Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Autonómia lesz , PUNKTUM

2009.7.2.
Az államalkotó nemzet
Katarína Szászová | 2009. július 2. csütörtök 12:18, Újszó fórum
Újszó fórum

Az államalkotó nemzet tagjainak nem kotelességuk tudni a kisebbség nyelvét. Hány magyarországi magyar tud szlovákul, románul, szerbul, cigányul? Maga szerint magyarul kellene beszélni ott is, ahol 8 százalékot tesznek ki a magyarok. Van egy-pár olyan falu, ahol a cigányok teszik ki a 60 százalékot, a magyarok és szlovákok 20-20-at. Megtanulná a tokfej magyar a cigányok nyelvét?


válasz:


A magyar területeken élő
Bósza János | 2009. július 2. csütörtök 12:39

A magyar területeken élő cigány tud magyarul is, szlovákul is. Ott ahol a romák száma eléri a 8% hivatalos nyelv lenne az is, aki tud cigányul, hivatalos kommunikációban használhatná. Ennyire egyszerű. Az államalkotó kifejezést ki kell érdemelmi, milyen állam az ami lopott állam, milyen állam az ami a saját alkotmányát sem tartja be. Az alkotmányban benne van a jogegyenlőség és a méltóságteljes élet mindenki számára, diszkriminációt tiltva. Milyen államot alkottak, egyszerűen a csehek Önöknek elintézték Benes hazugságokra alapozva ellopatta, ingyen betelepedtek mások vagyonába, ellopták Önöknek. Szlovákoknak természetesen joguk van a saját államukra, de ennek a Hodza-Bartha határ, vagy a stúri határokon kellett volna létrejönnie. Punktum. Ezért minimum jog, hogy a területi autonómia az ellopott területeken, a fenti határok alatt jöjjön létre, ahol majd kötelező nyelv lesz a magyar is, ha tetszik hanem ez így lesz. Tudja miért? Mert így igazságos, mi pedig ezt kérjük, egyenlőre békésen követeljük. Koszovóban is akkor kezdődtek a bajok, amikor az alapető emberi jogokat semmibevették. Ha radikalizálodni fog a helyzet, arról a magukfajtája tehetnek majd, nem mi akik semmi mást nem akarunk, mint az alkotmányos jogegyenlőséget, ebbe beletartozik az autonómia, a kétnyelvőség is. Ebből nem fogunk engedni, ami jár az jár és kész!!!

forrás Újszó



További hozzászólások:

Jani, valódi kultúrsokk
Robi | 2009. július 2. csütörtök 09:38

Jani, valódi kultúrsokk lehetne az Ön számára, ha 12 éves németországi tartózkodás után visszamenne Szlovákiába. Én a 80-as évek elejétöl vagyok Németországban, az ország nyugati részén. Az egykori csehszlovák állampolgárságomról lemondtam, hogy felvehessem a német állampolgárságot. Ez még a "fordulat" (Wende) elött volt. Ez itt egy más világ. Itt szabad vagyok, mint a madár. Senki sem sikanál.

* válasz

Del-Tirol ugy jott letre,hogy az osztrak kulugyminiszter beje-
Kleiner Daniel | 2009. július 2. csütörtök 04:43

benyujtotta az ENSz-nel a Streiterklaerung-ot ebben az ugyben Olaszorszaggal szemben(Vita eliditasa,kb ez a forditas).Elotte beszelt az olasz kulugyminiszterrel.de eredmenytelenul.Annak megmondta,hogy Asztrai ehhez a lepeshez fog folyamodni.
Hosszu evek utan megszuletett Olaszorszag es Ausztria kozott a megyegyezes.
A targaylasok vege utan benyujtotta az osztrak kormanya
az ENSz-nel a Streitbelegungs-Erklaerungot(A vita megoldasasat).
Az olaszokkal nem az osztrakok,ahnem a del-tiroliak kepviseloi targyaltak.
Meg Suddeutsche Zeitung is peldakepnek nyilvanitotta ezt a megoldast hasonlo esetekre.
A MKP politikusainak errol en hiaba beszeltem,ahogy arrol is hiaba,hogy eloszor szlovakai magyarok ugyenek rendeseben kell megyezni a szlovak korkamnnyal es csak azutan tamogatni a szlovak allam igyekezetet bejutni az EU-ba (akkor meg Europai Kozosseg volt a neve),mert utana mar a szolvakok nem lesznek hajlandok targyalni.
Sajnos bevalt az en 'veszjoslatom'.
De ez ismert dolg; A mor elvegzte dolgat,a mor mehet.
Az MKP segitett a szlobak kormanynak bejutni az EU-ba.
Most mar a szlovak partoknak nincs szikseguk a morra..

* válasz

Az igazat mondani és a jogokért küzdeni kell.
Bósza János | 2009. július 2. csütörtök 04:36

Eva Maria Barkit kérdezik:
– Hogyan látja: az igazságért ma is érdemes, ha kell, meghalni, vagy nincs abszolút igazság, hanem ki-ki honnan látja, más-más igazságért küzd!?
– Az igazság mindig relatív, nincs abszolút igazság ezen a földön, csak a túlvilágon. Itt csak jogok vannak. Nem az igazságért, a jogokért kell harcolni.
(BJ megj.: A jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt pontosan ezért jön létre az alkotmányos jogegyenlőségért.
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=jogegyen...
csatlakozzatok, itt az idő most vagy soha

* válasz

Eva Maria Barki Bécsben
Bósza János | 2009. július 2. csütörtök 04:23

Eva Maria Barki Bécsben élő és tevékenykedő nemzetközi jogász a gyergyószentmiklósi EMI-táborban nagy érdeklődésnek örvendő előadásban ismertette a dél-tiroli önrendelkezési küzdelem történetét. Az interjúban a példa magyarságra érvényes tanulságairól érdeklődtünk.

Kisebbség helyett nép

- A legfontosabb tanulság az, hogy a kiindulási alapot az önrendelkezési jog képezi. Ugyanilyen lényeges, hogy a dél-tiroliak sohasem határozták meg magukat kisebbségként. Ha elolvassuk azt a rengeteg nyilatkozatot, határozatot, leveleket, amelyek az ötvenes évek végén rendkívül intenzívé váló önrendelkezési harcban születtek, egyszer sem találkozunk a kisebbség fogalmával. A dél-tiroliak mindig népként határozták meg magukat, és mint nép kérték az önrendelkezési jogot. Nem az autonómiát, nem a kisebbségi jogokat, hanem az önrendelkezési jogot. Úgy kezdődött, hogy aláírásgyûjtést szerveztek már a háború után, ez volt a kiindulópont, és az akkori kétszáznegyvenezer dél-tiroliból 155 000, vagyis az összes szavazati joggal rendelkező polgár aláírta ezt a követelést. Ez volt az osztrák kormánynak is a háttere, mert azt mondhatták, hogy a dél-tiroli nép csatlakozni akar Ausztriához, hiszen ők a teljes önrendelkezést kérték. Így sokkal keményebb tárgyalási pozíciót tudott kiharcolni az osztrák kormány és a dél-tiroli néppárt, ebből születhetett meg az autonómia mint kompromisszum. A történelemben még sohasem adtak autonómiát azoknak, akik ezt kérték, hanem mindig a tárgyalások eredménye folytán, kompromisszumként lehetett elérni. Például az Aland-szigeten is így történt, egy tárgyalást egyébként sem szabad kompromisszummal kezdeni, hanem a teljes jog követelésével.
egész írás innen:
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=11574403...

Igen mi is a honföldi magyar nép vagyunk, akinek jobban tetszik felvidéki magyar nép. Dél-tiroliak maguk indították el a saját megmaradási küzdelmüket, és nem húzták be a farkukat gyáva módon, mint mi és MO-tól, vagy az EÚ-tól várjuk a megoldást, mert örökké várhatjuk. Kedden aPozsonyban a Béke szökőkútnál mindenki bizonyíthat, hogy gyáva akar-e maradni, vagy magyarként a lábára fog állni és kilép a csatamezőre. Dél-tiroliak azt sem csinálták, mint bugár, barak és hasonszőrűek, hogy azoknak esnek neki, akik legalább megpróbálják a felvidéki magyar népet az ébredés útjára terelni.

* válasz

Félnek és gettósodnak a kisebbségek Vajdaságban!
Bósza János | 2009. július 2. csütörtök 04:14

Szászné ehhez mit szól:

Félnek és gettósodnak a kisebbségek Vajdaságban!

2007. január 2.
Félnek és gettósodnak a kisebbségek Vajdaságban!
Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnök asszonya és a vajdasági nemzeti tanácsok koordinátora mondta ezt

Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnök asszonya és a vajdasági nemzeti tanácsok koordinátora szerint a szerbiai hatalom nem tett semmit a kisebbségvédelem rendezése terén. E téren jogi anarchia és teljes káosz uralkodik – nyilatkozta a Betának.
„Nem volt meg a politikai akarat a szükséges törvények meghozatalához. Ilyenek lettek volna a kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló, a nemzeti tanácsok hatáskörét és pénzelését meghatározó jogszabályok” – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a horvát nemzeti tanács mandátuma lejárt 2006 végén és hogy hamarosan ez lesz a szlovák és a bunyevác tanáccsal is. Ez a következménye a megfelelő jogszabály hiányának.
Tomanova Makanova szerint 2006-ban kevesebb nemzeti jellegű incidens történt, különösen 2004-hez viszonyítva, de – mint mondta – óvatosnak kell lenni, mert közeledik a koszovói rendezés időpontja. Ha az Szerbia számára kedvezőtlen lesz, akkor újabb kisebbségellenes hullám következhet be, éppúgy, mint 2004-ben, a koszovói szerbek elleni erőszak után.
A nem megfelelő kisebbségi politika következményeként a kisebbségek Vajdaságban lassan bezárkóznak kis gettóikba – véli Ana Tomanova Makanova. Ez annak tudható be, hogy Szerbia lakosságának egyötöde még mindig attól retteg, hogy valaki ismét szendvicseket kínál fel nekik az ország elhagyásáért. „Ez az a múlt, amivel szembesülni kell és meg kell határozni a múlt iránti viszonyt, hogy közösen új ideológiát és a kisebbségi kérdéskörhöz való új viszonyulást alakítsunk ki” – hangsúlyozta.
A kisebbségeknek vannak szerzett jogaik – és azok nem kitaláltak, hanem a Vajdaságban való 300 éves létük eredményei. ”Mi is ugyanúgy ennek az államnak a polgárai vagyunk, mint a többségi nemzethez tartozók. Mindenki értse meg, hogy ez a mi államunk. Vannak anyaországaink, de nekünk oda vízum kell, mi ott külföldinek számítunk. Mi itt akarunk élni” – mondta a Szlovák Nemzeti Tanács elnök asszonya.
forrás: vajdasagma

* válasz

Az ember egy rosszul sikerult 'teremtmeny'.Ezt a kovetkezo eset
Kleiner Daniel | 2009. július 2. csütörtök 04:06

is bizonyitja:
Az USA-ban egy pap es annak fia szinten oriasi osszegeket kaptak a hivoktol arra a celra,hogy azt fektesek be nekik.A penzt ok Ponzi modra eltuntettek es most maguk is eltuntek...
(Vajjon ez a pap es fia hisznek az Isten letezeseben,
az isteni tizparancsolatban:pedaul; ne lopj ?)

* válasz

Az, ami Szlovákiában
Ferenc Székesfehérvárról | 2009. július 2. csütörtök 03:50

Az, ami Szlovákiában zajlik, a félelemre vezethető vissza. Fél ez a nép attól, hogy egyszer elveszti azt, amit hazugsággal szerzett és nem illeti meg őt. Ez egy pánikszerű beolvasztást vált ki belőlük. Megtennének bármit, hogy mondjuk egy generáció múlva már az az ember se érezze magyarnak magát, aki valójában az.Szánalmas, hogy képesek elmenni bármeddig, hogy foggal-körömmel óvják azt, ami az "övék". Annyira nem volt még régen Trianon, hogy elfelejtsük. Nem is fogjuk soha, mert nem akarjuk. És a nagyhatalmak is emlékeznek rá és tudják, hogy piszkos dolog volt. És higgyétek el, gyorsan erősödik a magyarságtudat az emberekben az anyaországban. Elindult végre egy folyamat. És üzenem a szlovák népnek, hogy nem kell ahhoz egy generációnyi idő sem, hogy a trianonnal kapcsolatos dolgok felszínre törjenek és nemzetközi visszhangnak örvendjenek az Európai Parlamentben. Mert egy ezeréves nemzetet nem lehet eltörölni! Pontosan ettől fél az összes álnok állam, aki annak idején tartotta a markát. Lehet még abból is hontalan, aki Pozsonyra erőlteti a Bratislava kifejezést.

* válasz

Inkább azt magyarázza meg
Levente | 2009. július 2. csütörtök 03:37

Inkább azt magyarázza meg kedves Katarína, hogy a Magyarországon élő szlovák gyerekeket miért kell erővel szlovákra tanítani az iskolákban?Hiába erőltetik,mégsem tanulnak a gyerekek egy büdös szót sem!
Ugyanakkor a szlovákiai magyarokat nem kell magyarra tanítani az iskolában egyértelműen,mivel azt otthonról hozzák,és minden nap használják...hiába erőltetik ennyire a szlovák oktatást, ettől még nem lesz több szlovák Közép-Európában és nem válnak csehekhez vagy magyarokhoz hasonló nemzetté sem...

* válasz

Szaszovanak:Milyen szemet On,hogy mindig azsiai nyelvnek
Kleiner Daniel | 2009. július 2. csütörtök 03:19

csufolja a magyar nyelvet? Talan a szlovak nyelvet On szebb nyelv,szavakban,kifeleyzesekben gazdagabb nyelvenk tartja mint a mint a magyarT? Ha igen akkor oriasit teved...
Honnan a ...jottek be a szlovakok ebbe a tersegbe?
Talan tudja On is,hogy evszadokkal azelott mas nepek eltek ott es nem szlovakok,megcsak nem is szlavok.
Nem elegetesrol volt szo,hanem arrol-ha jol emlekszem-hogy valamilyen neonaci banda felgyujtott egy epuletet,amiben ezek a torok szemelyek eletuket vesztettek.Ez egy szornyu bunteny volt...
Sajnos Europaban tobbfele terjed a nacionalizmus-aminek egyik megtestesitoje Slota ur partja.

* válasz

Ne haragudjon Szászová, de
Pisti85 | 2009. július 2. csütörtök 03:02

Ne haragudjon Szászová, de a magyar nyelv egyáltalán nem jelentéktelen. Összehasonlításképpen a szlovákkal melyiket beszélik többen Közép-Európában? Sőt, szerte a világban is összefuthatunk magyarokkal(nem turistákra gondolok). Akár mit fognak tenni a maguk fajtája, meg bárki, egy több mint ezer éves nemzetet(nyelvet) úgy sem tudnak eltiporni. Ez az egész nyelvtörvény meg csak azért lett kitalálva, mert féltik a magyarhoz képest még gyerekcipőben járó szlovák nyelvüket. Ugy hogy elgondolkodtató melyik nyelv a jelentéktelenebb...

* válasz

Én sem a száz évvel
Katarína Szászová | 2009. július 2. csütörtök 02:18

Én sem a száz évvel ezelotti tipikus new-yorki gondoltam, ez azt hiszem világos. A torokokkel kapcsolatos dolgokat má tobbszor írta, meg a dél-tiroliakkal is, én is sokszor írtam, hogy ha a magyar világnyelv lenne, biztosan tanulnák a szlovákok, románok, meg a szerbek is. De mivel csak egy jelentéktelen ázsiai nyelvrol van szó, nem kérhetik a szomszéd nemzetektol, hogy tanulják, így az itteni szlovákoktól sem. Épp elég, hogy a magyarországiakra rákényszerítették. Ha valaki idegen nyelvet akar tanulni, akkor vagy angolt vagy németet, amivel szinte az egész világon érvényesulhet. Ez a kulonbség az itteni és a dél-tiroli helyzet kozott. Az olaszok a némettel tobbet elérhetnek, de mit érnek el a szlovákok a magyarral? Kulonben, emlékszik arra az esetre egy-pár éve, amikor azt hiszem hat torok not a németek elégettek?

* válasz

LaszloKomaromnak;Eltoroltek az osztrak es a magyar monarchiat
Kleiner Daniel | 2009. július 2. csütörtök 02:18

Miert nem toroltek el a Brit monarchiat,a holland monarchiat,a belga monarchiat,a sved monarchiat,a norvag monarchiat,a monacoi monarchiat,a dan monarchiat,a luxenburgi monarchiat,a szerb monarchiat, a roman monarchiat?
Az orosz monarchiat az oktoberi forradalom szuntette meg es nem a nagyhatalmak,ahogy a kinai monarchiat is a kinai forradalom szuntette meg...
Az osztrak es a magyar monarchia megszuntetese a nagyhatalmak parancsara tortent.
Az osztrak nep ugyan orult a monarchia megszuntetesenek,de az egy mas kerdes.Hogy a magyarok miert nem orultek neki az szinten mas lapra tartozik.

* válasz

Nemetorszagban az ervenyesul
Névtelen | 2009. július 2. csütörtök 02:16

Nemetorszagban az ervenyesul aki tud dolgozni...

Mivel a totok dolgozni nem tudnak ezert ragaszkonak ezekhez a tot torvenyekhez mert magyar mellet nem tudnanak a totok ervenyesulni

* válasz

Saszova;Meselje baromsagait szlovak testvereinek.A torokok nem
Kleiner Daniel | 2009. július 2. csütörtök 02:05

elnek ghettoban sem Nemetorszagban sem mashol Nyugat-Europaban.Berlinben vagy ugyan egy negyed,ahol rengeteg torok lakik,de az nem ghetto.New Yorkban sem ghetto sem a nemet negyed,sem Little Italy,sem a China Town.Mar irtam arrol,hogy vannak a nemet tv-ben torok komikusok,akik szuleikkel vandoroltak be.Azt is irtam mar,hogy vannak egyetemi tanarok is,akik gyerekkorukban vagy serdulokorukben vandoroltak be Nemetorszagba.Ha tud az uujsagelarusito torokul,akkor nem kell a toroknek nemetul kerni az torok ujsagot.Azt is irtam mar,hogy torok vallalkozoknal tobb,mint 100 ezer nemet van alkalmazva.
A nemetek Zold Partjanak az elnoke egy torok,aki gyerekkoraban szuleivel jott be Nemetorszagba,ahogy tobb,mint 1 millio mas torok.
Minderrol sok mindent meg lehet nezni az interneten.
Milyen szemetseg az,hogy On itt allandoan Hitlert emlegeti a magyarokkal kapcsolatban?
Hogy mit irt Bosza Janos azt nm tudom,de azt tudom,hogy Del-Tirolban nagyon sok olasz megtanul nemetul is.

* válasz

Akció-reakció
LaszloKomarom | 2009. július 2. csütörtök 01:48

Én csak azt állítom, hogy erővel csak erőt lehet szembeállítani. A szlovákok ezt a törvényt azért fogadták el, mert tudták, hogy elfogadhatják. Talán három embertől fognak megijedni? Ezért fontos, hogy az itteni magyarok megkérdezzék maguktól: magyarok akarunk maradni, vagy sem. Ha nem, akkor tényleg az a legjobb, ha minden magyar, szlovák iskolába adja a gyerekét, mert jobb fájdalom mentesen gyorsan meghalni, mint kínokban fetrengve hosszú ideig nyújtani az agóniát. Viszont ha igen, akkor bizony tenni kell valamit. Persze nem lehet egyszerre mindent, hanem csak fokozatosan és taktikusan. De mától fogva minden szlovákiai magyar elsőszámű kötelessége, hogy olyan területeken, ahol joga van magyarul beszélni, a hivatalokban még akkor sem fog szlovákul beszélni, ha perfekt tud. Ez egy legális eszköz. Holnaptól fogva ki lehet próbálni a vasúton, ahol jegyet vesztek - de menjetek egy kicsit korábban, hogy le ne késsétek a vonatot, mivel elejével ez nagy megütközést fog kiváltani.Elég ha egy-két ember nyilvánosan kiáll a joga mellett, meglátjátok, rövid időn belül vihar söpör majd végik Szlovákián. Aztán majd elmondhatják, hogy "kto seje vietor". - Bizony ezt az MKP-nak kéne szerveznie!

* válasz

Németországban is csak az
Katarína Szászová | 2009. július 2. csütörtök 01:44

Németországban is csak az érvényesulhet, aki tud németul. Vannak persze foleg torokok, kik nem tudják vagy nem akarják megtanulni a németet, de ok sosem hagyták el kicsi gettójukat, mert ha már csak újságot akar venni, azt is németul kell kérni. Ezt a torvényt már 1990-ben el kellett volna fogadni, tudjuk, az akkori képviselok mindenben engedtek a magyaroknak, akik aztán tovább fokozták koveteléseiket, épp úgy mint a németek a két világháború kozott a szomszédos országokban. A két nemzet mentalitása nagyon hasonló - Hitler is azt mondta, "ahol csak egy darab német él, mindenkinek meg kell tanulni németul". Bósza János szerint is az lenne a helyes, hogy pld. a 92 százalék szlovák tanulja meg a 8 százalék magyar nyelvét. Ezt próbálja megmagyarázni német barátainak.

* válasz

nyelvtörvény
jani | 2009. július 2. csütörtök 01:23

12 éve élek Németországban,ahol rengeteg a bevándorló-(általában német útlevélel)-de egy ilyen ötlettel még a fasiszta npd-párt sem merne elöhozakodni.
Német ismeröseim elhinni sem akarják hogy ilyen törvény lehetséges ma Európában.
A német állam múlt éven engedéjezte nekem a német állampolgárságot-és én a mai napig nem tudtam eldönteni,hogy felvegyem-e.
A szlovák állam most döntött helyettem
http://ujszo.com/node/284316/talk




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona