Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Igazságot szolgáltat a történelem

2007.12.18
December 20-án, csütörtökön éjfélkor az uniós csatlakozás talán legfontosabb lépcsőjéhez érkezünk: megszűnik a határellenőrzés a szlovák, osztrák és szlovén határokon. A sorompók eltűnése egyben azt is jelenti, hogy egy évtizedekkel ezelőtti, szerencsétlen június 4-i nap után felszívódnak a mesterséges elválasztó vonalak a határokon belül, és az azokon túl élő magyarság egy jelentős része között.

A schengeni csatlakozás különösen az olyan határ menti városok, települések esetében hoz jelentős változást, amelyek már most is közvetlen kapcsolatban állnak a határ túl oldalán lévő, magyarok lakta településekkel, mint például a két Komárom, vagy éppen az Ister-Granum régióval a határokon már korábban is túllépő Esztergom és Párkány. Ez utóbbi két, az uniós lehetőségek és a régiós gondolkodás terén többször is példaként felhozott város esetében ráadásul mindez egyfajta nagyítóüvegen keresztül látszik, köszönhetően az évekig csonkán meredező, majd közös erővel újjáépített, és időközben az együvé tartozás jelképévé nemesült Mária Valéria hídnak. Nem véletlen, hogy a két város közös nagyszabású rendezvényén december 20-án jelen lesz Csáky Pál, az MKP és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is, és a tervek szerint a Magyar Televízió több alkalommal is bejelentkezik majd a Mária Valéria hídról az este folyamán.


Sajnos a történelmi pillanatok eufórikus hangulata – bár jelentőségük vitathatatlan – gyorsan elolvad, és csupán a következményei, a határnyitás esetében a lehetőségek maradnak meg, amelyekből viszont csak akkor lehet profitálni, ha élni is tudnak vele. Nézzük tehát, hogy mi marad számunkra a december 20-i, éjféli ünnepségeket követően.

Élet a határok nélküli Európában

Magyarország csatlakozásának legfontosabb látható jele lesz, hogy a belső határt Ausztria, Szlovákia, Szlovénia felé bármely ponton át lehet majd lépni, anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor.
Mivel a belső határokon megszűnik a határellenőrzés és a határőrizet, egy olyan ellenőrzési rendszer kerül, illetve került kialakításra, amely biztosítja a külföldiek ellenőrzését, szűrését, esetleges nyomon követését. A rendszer átalakításának alapvető oka, hogy a belső határon megszüntetett határellenőrzés miatt úgynevezett biztonsági vákuum keletkezik, hiszen kiesik egy nagyon fontos lépcsőfok, a határellenőrzés, amelyet valahogy pótolni kell.
A határrendészeti feladatok végrehajtásáért felelős szervezeteket is ennek megfelelően alakították át. A külső határ mentén a jelenlegi határrendészeti kirendeltségi rendszer működik tovább, míg a belső határ tekintetében a városi rendőrkapitányságokon a határrendészeti és közbiztonsági akcióosztályok veszik át ezt a szerepet. A határőrséget és a rendőrséget ezzel párhuzamosan összevonják, az így január 1-jétől létrejövő Rendőrség Határrendészeti Főosztály azonban - a rendőrség erről szóló hivatalos közleménye szerint – korántsem „szerelmi házasság”.


Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a két szervezet törzsállományának minden tagja számára jut feladat, mivel továbbra is szükség van a határrendészet és a bűnüldözés terén évtizedek alatt felgyülemlett tapasztalatokra. Kovács Zoltán határőr ezredes, a szervezet megbízott rendészeti főigazgatója nemrég Esztergomban egy konferencián vázolta az integrált szervezet legfontosabb feladatait a belső határokon, illetve azok közelében. Az ellenőrzést járőrcsoportok fogják végrehajtani, és nem lesz szokatlan látvány, ha például Esztergom környékén vegyes, azaz szlovák-magyar járőrrel találkozunk majd, akik szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak. Kovács Zoltán leszögezte: ezeknek a kontrolloknak nem lehet célja a határellenőrzés. „Ezeknek a kontrolloknak a közrendet érintő veszélyekkel összefüggő információn kell alapulniuk, és az olyan határon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányulnak majd, mint például az illegális migráció, az embercsempészet vagy a terrorizmus” – fejtette ki az ezredes. Kovács hozzátette: a december 20-i, éjféli csatlakozás nem jelenti azt, hogy másnap hajnalra eltűnnek a telepített épületek, sorompók, ezek leszerelése folyamatosan zajlik majd, sőt, valószínű, hogy egy darabig határőrökkel is találkozunk majd az átkelőknél, akiknek feladata azonban nem az ellenőrzés, hanem az információnyújtás lesz. Mindez egyelőre csak a szárazföldi- és vízi határokra vonatkozik, a légi határok csak később, 2008. március 30-án szűnnek meg Lettország, Litvánia, Észtország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Málta és Magyarország viszonylatában.

Szigorúan ellenőrzött külső határok

Mindezzel párhuzamosan a külső határokon – Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország – az eddiginél szigorúbb ellenőrzésre kell számítani, hiszen ezentúl a magyar határőrség feladata lesz az unió határai egy részének biztosítása. Ahhoz, hogy az egyezmény megfelelő biztonsági, közbiztonsági garanciát nyújtson a társult tagországok lakosainak, a külső határokat továbbra is csak a határátkelőhelyeken lehet átlépni, a meghatározott nyitvatartási időben, a határátkelőhelyen kívüli jogellenes határátlépés továbbra is büntetendő. Persze az egyes országok viszonylatában van különbség.
A már szintén uniós tag, de a Schengeni Egyezményhez egyelőre nem csatlakozó Románia esetében egymegállásos határforgalom-ellenőrzési rendszer működik, azaz egy helyen zajlik a román és magyar ellenőrzés, a határ pedig személyi igazolvánnyal is átléphető. A vámunió érvényes Romániára is, de a jövedéki termékek ellenőrzése várhatóan 2009-ig megmarad.
Horvátországba már utazhatunk személyi igazolvánnyal is, és ugyanígy – egy pótlappal kiegészítve - léphetnek be az unió területére a horvát állampolgárok is.


Ukrajna és Szerbia esetében kell a legszigorúbb ellenőrzésre számítani, a hivatalos megfogalmazás szerint is szigorúan ellenőrzött külső határról van szó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak útlevéllel és vízummal léphető át, Ukrajna esetében a kishatárforgalom jelent kivételt, amit csak magyar, illetve ukrán állampolgárok vehetnek igénybe, és lehetőség van egyszerűsített vízumigénylésre mérsékelt vízumdíjjal. Ez elsősorban a naponta ingázók, a határ másik oldalán dolgozók számára jelent könnyebbséget: az egyszerűsített, három hónapra érvényes vízum előnye, hogy 20 euros díja a tervek szerint visszaigényelhető lesz a későbbiekben, hátránya pedig az, hogy mindössze 50 kilométeres zónán belül érvényes, ennek betartását a rendőrség szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

Schengen kialakulásának története

1985-ben a luxemburgi Schengenben a Benelux államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság között megállapodás született, hogy célszerű lenne a közös határokon a határforgalom-ellenőrzést megszüntetni, hogy erősítsék a népek közötti szolidaritást, könnyítsék az áruk, szolgáltatások mozgását, töröljék el a tagállamok közötti személyek mozgásával kapcsolatos ellenőrzéseket. Később – Nagy-Britannia és Írország – kivételével mindegyik uniós állam csatlakozott a szerződéshez.
A Schengeni Egyezmény után 1990. január 15-én aláírták a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, ami 1995-ben lépett életbe, és gyakorlatilag a schengeni térségben felszámolták a belső határellenőrzést, áthelyezve a hangsúlyt a külső határokra, ahol meghatározott szabályok alapján történik a beutazás és a bevándorlás ellenőrzése. A személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a biztonsági kockázatok kiküszöbölésére közös szabályokat fogadtak el a vízumpolitika, a menekültügy és a külső határellenőrzés területén.
Az egyezmény értelmében ahhoz csak EU-tagállamok csatlakozhatnak. A kilencvenes évek folyamán, az Egyesült Királyság és Írország kivételével, valamennyi EU-tagállam csatlakozott – Olaszország (1991), Portugália és Spanyolország (1991), Görögország (1992), Ausztria (1995), Dánia, Finnország, Svédország (1996).


Tekintettel arra, hogy az EU északi államai tagjai a Schengeni Egyezményhez hasonló tartalmú Északi Útlevél Uniónak, melynek tagja Norvégia és Izland is, a schengeni egyezmények aláírói társult tagságot ajánlottak fel az Északi Útlevél Unió azon tagjainak (Norvégiának és Izlandnak), melyek nem tagjai az EU-nak. Ez a két ország 1999. május 18-án csatlakozott a Schengeni Egyezményhez. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződés a Schengeni Egyezmény egy jelentős részét „közösségi joggá” nyilvánította és ezzel annak szerepe lényegesen felerősödött. Ettől kezdve az újonnan csatlakozó országokra nézve a schengeni rendszer átvétele és alkalmazása kötelezővé vált.
Az egyezmény már továbbfejlesztette a megállapodás elgondolásait, és fő célként megjelenítette azt, hogy a közös határokon megszűnik az ellenőrzés, azon bárki, bárhol, bármely időben átléphet (akár az autópályán, akár egy hegyi ösvényen, akár egy folyó partján sétálva). Ugyanakkor szigorú ellenőrzéshez kötötte a külső határokon átlépő személyeket és tárgyakat, valamint olyan, az országok mélységében kialakítandó ellenőrzési módszerek kialakítását tűzte ki célul, mellyel hatékonyan lehet szűrni az országba bejutott illegális migrációt.

Mit jelent a SIS?

(Schengeni Információs Rendszer – Schengen Information System)


Olyan személy- és tárgynyilvántartási, körözési rendszert, amely a tagállamok egymástól független, nemzeti adatbázisára épülve európai hálózatot alkot. A rendszerből bármely tagállam lekérhet információkat, de nem módosíthatja, nem változtathatja meg más tagállamok adatait, bejegyzéseit. Fontos hangsúlyozni, hogy a Schengeni Információs Rendszer nem az unió egységes, közös rendszere. Minden tagállam maga határozza meg, hogy milyen szempontok alapján, milyen adatokat, személyeket tesz fel a körözési, vagy tiltó listára. Ebből az is következik, hogy minden tagország saját költségvetéséből biztosítja a rendszer működtetését, a rendőrség, a határőrség, a konzuli szolgálat közreműködésével. A SIS központ - az információs rendszer hardwere - Strasbourgban található. Ezen keresztül zajlik a tagállamok közötti kommunikáció. Ha új tagállam, például Magyarország belép a schengeni együttműködésbe, létre kell hoznia a saját adatbázisát és hozzákapcsolni a rendszerhez.

Ján Oravec, Párkány polgármestere

„Örülünk, hogy megszűnik a határellenőrzés, és biztos vagyok benne, hogy bizonyos negatívumok – például a várhatóan megnövekvő forgalom - mellett többségben lesznek a pozitívumok. Tulajdonképpen erről szólt az egész igyekezetünk, és ez most valósággá válik.
Minden területen várható növekedés, de ezek nyilván majd csak később válnak kézenfoghatóvá. Természetesen bízunk benne, hogy a még nagyobb nyitottság több lehetőséget ad majd az embereknek, akik ezekkel élni is fognak tudni”.

Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere

– Oly sok tétlen magyar város között Esztergom reprezentatív„külügyeiben” különös alapossággal jár el a határon túli magyarok sorsát érintő kérdésekben. Ha kérés érkezik a város felé, mi soha nem utasítjuk vissza. Mi predesztinálja Esztergomot erre a – ha kimondjuk, ha nem – zászlóvivő szerepre?


– A történet nagyon messziről indul. Esztergom volt az első fővárosa Magyarországnak, ez volt államalapító Szent István királyunk városa, amely fénykorában az egész Kárpát-medencét kitöltötte, de a mai napig itt van a Magyar Katolikus Egyház központja is. A magyarság trianoni szétszakítása, Esztergom különös érintettsége ez ügyben mind arra kötelezi a várost, hogy vállalja fel az összefogás koordinálását, illetve lehetőségeihez képest nyújtson példaértékű segítséget a határon túli magyaroknak. Kevés város járt olyan rosszul Trianon után, mint Esztergom, hiszen a legtöbb település a vonzáskörzetével együtt került annak idején elcsatolásra, a mi esetünkben azonban egy működő térséget vágott ketté az első világháborút lezáró békediktátum. Ha ehhez még hozzávesszük az ötvenes évek központi sorvasztását, – amikor Dorogon volt a járási tanács, és onnan döntöttek a mi ügyeinkről is, akkor még könnyebben megérthető, hogy milyen sokat adhat nekünk a schengeni határnyitás. Sokat vesztettünk annak idején, éppen ezért most bőven lesz lehetőségünk is. Ezért van – ahogyan ön is fogalmazott – zászlóvivő szerepe Esztergomnak abban, hogy a trianoni határok minél előbb légiesüljenek, és hogy a város vonzáskörzetének nagyobbik és természetes fele, a párkányi járás minél előbb újra egy legyen Esztergommal.

– Milyen szintekre gondoljunk, amikor egységet említ?


– Olyan közös ügyekről beszélek, amelyek egy része valamilyen szinten már működik. A Vaszary kórház sorsa például egy csapásra megoldódhat, ha sikerül bővíteni azokat a szlovák biztosítási szerződéseket, amelyeket a kórház kötött az elmúlt időszakban. De ha az anyagi vonzattól eltekintek, akkor is azt látom, hogy egy nagyobb vonzáskörzettel rendelkező kórház magasabb szintű szolgáltatást nyújthat. Hasonló okok miatt érdemes például Esztergomnak költenie az Ister-Granum Eurorégióra is; ezek befektetések, melyek öt, tíz, tizenöt év alatt megtérülnek. Mi adunk a régiónak egy kórházat, cserébe kapunk egy jól üzemelő és biztos lábakon álló egészségügyi intézményt. De ilyen befektetés a híd is: meg lehet nézni Párkányt – ők például a vendéglátás és turizmus terén léptek nagyot az újjáépített Mária Valéria hídnak köszönhetően, míg mi a Suzukiban dolgozó felvidékiek révén adóforintokhoz jutunk. Fontos, hogy az eurorégión belül eltűnjenek a határok, és fontos, hogy Párkány és Esztergom bizonyos szinteken egy 45 ezres városként funkcionáljon. Elvileg természetesen két önkormányzatról van szó két külön országban, de ha ügyesek vagyunk, össze lehet hangolni a fejlesztéseket és az elképzeléseket. Csak hogy érzékeltessem: hamarosan lesz egy közös testületi ülésünk Párkánnyal, ahol fel fogom vetni, hogy együtt tarthatnánk fent például egy szimfonikus zenekart, egy sportklubot vagy egy amatőr színházat. Nem konkrétumokról beszélek, csak példákat igyekszem hozni, milyen sokat jelenthet mindannyiunknak a határok eltűnése.


– Megvan Párkányban ehhez a fogadókészség?


– Nem tudom, de hamarosan kiderül. Ezek egyébként régóta érlelődő gondolatok, de mostantól életszerűvé válik, hogy mindkét önkormányzat áttekinti a maga költségvetését, és nem kevesebbet költ bizonyos célokra, hanem okosabban, hatékonyabban teszi ugyanezt. Ehhez meg kell tanulnunk együttműködni, nem szabad önzőnek, kapzsinak vagy szűkkeblűnek lennünk, és akkor hatalmas hozadéka lesz a sorompók eltűnésének. Arról már nem is beszélve, hogy mivel sokáig Európa egyik legkomolyabb politikai problémáját a nemzetállamok határai okozták, sok pályázat kerül kiírásra az olyan határ menti régiók részére, mint amilyennek a központja Esztergom.

Bukovics Krisztián, Hídlap
forrás:felvidek.ma



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona