Megkezdődött a Magyar Koalíció jelöltjének a kampánya

2007.12.12
A vajdasági magyar pártvezetők közös sajtóértekezletén mutatkozott be a közös elnökjelölt, Pásztor István

Szabadkán ma közös sajtótájékoztatót tartott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségenek (VMDK) elnöke. A mai napon ugyanis hivatalosan megkezdődött az említett pártok alkotta Magyar Koalíció közös elnökjelöltjének, Pásztor Istvánnak a választási kampánya. A Rácz Szabó László vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) még nem adott választ, csatlakozik-e a koalícióhoz, de – mint Pásztor mondta – a tárgyalások során Rácz Szabó kompromisszum-készséget mutatott és végül egyetértett a szövetség alapelveivel, nevével, céljaival...
Ágoston András kiemelte, hogy a koalíció részvétele az elnökválasztáson alkalom arra, hogy a vajdasági magyar pártok visszaszerezzék azt a bizalmat, amelyet az elmúlt időszakban részben elveszítettek. Az első reagálások arra utalnak, hogy ez a cél megvalósítható. A VMDP elnöke elégedettséggel nyugtázta, hogy 1994 óta az itteni magyar pártoknak először sikerült olyan közös politikai programot alkotni, amelyben megjelen¬nek a tényleges nem-területi nemzeti alapú politikai autonómia ismérvei. Egyúttal kihangsúlyozta, hogy a közös területi autonómia-modell kidolgozása is számításba jöhet. Az elnökválasztási kampány lehetőséget nyújt a kolíciónak, hogy programját és elképzeléseit erőteljesebben közvetítse a szerb kormány felé.
Páll Sándor előrevetítette, hogy a vajdasági magyar pártok nemcsak a köztársasági elnökválasztáson, hanem nagy valószínűség szerint a tartományi és az önkormányzati választásokon is együtt vesznek részt. Noha a VMDK és a VMSZ között helyi szinten akadnak nézetkülönbségek és konfliktusok, amelyeket rendezni kellene, a VMDK szerint Pásztor, mint elnökjelölt megestesíti a közös törekvéseket, hangsúlyozta Páll, majd hozzáfűzte, hogy az elnökjelöltjükre leadott szavazatoknak nagy a súlya, hiszen ily módon a vajdasági magyar pártok előnyös tárgyalási alaphoz juthatnak a második fordulóba kerülő jelöltekkel. Más szóval, az itteni magyarság nagyobb esélyekkel küzdhet a céljaiért. Páll külön hangsúlyt helyezett a területi autonómia szükségességére. Emlékeztetett rá, hogy a pártja 1997-ben koalíciós megállapodást kötött Dragoljub Mićunović elnökjelölttel (aki azonban nem jutott be a második fordulóba). A VMDK ezt azért tette, mert Mićunović támogatta az etnikai alapú területi autonómiát. Páll szerint a második fordulós tárgyalások során ezúttal sem szabad ennél kevesebbet követelni attól az elnökjelölttől, akit a magyar koalíció esetleg támogatna.
Pásztor István elmondta, hogy kissé szkizofrén pozícióban érzi magát, hiszen egyrészt a VMSZ, másrészt a Magyar Koalíció elnökeként kell megszólalnia. Ugyanakkor elégedettségének adott hangot, amiért sikerült létrehozni a koalíciót. Ezt nagyrészt a VMSZ és a sáját sikerének tekinti, ugyanis – mint hangsúlyozta –, amióta kinevezték a VMSZ elnöki posztjára, az egyik ambíciója az volt, hogy pártja a vajdasági magyarság integráló erejévé váljék. Pásztor szerint a koalíció 12 pontos közös programja (melyet az alábbiakban közlünk – a szerző megj.) olyan tételeket tartalmaz, melyek nemcsak az itteni magyarság, hanem a többi nemzeti kisebbség, sőt a többségi szerb nemzet, vagyis az egész ország érdekeit szolgálják. Ebből kifolyólag a magyar szavazatokon kívül, más nemzeti kisebbségek és a szerbek voksaira is számítanak.
Újságírói kérdésre válaszolva, a három elnök elmondta, hogy ez a koalíció nem jelenti a pártok egybeolvasztásának kezdetét.
S. Z.

A Magyar Koalíció közös elnökjelölt-programja:

1. Szerbia euroatlanti integrációja
A vajdasági magyar pártok következetesen kiállnak az európai értékrend, Szerbia euroatlanti integrációs folyamatai, valamint országunk szomszédsági kapcsolatainak fejlesztése mellett, támogatva:
- az Európai Unióval folytatandó előcsatlakozási és csatlakozási tárgyalások menetét, azzal a céllal, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamatának nemzeti közösségünk tagjai is a nyerteseivé válhassanak, és részesei lehessenek az előcsatlakozási pénzalapokból történő fejlesztéseknek;
- az Európai Unió irányában fennálló vízumkényszer megszüntetését célzó jogszabályok módosítását és egyéb állami intézkedések megtételét;
- a szomszédsági, különösen a Szerbia és Magyarország között fennálló gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztését.

2. A háborús bűnökkel vádolt személyek kiadatása, a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel történő együttműködés
A vajdasági magyar pártok közös álláspontja szerint Szerbiának szembe kell nézni a múlttal ahhoz, hogy sikeresen szembenézhessen a jövő kihívásaival, folytathassa a megkezdett euroatlanti integrációs folyamatokat. Fontosnak tartjuk a háborús bűnökkel vádolt személyek kiadatását, a Törvényszékkel való további együttműködést.

3. A koszovói kérdés békés rendezése
Koszovó és Metóhia Autonóm Tartomány státusának végleges rendezése a Szerb Köztársaság minden polgárának érdeke.
A tartomány kérdésének rendezésére a tárgyalásos út lenne a legjobb. A nem albán lakosság adott térségben való megmaradásának legfőbb feltétele az etnikai alapú területi autonómia.
Amennyiben a déli tartomány végleges státusával kapcsolatos tárgyalások során a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelme terén olyan kedvező megoldások jönnének létre, amelyeket jelenleg Szerbiában nem alkalmaznak, ezeket a jogokat a meglévő feltételekhez igazítva szavatolni kell a Szerb Köztársaságban élő minden nemzeti közösség számára.

4. Az alkotmányosság és törvényesség betartatása, és az Alkotmány módosítására vonatkozó indítványok megtétele
Síkraszállunk a jogállamiság elveinek, különösen az alkotmányosság és törvényesség elvének a tiszteletben tartásáért és következetes érvényesítéséért, valamint az Alkotmány egyes, a magyarságra vonatkozóan hátrányos rendelkezéseinek módosításáért.
A demokratikus államokhoz hasonlóan, Szerbiában is alkotmánymódosítás útján kell biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét, azaz a kisebbségeknek a parlamentbe történő kedvezményes bejutását.

5. Haderőreform – a hivatásos hadsereg létrehozatala
Kiállunk a sorkatonai szolgálat megszüntetése mellett. Meggyőződésünk, hogy indokolatlan a mai, határait lassan leépítő, fokozatosan egyesülő Európában egy nagy létszámú, az ország népességéhez túlméretezett katonaság fenntartása. Ehelyett egy kis létszámú, jó technikai felszereltséggel rendelkező és önkéntes alapon működő Professzionális hadseregre van szükség. Ez illeszkedhet be leginkább a NATO szervezetébe. A professzionális hadsereg elképzelése azért is megalapozott, mivel jóval kisebb terhet jelent Szerbia költségvetésére nézve, azaz kevesbé terheli a polgárokat, de szervezettsége, felszereltsége és profizmusa révén el tudja látni az ország védelmét.

6. Szerbia, azon belül Vajdaság dinamikus gazdasági fejlesztése, a stabil dinár és gaz¬dasági növekedés biztosítása, munkahelyteremtés, külföldi beruházások serkentése, az ipar és a mezőgazdaság támogatása
Szerbia minden polgárának a fejlődő, nemzetközi szinten is verseny- és exportképességét erősítő, beruházásokat serkentő Szerbia és azon belül Vajdaság tud megnyugtató jövőt, élhető szülőföldet biztosítani. Meg kell teremteni a mezőgazdasági termelők megélhetési biztonságát, fel kell számolni a monopóliumokat, s kiszámítható jövedelem- és árviszonyokat kell létrehozni. Különösen fontosnak tartjuk a magyarság által lakott térségek gyors ütemű fejlesztését és felzárkóztatását biztosító állami terület- és vidékfejlesztési politika alkalmazását.

7. A magyar autonómia-törekvések alkotmányos és törvényes helyzetének előmozdítása, továbbfejlesztése
A négy vajdasági magyar párt és a közös elnökjelölt is szükségesnek tartja, hogy a most készülő törvényben a nemzeti tanácsok az illetékes hatóságok által felállított magyar választói névjegyzék és demokratikus többpárti választások útján jöjjenek létre.
Fontos, hogy a nemzeti tanács az oktatás, a művelődés, a nyelvhasználat és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosítására e területeken önálló jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal, valamint saját vagyonnal és törvénnyel garantált pénzforrásokkal rendelkezzen.
Csak így válik alkalmassá arra, hogy feltárja, kifejezze, s legitim módon képviselje a vajdasági magyarság identitásának megőrzése szempontjából fontos nemzeti érdekeit.

8. A közigazgatási körzetek határainak megváltoztatása
A magyar nemzettestet megosztó, a korábbi rendszer érdekeit szolgáló, de még ma is érvényben lévő közigazgatási körzethatárok megváltoztatásáért szállunk síkra. Álláspontunk szerint Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Törökkanizsa és Zenta községek egy közigazgatási körzethez kell, hogy tartozzanak.

9. A Vajdaság tartomány és a helyi önkormányzatok hatáskörének bővítésére és vagyonának visszaszármaztatására vonatkozó, a decentralizáció és a dekoncentráció erősítését célzó intézkedések támogatása
A vajdasági magyar pártok által támogatott államszervezési modell lényege, hogy az emberek életét befolyásoló döntések ott szülessenek, ahol a hatásukat kifejtik.
Síkraszállunk:
- Vajdaság Autonóm Tartomány törvényhozási, végrehajtási és igazságszolgáltatási funkciókat magában foglaló teljes körű autonómiájának megteremtéséért, valamint Vajdaság lehető legszélesebb körű pénzügyi autonómiájának megvalósulásáért;
- az önkormányzati rendszer reformjáért, megvizsgálva a települési önkormányzati modell alkalmazásának lehetőségeit és indokoltságát;
- az önkormányzati vagyonról szóló törvény meghozatala során azért, hogy az önkormányzati szervek, intézmények és közvállalatok által használt ingatlanok mellett, a helyi gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításához nélkülözhetetlen állami vagyontárgyak (pl. nem használt katonai létesítmények) is önkormányzati tulajdonba kerüljenek;
- az önkormányzatok javaslattételi, egyetértési és véleményezési jogkörének bővítéséért a köztársasági és tartományi alapítású szervek, szervezetek és intézmények vezetőinek kinevezése során.

10. A lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltoztatását tiltó alkotmányos rendelkezések betartatása, a Szerbiában élő nemzetek teljes egyenrangúságának és békés együttélésének biztosítása
Határozottan kiállunk a lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltoztatását tiltó alkotmányos rendelkezések betartatása mellett.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a részarányos foglalkoztatás elvének alkalmazásával jelentősen emelkedjen a kisebbségek számaránya az állami intézményekben, az állami alapítású vállalatokban és közvállalatokban, továbbá a bírák, ügyészek, a bírósági, ügyészségi, rendőrségi és más közigazgatási vezetők kinevezése során a nemzetiségi arányok tiszteletben tartását.

A nemzeti közösségek identitás-megőrzését szolgáló pillérek (egyházak, oktatás, nyelvhasználat, tájékoztatás, kultúra)
Síkraszállunk a szabad vallásgyakorlásért, az egyházak egyenjogúságáért, a felekezeti iskolák alapításának, működtetésének és finanszírozásának biztosításáért, az egyházi vagyon visszaszármaztatásáért és a törvény által garantált működési feltételekért.
Oktatáspolitikánk célja, hogy a jövő nemzedéke számára megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar fiatalok tevékenyen részt tudjanak venni közösségük gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési életének alakításában. Nyelvünk, kultúránk és önazonosságunk megőrzése érdekében a vajdasági magyar oktatással kapcsolatos kérdésekben nemzeti közösségünk döntéshozatali autonómiájának megteremtéséért szállunk síkra.
Média-stratégiánk célja, hogy a magyar nyelvű közszolgálati tájékoztatást nyújtó nyomtatott és elektronikus sajtó maradéktalanul vállalja fel a vajdasági magyar közösség naprakész és objektív tájékoztatását, szellemi és kulturális értékeinek ápolását, valamint a nemzeti önazonosság-tudat megőrzésében legyen aktív partner. Feladatunk, hogy biztosítsuk tájékoztatási intézményeink számára a fenti célkitűzés megvalósításához nélkülözhetetlen sajtószabadságot, függetlenséget a politikai egyeduralomtól, jogszabályi kereteket és anyagi forrásokat.
Magyar nemzeti közösségként való megmaradásunk egyik legerősebb pillére művelődési életünk. Művelődéspolitikánk alapvető célkitűzése a vajdasági magyarság hivatásos művelődési intézményeinek és amatőr művelődési önszerveződési formáinak a fenntartása és fejlesztése.

12. A történelem során elszenvedett jogsértések – a vagyontól, személyes szabadságtól, élettől való megfosztást eredményező történelmi igazságtalanságok és sérelmek – rehabilitálása
A történelmi igazságtétel, a vagyonvisszaszármaztatás és a kárpótlás a 2000 októberében bekövetkezett rendszerváltás egyik legnagyobb adóssága.
A rehabilitálás terén lényegi elmozdulás történt ugyan a szerb törvényhozásban, azonban az anyagi és az erkölcsi kárpótlás a mai napig elmaradt.
Az állam által okozott vagyontól, személyes szabadságtól, élettől való megfosztást eredményező sérelmek halasztást nem tűrő orvoslása érdekében halaszthatatlan a vagyonvisszaszármaztatásról szóló törvény azonnali meghozatala és következetes érvényesítése, a külföldre üldözöttek vagy leszármazottaik méltányos kárpótlása, az 1920-2000 közötti időszakban ártatlanul meghurcoltak, koncepciós politikai perekben elítéltek és hozzátartozóik rehabilitálása.
forrás: vajdasagma