Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Bugár viszatér-lesz egy új párt

2009.1.30.

Bugár Béla visszatér?
2009, január 30 - 12:01

Terjedelmes, részletes interjút közöl a Plus 7 dní hetilap Bugár Bélával. Mi másról is lenne szó, mint az MKP népszerűségének csökkenéséről és Bugár esetleges visszatéréséről.
SITA-felvétel

SITA-felvétel

A lap megállapítja, hogy bár még mindig Bugár Béla a legnépszerűbb politikus, még mindig komolyan gondolja-e, hogy 2010-ben végleg távozik a politkából és a közéletből? Bugár úgy válaszol, igaz, hogy erősödik a nyomás az ő visszatérése érdekében, de neki személyesen jobb lenne, ha végleg távozhatna, a parlamentből is. Ugyanakkor Bugár megállapítja, hogy most még nem olyan a helyzet, hogy most már csatába kell indulni. Ez csak akkor következne be, ha a tagság részéről érezné, hogy szükség van a visszatérésére. Bugár viszont azt látja, hogy az MKP-val mégsincs minden rendben, mert a legutóbbi közvélemény-kutatások nyolc százalékot vagy kevesebb mint nyolc százalékot mutatnak.

Tehát egyrészt ezzel kell kezdeni valamit Bugár szerint, a másik dolog az, hogy a szlovák-magyar viszony nem a legjobb. Bugár viszont nem tartja kizártnak, hogy visszatér a párt élére, leveleket, telefonokat kap, amelyben erre kérik őt. Tudja, hogy egy éve még mást mondott, de ő a választói felé is kötelességgel tartozik. Ugyanakkor nem várt volna el ekkora amatőrizmust a párt jelenlegi elnökétől. Szerinte megérett az idő arra, hogy jobb módszerekkel vezessék az MKP-t. A vezetés lecserélése csak az egyik lehetséges megoldás.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék nem tud kommunikálni Csákyval, Bugár úgy reagál, hogy bár a pártnak a kisebbség érdekeit kell megjelenítenie a politikában, Csáky nem számolt azzal, hogy ennek a politikának nem csak a választók, hanem az ellenzéki partnerek felé is olvashatónak kell lennie. Ezt az elvet Csáky először a Lisszaboni szerződésről való szavazáskor szegte meg, és Csáky pont az ellenkezőjéről tájékoztatta az ellenzéket, mint ahogy a szavazás valójában végződött. Azaz becsapta őket. S ez már bizalom kérdése. Ha elvesztettük a bizalmukat, nehéz lesz ezt visszaszerezni Bugár szerint. A volt elnök úgy véli, ez a legnagyobb gond.

Bugár elmondja, hogy utoljára Mečiar idején volt ilyen rossz a magyar-szlovák viszony, amikor az utcán kellett tüntetnünk a kisebbségi jogaink mellett. Bugár szerint a mostani tankönyvügy rossz, mert fokozza a feszültséget. Bugár arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi államfő ebből a szempontból milyen gyorsan vesztette el a magyar szavazók bizalmát. Pontosan a hülye nyilatkozatai miatt. Bugár szerint a választókat mozgósítani is kell, Radičovára ugyanis a magyarok nyolcvan százaléka szavazna. Az MKP volt elnöke azt is mondja, hogy Mikolaj és Slota lehetőséget, teret kap arra, hogy konfliktusokat gyártsanak. Ámde ez Ficónak is jól jön, mert békítőként léphet fel. Meglátjuk, békítő lesz-e tankönyvügyben.

Bugár Béla szerint az MKP kettős elszigeteltségben van, és ezt például az is okozza, hogy Csáky mellett épp Duray lett a stratégiai alelnök, aki viszont a kijelentéseivel rendszeresen alapot, okot ad arra a koalíciónak, hogy úgy viselkedik az MKP-val, ahogy. Bugár Béla azt is mondja, hogy ha jogosan kritizáljuk Ficót, Slotát, akkor Duray túlkapásairól sem szabad hallgatnunk.

Ugyanakkor azt is mondja Bugár, hogy bár Duraynak vannak radikális nézetei, soha nem sérteget más nemzetet. Viszont Bugár szerint mivel Duray már nem változik meg, Csákynak meg kellene szelídítenie őt.

Például úgy is, hogy megtiltja neki, hogy a médiában nyilatkozzék. Bugár elmondja, hogy amikor az ittas vezetés miatt zűr volt egy képviselővel, akkor a párt azonnal nyilatkozatot adott ki. Most, amikor Durayval történt ilyen malőr, a párt nem hogy nem foglal álláspontot, hanem még az egész vezetőség is hallgat erről, az elnökkel együtt. Amikor Duray kijelentette, hogy Viktor, a Felvidék veled van! – akkor az MKP ettől elhatárolódott. Csáky Pál ezt nem teszi.

Bugár szerint nem az a gond, hogy Duray például az autonómiával hozakodik elő, hanem az, hogy nem mondja végig a dolgokat, épp ezért a szlovákok joggal kérdezhetik, hogy milyen autonómiáról és önrendelkezésről van szó? Olyan szavakat használ és olyan kifejezéseket, olyan kontextusban, amelyeket nem egyeztetett a párt vezetésével. Bugár szerint Csáky Pál pártelnök a felelős azért, hogy az MKP radikálisnak látszik most, de valójában nem az, és erről nem tudják meggyőzni a közeget. Csakhogy bizonyos értelemben Csáky Duray túsza is, hiszen Duray csinálta neki a kampányt. Viszont Csákynak is tudatosítania kéne, hogy Durayval szembeni tétlensége árt a párt egészének.

Bugár Béla a továbbiakban elmondja, hogy bár ez nagy áldozatvállalást jelentett volna, de a mai napig meg van róla győződve, hogy egy Smer-MKP kormány jobb lett volna, mint a mostani. És még kifejti, hogy bár sokan úgy gondolták, megfelelő lenne, nem érzi alkalmasnak magát a köztársasági elnöki posztra. Például ezzel Csáky is megkereste őt, de Bugár azt válaszolta, hogy annó a pártelnöki posztért folyó harcban gazdasági-lobbi összefonódásokat vetettek a szemére, és hogy nem tud angolul.

– Kérdem én, akkor ez most nem zavarja egyszeriben őket az államfői poszton? – hangzik Bugár költői kérdése.


-para

egy fórumozó véleménye a kukacból:
Csáky helyében idegeskednék, és a főstratégától minél hamarabb egy kidolgozott programot akarnák. Két éve volt rá neki. Ugyanis ez a kerekasztal rövid időn belül nyugodtan átalakulhat politikai párttá, és akkor az MKP-nak annyi.



Bugár Béla talán mégsem vonul ki a szlovákiai nagypolitikából

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MK) volt elnöke nem zárja ki, hogy megmásítja korábbi elhatározását, és a 2010-es parlamenti választás után mégsem vonul ki a nagypolitikából.
"Önök az elsők, akinek ezt elmondom. Az igazság az, hogy fokozódó nyomást érzek visszatérésem érdekében. Számomra természetesen az lenne a legjobb, ha 2010 után nem csak a politikából, de a képviselői padokból is távoznák. A helyzet egyelőre nem olyan, hogy azt mondjam magamnak: Na, harcba kell szállnom. A tagság nyomása alapján azonban kialakulhat ilyen helyzet. Látom, hogy az MKP-ben nincs minden rendben. A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a párt támogatottsága csak nyolc százalék körüli, vagy nyolc százalék alatt van" - jelentette ki Bugár abban az interjúban, amelyet a Plus 7 dní című szlovák társadalompolitikai hetilap legújabb száma közölt.
"Megértettem, hogy ezzel tenni kell valamit. Ez az egyik dolog. A másik dolog az, hogy a szlovák-magyar viszony nem éppen a legjobb" - sorolja esetleges maradásának okait az évek óta legnépszerűbb szlovákiai magyar politikus.
A most ötvenéves Bugár 1990-ben az akkori szlovákiai magyar kereszténydemokraták soraiban kezdte politikai pályafutását. Az MKP 1998-ban választotta elnökévé, s két választási időszakban a szlovák parlament alelnöke volt. Két éve az MKP új elnökválasztásán meglepetésre alulmaradt Csáky Pállal szemben. Később bejelentette: 2010-ben befejezi aktív politikai pályafutását. Nyílt titok, hogy az MKP mai vezetése és Bugár Béla között viták és konfliktusok vannak.
Bugár azonban úgy véli, hogy az elnökváltás után nem radikalizálódott sem az MKP programja, sem a párt tevékenysége. Ez a szlovák sajtóban elterjedt vélemény Bugár szerint inkább Csáky Pál, valamint az MKP stratégiai alelnöke, Duray Miklós hibáinak tudható be. Csákyval kapcsolatban Bugár úgy véli: nem szándékosan, hanem meggondolatlanságból követ el hibákat.
Az interjúban elutasította azt is, hogy párhuzamot lehetne vonni Duray Miklós és a szlovák nemzetiek vezére, Ján Slota között. "'Duray soha nem sérteget egyetlen nemzetet sem" - szögezte le Bugár.
Az MKP Csáky-Duray szárnya ugyanakkor azt veti Bugár szemére, hogy pártelnökként engedett bizonyos lobbicsoportoknak, s nem képviselte eléggé erőteljesen és határozottan a szlovákiai magyarság érdekeit. Bugár a bírálatokat többször visszautasította.
"Sok telefonhívást, levelet kapok, amelyekben az emberek arra ösztönöznek, hogy térjek vissza. Ha érezni fogom a közvélemény nyomását, nem mondhatok nemet. A politikusnak felelőssége is van. Ez természetesen változás ahhoz képest, amit egy éve mondtam. Akkor azt mondtam, hogy a politikában végeztem, de nem számoltam ilyen amatőrizmussal a pártelnök részéről" - fejtette ki a parlamenti képviselő.
Az MKP volt elnöke hibának tartja, hogy a magyar párt kettős elszigeteltségbe került, s nem csak a kormánnyal nem tud szót érteni, de az ellenzéki partnerekkel sem. (MTI)



Bugár emlékeztet: Csáky nem határolódott el Duray „Viktor, a Felvidék veled van" kijelentésétől sem Nyomtatás Email
2009.01.31.
A Plus 7 nap (Plus 7 dní) szlovák bulvárlap „Béla visszatér?" címmel terjedelmes interjút közölt Bugár Bélával, mely szerint a volt pártelnök azt fontolgatja, hogy talán átértékeli korábbi döntését a politikából való visszavonulásról. .

„Önök az elsők, akiknek ezt mondom"- mondta Bugár, hozzátéve: „Az az igazság, hogy erősödő nyomást érzek a visszatérésemet illetően. Természetesen számomra az lenne a legjobb, ha 2010-ben nem csak a politikából, hanem a parlamenti padsorokból is távoznék. A helyzet még nem olyan, hogy azt kelljen mondanom: No, már harcba kell szállnom. Ez csak a tagság nyomását követően lehetséges. De látom, hogy az MKP-ban nincs minden rendben. Az utolsó közvélemény-kutatások szerint a pártnak csak nyolc százalék vagy az alatti preferenciái vannak".

Bugár elismerte, hogy most mást mond, mint egy évvel ezelőtt, „de nem feltételeztem ilyen amatőrizmust a pártelnök részéről" - mondta. Úgy véli, megérett az idő a pártvezetés jobbítására, ám a vezetőség cseréje szerinte csak egy a lehetséges megoldások közül.

Az államfőválasztással kapcsolatban Bugár elmondta, hogy Csáky felajánlotta neki, hogy legyen az MKP köztársasági elnökjelöltje, ám ezt nem fogadta el, mert Csáky szerint ő azért nem volt jó elnök, mert nem tud angolul és összeköttetésben áll különböző gazdasági csoportokkal. És vajon ez miért nem akadály az államfői poszt esetén. Egyébként is, ő támogatja Iveta Radičovát, az ellenzôk köztársasági elnökjelöltjét.

Duray Miklósról szólva úgy nyilatkozott, hogy annak nagyon kiélezett és radikális véleménye van, ám sosem sérteget más nemzeteket - Slotával ellentétben. Ám Csáky Pál MKP-elnök nem tartja kordában Durayt, mint például ő a sajtónyilatkozatok megtiltásával. Bugár emlékeztetett arra is, hogy amikor Duray egy nagygyűlésen (a Fidesz 2002-es Kossuth-téri nagygyűlése - szerk. megj.) azt mondta, hogy „Viktor, a Felvidék veled van", akkor az MKP, és annak elnöke - mármint ő - ettől azonnal elhatárolódott. Az MKP exelnöke utódja, Csáky Pál szemére veti, hogy az hasonló esetekben nem így cselekszik.

(Felvidék Ma)



Bugár Béla visszatér?

2009.2.2
Helyi hírek Bugár Béla nem tartja kizártnak, hogy visszatérjen a Magyar Koalíció Pártja élére, amennyiben a választók felkérnék rá.

Terjedelmes interjút közöl a Plus 7 dní hetilap Bugár Bélával. A politikus elmondta, hogy erősödik a nyomás az ő visszatérése érdekében, de ez csak akkor következhet be, ha a tagság részéről érezné, hogy szükség van rá.

Bugár két alapvető problémát fogalmazott meg az interjúban: az egyik az MKP csökkenő támogatottsága, a másik a megromlott szlovák-magyar viszony. Szerinte megérett az idő arra, hogy jobb módszerekkel vezessék az MKP-t, de hozzátette: a vezetés lecserélése csak az egyik lehetséges megoldás.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék nem tud kommunikálni Csáky Pál MKP-elnökkel, Bugár úgy reagált, hogy bár a pártnak a kisebbség érdekeit kell megjelenítenie a politikában, Csáky nem számolt azzal, hogy ennek a politikának nem csak a választók, hanem az ellenzéki partnerek felé is olvashatónak kell lennie.

Bugár szerint utoljára Mečiar idején volt ilyen rossz a magyar-szlovák viszony. A politikus úgy véli: az MKP kettős elszigeteltségben van, és ezt például az is okozza, hogy Csáky mellett épp Duray Miklós lett a stratégiai alelnök, aki viszont a kijelentéseivel rendszeresen alapot, okot ad arra a koalíciónak, hogy úgy viselkedjen az MKP-val, ahogy. Bugár Béla azt is mondja, hogy ha kritikával illetik Ficót, Slotát, akkor Duray túlkapásairól sem szabad hallgatni.

Bugár szerint nem az a gond, hogy Duray például az autonómiával hozakodik elő, hanem az, hogy nem mondja végig a dolgokat, épp ezért a szlovákok joggal kérdezhetik, hogy milyen autonómiáról és önrendelkezésről van szó? Olyan szavakat használ és olyan kifejezéseket, olyan kontextusban, amelyeket nem egyeztetett a párt vezetésével. Bugár szerint Csáky Pál pártelnök a felelős azért, hogy az MKP radikálisnak látszik most, de valójában nem az, és erről nem tudják meggyőzni a közeget.

Bugár Béla a továbbiakban elmondja, hogy bár ez nagy áldozatvállalást jelentett volna, de a mai napig meg van róla győződve, hogy egy Smer-MKP kormány jobb lett volna, mint a mostani. (Kitekinto)



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona