A vajdasági m. p. összefog. nincs alternatívája

A vajdasági magyar pártok összefogásának nincs alternatívája

A Magyar Összefogás Koalíció Tanácsa Óbecsén megvitatta a január 21-én megtartott szerbiai parlamenti választások tapasztalatait és a soron következő teendőket.
Megállapításai a következők:

1. Magyar Összefogás Koalíció tizenhárom ezer szavazata nem volt elég ahhoz, hogy a koalíció képviselőt küldjön a szerb parlamentbe. A Magyar Összefogás Koalíció természetesen elfogadja a magyar szavazók döntését. A koalíció tagjai elismeréssel adóznak azoknak a magya­roknak, akik a szinte teljes médiablokádot áttörve, ez év január 21-én, céltudatosan a 19-es szá­mot karikázták be. Köszönet érte.
A VMDP és a VMDK közös meggyőződése, hogy a Koalíció programja megfelel a vajda­sági magyar közösség alapérdekeinek. Az együttműködést tovább folytatják és ellenzékben küz­denek e politikai program megvalósításáért.
A parlamenti választások előkészületei során bebizonyosodott: sok pénz és gazdaságilag erős hitelezők nélkül eredményes választási kampányt nem lehet megszervezni. A profi kam­pányra – s ennek keretében a választók személyes megszólítására a Magyar Összefogás Koalíci­ónak nem volt anyagi lehetősége.
A magyar pártok teljes összefogásának hiányában a lehetséges hat-hét helyett, csak három képviselő került magyar szavazatokkal a szerb parlamentbe. A szerb pártok előretörése elsősor­ban a magyar pártok összefogásának hiánya miatt következett be. De, tudatában kell lennünk, hogy a magyar szavazók elfordulásának fontos oka az is, hogy a VMSZ az elmúlt években bebi­zonyította: a vajdasági magyarság alapérdekeit, elsősorban autonómiatörekvéseit, de más fontos oktatási és gazdasági érdekeit illetően, gyakorlatilag nem rendelkezik az érdekérvényesítés ké­pességével. Ez vonatkozik a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazásra is.

2. A magyar képviselők szerb parlamentbe bekerült csoportja részben objektív okokból kifolyólag alkalmatlan a vajdasági magyarság alapérdekeinek megjelenítésére és képviseletére. Figyelemmel a magyar nemzetiségű képviselők eltérő pártállására, az egyes – nemzeti szempont­ból esetleg hasznos kezdeményezések politikai semlegesítésének veszélye – borítékolható. Félő, hogy ők az etnikai összetételt súlyosan megbontó másfél millió eurós vajdasági projektum meg­valósítását sem tudják megakadályozni. Örülhetünk, ha – pártérdekeket szem előtt tartva – nem agitálnak mellette! Amennyiben a magyar diplomácia továbbra is alkalmazza a benemavatkozás elvét, a százezer németországi és más nyugaton elő szerb és roma megérkezése a magyartöbb­ségű észak-vajdasági községekbe és településekre, sajnos, elkerülhetetlen.
A vajdasági magyar pártok politikai érettségének a hiányát a félretájékoztatott vajdasági magyarság egésze szenvedi meg. A felelőséget azoknak kell vállalniuk, akik közvetlenül, vagy közvetetten, a háttérből irányítják a vajdasági magyar sajtót.

3. Van kiút. Már a tartományi parlamenti választások előkészületei során meg kell való­sítani a magyar pártok teljes összefogását. Ebben a tekintetben a Koalíció további erőfeszítéseket tesz a versenypárti allűröket felmutató VMSZ csatlakozása érdekében.
A Koalíció feladata továbbá, hogy még a tartományi választások előtt kezdeményezze ne csak a hárompárti koalíció létrejöttét, hanem egy a vajdasági magyarság gondjait szépítgetés nél­kül feltáró, s az ennek megfelelő a közös tennivalókat is tartalmazó politikai program kidolgozá­sát. E program megalkotása folyamán – a reciprocitás és az egyidejűség elvének alkalmazását is előirányozva – figyelembe kell venni az Ahtisaari dokumentum kisebbségi autonómiára vonat­kozó részeit is.
A program elemeit a Magyar Összefogás Koalíció pártjai a legrövidebb időn belül kidol­gozzák és közzéteszik.

Dokumentumok:
Lipták Béla levélváltása Gyurcsány Ferenc

Kelt Stamfordban, 2OO7 február 3-án

Gyurcsány Ferenc
A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Olvastam a Gémesi Ferenc által összeállitott ismertetését a kormánynak a külhoni ma­gyarsággal való viszonyáról. Örömmel olvasom, hogy támogatja kisebbségeink kulturális auto­nómiáját és a romániai kisebbségi törvényt, - melyet a napokban elutasitott a Román Képviselő­ház.
Kiváncsi lettem volna véleményére a területi autonómiáról, kettős állampolgárságról, - melyet Románia tudtommal már megadott a moldovai románoknak -, az egyházi javak visszaadá­sáról, a Bolyai Egyetem tanárainak elbocsájtásáról, a második Hágai Perről, a verespataki bányá­ról, a Visegrádi államok közösségének - Európa egyensúlyát helyreállitó - kiszélesitéséröl, az összmagyar konzultációs fórum visszaállitásáról, tehát általában a pártérdekek feletti, hosszútávú és össznemzeti érdekeket szolgáló, a kormányoktól nem függő, össznemzeti külpolitikai céljaink­ról.
Hálás lennék, ha a fentiekröl tájékoztatna.
Tisztelettel, Lipták Béla

Miniszterelnöki Hivatal
Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
Főigazgató
Ügyiratszám: XLVI-2/ 110/1/2007.

Tisztelt Lipták Béla Úr!

Örömmel vettük tudomásul, hogy a távoli Amerikai Egyesült Államokból is figyelemmel követi az anyaország életét és érdeklődik a magyar kormány nemzetpolitikája iránt. Amint az Ön által is említett, a Miniszterelnöki Hivatal honlapján olvasható külhoni magyarsággal kapcsolatos kormánypolitikáról szóló tájékoztatóból is kiderült, a megújuló nemzetpolitikában kiemelt fi­gyelmet szentelünk a Kárpát-medencén kívül élő diaszpórának, az ún. nyugati, illetve amerikai magyarságnak. Meggyőződésünk, hogy globalizálódó világunkban új lehetőségek nyílnak a ve­lük, Önökkel való együttműködésre, és minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezeket a lehetősé­geket ki is használjuk.
Az Ön által felsorolt kérdésekre, Miniszterelnök Úr megbízásából válaszolva, mindenek­előtt kiemelném, hogy a magyar-magyar együttműködés egyik legfontosabb alapelve a be nem avatkozás politikája a határon inni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt. A ma­gyar kormány érzékenyen követi, hogy a magyar közösségeknek az identitás megőrzéséhez, a kisebbségi és közösségi lét megéléséhez fűző! dő l igénye és - a nemzetközi közösség által általánosan elismert normák szerint alapvetőnek számító - jogai hogyan érvényesülnek. Amikor a demokrácia alapelveivel, az emberi jogokkal és a kisebbségi jogok európai normáival ellentétes lépéseket, illetve a magyar közösségek érdekeit sértő, jogaikat csorbítani igyekvő törekvéseket tapasztal, a Kormány a kétoldalú kapcsolatrendszer minden rendelkezésre álló lehetőségét épp­úgy, mint az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet valamennyi lehetséges fórumát és formációját felhasználja arra, hogy ezekkel a jelenségekkel szemben fellépjen. Ebben a szellem­ben jártunk el mind a szerbiai magyarverések, mind a szlovákiai diáklány, mind a kolozsvári egyetemi oktatók esetében, és a továbbiakban is minden esetleges jogsértésre időben és határo­zottan reagálni fogunk.
A határon túli magyar szervezetekkel egyeztetve, támogatjuk mindazokat a jogos törekvé­seket és kéréseket, amelyeket az adott országban élők érdekképviselete is felvállal, legyen szó területi autonómiáról, anyanyelvi oktatásról, egyházi javak visszaszolgáltatásáról, vagy a nemzeti identitást érintő bármely más kérdésről.
A magyar-magyar kapcsolattartás átalakuló rendszerében az egykori MÁÉRT-ot, vagyis az egyfórumú kapcsolattartást egy többpillérű, differenciált, és reményeink szerint hatékonyab­ban működő rendszer veszi át. Amint a tájékoztatóban is olvashatta, működik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, valamint a Miniszterelnök által vezetett Magyar-magyar Kormány­zati Konzultáció elnevezésű fórum is. A miniszterelnöki szintű egyeztetéseken túlmenően a Kormány biztosítja a folyamatos kapcsolatot a magyar közösségek és a szakpolitikáért felelős magyarországi intézmények között.
A verespataki aran! ybánya (gondoljuk, hogy az Ön által említett veresegyházi bánya tulaj­donképpen az erdélyi verespataki aranybánya) kérdése folyamatosan a kétoldalú kapcsolatok na­pirendjén van, a magyar kormány pedig mindaddig nem adja hozzájárulását a projekthez, míg nincs biztosítéka a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, az épített és kulturális örökséget nem veszélyeztető kivitelezési tervről.
Érdeklődését, megtisztelő figyelmét köszönjük!
Budapest, 2007. február 9.
Üdvözlettel:
Dr. Törzsök Erika

Orbán Viktor:
A lengyel minta
(Részlet)

Orbán Viktor a HírTV-nek adott interjúj! ában a ko vérzik. Meg­jegyezte: ez valójában csak egy szerződés, nem érdemel alkotmányos minősítést. Emlékeztetett arra, hogy miután a franciák és a hollandok népszavazással utasították el, az európai alkotmány ratifikációs csapdába került, és most bénult a gépezet. Mint mondta, a polgárok véleménye szent, ezért a franciáknak és hollandoknak kell eldönteni, hogyan tudják kimozdítani az alkotmány kér­dését ebből a bénult helyzetből, van rá számos technikai lehetőség, de "ez nem orvosolja azt a problémát, hogy minőségét tekintve nem állja ki sokunk ízlésének és erkölcsi ítéletének próbáját, hiszen alapvető erkölcsi-filozófiai dolgokról nem nyilatkozik, vagy ha igen, azokkal nem tudunk egyetérteni" - utalt a pártelnök arra, hogy szerinte az alkotmánynak vállalni kellene az európai civilizáció keresztény gyökereit.
- Én azok közé tartozom, akik szerint a legfontosabb dokumentumoknak foglalkozni kell a közösség számára a létezés alapját jelentő spirituális eszmékkel. Ha ezt megtagadta egy civili­záció, akkor saját magát bontja szét. Én a lengyel alkotmánnyal szimpatizálok, ami minta lehet pl. a magyar alkotmányozásnak is - mondta a fideszes politikus.
forrás: Hírlevél VMDP