Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Az első vitadélután autonómia témában Komáromban a Klapka téren

2008.7.11
Még elmondott beszéd, a törvényellenes betiltás előtt
16:00-tól 16:45-ig, 17:05 kikézbesítették a betiltási határozatot, a gyűlés kellős közepén a városi csendőrök az állami rendőrök felügyelete mellett. Éljen a szlovákiai demokrácia!?:


Üdvözlök mindekit, aki ma ide eljött.
Bósza jánosnak hívnak és azért hirdettük meg a békés vitadélutánokat, hogy olyan dolgokról beszéljünk, amelyek sok embert érintenek és érdekelnek. Olyan dolgokról amelyekről beszélni kell és szabad is beszélni, de nem merünk, vagy azért mert félünk, vagy tudatlanságból, vagy mert azt mondják maradjunk csöndbe, mert csak rosszabb lehet nekünk.
Miről is van szó? Melyek ezek ezek a szavak, gondolatok?
Diszkrimináció, etnikai alapú gyűlöletkeltés, xenofób viselkedés, szorványosodás, önrendelkezés, önkormányzás, azonos jogok és maga az autonómia fogalma.
Gyakran azt gondoljuk ezekről a dolgokról nem szabad beszélni, mert úgysem tudunk ezeken változtatni. Mindez nem igaz, a demokrácia szabálya szerint, ami nincs tiltva azt szabad. Tehát ezekben a témakörökben is nyugodtam elmondhatjuk a véleményünket, javaslatokat adhatunk és békésen küzhetünk minden olyan megnyilvánulás ellen, ami nem demokratikus, embertelen tett és ránk, embertársainkra negatív hatással vannak.
A következő napokban, hetekben ezekről a témákról szeretnék beszélni és Önökkel békésen vitázni, keresni a megoldásokat a bajainkra.
A témák:
1. Mi az autonómia?
2. A Commora Aula és más autonómia-tervezetek bemutatása.
3. Mit garantál a szlovák alkotmány és mennyire felel meg az autonómia-törekvéseknek?
4. Mit jelent a Közös területi autonómia azonos jogokkal?
5. Azonos jogok és a diszkrimináció értelmezése és az azonos jogok hiánya
6. Hogyan lehet az alkotmányos eszközök bevetésével kikövetelni a területi autonómiát?
7. Mire jó az autonómia, milyen többletjogokat biztosít?
8. Vajon az autonómia megállítja-e a szorványosodást?
9. Mi a különbség a területi, a perszonális és a kulturális autonómia között?
10. Miért a legjobb megoldás a területi autonómia?
11. Miért nem merünk és miért tűrjük a diszkriminációt és az asszimilációt?
12. Miért rossz a nyelvtörvény, az iskolatörvény és az alkotmány egyes pontjai?
13. Miért hoz gazdasági fellendelülést és jobb életet polgárainak a területi autonómia.

Ezek lennének azok a témakörök, amelyekről vitatkozni beszélgetni kéne. Természetesen menetközben minden olyan aktuálpolitikai eseményt is megvitathatunk, amelyek érintenek minket. Így pl a Benes dekrétumok ügye, Malina Hedviga két éve rendezetlen helyzete, ezzel kapcsolatosan, csak annyit szeretnék megjegyezni, ha már lenne autonómiánk ez az ügy nem is lett volna ügy már rég az autonómia tartomány szervei letiztázták volna és a bűnösök rég rácsok mögött ülnének.

Mai első témánk, az autonómia fogalom pontos megmagyarázása.

Mi az autonómia?

Ez egy görög eredetű szó, ami magyarra fordítva önkormányzást jelent. Önkormányzat vagy az önkormányzathoz való jog: önrendelkezés. Auto-nomosz, önmagát kormányzó, szabályozó.
Vagyis a saját főztünket, saját konyhánkban, saját szájunkíze szerint szeretnénk megfőzni, durva körvonalakban ezt jelenti.

Az érdekesség kedvéért elolvasnám, szlovákul is az autonómia fogalmát egy szlovák honlapon találtam meg:

Autonómia samospráva, možnosť určitej skupiny obyvateľstva, najmä národnostnej menšiny, samostatne riešiť svoje záležitosti v rámci štátu (slovník.dovrecka.sk)

Most egy idézettel folytatnám Orbán Balázs “Mi az autonómia?” Könyvéből:
A kisebbségi jogok vonatkozásában az autonómia intézménye egyike a lehetséges megoldásoknak, azoknak a jogi eszközöknek, melyek a kisebbségi csoportok fennmaradását és boldogulását hivatottak szolgálni.
A nemzetközi valamint a belső jogban a kisebbségi autonómia létrejötte három, egymástól eltérő megközelítést tükröz, ezek:
(1) az emberi jogi perspektíva;
(2) az önrendelkezés jogán alapuló megközelítés és
(3) a szubszidiaritás (egymás támogatása) perspektívája. Az emberi jogi megközelítés, mely a legszélesebb körben elfogadott elv, a nemzeti, etnikai, nyelvi vagy vallási kisebbségek esetében az általánosan elismert emberi jogok keretében, azok részeként biztosítja a kisebbségi jogokat.
Az önrendelkezés jogán alapuló megközelítés keretében kifejlesztett belső (vagy korlátozott) önrendelkezés elve, vagyis az államszint-alatti rendezés, képezi az autonómia kiépülésének második perspektíváját.
A harmadik, a szubszidiaritás elvét követő megközelítés a demokratikus keretek megteremtésének fontosságát hangsúlyozza a kisebbségvédelem vonatkozásában: egy működő demokráciában a helyi és regionális hatóságok széleskörű jogosítványokkal rendelkeznek a helyi vagy regionális szintű döntések meghozatalában. Az egyes, működő kisebbségi autonómia elrendeződések körében mindhárom megközelítés megtalálható. (Id. Orbán Balázs)

Egy idézettel folytatnám:
“Nevén nevezni egy dolgot, embert, érzést azt is jelenti, hogy beazonosítjuk, konkretizáljuk, megfoghatóvá tesszük a létezését, illetve kiemeljük a többi közül.” (A név lényegéről- Erdős Olga)

Igen, most emeljük ki az autonómia fogalmát és konkretizáljuk. Vajon kik és miért is találták ki ezt a fogalmat? Mi volt a céljuk vele? Milyen problémát szerettek volna a segítségével megoldani?

Az autonómia: „Minden eszes lény akaratának szükségszerű feltétele” – hangsúlyozza már maga Kant.

Az Andreas Gross svájci rapportőr által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé terjesztett angol nyelvű jelentés (kelt: 2003. április) teljes címe: "Kedvező tapasztalatok a regionális autonómiák terén, avagy az európai konfliktusmegoldás forrásai" (Positive experiences of autonomous regions as inspiration source for conflict resolution in Europe). A jelentést az ET plenáris ülése 2003. június 24-én tárgyalta, majd a témában határozatot és ajánlást fogadott el. Kimondja pl. azt, hogy a kisebbségeknek önrendelkezést biztosítva a kormányok végre közös nevezőre hozhatják a területi integritás elvét a kulturális sokszínűséggel. A 7. pont magát a címadó gondolatot idézi, miszerint a regionális autonómiák eddigi pozitív tapasztalatai az európai konfliktusmegoldás forrásainak tekinthetők. Az autonómia egy "államszint-alatti rendezés" (sub-state arragement) terméke, amely a kisebbség jogainak és kulturális önazonosságának megőrzése mellett garantálja az állam szuverenitását és területi egységét.(f.:hhrf.org)

Hogy érthetőbben fogalmazzak és egyszeri ember konyhanyelvére fordítsam le, az autonómia nem más, mint
A saját föztünket, saját konyhánkban, a saját szájízünk szerint szeretnénk megfőzni.
Ne egy liptói szlovák mondja meg a komáromi magyarnak, hogy a liptói brindzás haluska a legjobb étel, ha komárominak a nokeldlis pörkölt izlik.

Ha egy kicsit komplikáltabban és érthetőbben szeretném elmondani, akkor talán azt mondanám, az autonómia olyan közeg, területi elrendeződés, hely, mint az iskola. Az iskolát is azért találták ki, hogy egy épületben, egy helyben, egyformán, az azonos jogok, esélyegyenlőség elvén oktassák a gyerekeket. Hogyan is nézne ki egy oktatás, ha a történelmi órahelyett az erre szakosodott tanárt felváltva a múzeumban a portás tartana előadást, vagy a biológiai órát a korházban, vagy istálóban tartanák meg, esetleg a magyar nyelv oktatása egy író lakásán történne meg, a fizikai labort pedig felcserélnénk a Duna rakparti oktatással. Ugyebárt abszurdnak tünik mindez és az eredmény, az esélyegyenlőség megszünése lenne, arról már nem is beszélve, hogy egy áttekintehetetlen káosz alakulna ki senki sem tudná mit szabad, mit nem, a gyerekeink pedig tudatlanok lennének, ahogyan ma mi vagyunk autonómia témában, mert a jogainkat, ezeréves szülőföldön élő nép jussát tőlünk megtagadják, tudatlanságban tartanak minket.
Az autonómia egy kisebbségben élő népnek nem más, mint a gyereknek az iskola, az iskola bebiztosítja az azonos egyforma oktatást, esélyegyenlőséget biztosítva minden gyereknek, függetlenül attól, hogy lányról, vagy fiúról, fekete, vagy vöröshajúról, okos, vagy kevésbé okosról van szó.
Az autonómia minden ott élő polgára legyen szó felnőttről vagy gyerekről, magyarról, vagy más néphez tartozóról ugyanazt az esélyegyenlőséget biztosítja egy épületben, egy területen, mint az iskola a gyereknek.

Tehát nem szanaszét, nagy összevisszaságban kell megoldani a kisebbségi népek alapvető emberi jogait, egy rossz nyelvtörvény segítségével, amiről azt sem tudjuk, hol és hogyan használhatjuk, ne szlovák nemzetiségű mondja meg mi jó egy magyar anyanyelvű gyereknek, hogy hogyan kell oktatni az állam nyelvét, ne forgassák ki a magyar nép történelmét, a történelmi óra tananyagát azt egy magyarokból álló értelmiségi szakember gárda alkossa meg, az alapvető alkotmányos jogainkat pedig necsak a külföldieknek mutogassák, hanem jogos juss formájában adják oda a kisebbségi népeknek, így a magyarnak is. Ehhez kell az autonómia, hogy mindezt egy kalap alatt megkaphassuk, egy területen, egy törvénybe, egyszerűen megfogalmazva, működőképesen elindítva. Saját iskolandszer, kétnyelvűség és a diszkrimináció megszüntetése. A külön-külön meglévő zavaros törvények megléte, az olyan, mintha az oktatást az iskola falaink kívül végeznénk az istálóban, a Duna rakpartján, vagy pedig egy írói találkozón. Pillanatnyilag a mi kisebbségi életünket szabályozó törvények ennyire zavarossak és rendezetlenek. Az autonómia mindezt megoldja, rendezi és használatukat a kisebbségi népek alkotmányos jogai szerint szabályozza, megkönnyíti napi életüket, egyszerűbb és elfogadhatóbb gondolkodásmódot, életvitelt tesz lehetővé.
Az autonómia területén hivatalosan a helyi törvények és az alkotmány által garantált módon kétnyelvűség van, nincs diszkrimináció és a magyarellenes és más etnikum elleni xenofób viselkedés. Ha majd az etnikai alapú idegengyűlöletet ténylegesen büntetni fogják, pl Slota magyarellenes kirohanásait, akkor már nem lesz mitől félni. Ha valaki a magyarellenes kirohanásait az autonómia területén is folytatná, az autonómia rendőri szervei közbelépnének és megakadályoznák az etnikai alapú uszításait és az állami szerveknél eljárást kezdeményeznének a törvénysétővel szemben.

Most arra nem szeretnék kitérni, hogy az autonómiának mennyi és hányfajta változatai vannak, ezekkel majd később fogunk foglalkozni. Inkább még arról szeretnék beszélni, miért félünk az autonómiától, miért nem merünk erről beszélni? És még arról is, hogy a választott politikusaink akiknek kötelességük lenne, nekünk az egyszerű polgárnak elmagyarázni, mit is jelent az autonómia, vajon miért vannak csöndben és miért nem mernek beszélni ezekről a dolgokról?
Gyakran hallani magyar szájból, csak az autonómiát nem, mert csak rosszabb lesz nekünk. Kérdezem én vajon lehet még rosszabb? Mitől félünk? Ha lesz autonómiánk a saját jogi és bűnüldöző szerveink megvédenek minket, de manapság ki véd meg minket? Az alkotmányos azonos jogoktól nem szabad félni, hanem gyerekeinkért, a szebb jövőnkért azokat kérni követelni kell. Az autonómiától való félelem, az annyit jelent, mintha a sivatagban félnénk meginni a tisztavizet mert mérgezett lehet. A víz az élethez kell, az autonómia pedig a megmaradáshoz, a felvidéki magyar nép megmaradásához szülőföldjén. Az autonómiát, kikövetelni kell minden ALKOTMÁNYOS ESZKÖZ IGÉNYBEVÉTELÉVEL.
Sokan felteszik a kérdést, amiről ma itt beszélgetünk, ezekről a lehetőségekről és problémákról a mi politikusaink, miért nem beszélnek? Ezt tőlük kell megkérdezni.
Ha valakit Nyitrán csak azért megvernek, mert magyarul beszélt, akkor itt valami nagyon nincs rendben. Az állami szervek az helyett, hogy becsületesen Malina Hedviga ügyét kivizsgálták volna, saját hazugságaiknak a csapdájába esve tovább hazudoznak. Ha az autonómia meg lett volna már akkor, ez az ügy napok alatt rendeződött volna a bűnösök pedig réges-rég a rács mögött csücsülnének. Miért? Mert az autonómia jogi és rendőri szervei megvédték volna a megvert magyar leány érdekeit és az ügyet az állami szervekkel karöltve nem hagyták volna mellékvágányra futtatni. Ez a különbség, ha van autonómiánk és ha nincs.

Az autonómia megléte fő bajainkra jobbulást eredményező orvosság. Ha a parlament és az alkotmány által garantáltan jön létre, semmi más nem történik, csupán a többségi nép a kisebbségi népnek megadja azokat az alkotmányos azonos jogok elvén működő jussát, amit az SK alkotmánya garantál. Tehát az autonómiát követelni alkotmányos jog, nem pedig alkotmányellenes tevékenység. Ha bátran kérjük az autonómiát, csak alkotmányos jogainkkal élünk, nem pedig ahogyan a szlotafélék riogatnak bennünket, hogy az autonómiát kérni az alkotmányellenes cselekedet, ez hazugság. Mégegyszer az autonómiát követelni békés eszközökkel alkotmányos jog, alapvető emberi jog az önrendelkezésre, amit az ENSZ alapokmányába is bele van foglalva. Minden népnek joga van az önrendelkezésre, így a felvidéki magyar népnek is, az összmagyarság részeként. A szlovákok ebben az esetben azzal szoktak érvelni, hogy mi csak nemzetiség vagyunk , nem pedig nemzet. Ez egy hibás állítás, szándékos diszkriminációt és lekicsinylő etnikai alapú katagorizálást jelent, másodrendűséget sugalva. Fogalmak zavaros játékáról van szó. Olyan nép mint nemzetiség ilyen nincs, van etnikai alapú, vagy nemzeti hovatartozás és ez független a határoktól. Kisebbségben élő nemzetrészek és etnikai csoportok azok igenis vannak. A nemzetiség fogalma az kategorizációt jelent, tehát a többségi szlovákság is nemzetiséghez tartozik, a szlovák nemzet részeként. Így a magyar nemzetiségüek pedig a felvidéki magyar nép részeként a magyar nemzethez, mint nemzetrész tartozik. Van szlovák nemzetiségű állampolgára Szlovákiának, aki a szlovák nemzethez tartozik és ugyanúgy van magyar nemzetiségű állampolgára Szlovákiának aki a magyar nemzethez tartozik, mint a mai Szlovákia területén élő nemzetrész, nem pedig egy gagyi értelmetlen csoportuláshoz, ahogyan az SK alkotmányában nemzetiségi szó alatt a felvidéki magyarokat is értelmezik, mint másodrendű polgárokat, szándékos alkotmányba foglalva diszkriminálják, így alacsonyabb jogi szintre lekategorizálják a nem szlovák anyanyelvű népeket.
Vajon miért? Mert szerintük csak a nemzeteknek van joguk az önrendelkezésre, nem pedig a nemzetiségeknek. Hát igen a nemzetiségeknek nincs is joguk, mert ilyen népcsoport nem is létezik.

Az azonos jogokat és az autonómiát kikövetelni szokás. Azt semmilyen többségi nép, így a szlovákok sem, csak úgy alapon nem adják oda, hát kérni, követelni kell, békésen minden alkotmányos eszköz bevetésével ki kell harcolni.
A többségi népnek tudtára kell adni reggel, délben, este, hogy vannak az országban más etnikumú népek és más anyanyelvű nemzetrészek akik a saját szülőföldükön élnek már többszáz éve, autochton, őslakosi népként, akik semmi mást nem akarnak, csak azt ami a többségi szlovák népnek alanyi jogon már a születésétől fogva megvan, az anyanyelvének a szabad használatát, saját iskolarendszert és diszkriminációellenes szabad életet. Mi kisebbségben élő népek csak az azonos jogokat, azonos elbírálást akarjuk.
Az autonómiából egyenes ágon nem következik az elszakadás, vagy függetlenség. Az autonómia és függetlenség az két különböző dolog. Az ezzel való riogatás annyit jelent, mintha a körtéből almát szeretnénk csinálni. A szlovákok szerintaz autonómia után jön az elszakadás és ezért nincs jogunk az önrendelkezésre, vagyis az autonómiára és az azonos jogokra. Aki mégis követeli az azonos jogokat, valamint az ehhez szükséges autonómiát az alkotmányt sért. Ez egy hazug állítás aki ezt állítja hazudik és ő maga sérti meg az SK-s alkotmányát és nem az aki az autonómiáért békésen küzd.

Mi a belső önrendelkezés szabálya szerinti autonómiában gondolkodunk, ezt követeljük, mint az azonos jogok elvén nyugvó alkotmányos jogot.
Mit is jelent ez a köznyelvre lefordítva, aki az autonómiáért küzd a belső önrendelkezés szabálya szerint, csak az alkotmányos jogaival él. Nem irányul más nép ellen, csak egy autochton nép érdekeiért küzd és az alkotmány által garantált azonos jogok elvén teszi mindezt.
Egy skót EÚ-s képviselő nemrég, pár napja egy EFA-s találkozón Erdélyben ezekkel a szavakkal élt.
“Az állam hatásköreinek leosztásából nem adódik az autonómia, az autonómiából pedig nem következik a függetlenség.”

Most föleg azokhoz a szeretnék szólni, akik bizonytalanok az azonos jogok és nyelvhasználat jogosságában. Nem kell messzire mennünk, mert számos példa van a jól működő autonómiákra az EU-s és nem EU-s országokban is. Azt nagyon kevesen hangoztatják föleg Felvidéken, hogy az EU-n belül rengeteg autonómia létezik. Könnyebb elhallgatni, eltusolni a tényeket és valami misztifikált, különös igénynek feltüntetni a magyar autonómiák iránti kérelmet. Nemcsak a szomszédos kedvezményezett volt kisantant országok, hanem a jelenlegi magyar média, sőt az EU is hallgat ezekről, nem beszélve a MKP köntörfalazását a gyakorlatban a tartalmat nélkülözö kulturális autonómiáról. Az önrendelkezési jog érvényesítése azaz a területi autonómiák létjogosultsága nem kérdés, csak az egész kínosan érinti a trianoni illetve párizsi "kedvezményezetteket", bár ezen országok egy jó része már nem is létezik (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetúnió ) úgyhogy ezek a szerződések érvényüket vesztették, bár gyorsan kipótolták ezt a hiányt a magyar politikusok a megkötött alapszerződésekkel.
Ha már EU, akkor hivatkozzunk az EU-ban létező autonómiákra és Svájcra.

Dél-Tirol -klasszikus példája a kiválóan működő autonómiának, gazdasági, kulturális, közigazgatási önállóság, tehát a tartományban élőknek megadatott a teljes önrendelkezési jog, állam az államban. http://www.hhrf.org/europaiutas/19994/eu9904.htm

További autonómiák Európában:

Dánia- két külső autonóm terület ( Grönland és Feröer szigetek),

Finnország ( svéd többségű autonóm Aland szigetek),

Portugália ( két autonóm régió Azori-szigetek, Madeira),

Spanyolország ( hét !!! autonóm régió négy hivatalos nyelv !),

Korzika, Szardínia további autonóm tartományok.

Szlovákiában a magyar nem hivatalos nyelv, nézzük meg az EU-s országokat:

Belgium- 3 hivatalos nyelve van az országnak, francia, holland,német, az összlakosság 10,2 millió

Finnország-2 hivatalos nyelv , finn és svéd nyelv ( összlakosság 5,1 millió, mint Szlovákia!!!)

Írország- 2 hivatalos nyelv, ír és angol, összlakosság 3,6 millió

Luxemburg- 3 hivatalos nyelv, luxemburgi, francia és német, lakosság 441 ezer fő

Olaszország 3 hivatalos nyelv az olasz ,német, szlovén, lakosság 57,7 millió

Nem beszéltem a nem EU tag Svájcról ahol francia, német és olasz a hivatalos nyelv és a kantonrendszer az autonóm régiók működésének felel meg. Svájcban a lakosság 71%-a német, 22%-a francia, 6%-a olasz és 1%-a rétoromán, ezek teljes egyenjogúságban élnek békésen egymás mellett, nyelvi, területi, kulturális, vallási egyenlőségben, minden nyelv hivatalos az egész országban. Miért ne lehetne Erdélyben megadni az ott élő 25%-nyi vagy a Szlovákiában élő 10%-nyi magyarnak azokat a jogokat, amelyeket Svájcban a 22% franciának, 6%-nyi olasznak sőt az 1%-nyi retorománnak is megadnak.
A svájci és dél-tiroli hivatalos nyomtatványon több nyelven feltüntetik a kitöltendő üres sorok előtt a kitöltendő adatok tárgyát, az illető választhat, az üres sorokat olyan nyelven tölti ki, amilyen nyelven akarja, amilyen nyelvterületen él.
Egyébként hasonló iratok voltak az Osztrák-Magyar Monarchia nyomtatványai , ezeken magyarul, szlovákul,ruténül,németül vannak feltüntetve az adatok. Ezek az egyszerű emberek adózással kapcsolatos okmányai , az 1900-as évekből,tehát hivatalos iratok.

A másik kérdés az ú.n. "kis nemzet kérdése ",mely párosul egy indokolatlan büntudattal is:

Az elmúlt 50 év alatt belesulykolták a kommunisták az emberekbe a "kis nemzet és kis ország vagyunk" szlogent Magyarországon, a meghunyászkodás szlogenjét. Nézzük meg ,hogy hol is tartunk az EU-ban ,ha nem csupán a jelenlegi Magyarországot, hanem a nemzet egészét vesszük.
Ha azt mondjuk, hogy Európában 15 millió magyar él, akkor egyáltalán nem a kis nemzetek közé tartozunk.

A 10-11 milliós lakosság alatti országokat sorolom:

Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália, Svédország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Bulgária

Az előttünk álló nagyobb lélekszámú EU-s országok: Franciaország, Nagy Britannia, Lengyelország, Spanyolország, Németország, Románia.
Hollandia lakossága 15,5 millió.
A legnagyobb kisebbségben élö nemzet Európában a magyar, kb.5 millió.

Következtetések:

1. Az autonómia, mint a magyarság teljes önrendelkezési jogának megadása az azonos jogok elvén nemhogy nem egy kuriózum, hanem természetes igény,ezért természetes dolognak kell tekinteni a megvalósítását is, hisz rengeteg jó példa van erre Európában és ezen kívül is. Ami pedig különösen indokolja a létrehozásukat, az pedig az, hogy Európában a magyarság legnagyobb számú kisebbségben élő nemzet.

2. A neoliberális eszmék által hirdetett egyén szabadsága nem egyenlő a nemzetrész szabadságával, erre nem lehet hivatkozni az autonómiával szemben, addig amíg írásba nem foglalják a magyarság teljes önrendelkezési jogának szabad gyakorlását , addig az elszakított magyar nemzetrészeknek nincs meg a teljes önrendelkezési joguk. Az egyén szabadsága nem szavatolja egy népcsoport, nemzetrész szabadságát .

3. A "kis nép ,kis nemzet vagyunk" elhintett nemzettudatot romboló szlogen abszolút nem igaz, hisz csak 6 nagyobb ország, és 6 nagyobb nemzet létezik az EU-s országokban .Senkinek ne higgyjük el azt, hogy csúszómászó rabszolgaként kell viselkednünk ahhoz ,hogy Európa "befogadjon", el kell feledtetni az emberekkel a kis nemzet vagyunk szlogent.

4.Ne feledjük, a magyar autonómiák gyűrűjének létrehozása a jelenlegi országhatárok körül ( erdélyi,felvidéki,kárpátaljai,délvidéki) a nemzet határokon átívelő kulturális - gazdasági egyesítése felé a legelső lépés , a teljes magyar identitástudat eléréséhez a kettős állampolgárság intézményének bevezetése szükséges.

5. a több hivatalos nyelv alkalmazása egy országban szintén nem kuriózum, mert rengeteg példa van rá az EU-s és nem EU-s országokban is, ez is természetes dolog, ugyanis hasonló lélekszámú országokban mint Szlovákia több hivatalos nyelv létezik ( Belgium, Finnország, Írország, Luxemburg, Svájc, Olaszország), így a magyarok Szlovákiában (vagy a többi elszakított területen ) nyugodtan kérhetik a magyar nyelv hivatalossá tételét, hisz ezekre van analógia az EU-ban és azon kívül is. A szlovák nyelvtörvény diszkriminatív ( ne csak a helységnévtábla mutassa, hogy magyarok lakta településről van szó, hanem például az orvosi rendelőben vagy hivatalokban is kétnyelvű feliratok legyenek, a posta is kézbesítse a magyarul címzett leveleket és a hivatalokban az ügyintézés nyelve, a nyomtatványok is legyenek kétnyelvüek, a minisztérium fogadja el magyar területröl a magyar nyelven írt dokumentumokat, ha nem tudják hogyan kell megvalósítani menjenek el 5 milliós Finnországba , ahol 300 ezer svéd él , tanulhatnak tölük.

6. Az EU vizsgálja felül a Benesi dekrétumokat, hisz még mindig érvényben vannak, egy részüket bizonyos esetekben alkalmazzák (kárpótlás, autonómia ellen) ez ellentétben áll sok nemzetközi emberjogi alapokmánnyal , sőt az EU alkotmányával is szemben áll ! Ez nem lehet akadálya az autonómia létrehozásának Felvidéken ! Erdélyben kérik a Székelyföldi Autonómia létrehozását, ez is természetes igény.Dévidéken évtizedek óta küzdenek az autonómia megvalósításáért mégis mindig van valamilyen ok, ami miatt elodázzák és időhúzással folytatják a további asszimilációt "területrendezés", diszkriminatív törvények révén. http://www.geocities.com/thunsor/tudatosasszimilaciospolitika.pdf www.atrocitasok.atw.hu

7. Még egyszer mondom, a felvidéki autonómia iránti igény nem valami rendkívüli, nem egyedülálló kérés, hanem természetes követelés, már jóval korábban meg kellett volna tennünk ! Ha bátrabbak és egységesek lennénk, akkor tudnánk, hogy ez a minimum, akár kérhetnénk a Trianon - Párizs-i döntések felülvizsgálatát is az ENSZ-töl. Az asszimiláció folytatódik. 3,5 millió magyar került népszavazás nélkül idegen uralom alá a hivatalosan meghirdetett békeelvekkel szemben. Mivel az elmúlt 50 évben a magyar egység teljesen darabokra hullott ez utóbbi kérdés hivatalos körökben egyáltalán fel sem merült és sajnos a magyarság többsége is beletörödött a helyzetébe. Tudjuk az 1989. utáni magyar kormányok nem támogatták mind a mai napig még a területi autonómia-törekvéseket sem, beleértve minden kormányt. Most a cél az lenne, hogy végre hivatalos magyar kormánykörök is és maga a magyar parlament is támogassa a magyar autonómiák létrehozását, akár nemzetközi porondon képviselve az ügyet a külhoni magyarság képviselöivel együtt. Kampányszerüen fel kell hívni a figyelmet a teljes önrendelkezési jog gyakorlásának lehetöségére a külhoni magyarság körében is. Felül kell emelkednünk a pártérdekeken, ez a nemzet megmaradásának kérdése.

8. a nemzetközi jog melletünk áll ( Helsinki záróokmány, Hágai Ajánlások, Európai Tanács ajánlások, ENSZ Emberjogi Bizottság ajánlások, sőt a Trianoni diktátum mellékletében csatolt külön dokumentumban is szerepel az autonómia létrehozás lehetősége,melyet a kisantant országai mind aláírtak ) csupán az akarat hiányzik hozzá, a jogi hátteret illetően.


lásd a kisebbségi dossziét: http://www.geocities.com/hunsor/pdfdokumentumtar.htm?200516




A nép az emberek, az egyén közössége, tehát az egyén jogai, a közösség joga is.

A legnagyobb felvidéki magyar Esterházy János szavaival fejezném be.

"Soha semmilyen jogunkról lemondani nem fogunk, mert csak az a nemzet veszhet el, amely önként lemond valamely jogáról."
(Esterházy János )

Bósza János, Komárom , Klapka tér, 2008.7.11, 16:00 - 16.:45



Röpcédula szövege:

Mi az autonómia?

Ez egy görög eredetű szó, ami magyarra fordítva önkormányzást jelent. Önkormányzat vagy az önkormányzathoz való jog: önrendelkezés. Auto-nomosz, önmagát kormányzó, szabályozó.
Vagyis a saját főztünket, saját konyhánkban, saját szájunkíze szerint szeretnénk megfőzni, durva körvonalakban ezt jelenti.

Autonómia samospráva, možnosť určitej skupiny obyvateľstva, najmä národnostnej menšiny, samostatne riešiť svoje záležitosti v rámci štátu (slovník.dovrecka.sk)

Az autonómia: „Minden eszes lény akaratának szükségszerű feltétele” – hangsúlyozza már maga Kant.

Az Andreas Gross svájci rapportőr által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé terjesztett angol nyelvű jelentés (kelt: 2003. április) teljes címe: "Kedvező tapasztalatok a regionális autonómiák terén, avagy az európai konfliktusmegoldás forrásai" (Positive experiences of autonomous regions as inspiration source for conflict resolution in Europe). A jelentést az ET plenáris ülése 2003. június 24-én tárgyalta, majd a témában határozatot és ajánlást fogadott el. Kimondja pl. azt, hogy a kisebbségeknek önrendelkezést biztosítva a kormányok végre közös nevezőre hozhatják a területi integritás elvét a kulturális sokszínűséggel.
A 7. pont magát a címadó gondolatot idézi, miszerint a regionális autonómiák eddigi pozitív tapasztalatai az európai konfliktusmegoldás forrásainak tekinthetők. Az autonómia egy "államszint-alatti rendezés" (sub-state arragement) terméke, amely a kisebbség jogainak és kulturális önazonosságának megőrzése mellett garantálja az állam szuverenitását és területi egységét.(f.:hhrf.org)

Hogy érthetőbben fogalmazzak és egyszeri ember konyhanyelvére fordítsam le, az autonómia nem más, mint
A saját föztünket, saját konyhánkban, a saját szájízünk szerint szeretnénk megfőzni.
Ne egy liptói szlovák mondja meg a komáromi magyarnak, hogy a liptói brindzás haluska a legjobb étel, ha komárominak a nokedlis perkelt izlik.

Az autonómia egy kisebbségben élő népnek nem más, mint a gyereknek az iskola, az iskola bebiztosítja az azonos egyforma oktatást, esélyegyenlőséget biztosítva minden gyerekember számára, függetlenül attól, hogy lányról, vagy fiúról, fekete, vagy vöröshajúról, okos, vagy kevésbé okosról van szó.
Az autonómia minden ott élő polgára legyen szó felnőtt vagy gyerekemberről, magyarról, vagy más néphez tartozóról ugyanazt az esélyegyenlőséget biztosítja egy épületben, egy területen, mint az iskola a gyereknek.



Mi az autonómia?

Ez egy görög eredetű szó, ami magyarra fordítva önkormányzást jelent. Önkormányzat vagy az önkormányzathoz való jog: önrendelkezés. Auto-nomosz, önmagát kormányzó, szabályozó.
Vagyis a saját főztünket, saját konyhánkban, saját szájunkíze szerint szeretnénk megfőzni, durva körvonalakban ezt jelenti.

Az érdekesség kedvéért elolvasnám, szlovákul is az autonómia fogalmát egy szlovák honlapon találtam meg:

Autonómia samospráva, možnosť určitej skupiny obyvateľstva, najmä národnostnej menšiny, samostatne riešiť svoje záležitosti v rámci štátu (slovník.dovrecka.sk)

Most egy idézettel folytatnám Orbán Balázs “Mi az autonómia?” Könyvéből:
A kisebbségi jogok vonatkozásában az autonómia intézménye egyike a lehetséges megoldásoknak, azoknak a jogi eszközöknek, melyek a kisebbségi csoportok fennmaradását és boldogulását hivatottak szolgálni.
A nemzetközi valamint a belső jogban a kisebbségi autonómia létrejötte három, egymástól eltérő megközelítést tükröz, ezek:
(1) az emberi jogi perspektíva;
(2) az önrendelkezés jogán alapuló megközelítés és
(3) a szubszidiaritás (egymás támogatása) perspektívája. Az emberi jogi megközelítés, mely a legszélesebb körben elfogadott elv, a nemzeti, etnikai, nyelvi vagy vallási kisebbségek esetében az általánosan elismert emberi jogok keretében, azok részeként biztosítja a kisebbségi jogokat.
Az önrendelkezés jogán alapuló megközelítés keretében kifejlesztett belső (vagy korlátozott) önrendelkezés elve, vagyis az államszint-alatti rendezés, képezi az autonómia kiépülésének második perspektíváját.
A harmadik, a szubszidiaritás elvét követő megközelítés a demokratikus keretek megteremtésének fontosságát hangsúlyozza a kisebbségvédelem vonatkozásában: egy működő demokráciában a helyi és regionális hatóságok széleskörű jogosítványokkal rendelkeznek a helyi vagy regionális szintű döntések meghozatalában. Az egyes, működő kisebbségi autonómia elrendeződések körében mindhárom megközelítés megtalálható. (Id. Orbán Balázs)

Egy idézettel folytatnám:
“Nevén nevezni egy dolgot, embert, érzést azt is jelenti, hogy beazonosítjuk, konkretizáljuk, megfoghatóvá tesszük a létezését, illetve kiemeljük a többi közül.” (A név lényegéről- Erdős Olga)

Igen, most emeljük ki az autonómia fogalmát és konkretizáljuk. Vajon kik és miért is találták ki ezt a fogalmat? Mi volt a céljuk vele? Milyen problémát szerettek volna a segítségével megoldani?

Az autonómia: „Minden eszes lény akaratának szükségszerű feltétele” – hangsúlyozza már maga Kant.

Az Andreas Gross svájci rapportőr által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé terjesztett angol nyelvű jelentés (kelt: 2003. április) teljes címe: "Kedvező tapasztalatok a regionális autonómiák terén, avagy az európai konfliktusmegoldás forrásai" (Positive experiences of autonomous regions as inspiration source for conflict resolution in Europe). A jelentést az ET plenáris ülése 2003. június 24-én tárgyalta, majd a témában határozatot és ajánlást fogadott el. Kimondja pl. azt, hogy a kisebbségeknek önrendelkezést biztosítva a kormányok végre közös nevezőre hozhatják a területi integritás elvét a kulturális sokszínűséggel. A 7. pont magát a címadó gondolatot idézi, miszerint a regionális autonómiák eddigi pozitív tapasztalatai az európai konfliktusmegoldás forrásainak tekinthetők. Az autonómia egy "államszint-alatti rendezés" (sub-state arragement) terméke, amely a kisebbség jogainak és kulturális önazonosságának megőrzése mellett garantálja az állam szuverenitását és területi egységét.(f.:hhrf.org)

Hogy érthetőbben fogalmazzak és egyszeri ember konyhanyelvére fordítsam le, az autonómia nem más, mint
A saját föztünket, saját konyhánkban, a saját szájízünk szerint szeretnénk megfőzni.

Ha egy kicsit komplikáltabban és érthetőbben szeretném elmondani, akkor talán azt mondanám, az autonómia olyan közeg, területi elrendeződés, hely, mint az iskola. Az iskolát is azért találták ki, hogy egy épületben, egy helyben, egyformán, az azonos jogok, esélyegyenlőség elvén oktassák a gyerekeket. Hogyan is nézne ki egy oktatás, ha a történelmi órahelyett az erre szakosodott tanárt felváltva a múzeumban a portás tartana előadást, vagy a biológiai órát a korházban, vagy istálóban tartanák meg, esetleg a magyar nyelv oktatása egy író lakásán történne meg, a fizikai labort pedig felcserélnénk a Duna rakparti oktatással. Ugyebárt abszurdnak tünik mindez és az eredmény, az esélyegyenlőség megszünése lenne, arról már nem is beszélve, hogy egy áttekintehetetlen káosz alakulna ki senki sem tudná mit szabad, mit nem, a gyerekeink pedig tudatlanok lennének, ahogyan ma mi vagyunk autonómia témában, mert a jogainkat, ezeréves szülőföldön élő nép jussát tőlünk megtagadják, tudatlanságban tartanak minket.
Az autonómia egy kisebbségben élő népnek nem más, mint a gyereknek az iskola, az iskola bebiztosítja az azonos egyforma oktatást, esélyegyenlőséget biztosítva minden gyereknek, függetlenül attól, hogy lányról, vagy fiúról, fekete, vagy vöröshajúról, okos, vagy kevésbé okosról van szó.
Az autonómia minden ott élő polgára legyen szó felnőttről vagy gyerekről, magyarról, vagy más néphez tartozóról ugyanazt az esélyegyenlőséget biztosítja egy épületben, egy területen, mint az iskola a gyereknek.


Bátorságunk, győzelmet és autonómiát is jelent

Nem hinném, hogy ezek elcsépelt szavak lennének, ha merünk nyerünk és megmaradunk.

Ma már nem elég szorványkonferenciákon konstatálni, hogy valami nincs rendben és közben lassan de biztosan elveszünk, ma már kevés azt hangoztatni, hogy tenni kéne valamit, majd gyáván csöndbe maradunk. Eljött a tettek és a bátor kiállások ideje. Aki ezt nem tudatosítja, vagy nem látja, vagy szándékosan meghunyászkodik, az a saját megmaradási jövőjéről mond le, jogos jussáról, mint autochton, őslakosi nép leszármazotta. Mi itt élünk ezer éve, itt éltek szüleink, nagyapáink, azt szeretnénk, hogy a mi gyerekeink is itt éljenek, ne legyünk diszkriminálva.

Ne egy liptói szlovák akarjon minket meggyőzni arról, hogy a déli magyarnak a brindzás haluska a legjobb étel, akkor amikor a magyarnak a nokedlis csibepörkölt izlik. Majd mi megcsináljuk a mi iskolarendszerünket, majd mi saját kulturánkat eligazgassuk és a szlovákot is megtanítattjuk a magyar diákkal, mint idegen nyelvet és még többletórákra sem lesz szükségünk, azt inkább az anyanyelvi oktatásra fordítjuk.
Mi kell ehhez? Az a közeg, ami az azonos jogok elvén jön létre, amit az alkotmány garantál, vagyis megmaradásunk egyedüli záloga a KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIA AZONOS JOGOKKAL, ahol minden polgára Szlovákiának azonos jogokat élvez, nem lesz diszkrimináció.

ezért kell kimenni az utcára és ezért kell békésen küzdeni, békésen harcolni, békésen követelni az őslakosi jussunkat.

“Fel te gyáva nép,
Ébredj fel a jussodért,
Merj nagyot álmodni,
Merj hangosan
Jogaidért küzdeni.”
(BJ)

Le a diszkrimációval, éljenek akik mernek!



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona