Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Duray Miklós: „Szlovákiában hétköznapi fasizmus van”

2007.10.30
Bántalmazták a szlovákiai magyar párt alelnökét
2007. 10. 30. 17.31 Pór Károly
A magyar – szlovák kapcsolatok az elmúlt időszakban, határon innen és túl meglehetősen elmérgesedtek az olyan ügyek kapcsán, mint amilyen Malina Hedvigé, vagy a Benes-dekrétumok kérdése. Erről beszélgettünk Duray Miklóssal a Magyar Koalíció Pártjának alelnökével.


Magyar-szlovák viszony – „Egyre több a nyílt magyarellenesség”

Hogyan értékeli a jelenlegi szlovák-magyar viszonyt? Hogyan változott ez a viszony azóta, hogy az MKP már nincs kormányon?

Eléggé ingadozó a viszony, a pillanatnyi politikai helyzettől függ. Amikor pártunk 1998 és 2006 között kormányon volt, nyilvános magyarellenesség nem mutatkozott Szlovákiában, sőt 1945 óta először a közhivatalokban is lehetett magyarul beszélni. Kiderült, hogy egyre több hivatalnok tud magyarul beszélni, illetve egyre többen merik vállalni magyarságukat. A 2006-os kormányváltást követően azonban minden megváltozott. A hivatalokból a magyarok jórészét elbocsátották, ügyeket intézni magyarul gyakorlatilag nem lehet, és 2006 tavaszától egyre több a nyílt magyarellenes megnyilatkozás.

Ez a magyarellenesség csak a politikai körökben érezhető, vagy a mindennapokban, a szlovák emberek körében is tapintható?

A két dolog összefonódik. Van egy utcai, hétköznapi fasizmus is Szlovákiában, de teljesen egyértelmű, hogy ezek az érzelmek akkor lángolnak fel, amikor az országos politika részéről biztatást éreznek. Erre jó példa a 2006-os választások, amikor már a kampány során elkezdődött az utcai magyarellenesség, és egyre másra történtek olyan esetek, melyek az 1998 előtti eseményekre emlékeztetnek, gondolok itt például arra, amikor embereket azért bántalmaztak, mert magyarul beszéltek. Velem is megtörtént pár héttel ezelőtt a pozsonyi piacon, hogy egy esernyővel elkezdett ütlegelni két szlovák ember és a körülöttem állók csak nézték.

Malina-ügy – „Hedvig igazat mond!”

Az ilyen sajnálatos események, illetve konkrétan Malina Hedvig esete hogyan hatott a magyar és szlovák emberek kapcsolatára? Mennyire vált országos üggyé Malina Hedvig megverése?

A két nemzet kapcsolatára - gondolok itt a hivatalos és magánkapcsolatokra egyaránt – egyértelműen negatívan hatott a Malina Hedvig-ügy. Tulajdonképpen az ügy megítélésében kettéoszlott a társadalom Szlovákiában. Az egyik oldal azt hitte el, amit a kormányzat mondott, vagyis, hogy nem történt meg a verés, sőt ő maga okozta sérüléseit, míg a másik oldal elhitte azt, amit látott, meg volt győződve Hedvig igazáról. Felmérések szerint ennek az ügynek volt a legnagyobb visszhangja az országban. A médiában állandó téma volt.

Ön hisz Malina Hedvignek? Politikailag milyen következményei lehetnek az ügynek?

Nem vonom kétségbe a szavait, sőt meg vagyok győződve arról, hogy mindenben igazat mond. Az ő pártján állok, és természetesen az igazság pártján. Szlovákia nemzetközileg ismét kezd elszigetelődni még az Európai Unión belül is. Ennek okát pedig az olyan esetek szolgáltatják, mint amilyen például a Malina-ügy is. Európában ugyanis nem szokás az, hogy egy köztörvényes bűncselekménnyel szolidaritást vállal a kormány, mint ahogy az Szlovákiában történt.

Az MKP tud-e valamit tenni azért, hogy kiderüljön az igazság? Kiderülhet egyáltalán?

Azon kívül, hogy óhajtjuk az igazság kiderítését, nem sokat tudunk tenni. Cselekedni a rendőrség, és a kormánypolitika tud. Utóbbi főleg azzal, hogy nem akadályozza a nyomozást, mint ahogy eddig tette. Jelenleg ismét folyik a nyomozás, és a feltételezett gyanúsítottról, akire illik Malina Hedvig személyleírása, kiderült, hogy egy neofasiszta csoport tagja. Az a kérdés, hogy a politika meri-e vállalni a bűnösök bíróság elé állítását.

Milyen eszközei vannak Malina Hedvignek abban az esetben, ha a szlovák hatóságok nem derítik ki az igazságot? Fordulhat akár nemzetközi bírósághoz is?

A strasbourgi bírósághoz csak akkor lehet fordulni, ha túlságosan vontatott az eljárás, vagy ha születik egy vitatható, ámbár jogerős bírósági döntés. Ehhez azonban először végig kell járni az összes jogi utat Szlovákiában. Egy további lehetőség az ügy strasbourgi tisztázására, ha olyan gyanú kerekedik, mely szerint azért nem születik ítélet, mert Hedvig magyar.

Meg van a hajlandóság Hedvigben, vagy akár az ügyvédjében, hogy Strasbourgig vigye az ügyet?

Kérdés az, hogy ki mennyire fárad el az elkövetkezendő évek során, mert meggyőződésem, hogy még évekig is elhúzódhat az ügy.

Benes-dekrétumok: „Amíg élünk, nem nyugszunk bele!”

Mit lehet tenni a szeptemberben ismét megerősített Benes-dekrétumokkal szemben? Lehet-e tenni egyáltalán valamit a felháborodáson kívül, vagy egyszerűen bele kell nyugodnunk ezek létezésébe?

A belenyugvás lehetősége nem csak erkölcsi, hanem biológiai is. A halott ember már mindenben megnyugodott, de az élő ember, ha erkölcsi lényként éli életét, akkor az igazságtalanságba belenyugodni nem tud. Meg tudja esetleg bocsátani, de amennyiben napirendre tér az igazságtalanság fölött, akkor lehetőséget ad, annak megismétlődésére. Arról van szó, hogy a civil lakossággal szemben születtek ezek a dekrétumok, ezért nem lehet hivatkozni a háború jogára, de a béketeremtés szándékára sem, mert a béketeremtés körülményei között a kollektív bűnösség elve nem szerepel, tehát minden jogi alapot nélkülöznek.

Milyen konkrét lépéseket lehet tenni a dekrétumok eltörlése érdekében?

Pillanatnyilag ezt nehéz átlátni, mert az Európai Unió – amelynek tagja Szlovákia is – nem szívesen foglalkozik olyan ügyekkel, melyek a Római szerződés előtt keletkeztek. Viszont bizonyítható, hogy a dekrétumok hatásai ma is élőek, olyan inaktív jogi normáról van szó, mely azt követően is érvényes, hogy hatálya már megszűnt. Arra látok esélyt, hogy megváltozik a nemzetközi közvélemény, és ezzel fog majd szembesülni a szlovák politika. Úgy, ahogy 1998-ban is azzal szembesült, hogy a magyarokat kormányba kell venni, egyszer szembesülni fog azzal az elvárással is, hogy végleg jóvá kell tenni azokat a sérelmeket, melyek lehetetlenné teszik az állampolgári együttműködést.

Kormánypártként nem tudtak tenni azért, hogy végképp eltöröljék a dekrétumokat?

Ezzel a szándékkal kívántunk belépni annak idején a kormányba, de az akkori partnereink csak azzal a feltétellel voltak hajlandóak tárgyalni a koalícióról, ha nem tűzzük napirendre ezt a kérdést. Akkor még reménykedtünk, hogy esetleg valamilyen más úton tudjuk majd enyhíteni ezeknek a jogfosztó rendelkezéseknek a hatását, vagy akár semlegesíteni, de sajnos semmiféle olyan eredményt nem tudtunk elérni, amely ezt lehetővé tette volna.

Ha már az állampolgári együttműködést említette - a szlovák emberek hogyan látják ezt a kérdést? Egyetértenek a dekrétumok megerősítésével?

A többség ugyan egyet ért, de nem mindenki. Helytelen lenne azt gondolni, hogy a szlovák nép egységesen gondolkodik. Főleg az értelmiség nem ért teljesen egyet, amit mutat az is, hogy a szlovák újságírók sem egyöntetűen azoknak adtak igazat, akik a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét támogatták.

Hogyan értékeli a Benes-dekrétumok megerősítésének magyarországi fogadtatását?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a mindenkori magyar kormánynak az ilyen ügyekben, mint a dekrétumok és a Malina-ügy, úgy kell viselkednie, hogy nem csak egy ország, hanem egy nemzet kormánya. Ezek az esetek ugyanis összmagyar ügyek, és nem csak a felvidéki magyarságra tartoznak. Ebben a két esetben szerintem a jelenlegi magyarországi kormány megfelelt ennek, és például Malina Hedvig kapcsán a nyomozás folytatásához nagyban hozzájárult az a nyomás, melyet Magyarország gyakorolt Szlovákiára.

Fico-Gyurcsány: „Az időpont még bizonytalan”

Mit várnak a jelenleg szervezés alatt álló Fico-Gyurcsány találkozótól? Hozhat-e ez áttörést a kapcsolatokban?

Lényegi kérdésekben nem hiszem, hogy történhet jelentős változás. Ez a találkozó esetleg csak a két kormányfő kapcsolatát javíthatja. Nyilvánvaló, hogy a találkozás előkészítése elsősorban az európai szocialisták óhaja volt, ugyanis a nemzetközi pártok nem szeretik, ha az ő vonzáskörzetükbe tartozó kormánypártok viszonya rossz.

Van-e állandó kapcsolatuk a magyarországi kormánnyal? Egyeztetett-e már önökkel a Gyurcsány-kormány a két miniszterelnök találkozója kapcsán, hogy a miniszterelnök minél jobban artikulálhassa az ott élő magyarok érdekeit is?

Állandó kapcsolatban természetesen nincsen, de amikor legutóbb Gyurcsány Ferenc Pozsonyban járt, akkor a Magyar Koalíció Pártjánál kezdte hivatalos programját, ami számunkra szimbolikus jelentőséggel bír. A Fico-Gyurcsány találkozó időpontja pedig még eléggé bizonytalan, lehet, hogy idén már nem kerül sor rá. Megkeresés Magyarországról ez idáig nem érkezett, de természetesen semmi ilyesmitől nem zárkózunk el.

forrás: hirextra.hu



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona