Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Fejezetek a csehszlovákiai magyarok történetéből

Fejezetek a csehszlovákiai magyarok történetéből – I. 3.

2007-06-08
Forrás: Szabad Újság, Szarka László
Összeomlás és államalapítás. A kisebbségi helyzet kialakulása
Az Osztrák-Magyar Monarchia részét alkotó soknemzetiségű Magyarország az első világháború ötödik évében, 1918 őszén a balkáni és az olaszországi front összeroppanásával, Németország francia fronton elszenvedett vereségeivel reménytelen helyzetbe került.


A győztes hatalmak már 1918 nyarán döntöttek „nemzetállamok” kialakításáról a Monarchia helyén. Ezek határait, nemzetiségi összetételét részben a háború utáni hónapok katonai foglalásai, konfliktusai, részben pedig a párizsi békekonferencia határkijelölő bizottsági döntései állapították meg.

A Magyar Tanácsköztársaság északi katonai offenzívája

Vix alezredes, a budapesti antant misszió vezetője 1919. március 20-án átnyújtotta Károlyi Mihály köztársasági elnöknek azt a jegyzéket, amely Lobbit francia tábornoknak, a békekonferencia február 26-i döntését magában foglaló üzenetét tartalmazta. A jegyzék a magyar és a román hadsereg elválasztását rendelte el a Vásárosnaménytól Szegedig terjedő térségben egy semleges zóna kialakításával. A zóna nyugati határának kijelölése a tiszai román határ veszélyét hordozta magában. Károlyi Mihály Vixhez intézett válaszában bejelentette a magyar kormány lemondását, mert „a kormány nincs abban a helyzetben, hogy tudomásul vehesse a békekonferencia határozatát, és közreműködjék annak végrehajtásában”. A Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a Magyarországi Kommunisták Pártja megegyezése és Magyar Szocialista Párt néven történt egyesülése alapján, Károlyi Mihály köztársasági elnök mellőzésével, illetve a nevében kiadott hamis nyilatkozatra hivatkozva március 21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista politikusok kikiáltották a Tanácsköztársaságot.
A Tanácsköztársaság kikiáltása megdöbbentette, és a magyar kérdéssel kapcsolatosan határozott lépésekre ösztönözte a békekonferenciát. Kun Béla 1919. március 24-én a békekonferenciához intézett jegyzékében jelezte, hogy a Forradalmi Kormányzótanács mint a Tanácsköztársaság legfőbb hatalmi szerve nem ragaszkodik a területi integritás elvéhez, de elutasítja a magyarlakta területek szomszéd államokhoz csatolását. A Budapestre kiküldött Jan Christian Smuts tábornok eredménytelenül tárgyalásokat folytatott Kun Bélával, aki a kedvezőbb demarkációs vonalak mellett a Tanácsköztársaság elismerését is szerette volna elérni.

A békekonferencia ezt követően francia irányítással átfogó szerb, román és csehszlovák katonai intervenció beindításáról határozott. Ennek részeként a román hadsereg április 16-án átlépte a demarkációs vonalat, és rövid időn belül elérte a Tisza vonalát. A csehszlovák hadsereg elfoglalta Sátoraljaújhelyt, Sárospatakot és folytatta az előrenyomulást Miskolc, Eger és Salgótarján irányába.

1919. május elsején került sor a Tanácsköztársaság időszakában lezajlott csehszlovák-magyar harcok egyik legvéresebb ütközetére, a komáromi Erzsébet-szigeten. (Lásd külön a helytörténetben) Súlyos konfliktusok voltak még Mecenzéfen, Érsekújváron és Léva mellett. A Vörös Hadsereg alakulataihoz több helyen helyi magyar önkéntesek is csatlakoztak.

A tanácskormány elrendelte a magyar Vörös Hadsereg mozgósítását, a létszám megnövelését, és kidolgozta a megszállt területek visszaszerzésének tervét. A mozgósítások hatására május végére a Vörös Hadsereg létszáma elérte a 200 ezer főt. Böhm Vilmos főparancsnok és Stromfeld Aurél vezérkari ezredes irányításával a Vörös Hadsereg 1919. május 20-án általános ellentámadást indított, amelynek célja a román és cseh hadműveleti területek egybeolvadásának megakadályozása, a két ellenséges hadsereg szétválasztása, Miskolc, Kassa, Sároseperjes felszabadítása, továbbá a szovjet-orosz Vörös Hadsereggel való együttműködés feltételinek megteremtése volt.

Az északi hadjárat keretében a Vörös Hadsereg három hét alatt visszafoglalta az Érsekújvár–Nyitra–Léva–Zólyom–Kassa vonalat, majd június 9-10-én elfoglalta Sároseperjest és Bártfát. 1919. június 16-án Sároseperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot, amely a Magyar Tanácsköztársasággal szövetséges államként konföderációt alkotott.

Clemenceau francia miniszterelnök június 13-án jegyzékben közölte a békekonferencián kidolgozott csehszlovák-magyar, illetve román-magyar határvonal végleges változatát. (A határkijelölésekre vonatkozó oldalt ld. külön) A jegyzék azt követelte, hogy a Vörös Hadsereget azonnal vonják vissza e határok mögé. Cserében a Tiszántúlt megszálló románok visszavonulását ígérte a francia jegyzék.

Kun Béláék elfogadták a jegyzékben kínált megoldást. Június 30-án elkezdődött a Vörös Hadsereg visszavonulása a Clemanceau-jegyzékben kijelölt határok mögé. 1919. július 1-jén Ágoston Péter népbiztos és Eugen Mittelhauser tábornok a Tanácsköztársaság, illetve Csehszlovákia részéről aláírták a fegyverszüneti egyezményt, amely a Clemanceau-jegyzékben rögzített határok mentén 4 kilométeres semleges zónát jelölt ki. A magyar fél a kiürített területen elismeri a csehszlovák közigazgatást. A román kormány nem engedelmeskedett a békekonferencia kérésének, és nemcsak hogy nem vonta vissza csapatait, hanem július 29-30-án a román hadsereg átkelve a Tiszán megindult Budapest felé, ahova 1919. augusztus 4-én vonult be.

Az 1919. szeptember 10-i csehszlovák kisebbségvédelmi szerződés

Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök 1918. január 8-án közreadott 14 pontja, amely a világháborút lezáró békeszerződések elvi alapjait rögzítette, nem tartalmazott a kisebbségvédelemmel kapcsolatosan semmilyen külön rendelkezést. Az Egyesült Államok békedelegációja a világháború nyomán létrejött nemzetállamok nemzetiségi sokszínűsége miatt kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy az új államok jelentős számú kisebbségei nemzetközileg garantált védelemben részesüljenek. Wilson elnök a békekonferencia Négyes Főtanácsának 1919. május 1-jei ülésen javasolta a kisebbségvédelmi rendelkezések kidolgozását, s erre a célra létrehozta „az új államok és kisebbségek bizottságát”.
Az 1919. május 2-án első alkalommal összeült bizottság elsőként a lengyel kisebbségvédelmi szerződés tervezetét dolgozta ki. Minthogy az elsőszámú fontosságú német békeszerződés tervezetének elkészült szövegén már nem kívántak változtatni, ezért a Németország két új keleti szomszédja által vállalt kisebbségvédelmi kötelezettségek csak említés szintjén kerültek be az 1919. június 29-én aláírt versailles-i szerződésbe: a 86. cikkely a csehszlovák, a 93. cikkely pedig a lengyel kisebbségvédelmi kötelezettségekre utalt. A kisebbségi bizottság május 13-án arra tett javaslatot, hogy a kisebbségvédelmi kötelezettségek kerüljenek bele valamennyi legyőzött állam – tehát Ausztria, Bulgária és Magyarország – békeszerződésébe, ugyanakkor a győztes kisállamok – Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és Görögország – külön szerződés formájában vállaljanak kisebbségvédelmi kötelezettségeket.
A lengyel kisebbségvédelmi szerződést a bizottság, majd a Négyes Tanács 1919. május 17-én fogadta el, és a versailles-i szerződés aláírásával együtt lépett érvénybe. A lengyel szerződés volt a mintája valamennyi kisebbségvédelmi szerződésnek, illetve a legyőzött államokkal megkötött békeszerződések kisebbségvédelmi rendelkezéseinek. Az első cikkelyek a kisebbségeket is megillető alapvető emberi, állampolgársági, nyelvi, kulturális, vallási jogokról, az etnikai diszkrimináció tilalmáról szóltak. Két-három cikkely biztosította a kisebbségekhez tartozó személyek szabad választási (opciós) jogát az állampolgárság megszerzésében. A törvény előtti egyenlőség, illetve a polgári és politikai jogegyenlőség elveinek biztosítása zárta az általános emberi jogi paragrafusokat.

A kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatási és vallási jogait szavatoló kisebbségi jogokról külön paragrafusok rendelkeztek. Minden ország esetében speciális kisebbségi rendelkezések szabályozták a kizárólag az adott országra vonatkozó sajátos problémákat. Így például Lengyelországban a zsidó kisebbség vallási és kulturális jogait, Csehszlovákia esetében a Kárpátalja autonóm státusának biztosítására vonatkozó állami kötelezettségvállalását rögzítette a szerződés. A jugoszláv szerződés a muszlim vallású népesség vallási jogairól, a román kisebbségvédelmi szerződés pedig a székelyek közületi és kulturális autonómiájának biztosítására tett könnyen félreértelmezhető utalást. A kisebbségvédelmi szerződések megkötésével mindezek a jogok és rendelkezések az előzőekhez hasonlóan – mint „nemzetközi érdekű kötelezettségek” – a Nemzetek Szövetségének védelme alá kerültek.

A csehszlovák kisebbségvédelmi szerződést a jugoszláv és román szerződéssel párhuzamosan készítették elő, mert az osztrák békeszerződéssel egy időben kívánták életbe léptetni. Beneš külügyminiszter igyekezett aktívan közreműködni a szerződés szövegének kialakításában, még annak kárpátaljai autonómiára vonatkozó rendelkezéseit is elfogadhatónak tartotta. Más kérdés, hogy a csehszlovák kormányzat csak az Első Köztársaság kritikus periódusában, 1938 október 11-én járult hozzá a Kárpátalja autonóm tartományi státusának létrehozásához, amely 1919. március 14-éig, Kárpátalja Magyarországhoz való visszakerüléséig maradt fenn.

forrás: felvidek.ma

link első rész
link második rész



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona