Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Az autonómiát kikiáltani jön Székelyföldre Sólyom?

2009.3.14.
Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi látogatásával kapcsolatban a román szenátus Külpolitikai Bizottságának elnöke, Titus Corlatean a Realitatea TV-nek arról számolt be, hogy az állafőhöz intézett „eltanácsoló" ajánlat a Köztársasági Elnöki Hivatal angol nyelven írt kérése nyomán született. A bizottság elnöke kijelentette: a magyar elnöki hivataltól érkezett kérés egyértelműen kinyilatkoztatja a területi autonómia létét azokban a megyékben, ahol magyarok élnek többségben. Corlatean szerint a levélben az állt, hogy Sólyom a magánlátogatáshoz szükséges feltételek megteremtését kérte „Hargita önrendelkező területen" (self-government Harghita).

A bizottság elnöke által elmondottakra reagálva Borbély László RMDSZ-es képviselő a Realitatea-nak elmondta: a kérésben nem lehet szó az autonómia-törekvés bátorításáról, csupán egy angol kifejezés nem szerencsés fordításáról. „Azt ugyanis az elnök úr is nagyon jól tudja, hogy a »self-government« kifejezést önrendelkező területnek, helyi autonómiának, de helyi tanácsnak is lehet fordítani" – nyilatkozta Borbély.

- Politikai vonatkozásban, amikor valaki egy olyan kérést fogalmaz meg, amelyről már eleve tudja, hogy elfogadhatatlan, akkor az azt jelenti, hogy valamilyen cél elérése érdekében teszi – tette hozzá Titus Corlatean.
(realitatea.net)
forrás: erdely.ma



Borboly Csaba: Jelkép értékű, bátor tett



A Hargita megyei Tanács elnöke jelkép erejű, bátor tettnek tartja, hogy Sólyom László köztársasági elnök minden nehézség ellenére gépkocsival is vállalja az utat, hogy felavathassa Nyergestetőn a kopjafát március 15-e alkalmából.

Borboly Csaba a Duna TV-ben elmondta: Rég nem volt részünk hasonlóban, szimbolikus ereje van a szemünkben. Valaki tévedett Bukarestben és most senki sem akarja vállalni. Remélem, hogy mihamarabb lesz hihető válasz mindenki számára. Remélem, hogy az állami szervek ezt föl fogják oldani, de nekünk, most nem ezzel kell foglalkozni, hanem az ünneppel. Március15-én 17 órakor megtartjuk az ünnepséget Nyergestetőn, és ugyanott 14-én, szombaton délután 16 órakor pedig Sólyom elnök úr felavatja a kopjafát és ünnepi beszédet mond.




Ma érkezik Székelyföldre Sólyom László
[ 2009. március 14., 08:21 ]

Vasárnap helyett ma érkezik Székelyföldre Sólyom László magyar köztársasági elnök, mert a román hatóságok megvonták repülőjétől a leszállási engedélyt Marosvásárhelyen. Kiszivárgott hírek szerint a román vezetés attól tart, hogy a magyar elnök az autonómia eszméjét népszerűsíti a március 15-i ünnepségek során, ezért közölték vele, nem időszerű látogatása. Sólyom László ennek ellenére úgy döntött, részt vesz a nyergestetői ünnepségen.

Szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát a román külügyminisztérium Sólyom László köztársasági elnök március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt — adja hírül az MTI magyar diplomáciai forrásokra hivatkozva. Értesüléseik szerint a bukaresti magyar nagykövettel közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása „nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak". A nagykövet azzal válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet. Sólyom László ezen információk birtokában döntött az utazásról.

A magyar külügyminisztérium is bekérette a budapesti román nagykövetet, hogy megtudják, mi az oka a román kezdeményezésnek. Ezt követően vonták vissza tegnap reggel a román légügyi hatóságok a magyar államfőt szállító gép számára korábban már kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt. A köztársasági elnök tegnap délelőtt konzultált a magyar külügyi tárca államtitkárával is az ügyről, aki azt nyilatkozta: Budapest értetlenül áll a román hatóságok döntése előtt, és nagyon remélik, félreértésről van szó. A kérdésére, elképzelhető-e, hogy a határon visszafordítják szombaton az elnöki konvojt, az államtitkár azt mondta: ilyen eset nem fordulhat elő.

Sólyom László az eredeti program szerint vasárnap, a hivatalos állami ünnepségek után utazott volna Erdélybe. Miután visszavonták a marosvásárhelyi leszállási engedélyt, a köztársasági elnök vasárnap helyett ma délután tesz látogatást Székelyföldön. Délután négy órakor kopjafát állít a Nyergestetőn a szabadságharcban elesettek emlékére, majd ünnepi beszédet is mond. Az államfő még aznap hazautazik, így vasárnap részt vesz a hivatalos állami ünnepségeken.

A Köztársasági Elnöki Hivatal tegnapi közleménye szerint az államfő — egyetértésben a magyar kormányzattal — meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja. A közlemény szerint a kétoldalú kapcsolatok jelentős vívmánya, hogy a szomszédos országok egymás kultúráját és történelmét a nemzeti ünnepek kölcsönös, méltó megemlékezésével tisztelik meg.

A marosvásárhelyi repülőtér vezetősége tegnap délután semmit nem tudott a vasárnapi leszállási engedély visszavonásáról, készen álltak fogadni a magyar államelnök repülőjét, de az is kiderült, a repülőtér nem illetékes az engedélyek kibocsátása és visszavonása kérdésében, ez a román polgári légügyi hatóság és a védelmi minisztérium hatásköre. A román hatóság, a külügyminisztérium tagadja, hogy eltanácsolta volna Sólyom Lászlót az erdélyi látogatástól.

Háromszék



2009. március 14. [16:41]
Sólyom László: A legfontosabb, hogy együtt vagyunk

Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja, a nemzeti ünnep, olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel - ezeket a gondolatokat fejtette ki szombaton a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László.
A köztársasági elnök az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett megemlékezésen megállapította: "A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk... Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat". "Jó magyarnak lenni, itt a Nyergestetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén" - tette hozzá Sólyom László. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5089

2009. március 14. [16:04]
Sólyom útja körüli bonyodalmak román sajtóvisszhangja
"egy félreértelmezett kifejezés" miatt vonták vissza Sólyom leszállási engedélyét

"Egy félreértelmezett kifejezés" miatt vélték úgy a román hatóságok, hogy nem alkalmas Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i csíkszeredai látogatása - vélte szombati számában az Evenimentul Zilei című román napilap.
A Románia kötekedik Magyarországgal című tudósításban a bukaresti újság azt írta: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége a román külügyminisztériumot Sólyom László március 15-re tervezett csíkszeredai látogatásáról értesítő levelében úgy fogalmazott, hogy a magyar államfő a Hargita megyei és a csíkkozmási önkormányzat által szervezett ünnepségeken vesz részt.
A lap szerint az önkormányzat kifejezést szó szerint fordították románra, így a dokumentumban a román "autoguvernare" szó szerepelt. Romániában ugyanakkor a helyi és megyei önkormányzati szerveket tanácsnak - consliu - nevezik. A lap szerint a román hatóságok azzal érveltek, hogy érzékeny téma Székelyföld területi autonómiája, és ezért tanácsolták Sólyom Lászlónak, hogy ne jöjjön most Romániába.
A lap megszólaltatja Smaranda Enache emberjogi aktivistát, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga civil szervezet elnökét, aki leszögezte: az önkormányzat (autoguvernare) kifejezésnek a szó szerinti román fordítása nem jelent autonómiát, hanem csupán a Romániában is létező helyi közigazgatást.
Az Evenimentul Zilei tudni véli, hogy a Sólyom repülőgépének leszállási engedélyét azért is vonták vissza a román hatóságok, mert katonai géppel érkezett volna Marosvásárhelyre a magyar államfő. A román lap megjegyzi, hogy ez a magyarázat meglepő, hiszen a román protokollszabályok szerint Traian Basescu román államfő repülőgépe is a védelmi minisztériumhoz tartozik, így katonai repülőgépnek számít, akárcsak számos más államfőé - írja az Evenimentul Zilei.
Az Adevarul című napilap szerint a román-magyar "légi incidenst" az autonómia okozta. A lap emlékeztet arra, hogy a román és a magyar államfő legutóbb Budapesten is ellentétes álláspontot fogalmazott meg ebben a kérdésben.
A korábban többször is magyarellenes cikkeket megjelentető Ziua című napilap a Magyar diverzió cím alatt tudósít a magyar államfő erdélyi magánlátogatásáról. A lap szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) szintén szombaton zajló kongresszusának is köze lehet ahhoz, hogy a magyar államfő egy nappal korábban jön Székelyföldre az eredeti programjához képest.
A Gandul című napilap idézi Titus Corlateant, a román szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét, aki természetesnek minősítette a román hatóságok reakcióját, hiszen megítélése szerint a magyar államfő látogatásának célja Székelyföld területi autonómiájának a támogatása. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5088

2009. március 14. [16:01]
Göncz Sólyom erdélyi útjáról: nemcsak technikai kérdésről van szó

Nemcsak technikai kérdések állhatnak annak hátterében, hogy Sólyom László államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Erdélyben - mondta a külügyminiszter az MTI-nek szombaton. Göncz Kinga információi szerint a román határon csak rutinellenőrzésen esett át szombaton az elnöki autókonvoj.
"A magyarázat egyelőre a technikai magyarázat, illetőleg az erre való hivatkozás. Azért természetesen azt gondoljuk, hogy nem csak erről szól a történet. (...) Ha valóban arról szól a történet, hogy nem szívesen látják a magyar elnököt egy magyar nemzeti ünnep alkalmából, az elfogadhatatlan" - mondta Göncz Kinga szombaton az MTI-nek nyilatkozva. Hozzátette: elképzelhető, hogy a történésekben szerepet játszik a most zajló romániai elnökválasztási kampány.
Barátságtalan lépés volt a román fél részéről a leszállási engedély megtagadása. A Külügyminisztérium egyelőre nem kapott megnyugtató magyarázatot erre - tette hozzá.
Göncz Kinga arról is beszélt, hogy információi szerint csak a szokásos gyorsított ellenőrzésen esett át a magyar-román határon szombaton délelőtt az Erdélybe tartó elnöki konvoj. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5087

2009. március 14. [15:56]
Sólyom erdélyi útja: Az SZDSZ magyarázatot vár a román vezetéstől

Az SZDSZ megütközéssel értesült arról, hogy a román hatóságok megakadályozták Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének részvételét a március 15-i magyar nemzeti ünnep alkalmából Marosvásárhelyen tartandó rendezvényen. Az SZDSZ magyarázatot vár a román vezetéstől a döntés okairól.
Szent-Iványi István, az SZDSZ Európa Parlamenti képviselőjének és az Országos Tanács elnökének szombati közleményében úgy fogalmaz: "úgy találjuk, hogy ez a lépés ellentétes a két ország közötti stratégiainak nevezett kapcsolatokkal, ellentétes az Európai Unió alapeszméjével és nem utolsó sorban nagyon barátságtalan lépés azokkal a romániai magyar állampolgárokkal szemben, akik a közös ünneplésre meghívták és várták a köztársasági elnököt".
Ez a lépés beilleszkedik az új román adminisztráció részéről sajnálatosan egyre gyakrabban tapasztalható kisebbségellenes rendelkezések, intézkedések sorába - véli Szent-Iványi István.
Az SZDSZ magyarázatot vár a román vezetéstől a döntés okairól és reményét fejezi ki, hogy félreértésen alapuló kisiklásról és nem a kétoldalú kapcsolatok tudatos gyengítéséről, felesleges konfliktusok generálásáról van szó.
"Mi továbbra is abban vagyunk érdekeltek, hogy a Magyarország és Románia között az elmúlt négy évben a gazdasági és politikai együttműködés terén elért kifejezetten eredményes és sikeres időszak folytatódjék, mert meggyőződésünk, hogy ez mindkét ország alapvető érdeke. Reméljük, hogy ezt Románia vezetői is így gondolják és a jövőben ennek szellemében cselekszenek" - áll a közleményben.
Az államfő eredetileg vasárnap utazott volna Erdélybe, hogy Nyergestetőn részt vegyen egy kopjafaavatáson, majd Csíkszeredában az ottani március 15-i ünnepségen. Gépe Marosvásárhelyen szállt volna le, onnan utazott volna tovább az említett helyszínekre. A román légügyi hatóságok azonban visszavonták a köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt.
Emiatt Sólyom László nyergestetői programját szombatra tette át, gépkocsival utazott az ünnepség helyszínére, majd még szombaton elindul vissza Budapestre. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5086



2009. március 16. [11:33]
Váratlan pofon Romániától
Az RMDSZ pozícióját erősíti a Basescuhoz köthető diplomáciai botrány

Szánalmasan kisstílű és felháborítóan sunyi módon próbálta megalázni Sólyom László köztársasági elnököt és rajta keresztül Magyarországot a román vezetés. Olyan meglepetésszerűen érkezett a gátlástalanul pofátlan bukaresti lépés, hogy még három nappal a történtek után is csupán egyetlen épkézláb kérdés vetődik fel a külső szemlélőben: honnan veszik ehhez a bátorságot Románia kormányzói? A diplomáciában párbajra szólító pofonnal felérő román lépés mögötti motivációk halványan körvonalazhatóak ugyan, magyarázattal azonban semmiképpen sem szolgálhatnak. Bukarest egy évek óta kifejezetten jónak nevezhető kétoldalú államközi viszonyba rondított bele a köztársasági elnök megsértésével és a nemzeti ünnep megzavarásával, a dölyfös erőfitogtatás közép- és hosszútávú következményei ma még kiszámíthatatlanok.
Szaladjunk végig a ködösítések sora által kísért történet feltételezett alakulásán. A bizánci boszorkánykonyhában kotyvasztott forgatókönyv szerint a román vezetés levélben – diszkréten, de határozottan – jelzi Magyarország bukaresti nagykövetének, hogy Sólyom most inkább ne jöjjön Erdélybe. Az utóbbi esztendők magyar–román viszonyára jellemző nyitottságnak már egy ilyen gesztus is élesen ellentmond. Csakhogy a bizalmasnak szánt üzenet kiszivárog, a Traian Basescu iránti gyűlöletben élenjáró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig véres kardként emeli magasba a vizittől való „állítólagos eltanácsolást”, egyben arra kéri Sólyom Lászlót, ne engedjen a nyilvánvaló nyomásnak. Az igazi diplomáciai hadüzenet akkor történik meg, amikor a román légügyi hatóság megvonja a marosvásárhelyi leszállási engedélyt a magyar köztársasági elnököt szállító repülőgéptől. Ha nem ért a szép szóból, majd bekeményítünk – okoskodtak a Securitate „hatékony” eszközeit vélhetően ma is csodáló kiötlők, akik egycsapásra Románia esküdt ellenségének képét vélték felfedezni a leginkább természetvédelmi elkötelezettsége miatt elhíresült Sólyom Lászlóban. A döntés nyomán autós utazást választó elnök a tervezettnél egy nappal korábban indult neki a Székelyföldnek.
A román határőrök aprólékos vizsgálgatása még ütött néhány szöget a kétoldalú jó viszony koporsójába, úgy, hogy ezzel párhuzamosan erkölcsi szempontból az egekbe emelte a nemzettársaival mindenáron együtt ünneplő magyar elnököt. Közben a témára ráharapó bukaresti médiában kezdetét veszik a bátor politikusi nyilatkozatok. A demokrata párti közlekedési miniszter érezhetően idegesen azt mondja, a gond azzal volt, hogy Sólyom katonai géppel érkezett volna, a parlament külügy bizottságának szociáldemokrata elnöke szerint a magyar elnöki hivatal autonóm területnek nevezte a látogatásról tájékoztató levelében a Székelyföldet. Traian Basescu államfőt is megkérdezik. Ő a legbátrabb: nem kommentál. Hivatalos bukaresti verzió nincs, a politikusok kijelentéseiből csak annyi derül ki a román közvélemény számára, hogy Budapest a hunyó. Mindez 2009 tavaszán történik az Európai Unió területén. Ott, ahol a szabad mozgás biztosítása minden polgár számára szent és sérthetetlen. Ahol Traian Basescu román elnök a világ természetesebb módján, zavartalanul megtehette, hogy az elnökválasztás előtt több napos kampányt folytasson Olaszországban és Spanyolországban az ott dolgozó románok körében.
De nézzük e bárdolatlan bukaresti lépés mozgatórugóit. Basescu az utóbbi években személyesen foglalkozik a Székelyfölddel. Előszeretettel fordul meg a székelyek körében, nemrég a kormány hat miniszterét küldte Hargita és Kovászna megyébe a helyzet felmérése céljából. Gazdasági fejlesztéseket ígér, a központosítás leépítésével oldaná meg az autonómia kérdését. Etnikai alapú területi önrendelkezésről szó sem lehet, a helyi önkormányzatok jogköreinek bővítése azonban létszükséglet, mondja Basescu, aki egyébként komoly népszerűségnek örvend a Székelyföldön (bár a mostani lépés után valószínűleg csak múlt időben büszkélkedhet ezzel). Az elnök a vezető román politikusok közül elsőként fedezte fel potenciális szavazóbázisként a két székely megyét, taktikája pedig felbőszítette a kényelmes semmittevésre berendezkedett RMDSZ-t, amely tulajdonháborításként élte meg Basescu ottani aktivitását. Az államfő e játszmában vélhetően számára hátrányos fejleményként könyvelte el, hogy a területi autonómiát támogató Sólyom László – az RMDSZ prominenseinek társaságában – együtt kíván ünnepelni a székelyekkel. Alighanem ez motiválta a mostani román diplomáciai garázdálkodást. Ha pedig így van, akkor az eset legnagyobb nyertese az RMDSZ. Markó Béla elnök – aki a szövetségi propaganda szerint megvalósította az egységet, hiszen a sikeres európai parlamenti megméretés érdekében összefogott Tőkés Lászlóval – most ott állhatott a Basescuék által meghurcolt Sólyom László mellett a nemzeti ünnepen. A klasszikus két legyet egy csapásra esete. A magyar elnök útjáért feltűrt ingujjal harcoló RMDSZ épülő szobra szemben a székelyek ünnepét elrontó, egész Magyarországot megsértő Basescu elsötétülő imázsával. Maga a megvalósult álom.
A romániai, erdélyi politikai játszmákon s Bukarest övön aluli diplomáciai ütésén túl érdemes egy jelzés értékű üzenetet is számításba venni a történtek kapcsán. Tudomásul kell venni, hogy Sólyom László – vagy olykor Szili Katalin – magánlátogatásai a határon túli magyarok körében egyre nyíltabban váltanak ki ellenkezést a szomszédos országokban (különösen Szlovákiában). Az utóbbi napok, hetek vajdasági és erdélyi tapasztalatai ugyanakkor egyértelművé tették: a kisebbségben élő magyar közösségek mindezek ellenére elvárják ezeket az utakat, hiszen elmaradásuk a meghátrálás egy újabb fájdalmas epizódja lenne. Arra kell tehát berendezkednie a magyar diplomáciának, hogy az esetleges konfliktusokat vállalva teljes mellszélességgel támogassa ezeket a viziteket, amelyek jogi és erkölcsi szempontból egyaránt támadhatatlanok. A külügyi tárca erőtlen reagálása a jelenlegi botrány kapcsán az eddigi, a problémákat szőnyeg alá söprő hozzáállást folytatja, ami – számtalanszor kiderült már – csak felerősíti a Budapest gyengeségét kihasználók önbizalmát.
Szokták mondani, minden rosszban van valami jó. Mélységesen csalódnunk kellett egy olyan román vezetésben, amely eddig nyíltan és bizalommal viszonyult Magyarországhoz, s úgy tűnt, hogy végérvényesen túllépett a kilencvenes éveket jellemző magyarfóbián. De ezzel egy időben a magyar államfő hajthatatlansága visszahozta a határon túliakkal őszintén törődő anyaország képét. A történtek miatt a csíki Nyergestetőn rendezett megemlékezés egy igazán felemelő érzést hozott magyarok millióinak az életébe, márpedig ilyenekből igencsak hiány mutatkozik az utóbbi években. Egy homályos hátterű román politikai boszorkánykonyha mesterkedése kellett ahhoz, hogy a székelyföldi ünnepség alatt egy rövid időre tapintható legyen a már régen eltűntnek hitt magyar szolidaritás.
Pataky István (Magyar Nemzet)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=2498



2009. március 14. [17:30]
Vannak helyzetek, amikor már nem lehet visszavonulni
Sólyom László ünnepi beszéde Nyergestetőn

Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja, a nemzeti ünnep, olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel - ezeket a gondolatokat fejtette ki szombaton a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László.
A köztársasági elnök az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett megemlékezésen megállapította: "A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat". "Jó magyarnak lenni, itt a Nyergestetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén" - tette hozzá
Nemzeti ünnepet nem lehet államilag elrendelni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja - szögezte le Sólyom László, kifejtve: nemzeti ünnepet nem lehet eltörölni, azt be lehet ugyan tiltani, feketére lehet cserélni a piros betűt a naptárban, lehet akadályokat gördíteni az ünneplés útjába. "Mindezt lehet - de a nemzeti ünnepet a szívekből semmilyen külső hatalom nem tudja kitörölni. Éppen ezért csakis mi őrizhetjük meg az ünnep fényét, csakis mi adhatjuk tovább az ünnep melegét gyermekeinknek. Március 15-e éppúgy ránk van bízva, mint magyarságunk" - fogalmazott az államfő.
Az ünneplés helyszínére utalva Sólyom László felidézte: az 1800-as évek végén a Csíkkászonból Bukarestbe elszármazottak késztetést éreztek, hogy szülőfalujuk mellett magas emlékkeresztet állíttassanak az elesett székely hősöknek. A nyergestetői csata emléke, és főleg annak tanulsága egységbe fogja a csíki székelyeket, erőt ad számukra - mondta.
Örömmel állapította meg, hogy a Nyergestetőn 1897-ben állított keresztet nem bontották el. Azon a környéken az idők során egyre több keresztet és kopjafát állítottak, és mára azon a helyen olyan emlékhely jött létre, amely több mint egy egyszerű emlékmű egy csata helyén - mondta Sólyom László.
"Szokták mondani, hogy a magyarok vereségeiket ünnepelik meg. Nem így van: itt is arra emlékezünk, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet tovább visszavonulni. Amikor neki kell vetni a hátat egy sziklának, egy fenyőnek, s szembe kell fordulni az ellenséggel" - állapította meg az államfő, aki felhívta ugyanakkor a figyelmet 1848 másik arcára is, vagyis a jogi útra, a törvényekre, amelyekkel a pesti forradalommal egy időben ment az Országgyűlés küldöttsége az uralkodóhoz. Ezek teremtették meg a birodalmon belül Magyarország önálló kormányzását, és mindenki számára a jogegyenlőséget. Ez is örök minta számunkra - tette hozzá.
"Minden nagy mű akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel. Ha nem tudnak kérdezni, idegen marad a kép, a zenemű, az épület - nem mond nekik semmit. Ilyen a nemzeti ünnep is. Aki nem tudja megszólítani, annak üresen kong" - mondta Sólyom László, aki - mint fogalmazott - Erdélyben mindig azt tapasztalta, hogy az emberek tudnak ünnepelni, mert szívügyük mindegyik nemzeti ünnep. "Az erdélyi magyarság körében én is könnyebben tudok feltenni kérdéseket" - mondta.
Felidézte a korábbi nemzeti ünnepeket, így azt, amelyet 2007-ben a kolozsvári Magyar Operában tartottak. Emlékeztetett: akkor - Románia uniós csatlakozásának évében - arról a reménységről beszél, amelyet Európai Unióhoz fűzünk a kisebbségi jogok teljes kibontakozása terén, ameddig csak más európai példák elérnek. Tavaly, október 23-án Csíkszeredában Székelyföldnek arról a méltánylandó igényéről is szólt, hogy gazdasági fejlődéséhez történelmi egységének megfelelő igazgatási keretet kapjon - mondta.
"Idén, március 15-én a nemzet egységét szerezném hangsúlyozni, amely közös ünneplésünkben is kifejeződik" - mondta Sólyom László.
Garzó Ferenc (MTI)



2009. március 16. [20:25]
A Fidesz provokációnak tartja a leszállási engedély megtagadását

Felháborító provokációnak tartja a Fidesz, hogy Románia megtagadta Sólyom László államfő repülőgépének leszállási engedélyét, és az ügy miatt erélyes tiltakozást vár a magyar külügyminisztertől - mondta Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetvezetője hétfői sajtótájékoztatóján.
"Ez példátlan, a rendszerváltozás előtti időket idézi, ennek fényében még a Grósz-Ceausescu találkozó is problémamentesnek tűnik" - mondta Németh Zsolt.
A fideszes politikus felszólította a magyar Külügyminisztériumot és Göncz Kinga külügyminisztert, hogy "lagymatag nyilatkozatok helyett erélyesen tiltakozzon Romániánál" az eljárás miatt. Hozzátette: a Fidesz aggasztónak tartja, hogy lassan bármit meg lehet tenni Magyarországgal. Szerinte a koncepciótlan magyar külpolitika felelős a kialakult helyzetért, mert határozott, a nemzeti érdekeit felvállaló Magyarországgal ez nem fordulhatna elő. Ebben a tekintetben nem túlságosan jó előjel, hogy Göncz Kinga fogja vezetni az MSZP európai parlamenti választási listáját - jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva azt mondta: a háttérben a román köztársasági elnök "teljesen elhibázott döntése húzódhat meg", és felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában megkezdődött az elnökválasztási kampány.
Németh Zsolt ugyanakkor üdvözölte, hogy az államfő részt vett az erdélyi megemlékezéseken, és ezzel páratlan egységet sikerült létrehoznia az erdélyi magyarok között, Markó Bélától Tőkés Lászlóig.
Sólyom László vasárnap helyett szombat délután tett látogatást Székelyföldön, mivel a román légügyi hatóságok visszavonták a köztársasági elnök gépének marosvásárhelyi leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt.
Az MTI úgy tudja, hogy a bukaresti magyar nagykövettel korábban közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása "nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak". A nagykövet úgy válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet.
Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár pénteken az MTI-nek mondta: Budapest értetlenül áll a román hatóságok döntése előtt. Hozzátette: a Külügyminisztérium a jövő héten értékeli a történteket, és a megbeszélésekbe a budapesti román nagykövetet is be szeretnék vonni.

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5100

2009. március 16. [20:16]
Markó: abszurd kísérlet megakadályozni a magyar államfő látogatását

Abszurd kísérletnek nevezte Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a bukaresti szenátusban azt, hogy a román hatóságok meg akarták akadályozni Sólyom László magyar államfő erdélyi látogatását.
Az RMDSZ elnöke a román parlament felsőházában hétfőn elhangzott felszólalásában rámutatott: a kilencvenes években sok ellenérzés és spekuláció övezte egy-egy magyarországi politikus romániai látogatását. "Általában, ha a magyar kormány egyik tagja ellátogatott Romániába, azt tanácsolták neki: csak Bukarestbe jöjjön a gyanakvás és a feszültségek elkerülése végett" - mondta Markó. Hozzátette, hogy azt hitte, sikerült túllépni ezek az időkön. De látva azt, mi történt, mi minden hangzott el a magyar köztársasági elnök erdélyi látogatása kapcsán, rá kell döbbenni, hogy nincsen jogunk azt hinni, hogy a történelem nem ismétlődik - hangoztatta.
A történelem csak akkor nem ismétlődik, ha elővigyázatosak leszünk, és odafigyelünk mindenre, ami körülöttünk történik - mutatott rá.
Hangsúlyozta: abszurd kísérlet megakadályozni Magyarország elnökének erdélyi látogatását, mivel Románia és Magyarország az Európai Unió tagjai, és közeledik az a pillanat, amikor megszűnnek a határok a két ország között.
Markó szerint inkább meg kellene próbálni minél jobban kihasználni a nagy lehetőségeket a két ország együttműködésében. "Mondjanak még egy olyan szomszédos országot, amellyel annyi okunk lenne az együttműködésre, mint Magyarországgal. Egy stratégiai partnerség hatalmas esélyt jelentene mindkét ország, mindkét nemzet számára" - hangoztatta Markó Béla a román szenátusban. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5099




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona