Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Az autonómia programjára van szükségünk

Duray Miklós: Az autonómia programjára van szükségünk

Fórum a témához
Dátum: 2007-03-22
Belpolitika, közélet A Pravda szlovák napilap mai száma Az autonómia programjára van szükségünk címmel interjút közöl Duray Miklóssal, melyben szó esik az MKP közelgő tisztújító közgyűléséről, de a magyar-magyar kapcsolatokról és személyi kérdésekről is. Az következőkben az interjú magyar fordítását közüljük.

Bugár Béla nem titkolja, hogy ki akarja önt nyomni a pártvezetésből. Elmagyarázta önnek, hogy miért?
- Személyesen nekem semmit sem mondott, csak kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek a Magyar Koalíció Pártjában az ügyvezetői alelnöki tisztséget. Állítása szerint ez kétpólusossághoz vezet. Én úgy gondolom, hogy a végrehajtó jogokat meg kell osztani.

Elfogadja azt a nézetet, hogy nem a tisztség, hanem a személyes ellentét okozza a problémát?
-Sajnálom, hogy Bugár úr a velem szembeni kifogásairól sohasem beszélt nyíltan velem. A mai napig nem tudom, mit is ró fel nekem. Én, ellentétben néhány más személytől, naponta dolgozom a pártban.

Most nem ön áll ki Bugárral szemben, hanem Csáky Pál. Nyíltan támogatja majd őt?
- Egészségtelennek tartom, ha az országos elnöki tisztségre csak egy jelölt van. A versenyt támogatom. Csáky Pált abban támogatom, hogy elnökjelölt legyen.

És hogy győzzön?
- Erről titkos szavazás dönt.

Az ön tisztségéről Csáky is úgy nyilatkozott, hogy nem tartja azt szükségesnek. Csalódott emiatt?
- Nem, a tisztség és annak megnevezése csupán formalitás. Számomra a lényeg az, hogy milyen feladatokkal bíz meg engem a közgyűlés, illetve a párt elnöke. Szeretném folytatni az elemző munkákat és dolgozni a politikai programon. Sajnálatosnak tartom, hogy Bugár elnök munkáimat, tanulmányaimat nem fogadta el, hanem elutasító volt velük szemben.

Csáky Pállal gyakran utaznak Budapestre…
- Nem túl gyakran. De tény, nem csak Szlovákiára, hanem az egész Kárpát-medencére összpontosítjuk figyelmünket. Az MKP regionális párt, együtt kell dolgoznia a régiók nemzeteivel.

Az ön számlájára gyakran felrótták a nemzeti radikalizmust, mely többek szerint árt a pártról alkotott képnek?
- Nem tudom, mit értenek nemzeti radikalizmus alatt. Az értelmiségi embernek radikálisnak, következetesnek kell lennie nézeteiben, és azok érvényesítése terén. Radikálisnak a nézetekben és liberálisnak a toleranciában. A radikalizmus nem jelent extrémizmust.

Ön a közelmúltban a trianoni szerződés alkotóit a 20. század háborús bűnöseinek nevezte. Ezt komolyan gondolta?
- Közismert, hogy a versailles-i rendszer, melynek része a trianoni szerződés, rossz. Nem békéhez, hanem újabb háborúhoz vezetett, melyben az emberek nem csak harcokban pusztultak el, hanem koncentrációs táborokban is. Európa háború utáni elrendezése szerencsétlen volt.

Ön a trianoni trauma kiváltójaként a nemzetközi zsidó összeesküvést is megnevezte. Ezt hogyan értette?
- Elnézést, de ez így nem igaz. Én arról beszéltem, hogy 1915-ben Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia győztese volt a háborúnak – mivel az ő területükön nem folytak harcok. A változás 1916-ban következett be, mikor az Egyesült Államok úgy döntött, hogy belép a háborúba. Döntésük mögött nemzetközi sionista lobbi állt, melynek célja az volt, hogy szétverjék az oszmán birodalmat, és ezzel területet biztosítsanak Izrael állam létrejöttéhez. A valóságban nem zsidó összeesküvés állt a háttérben, hanem a zsidóság legitim törekvése az államalkotásra vonatkozóan. A sionisták azért akarták 1915 után a háború folytatását, hogy abból Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és az oszmán Törökország ne kerüljenek ki győztesen.

Ezzel eléggé leegyszerűsíti az egész problémát…
- Természetesen ez csak egy volt az események alakulását befolyásoló tényezők közül. De jelentős volt.

Ön azon revizionisták közé tartozik, aki át akarják értékeltetni a háború utáni rendezést?
- Nem. A beteg ember kétféle módon szabadulhat meg a betegségétől: halállal és gyógyulással. Én a második lehetőség mellett vagyok.

Elfogadja a határok változtathatatlanságát?
- A valóságot fogadom el. A határok változtathatatlanságáról a történelmi tapasztalatok után nehéz beszélni. Nem igaz, hogy a határok változtathatatlanok. Viszont a valóságból indulok ki, jelen időben nincs semmi értelme a határok változásáról beszélni.

Hogyan képzeli el Magyarország és a magyarság kapcsolatát?
- Nem kell a status quo megváltozására törekedni. Új kapcsolatokat kell kiépíteni. A magyarság egyharmada Magyarország határain kívül, kisebbségi sorsban él. Ezek a magyar közösségek átjárhatók, lehetőség kínálkozik a szomszédos nemzetekkel való szövetségekre, a valódi társnemzeti kapcsolatok megteremtésére.

Ezen kisebbségek számára területi autonómiát igényel?
- Nem szükségszerű az autonómiáról úgy beszélnünk, mint egy speciális területről speciális jogállással. Szóba jöhet a területi önrendelkezés szimmetrikus alapon is. Például Komárom megyének Szlovákia területén egy bizonyos helyzete lenne, mely különbözne például Zsolna megyétől. A regionális önrendelkezés modelljét kellene az MKP-nak kidolgoznia, úgy mint saját politikai programját.

Miért tér ki a területi autonómia fogalmának használatától?
- Nem térek ki. Az önrendelkezés és az autonómia kifejezések szinonimák, ugyanazt jelentik. Az autonómia kifejezéshez azonban különböző előítéletek kapcsolódnak. Ennek szintén oka, eredete van a történelemben, a szlovákok történelmi tapasztalatai szerint az autonómia önállósághoz vezetne.

A Magyarországgal szomszédos nemzetállamok attól tartanak, hogy magyar autonómia-kormányok lánckapcsolata jöhet létre Budapesttel, és ez politikai konfliktusokhoz, problémákhoz vezetne.
- Tudom, hogy vannak ilyen aggodalmak, ezek viszont megalapozatlanok. Főleg most, mikor már ezek az országok az Európai Unió tagjaivá lettek. Az MKP mindig a regiók együttműködését és nem a szeparatizmust támogatja. Az autonómia nem az állam szétverésének az eszköze.

Egyszer azt is mondta, hogy a nemzeti célokért harcolni kell, mert anélkül semmi sem jár. Milyen harcra kell felkészülnünk?
- Politikai harcot értek alatta. Ilyen a valóság, érvényes ez minden nemzetre és a politikai pártokban szerveződött csoportosulásokra is.

Önnel az a gond, hogy másképp nyilatkozik a magyar, és másképp a szlovák közvélemény előtt, és ezzel eltussolja a valódi céljait.
- Én nem hiszem, hogy másképp nyilatkozom. Mindig csak azt mondom, amiről meg vagyok győződve, és közben igyekszem nyílt és őszinte lenni.

Területi autonómiát akarnak, politikai jogokkal, önmeghatározással?
- A nemzetek önmeghatározásának két fajtáját ismerjük: nemzetközit és belsőt. A belsőt elfogadom, többet igényelni öngyilkosság lenne.

Nem fenyeget tehát a koszovói modell?
- Nem, Koszovó összehasonlíthatatlan a magyar nemzeti kisebbségek önrendelkezési törekvéseivel. A Balkán válságait konfliktusokkal, új nemzetállamok létrehozásával oldották meg (horvátok, szlovének, makedónok), a nemzetközi jogrendszerrel összhangban.

Amikor az MKP elnöksége jóváhagyta a kormányba való lépést a Smerrel és a HZDS-szel, ön milyen álláspontot képviselt?
Mellette voltam, ez volt választópolgáraink igénye, akik nem akartak olyan kormányt, amelyben a Szlovák Nemzeti Párt is helyet foglal.

Vannak barátai a szlovák politikusok között?
Kevés a valódi barátom. Ha azokról a szlovák politikusokról beszélünk, akiket tisztelek, akkor megemlíthetem például Kukan, Mikloško, Čarnogursý urakat.

Mely szlovák pártokat tartja a legközelebbi szövetségeseknek?
Mindazokat, amelyekkel meg tudunk egyezni a kormányzás közös elvein. Elképzelhetőnek tartok egy megállapodást a Smerrel, esetleg a HZDS-szel is, mely ma már másképp néz ki, mint 1994-ben.

És a magyar pártok közül?
Az egyetlen párt, mellyel ez nehezen menne, az Gyurcsány Ferenc Magyar Szocialista Pártja. Ő egy olyan ember, akivel nem lehet együttműködni.

Milyen értelemben?
Az az ember, aki ilyen hazugságokra képes, idővel autokrata módjára kezd viselkedni. Autokratákkal pedig nem lehet együttműködni.

Orbán is hajlik a nemzeti radikalizmus és az autoritás felé.
Sok politikusban van hajlam az autoritásra. Amennyiben ez a program megvalósítása érdekében van így, tolerálható. Ha csak a hatalom megszerzése miatt, akkor nem.

Orbán radikális?
Igen, radikális politikus, de a következetesség értelmében.

És extrémista?
Nem.

forrás: felvidek.ma



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona