes történelmünk és a magyarság mai elhelyezkedése is.

Nyelvünk, kultúránk, történelmi tudatunk és azonosság-érzésünk egysége mindmáig fennmaradt.

Európa nagy részén, de a mi régiónkban különösen, etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamok nem hozhatók létre. Ma, Európa államaiban 40 nemzeti nyelv van, ám ebből 35-öt az ország határain kívül is anyanyelvként beszélnek. A tiszta nemzetállam 19. századi eszméje annak idején Magyarország politikáját is megkísértette, de drágán megfizettünk érte. Napjaink Európájában elképzelhetetlen a kisebbségek jogfosztása és kiűzése. A nemzetállamok kialakításának hagyományos eszköztárával pedig – a kisebbségi nyelvek kitiltásával a közéletből és oktatásból, az etnikai arányok megváltoztatásával célzott betelepítések révén – ma már szemben állnak az emberi jogi és a kisebbségvédelmi egyezmények.

Természetesen az egyes államok szempontjából, sőt az Európai Unió vonatkozásában is tisztáznunk kell, mivel jár a kulturális nemzet egységének fenntartása. Mindenekelőtt, ez a törekvés nem érinti – és semmiképpen nem veszélyeztetheti – azon államok szuverenitását, területi épségének érinthetetlenségét, amelyekben a kulturális nemzet egyes részei, kisebbségként élnek. A Magyar Köztársaság többszörösen, szomszédaival pedig külön-külön is megerősítette nemzetközi szerződésekben, hogy a határokat sérthetetlennek tartja. Továbbá magától értetődőnek tartjuk, ha a szomszéd államok bármelyike anyaállamként viselkedik a Magyarországon élő nemzetrészeivel szemben – mint ahogy ezt mi is megtesszük a más országokban élő magyarokkal.

Ha pedig Európa meg akarja találni időszerű feladatait és hivatását, hogy az európai polgárok valamennyi közösségének uniója legyen, akkor az Európai Uniónak az államok, a politikai nemzetek mellett, a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia.

A jogi garanciák gyakorlati érvényesítése és további kiépítése mellett azonban a megoldás valódi kulcsa a belátás: a történelem és a jelen helyzet, azaz a többségi nemzet mellett más nemzeti közösségek létének és fennmaradásának tudomásul vétele. De nem kényszeredetten. Azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget, vagy legalábbis problémát lát, létezik egy másik látásmód is, amely értéknek és országa gazdagodásának tartja őket. Hiszen így gondolkodott már Szent István is.

Ezekben az országokban sok száz, sőt még ezer éves nemzetiségi tömbök is vannak, mélységes gyökerekkel, hagyománnyal és teljes társadalmat képezve. Történelmünk is sokszorosan összefonódott, és sokkal inkább áll közös alkotásokból, mint sérelmekből. Miért ne lehetne ezeket az alkotásokat – amelyek Európa ezen részének történelmét és kultúráját alkotják – kölcsönös megbecsüléssel és a kizárólagosság igénye nélkül magunkénak és egyben közösnek is tudni? Megértéssel tudomásul venni, hogy ugyanannak a történelmi eseménynek akár ellentétes értelmezései is lehetnek? Állampolgári lojalitás úgy is lehetséges, hogy egy kisebbségi nemzetrész nem osztja ilyen kérdésekben a többségi nemzet érzéseit – hanem kölcsönösen tudomásul veszik a másik olvasatot. Ezzel nyeri mindkét fél a legtöbbet. Ugyanígy állunk a kétnyelvűséggel, amely nagy érték – de csakis az anyanyelv sérelme nélkül. A kisebbség kívánatos integrációjának a többségi államba érzelmi feltételei is vannak – amelyek az integrációt és az asszimilációt érzékenyen elválasztják.

Azok a szlovák parlamenti képviselők, akik megszavazták a komáromi Selye János Egyetem megalapítását, mindkét nemzet érdekében nagyon sokat tettek. Most, Szent István szobra mellől szeretném kifejezni külön köszönetemet nekik. Ez a szellem tette nyugodttá a magyar-szlovák kapcsolatok egyes időszakait. Jó lenne visszatérni hozzá! A szavazatnyerést célzó pártpolitika világán kívül azonban igenis él ez a szellem; fontos eseményei vannak a kölcsönös megbecsülésnek és kiengesztelődésnek. Utalok a szlovák és a magyar katolikus püspöki kar példamutató nyilatkozataira. És szívből köszönöm, hogy budapesti Szent István bazilikában tartott tegnapi ünnepi misén Kassa és Nagyszombat érseke is részt vett.

Az anyanyelv korlátlan használata nemcsak a magán-érintkezésben, hanem a nyilvánosságban, az oktatásban, a közösségi tereken, sőt a hivatalos érintkezésben is életfontosságú a kisebbségi nemzetrészek számára. Közismert a legjobb európai gyakorlat – a svéd nyelv státusza Finnországban, a németé Belgium németek lakta részén, vagy a regionális hivatalos nyelv lehetősége. S vannak szerényebb, viszont kötelező jogi garanciák. Én azonban ismét a belátásra és jóérzésre hivatkozom.

Tisztelt Ünneplő Közönség!

Oh hol vagy magyarok tündöklő csillaga – szól évszázadok óta, augusztus 20-án, Szent István ünnepén az ének. Felidézzük, és kívánjuk István királyt, erőt merítünk és útmutatást kapunk példájából. Szent István hatalmas műve a maga gazdagságában nemcsak a magyarok javát szolgálta. Mélyen remélem, ez a szobra, amellett, amit Szent István számunkra jelent, ezt is hirdetni fogja.

A beszédet az ünnepségen Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete olvasta fel, hosszan tartó taps kiséretében.

www.keh.hu



Pozsony a tűzzel játszik
[ 2009. augusztus 22., 09:20 ]

Nyelvében él a nemzet. Jól tudják ezt Pozsonyban vagy Kijevben is. Ezért aztán itt, az egyik legkényesebb ponton szorítják a kisebbségeket. Mások nemzeti identitásának megtörésére építik a sajátjukat, kompenzálják a lelkek mélyén megbúvó történelemi komplexusokat, s nem minden hátsó szándék nélkül a nemzeti kártya kijátszásával belső problémákról is megpróbálják elterelni a figyelmet.

A hazafias érzelmek felkorbácsolása azonban veszélyes játék, bár tagadhatatlan, hogy a bajok elkendőzésétől a népszerűség feltornázásán át a nemzeti retorikára építő koalíciós partner szavazóinak elszipkázásáig sok mindenre jó. Olyannyira, hogy akár Robert Fico, akár Viktor Juscsenko kész a nacionalizmus oltárán feláldozni a jószomszédi viszonyt, s sutba dobni országa nemzetközi kötelezettségeit is. Pozsony ugyanis úgy lett az Európa Tanács tagja, hogy nemcsak a kisebbségi keretegyezmények, hanem még az 1201-es ajánlás betartását is vállalta. Az új nyelvtörvény sérti a magyar– szlovák alapszerződést is, amelyben mindkét ország elfogadja: mindent megtesz azért, hogy a kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket. Ebben a helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy Pozsony műbalhét kavart a köztársasági elnök tervezett révkomáromi látogatása körül. Sólyom László ugyanis mint mindig, a kormánynál most is egyértelműbben állt ki a határon túli magyar kisebbségek mellett.

Nemcsak Szlovákiának, hanem az Európai Uniónak is üzent, mondván, nem fordíthatja el a fejét, amikor anyanyelvük használatáért büntetnek kisebbségeket. Az európai szervezetek e kérdést hallva bűnös módon, akaratlanul is tovább fertőzve e gennyes sebeket, homokba dugják a fejüket, nem vesznek tudomást e tűzfészkekről, amely magatartás nemcsak az oly sokat emlegetett demokratikus értékekkel ellentétes, de magát az EU-t is gyengíti. Pozsonyt sem feddték meg a jogtiprásért. Magyarország nincs könnyű helyzetben. Kemény fellépése kétségtelenül növeli a feszültséget Európában, látszólag az eszkaláció irányában hat, ám valójában nem tehet mást.

A halogató, óvatoskodó, a konfrontációtól megrettenő diplomácia nemcsak a jogsértő magatartást bátorítja, hanem a probléma megoldását is csak elodázza. Arról nem is beszélve, hogy hiteltelen és elfogadhatatlan az a külpolitika, amely nem a nemzeti érdekekből indul ki. Magyarországnak pedig elsődleges érdeke a kiállás a határokon túl élő kisebbségek mellett. Ez a kérdés nem eshet kisstílű hatalmi harcok, belpolitikai csaták áldozatául, s e nemzeti konszenzuson alapuló szilárd háttér elég erőt adhat a higgadt, megfontolt és jogszerű, szélsőséges felhangoktól mentes, ám határozott fellépésre. E tekintetben elég lehetőség van még a diplomáciai eszköztárban. Adott esetben már nem kell félni a viszony további romlásától, így figyelmeztetésként akár haza lehet hívni a folyamatosan a szlovák hivatalokba rángatott nagykövetet is. Erre talán odafigyelne Európa, amiből talán Pozsony is értene.

Stier Gábor
mno.hu



Szlovákiát bírálja egy cseh lap Sólyom komáromi útjával kapcsolatban
Lidové Noviny 2009. 08. 23

Bírálta az elutasító hivatalos szlovák álláspontot Sólyom László révkomáromi útja kapcsán a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.
"Amennyiben Csehország úgy állna hozzá a történelemhez, ahogy azt Szlovákia teszi, akkor át kellene keresztelnie a prágai Károly hidat és a Rudolfinumot (hangverseny palota, volt parlament) is, amelyek köztudottan az elnyomó osztrák uralkodókról kapták elnevezésüket" - írja Lubos Palata, a tekintélyes lap neves kommentátora Szent István, Szlovákia híres királya című pénteki jegyzetében.

A szlovák bírálatokat ismertetve érthetetlennek tartja, miért von Pozsony párhuzamot az 1968-as bevonulás és a Sólyom-látogatás között. "A magyarok ugyanis Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállásáért már 1989-ben bocsánatot kértek. Augusztus 21-ét már Csehországban sem tartják olyan napnak, amelyen külföldieknek nem illő látogatóba jönni. Különösen nem érvényes ez Magyarországra vagy Lengyelországra" - mutat rá a szerző.

Megdöbbentőnek tartja azt a tényt, hogy a szlovákokat a látogatás oka - Szent István szobrának felavatása - is zavarja.

"Amikor Pozsonyban még nem jártak nacionalista táncokat, s a kormányban nem ültek a Ján Slota-féle ultranacionalisták, szó volt közös szlovák-magyar történelmi tankönyvről is" - jegyzi meg a szerző. Emlékeztet: Pavol Hrusovsky parlamenti elnök az önálló Szlovákia megalakulásának 10. évfordulója alkalmával elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a régi Magyarország történelme a szlovákok történelme is, az akkori magyar királyok a szlovákok királyai is.

"Ez okos volt, már csak azért is, mert a régi magyar (és a csehszlovák) történelem nélkül a szlovák történelem ugyancsak nagyon vékonyka füzetecske lenne" - jegyzi meg Palata. Hozzáteszi: Szent István nagy király volt, egyike a régió legnagyobb uralkodóinak. A cseh történelemben IV. Károly német-római császár és cseh király volt hasonló személyiség. Ha valaki például az egykoron szudétanémetek által lakott Chebben szobrot akarna emelni IV. Károlynak, akkor az Csehországban senkit sem zavarna. Még akkor sem, ha a szoborállítás költségeit közadakozásból a szudétanémetek állnák - zárta jegyzetét a lap.

MTI
http://www.bumm.sk/32614/szlovakiat-biralja-egy-cseh-lap-solyom-komaromi-utjaval-kapcsolatban.html



Svájci és osztrák lapok a magyar-szlovák viszonyról

2009.08.24.
A feszült szlovák-magyar viszony kiéleződéseként értékelte a szombati osztrák és a svájci sajtó a magyar államfő előző napi meghiúsult révkomáromi látogatását. A két európai uniós tagország között hosszú ideje fennálló feszültség ezzel újabb csúcspontot ért el - írta a történtekről a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci napilap varsói keltezésű cikkében. A beutazási tilalom közvetlen kiváltó oka Sólyom állítólagos magánlátogatása volt - fogalmazott a szerző, aki szerint a szlovák-magyar kiegyezés céljával létrejött Most-Híd párt meghívására Szent István szobrát leplezte le volna az elnök a trianoni szerződéssel kettéosztott városban. "Mindamellett a konzervatív magyar államfő arról ismert, hogy a szomszédos országokban tett vitatott látogatásokkal méltatlankodást vált ki és politikai botrányokat provokál" - írta a lap. "Márciusban történt - folytatódott a cikk - , hogy hívatlanul felbukkant a romániai Erdélyben, amely az első világháború előtt Magyarországhoz tartozott. Bukarest megtagadta tőle a leszállási engedélyt, mire ő autóval utazott oda" - fogalmazott a cikkíró, aki szerint az erősen magyar jellegű Dél-Szlovákiába tervezett utazása ellen is azonnal tiltakoztak, Pozsony már több nappal korábban kifejezésre juttatta, hogy a látogatás feleslegesen megterhelné a kétoldalú kapcsolatokat. A lap ismertetése szerint Robert Fico szlovák kormányfő hivatalosan az utazás dátuma ellen tiltakozott, amely a Varsói Szerződés csapatai csehszlovákiai bevonulásának az évfordulójával esett volna egybe.

A régi vita hátterében azonban mindkét oldalról tapasztalható piszkálódás áll - vélekedett az NZZ. Magyarországon sok jobboldali politikus úgy viselkedik, mintha a szlovákiai, az ukrajnai, a vajdasági és a romániai magyar kisebbség lakta területek tulajdonképpen idegen fennhatóság alatt álló magyar területek volnának. A másik oldalon Pozsony egy nemrégiben elfogadott új nyelvtörvénnyel szükségtelenül rontja a területén élő magyarok helyzetét - írta a svájci lap.

A Der Standard és a Die Presse című osztrák lapok részletesen beszámoltak a látogatás meghiúsulásáról és a két ország közti viszony kiéleződéseként értékelték az eseményeket.

A Die Presse internetes beszámolója végén megjegyezte: Magyarország és Szlovákia bonyolult viszonya Robert Fico kormányának 2006-os hatalomra lépése után jelentősen romlott. Budapest a magyar kisebbség jogainak szűkítésével vádolja Pozsonyt, utóbbi viszont elszakadási szándékra utaló folyamatokat vél felfedezni a magyar kisebbség körében.

Az események ismertetése során a Der Standard kitért arra is, hogy Jozef Černek, a révkomáromi kulturális központ igazgatója is részt akart venni a szoboravatáson, azonban azt javasolták neki, hogy ne menjen, mert "túl forró az ügy". Černek szerint a szlovákok sokat köszönhetnek Szent Istvánnak, aki fontos reformokat vezetett be a mai Szlovákia területén.
MTI, Felvidék Ma
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=16583&Itemid=1



A szlovák kormánynak a látogató nemzetiségével van baja
A SME Sólyom kitiltásáról

SME 2009. 08. 24

A Sólyom László tervezett látogatásával kapcsolatos újabb botrány ismét a kormány és a magyar kisebbség közötti vita, mely arról szól, hogy a kisebbség viselkedhet-e másképp, mint ahogy azt a kormány és a szlovák nacionalisták elképzelik – áll a SME hétfői kommentárjában.
Robert Fico, Gašparovič, Lajčák és a többiek Sólyom László tervezett komáromi látogatásával kapcsolatban több dologban is csúsztattak. Például akkor is, amikor azt állították, Sólyom oda nyomakodik, ahová senki sem hívta és ahol nem üdvözlik jövetelét – írja a SME.

A magyar államfő ugyanis nem a pozsonyi kormányhivatalba tartott, hanem a dél-szlovákiai Komáromba, ahol egyáltalán nem érvényes az, hogy az ünnepség résztvevőinek többsége, illetve a város lakosságának túlnyomó része ne örült volna látogatásának – írja a lap.

A SME szerint a Sólyommal kapcsolatos ügy egyre inkább az állam karakteréről szól, de nem Szlovákia szuverenitásának megsértéséről. „Egy egy alapvető vita arról, hogy Szlovákia összes polgárának, önkormányzatának, civil szervezetének és politikusának úgy kell-e viselkednie, ahogy azt az aktuálisan kormányzó elit szeretné. Ugyanúgy kell-e tekinteniük a történelemre, hasonló kultúrát és nyelvet előnyben részesíteniük, ugyanúgy kell-e értékelniük a szomszédos államokat és képviselőit? Vagy, természetesen, a hatályos törvények szerint másképp is tekinthetnek a világra egy csomó kérdésben, és eszerint cselkedhetnek. Például, ünnepségükre olyan 'celebet' hívhatnak meg, akit akarnak, még akkor is, ha egy másik állam politikusáról van szó, és anélkül, hogy engedélyt kérnének a kormányszervektől“ - írja a szerző, Peter Morvay.

Cikkében rámutat, 2007 novemberében Topolánek cseh kormányfő érkezett Szlovákiába, és az ellenzéki pártok vezetőivel részt vett a november 17. alkalmából rendezett megemlékezésen, úgy, hogy egyetlen közjogi méltósággal sem találkozott. Ez azonban akkor senkinek sem okozott problémát. Amikor azonban egy hónappal Topolánek előtt Sólyom látogatott el a komáromi egyetemre, a mostanitól csak kicsit kisebb botrány lett.

A SME szerint mindebből kitűnik, hogy a kormánynak nem a látogatásokkal van baja, hanem a látogató nemzetiségével. Egy magyar politikus számára más mérce érvényes, mint egy cseh politikus számára. Ez az újabb botrány ismét a kormány és a magyar kisebbség közötti vita, mely arról szól, hogy a kisebbség viselkedhet-e másképp, mint ahogy azt a kormány és a szlovák nacionalisták elképzelik.

Morvay rámutat, a kettős mérce egyetlen tekintetben tűnik elfogadhatónak, mégpedig abban, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok történelmileg mások, mint a szlovák-cseh viszony. Sólyomnak tudatosítani kell, hogy itt „aknamezőn jár“, és nemzettársaival való találkozóit korlátoznia kellene, illetve politikailag jobban előkészíteni. A szervezőktől pedig álszent dolog a közös hagyományokról és a szlovákok és magyarok közeledéséről beszélni, ugyanakkor „az ünnepséget kizárólag saját etnikai gettójuk keretében megrendezni“.

Nevetséges az is, ha a Híd-Most párt sajnálatát fejezi ki azért, mert nem hívtak meg szlovák közjogi méltóságot, ugyanakkor a párt egyik alapítója Komárom polgármestere, akitől egyáltalán nem meglepő az ilyen magatartás, hiszen mindig is így viselkedett. Nem lehet azt állítani, hogy új politikát fogunk csinálni, miközben ehhez régi embereket vonunk be, akiknek régi szokásaik vannak – zárul a lap kommentárja.

(bumm)



Amikor lehull a lepel

2009. augusztus 24. hétfő, 15:11 | Mózes Szabolcs

Ha eddig valakinek nem lett volna világos, mit szolgál mifelénk a magyarokkal való riogatás, illetve mennyire kell a „déli veszélyt” komolyan venni, annak a múlt hét közepe óta zajló történések frappáns választ adhattak erre a „rejtélyre”.

Sólyom László magyar államfő múlt péntekre tervezett, ám végül a szlovák kormány riszálása miatt elmaradt komáromi látogatása teljes meztelenségében mutatta meg a királyt.
Múlt hét szerda reggelig a komáromiakat kivéve szinte a kutya sem tudta, hogy pénteken Szlovákiába látogat a magyar köztársasági elnök. Pedig a kormányzat már hetek óta tudott Sólyom minden tervezett komáromi lépéséről, hivatala ugyanis, ahogy az ilyenkor szokás, előre jelezte érkezését. A szlovák fél még kedden – amikor a helyszínen egyeztettek a két ország illetékes hivatalainak szakemberei – sem jelezte fenntartásait. A szerda délelőtti óráktól aztán egyre frekventáltabban érkeztek a magyar államfőt kritizáló, ócsároló kijelentések. (Az már más kérdés, hogy az „ügyet” elég bumfordi módon a Pravda is sajátságosan tálalta aznapi, szerdai számában, melyben a lap fő kommentátora rontott neki Sólyom Lászlónak, provokációval vádolva őt. Nem ez volt az első idétlen magyarellenes kirohanása – ezzel kapcsolatban érdemes lehet elgondolkodni azon, mennyire van esély a normális szlovák–magyar párbeszédre, ha az ország egyik véleményformáló lapjában ilyen kommentárokat jegyző illető az első számú publicista.) Aznap szinte minden hazai vezető politikus megszólalt és „sajnálkozott”, késő délután pedig a három legfőbb közjogi méltóság (méltóság?...) hivatalos állásfoglalásban nyitott össztüzet Sólyomra.
Mire pedig szépen megtelt az éter az újabb magyarellenes méreggel, Robert Fico miniszterelnök késő délutánra (még mindig szerdánál tartunk) magához rendelte a sajtót, ahol háta mögött a Smer erős embereivel bejelentette: legmegbízhatóbb és mögöttük eddig legtöbbet lopó koalíciós partnerét fél lábbal kiteszi a kormányból. Leváltja Slota miniszterét, s a tárcát is elveszi az SNS-től. Majd ezután, mintha mi sem történt volna, a nép által körberajongott kormányfő a magát a konszenzuskeresés hazai élharcosának tartó házelnökkel együtt elhajt a magyar nagykövetség által Szent István ünnepe alkalmából tartott fogadásra, ahol két szendvics között tovább ekézi a magyar államfőt. Másnap, a tervezett látogatás napján szintúgy. Végül pedig mindenki megrökönyödésére megtiltják a meghívott vendégnek, hogy vendégségbe jöjjön. Ennél plasztikusabb példáját talán még nem láthattuk a magyargyűlöletbe bújtatott elterelő hadműveletnek. És Ficóék amellett, hogy a milliárdos ügyekről ismét a „provokáló” magyarokra terelték a figyelmet, egyben az SNS választóinak is üzentek. Olyan pillanatban húzták elő a lehető legdurvább módon a magyarkártyát, amikor a szégyenpadra ültetett Slota meg se nyekkenhetett. A nyelvtörvény módosításának elfogadása után rövid időn belül ez volt a második nagy magyarellenes attak, amelynek fővonalában a Smer állt, s Slota még a harmadik vonalba se fért be. Ki kell nektek: egy telhetetlen, korrupt pártvezért, vagy egy gyorsreagálású, erős kezű, dinamikus kormányfő – szegezte a kérdést Fico ezekkel a lépésekkel Slota választóinak. Akciói hatékonyságát a következő választásokon mérhetjük le.
Az már a Sólyom-eset külön tragédiája, hogy a koalíció által elindított kisvonatra az ellenzéki politikusok is felültek. Tudjuk persze, ha nemzeti ügyről van szó, általában nem szoktak lemaradni, hozzák a kötelező köröket. Ez ugyanakkor egy olyan pálya, amelyen ők nem rúghatnak labdába – s ezt már illene tudniuk. Ha tehát értelmeset nem tudnak mondani, inkább hallgatnának, s nem bólogatnának lázasan: a magyar államfő provokál. Ezzel a hozzáállásával ugyanis nemhogy újabb szavazatokat nem szereznek, de még hozzá is járulnak Fico és társasága nemzeti színű elterelő hadműveletéhez.
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2009/08/24/amikor-lehull-a-lepel



Kitört a Duna menti hidegháború – a cseh Právo napilap írása

2009.08.25.
A szlovák kormány állítja, hogy a schengeni egyezmény alapján joga volt megakadályoznia Sólyom László belépést Szlovákiába. A schengeni övezetbe Szlovákia önként lépett be, és bár minden tagországnak jogában áll megtagadnia a szabad határátlépést, ha azzal bűncselekményt akadályoznak meg, de más oka nem lehet az EU-ba való szabad beutazás megtiltásának. Hogy egy államfőről már ne is beszéljünk, írja Uhl Peter a cseh Právo napilapban. A belépés elutasításakor már nem volt szó arról, hogy Sólyom azzal provokált volna, hogy augusztus 21-ét írtunk, amikor 1968-ban, magyar részvétel mellett, a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába. A katonai akciót Sólyom már elítélte, írja a Právo cikkírója. Magyarországon augusztus 20. állami ünnep, ezen a napon hozták át ugyanis 1083-ban Erdélyből Budára Szent István földi maradványait. Nem a mai Magyarország, hanem a Magyar Királyság uralkodója volt, tehát a mai szlovákok elődjeinek királya is, szögezi le Uhl Peter. Nem lehet érv a beutazás megtagadásához a Jobbik és a félkatonai gárda sem, mivel a budapesti kormány igyekszik velük felvenni a harcot. Pozsonyban viszont ott a kormányban a Szlovák Nemzeti Párt, akinek elnöke, Ján Slota közönségességéről ismert figura, aki gyakorta sérteget mindenkit, aki nem szlovák – magyarokat, cseheket, romákat.

Vajon ki tesz igazságot ebben a konfliktusban? – teszi fel a kérdést a Právo jegyzetírója. Az Európai Parlament és az Európai Tanács legföljebb csak ajánlásokat tudnak megfogalmazni és felszólítani a megbékélésre. Hasonlóan a Szocialista Internacionáléhoz, melynek a Fico vezette Smer és az MSZP egyaránt a tagja. Budapest valószínűleg a luxemburgi Európai Bírósághoz fordul, Ficonak pedig ott vajmi kevés esélye lesz a győzelemre.

Komárom lakosságának nagy százaléka magyar, írja Uhl Peter, akik többségben lojálisak nem csupán az EU-hoz, hanem Szlovákiához is. Luxemburgban pedig nehezen lehet majd bebizonyítani, hogy Sólyom jelenléte az ország belbiztonságát vagy a közrendet veszélyeztette volna, de azt is, hogy a Magyar Gárda vagy a Szlovák Testvériség fenyegetése a komáromi rendezvényen akkora mértékű lett volna, hogy meg kellett akadályozni a magyar államfő belépését az országba.

Mert nem is a konfliktusban győztes félről van szó. Európába ugyanis, továbbá Szlovákia és Magyarország kormányába nem férhet bele az etnikai konfliktust szító eszmeiség. Ám a választópolgárok sajnos másképp is dönthetnek. Viszont az Európai Unió biztosan túllép a Budapest és Pozsony közti hidegháborún, összegzi véleményét Uhl Peter a Právo napilapban.

Felvidék Ma, Právo



2009. augusztus 24. [22:23]
Fico tovább bírál

Robert Fico szlovák kormányfő szerint Szent István zászlaja alatt a legkeményebb magyarosítás folyt, ezért az első magyar királyt semmiképpen sem lehet a szlovákok királyának is tekinteni.
"Senki se tegyen úgy, mintha István valamiféle szlovák király lenne. Nekünk megvan a mi Szvatoplukunk, és nem Istvánunk" - nyilatkozott Robert Fico hétfőn a TASR hírügynökségnek annak kapcsán, hogy Szent István révkomáromi szobrának pénteki felavatása diplomáciai vitát váltott ki Budapest és Pozsony között.
"A révkomáromi önkormányzat az egyik oldalon betiltotta Cirill és Metód szobrát, amely most méltatlanul a Matica Slovenská (hazafias kulturális szervezet) székházának balkonján van, míg a másik oldalon, gyönyörű helyen felállítják Szent István szobrát, s most azt el akarják adni nekünk, mint királyunkat" - fejtette ki Fico.
A kormányfő ugyanakkor bírálta a szlovák sajtó egy részét is, mert az szerinte magyar szemmel tájékoztatott a szlovák diplomácia azon döntéséről, hogy Sólyom László augusztus 21-én nemkívánatos személy Szlovákiában.
"Néha az az érzésem, hogy nem is Szlovákiában vagyok, mert ha megnézik a magyar sajtót, a magyar médiát, azok mind egyoldalúan a magyar államfő oldalán voltak. Amikor megnéztem néhány szlovák lapot, az volt az érzésem, hogy ugyanazt írják, tehát hogy a magyar elnök oldalán vannak" - nyilatkozott a politikus.
Balázs Péter magyar külügyminiszter hétfői kijelentésére reagálva, miszerint Budapest európai fórumok elé viszi az ügyet, Fico megjegyezte: kétoldalú ügyről van szó. Kérdésre válaszolva - hogyan reagáltak az európai politikusok - Fico azt mondta: "Az ügy egyelőre nem lépte túl a kétoldalú vita keretét." Hozzátette: "Nem látok semmi okot arra, hogy ez európai ügy legyen, de készen állunk arra, hogy azt megmagyarázzuk."
A szlovák kormányfő szerint Pozsony figyelmeztette Sólyom Lászlót, hogy augusztus 21. nem alkalmas nap a látogatására, de ő erre nem reagált. Szerinte a magyar államfő minden üzenetet "arrogánsan elutasított", holott azokat tisztességesen és diplomatikus módon közölték vele. "Nem volt más lehetőségünk, mert fennálltak bizonyos összecsapások lehetőségei a szélsőségesek között, s ezért megszületett a döntés" - indokolta Sólyom kitiltását Fico. Megjegyezte: sajnálja, de nem volt más választása, mint "megvédeni a Szlovák Köztársaság szuverenitását és nemzeti érdekeit". (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=2802



Révkomáromban koszorúzott a salgótarjáni HVIM

Koszorút helyeztek el a révkomáromi Szent István-szobornál szombaton az esti órákban a Jobbik, a Magyar Gárda és a HVIM képviselői.

Elsőként a vármegyések érkeztek a helyszínre, pólójukkal kiváltva többek között a téren grasszáló helyi cigányok figyelmét. Az egyik cigány az autójából kiszállva közelebbről is szemügyre vette a HVIM-eseket. Társai mellé visszapattanva a gépkocsiba, heves telefonálgatásba kezdett. Ekkor érkezett a térre ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész. Mialatt a helyi magyarok is gyülekeztek, befutott egy nagyobb csapat.

A mintegy 50-60 tagú csoportot Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és európai parlamenti képviselője vezette. A rendezvény végére megjelent két tót rendőrjárőr (feltehetően a cigány rendőrspiclik hívására), de igazoltatás, egyéb intézkedés nem történt.

Nem a magyarok, hanem a bankok, a cigánybűnözés és a multinacionális cégek az ellenségei a szlovák népnek is - mondta Szegedi Csanád beszédében.
Hangsúlyozta: ezek ellen közösen kell küzdeni magyarnak és szlováknak egyaránt.

JSM - HVIM

http://hvim-starjan.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=941589&

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
alapszabálya

2002


I. Általános rendelkezések

1. Az egyesület neve: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
2. Az egyesület székhelye: Csongrád megye, Ruzsa, Tanya 58. (0223/5 hrsz.)
3. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Tevékenységét jogi személyként végzi, gazdasági tevékenységet elsődlegesen nem végezhet.


II. Az egyesület célkitűzései

1. Az egyesület célja: A Kárpát-medencében élő magyarság önrendelkezési jogainak érvényesítése a nemzetközi kisebbségi és emberi jogok alapján, valamint az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében előállt igazságtalanságok bemutatása.
2. Az egyesület feladata, céljának elérése és megvalósítása érdekében:
a) a szülőföldjén kisebbségi létformában élő magyar közösségek jogainak védelme Magyarországon és a nemzetközi fórumokon;
b) a Kárpát-medencében élő magyarságról szóló kiadványok elkészítése;
c) kutatások végzése a cél érdekében;
d) nemzetközi kapcsolatok kiépítése;
e) a folyamatok pénzügyi feltételeinek biztosítása tagdíj, adományok, könyvkiadás, és más ehhez kapcsolódó szakmai vállalkozások útján.
3. Az egyesület célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.



A magyar-tót konfliktus újabb fejezetéről
2009.08.25. 11:26

2009.08.25. Jobbik.hu - A Jobbik nem lepődik meg a magyar-szlovák konfliktus legújabb fejleményein, hiszen, mint ahogy azt a tavaly őszi, dunaszerdahelyi magyarverés során is kinyilvánítottuk, a szembenállás permanensnek tekinthető, ugyanis annak valódi oka az I. Világháborút lezáró Trianoni Békeszerződésben keresendő, melynek során a történelmi, ezer éves Magyar Királyságot a győztes antant hatalmak – a mai állapotnak megfelelően – 8 országra darabolták.

A Jobbik fel kívánja hívni a világ közvéleményének a figyelmét, hogy – ennek a diktátumnak a gyászos következményeként - a Kárpát-medencében három millió magyar anyanyelvű, itt őshonos ember kénytelen szembesülni mindennapos életvitele során személyi, szociális, jogi és gazdasági diszkriminációban az utódállamok részéről.

A magyar-szlovák konfliktus újabb eszkalálódásához a szeptember 1-től hatályos, új szlovák nyelvtörvény vezetett, amely – példa nélkül álló módon, több nemzetközi egyezményt, EU ajánlást és a magyar-szlovák alapszerződést is megsértve - megtiltja Szlovákia területén a magyar nyelv állami intézményekben történő használatát, és ezzel a magyar anyanyelvű kisebbség nemcsak emberi jogaiban sérül visszavonhatatlanul és méltánytalanul, de kirekesztett, megkülönböztetett, másodosztályú állampolgárrá vált saját szülőföldjén.

A Jobbik ezért első lépésben követeli a szégyenteljes nyelvtörvény azonnali visszavonását, melyet a máig érvényben lévő, a teljes magyar kisebbséget háborús bűnösként máig megbélyegző Benes-dekrétumok érvénytelenítése kell, hogy kövesse.

A Jobbik felhasználja az alkalmat arra, hogy emlékeztessen: az 1993-ban alakult Szlovák Köztársaság első, nemzetközi szintű cselekedete az volt, hogy – fittyet hányva a magyar tiltakozásokra és a nemzetközi jogra egyaránt – mintegy negyven kilométer hosszan elterelte a Duna fő medrét, amely a Trianoni és Párizsi Békeszerződések ide vonatkozó pontjai szerint az akkori Csehszlovákia és Magyarország között a határvonalat képezte. Szlovákia, amely magát Csehszlovákia egyik jogutódjának tekinti, e lépésével tehát önmaga változtatta meg a Szlovákia és Magyarország között húzódó határokat, így önmaga helyezte hatályon kívülre e két ország határait megállapító békeszerződéseket, annak minden következményeivel együtt.
http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3730952&nid=5203547



Berliner Zeitung: "abszurd", hogy az EU kivonja magát a magyar-szlovák vitából
2009. augusztus 25. 13:14

"Abszurd", hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani - írja a Berliner Zeitung keddi elemzésében felidézve, hogy az Európai Bizottság jelezte: kétoldalú ügynek tekinti az augusztus 21-i magyar-szlovák diplomáciai incidenst. Hol van az uniós elnökség és a bizottság, amikor valóban szükség lenne rá - teszi fel a kérdést a balközép irányultságú berlini lap újságírója. Joggal éri bírálat az uniót amiatt, hogy olykor bürokratikus, életidegen eljárásokkal próbál szabályozni olyan dolgokat, amelyeket az érintettek helyben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben tudnának kezelni.


Ezért még abszurdabb, hogy az EU éppen egy olyan konfliktusból - a Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása nyomán kialakult diplomáciai vitából - akar kimaradni, amelyet az érintettek nem tudnak maguk megoldani.



A német lap rámutat, hogy a magyar-szlovák viszály nem új keletű, annak az első világháború utáni határrendezéshez visszanyúló történelmi okai vannak. "Ha az EU komolyan venné saját alapelveit, kikényszerítette volna ezeknek a problémáknak a megoldását, mielőtt Szlovákiát és Magyarországot egyáltalán felvette volna a soraiba" - vélekedik a szerző, hozzátéve, hogy a tagság feltételeit tartalmazó koppenhágai kritériumoknak a kisebbségek védelme is részét képezi.



A Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi napilap arról ír kedden, hogy a szlovák-magyar incidens a kormányok, a politikai elit kudarcáról árulkodik. Nem valamilyen szélsőjobboldali csoport "csinálja a műsort", hanem demokratikusan megválasztott politikusok. Ami jelenleg az EU délkeleti térségében zajlik, végzetesen emlékeztet a korábbi időkre. A kormányok képtelenek a kompromisszumra és csak bizonyos feltételek mellett hajlandóak tárgyalni egymással. Ahelyett, hogy nyíltan és közvetlenül megbeszélnék a problémáikat a szomszédokkal, inkább kiszolgálják saját országukban a nacionalista erőket. A nyugat-európai fülnek megdöbbentőnek, sőt egyenesen egzotikusnak, végtelenül távolinak, groteszknek, szinte nevetségesnek tetszik a révkomáromi incidens - olvasható a Handelsblatt kommentárjában.

(MTI)
http://www.mti.hu/eu/cikk/414622/



Fico móresre tanít

2009.08.27

Szövetséges országok (NATO, Európai Unió) egymás közti viszonyában példátlan lépéshez folyamodott Robert Fico, amikor „kitiltotta” Sólyom Lászlót Szlovákia területéről. Ilyesmi még szélsőséges esetekben sem fordult elő.- írja Acél Endre a 168 órában.


A „kitiltás” részletei túlontúl is ismertek ahhoz, hogy újból felidézzük
őket. Sólyom a révkomáromi önkormányzat által emelt Szent István-szobor augusztus 21-i avatásán kívánt – magánemberként, az önkormányzat meghívására – részt venni, ám tekintettel e nevezetes napra, Fico közölte, hogy Sólyom puszta ottléte is „provokáció” lenne. (A pontosság kedvéért: a Csehszlovákia elleni szovjet intervenció – magyar részvétellel – 1968. augusztus 21-én hajnalban kezdődött meg.)
Ez volt a fő érv Sólyom távoltartása mellett. De egy olyan érv, amely fölöttébb elgondolkodtató. Tudniillik a szlovák kommunisták egyáltalán nem voltak olyan lelkes hívei a „prágai tavasznak”, mint a csehek. Ebben a magatartásban megint az az ősöreg szindróma jött elő, hogy voltak, akik a szovjet típusú szocializmust alapvetően a demokrácia deficitjeként élték meg, de olyanok is, akik tisztán nemzeti sérelemként. A szlovák kommunisták, élükön Gustáv Husákkal, az utóbbi kategóriába voltak sorolhatók. A „prágai tavasz” egyik mellékterméke, Csehszlovákia föderatív állammá való átalakítása, a szlovák önállóság elismerése őket kielégített, mert számukra a sztálinista Antonín Novotný 1968 januárjáig tartó kurzusa éppúgy a cseh nacionalizmust testesítette meg, mint a két világháború közötti, polgári demokratikus Csehszlovákia vezetőinek (Masaryk, Beneš) magatartása. Nem véletlenül lett Husák a Dubček-féle vezetés első számú árulója, Brezsnyev hűséges kiszolgálója, egyszersmind a prágai „szlovák világ” (pozsonyi káderdömping) meghonosítója. Csehszlovákia szlovák felén az intervencióval szembeni ellenállás foka meg sem közelítette a cseh „térfélen” tapasztaltat; aki azokat az időket megélte, pontosan tudja, hogy a szovjetek a lehető legcinikusabb eszközökkel „lakatták jól” a mindig is önállóságra vágyó szlovákokat – a csehek rovására. Én tehát az akkor még gyermek Fico helyében nem vágnék olyan tragikus ábrázatot augusztus 21. hallatán, mert nem állna jól nekem. Az augusztus 21-re hivatkozó érvelést tehát nem vesszük komolyan. Ficónak azt a kényszeres igyekezetét azonban, hogy jó hazafiként „új történelmet” írjon a szlovákoknak, annál inkább. Kivált, hogy ő is belezuhanni látszik abba a mindig nyitott csapdába, amely a szlovák politikusok, történészek, értelmiségiek egy egész raja számára tette vonzóvá a szlovák önazonosságnak a magyarok ellenében való definiálását. Fico, mint tudnivaló, Pozsonyban szobrot kíván emeltetni Szvatopluknak, a 9. századi morva nagyfejedelemség uralkodójának, de – szlovák nacionalista szervezetekkel összefogva – juttatna egy szobrot Révkomáromba is. Ez utóbbi a Szvatopluk idejében tevékenykedő két bizánci hittérítőnek, tudósnak, Biblia-fordítónak, az ószláv nyelv megújítójának, a glagolita ábécé (voltaképp a cirill betűs írás) megteremtőjének, az ortodox egyház szentjeinek, Cirillnek és Metódnak állítana emléket. Fico világosan értésre adta, hogy „I. István nem a mi királyunk, a miénk: Szvatopluk”. Vagyis szerinte a magyarok lakta, de szlovák területen fekvő Révkomáromban voltaképp semmi helye Szent Istvánnak. Az önjelölt történészként funkcionáló miniszterelnök ilyen szikár véleménnyel van arról a bizonyos „közös történelemről”, amelyet István király volna hivatott megtestesíteni. Pontosabban: István is.
Fico most olyan elődöket kreál a szlovák nemzetnek, akik a legteljesebb történészi jóindulattal sem tekinthetők valódi elődöknek, számos okból. Az egyik: az önálló szlovák etnikum megjelenése a történelem ködébe vész, bizonyos azonban, hogy a morva nagyfejedelemségben nem volt jelen. Viszont Szvatopluk hatalmas kiterjedésű birodalma (benne az egész mai Magyarországgal, Szlovákiával, hatalmas lengyel, német, osztrák és ukrán területekkel) vitathatatlanul „szláv” volt, s ebben a minőségében már csak azért is vonzó, mert uralma alatt tartotta – ha nem is a magyarokat, lévén a honfoglalás előtti időről szó, de – azt, amiből a későbbi istváni birodalom kinőtt. Ilyenformán valami anakronisztikus, csakis a kisebbrendűségi érzésekből táplálkozó szlovák öntudat forrásaként is funkcionálhat. A Cirill–Metód-kultusz magyarellenes éle ugyancsak könnyen felismerhető, de még a Szvatoplukénál is komikusabb formában. Tudniillik Szlovákia, amiképpen Magyarország is, jellegzetesen a nyugati kereszténységhez tartozik, semmi módon nem kötődik se az ortodox tradíciókhoz, se a szláv írásbeliséghez. A két bizánci szerzetesre csak azért van szüksége a mai Szlovákia politikai és részben szellemi elitjének, hogy elődkeresés közben valamilyen formában elhatárolódhasson a katolicizmust könyörtelen eszközökkel terjesztő és nyilván birodalma szlávjaira is kiterjesztő Istvántól. Ha sántának tűnik is kicsit a párhuzam: Ficoék egyfajta „pogány” tradíciót élesztgetnek a katolikus Szlovákiában, csak azért, hogy a magyarokhoz képest felrajzolt „másságukat” illusztrálják. Nem a közöst, hanem a mást.
Minthogy szlovák barátaink a jelek szerint kedvtelve merülnek el abban, amit én „jelképes politizálásnak” neveznék, hasonló szenvedélyt látnak minden magyar megnyilatkozásban. Olykor nem ok nélkül. Tagadhatatlan, hogy a radikális magyar jobboldal jelképei és jelvényei szándékosan sértők és provokatívak, csak épp nem összemoshatók és összemosandók a hivatalos magyar politikával. Az „csak” besegíteni tud, legyen szó a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjáról vagy épp a köztársasági elnök hivataláról. Az tudniillik, hogy a révkomáromi MKP-s polgármester az István-szobor avatására egyetlen szlovák közjogi méltóságot sem hívott meg, azt a látszatot keltve, hogy itt „magyar belügyről” van szó szlovák területen – jogos ingerültség forrása. Ugyanannak minősíthető a Matica Slovenská szervezet Cirill-Metód szoborállítási tervének a többszöri megtorpedózása a révkomáromi önkormányzat által. Mindez azonban arányaiban eltörpül a szlovákiai „nyelvtörvény” hatályba léptetéséhez képest. Sólyom lehet ugyan „tapintatlan és érzéketlen”, mint mondják róla Pozsonyban, de az ő érzéketlensége semmi ahhoz képest, amilyen agresszivitással alázza meg a mai szlovák kormány „az államnyelv védelmében” a magyar anyanyelvű embereket, az összlakosság teljes tíz százalékát. Úgy gondolom, hogy túl augusztus 21-én, Istvánon, Cirillen és Metódon, szobrokon és történetíráson Sólyom „távoltartásával” a Fico-kormány alapjában a nyelvtörvényügy nemzetközi fórumok elé vitelét kívánta Magyarországon, tágabb értelemben a magyarokon megtorolni, aminél kisszerűbb revánsot el sem tudok képzelni.

Felvidék Ma, 168ora.hu
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=16659&Itemid=1




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona