A kommunizmus áldozatainak emléknapja

Február 25
A kommunizmus áldozatainak emléknapja

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum előtt: "Amíg emlékszünk a múltunkra, addig nemzet maradunk. Amíg együtt hajtunk fejet a diktatúrák áldozatai előtt, és nem felejtjük, mivel tartozunk hőseinknek, addig szabadok maradunk. Mi magyarok nem tudunk szabadság nélkül élni. Most azt kell megmutatnunk, hogy hogyan élünk a szabadsággal".

Sólyom László köztársasági elnök Csolnokon:. „Az ünnepség előtt beszélgettem a község polgármesterével és a csolnoki rabokról készített dokumentumfilm rendezőjével. Mindketten el­mondták, hogy milyen nehezen nyíltak meg az emberek, milyen nehezen oldották fel hallgatásu­kat. Szó volt arról is, hogy ebben a sváb nemzetiségi községben milyen kevesen jelentkeztek a kisebbségi önkormányzati választásokra. Én minderre egy idézetet mondanék: „Ne féljetek!”.

Ágoston András:

Érzékeny témák
Felfordulás a betelepítések körül

Kiseb! b felford csütörtök délelőtti megbeszélésén a népjóléti kérdésekkel is foglal­koztunk, és ennek keretében Svetlana Gagic, az óbecsei Szociális-védelmi Központ igazgatónője közölte, hogy egy már itt lévő kosovói család invitálására egy újabb öttagú család érkezett. Ennek alapján úgy véljük, hogy ez a jelenség tovább eszkalálódhat. Korábbi információink vannak arról, hogy előreláthatóan Péterrévére nagyobb számú kosovói egyén érkezik. Erről nyilvánosan be­szélnek a faluban élők. A tanácsból valamennyi tag és a községi elnök is határozottan kiállt az ilyen beköltözés megállítása mellett.
A VMDP közleményre elsőnek a VMSZ helyi szervezete reagált. Knézi Péter, a VMSZ helyi szervezetének elnökeként jóllehet maga is részt vett a községi tanács szóban forgó megbeszélésén anélkül, hogy jelezte volna, romákról volt szó, elutasította a VMDP közleményét és álhírnek nevezte a betelepülésről szóló híreket.
Az óbecsei helyi szerb vezetők is nyilatkoztak a Magyar Szónak. Ők már konkretizáltak: „az utóbbi időben az óbecsei községben bizonyos számú Kosovóból származó roma család érke­zett…
Arról is szó volt, hogy ezek a különjuttatások esetleg vonzóak lennének a máshol élők számára, és kiválthatnák az óbecsei községbe való költözésüket. (Dusan Jovanovic, polgármes­ter.)
Svetlana Gagić, a Szociális Központ igazgatója nem tud arról, hogy bárhonnan szerve­zetten érkeznének új betelepülők, „noha nyilvánvaló, hogy bizonyos mozgások azért előfordul­nak”.
- Nemrég egy olyan öttagú kosovói roma család érkezett, amely korábban Szabadkán tartózkodott. A család tagjai onnan kijelentkeztek, és Óbecsére bejelentkeztek. Beadták igényüket a szociális támogatásra is – mondta az igazgatónő.
A Magyar Szó óvatosan a VMDP oldalára állt. A lap szerint „a nyilatkozatok alapján egy­értelműen megállapítható, hogy az óbecsei községben egyedi odaköltözések bizony előfordulnak. Az is nyilvánvaló, hogy az őshonos lakosság nemzeti hovatartozástól függetlenül tart egy újabb idetelepedési menekülthullámtól”.
Ezek a tények.
Akkor most ki fejezi ki jobban az „őshonos lakosság” menekülthullámtól való félelmét a Knézi-féle VMSZ-es, vagy a VMDP óbecsei szervezetének a közleménye? Hacsak nem arról van szó, mint eddig. A VMSZ „kormányzati felelősségvállaló” igyekezete ezúttal is győzött. Hagyni kell a ”magyarkodást” addig, amíg el nem dől, bekerül-e Kasza a kormányba.

Tudatlanság, vagy szándékos zavarkeltés?
A Kurir c. szerb bulvárlap magától értetődően felkapta a témát, s egy csavarintással máris leszögezte, hogy a magyarokkal baj van, mert meg akarják akadályozni a lakóhely szabad meg­választását. Persze a lap erősebben fogalmazott.
Sajnos, a mértéktartás, ha a magyarok gondjairól van szó, nem szokása a Vajdasági Füg­getlen Újságíró Egyesületnek sem. A magukat demokratának nevező szerb újságírók szervezete, amelynek szép számmal van magyar tagja is, közleményében megállapítja, hogy a Kurir nevű bulvárlap A magyarok elkergetik a kosovói szerbeket Vajdaságból című írásával „ki tudja hányadik alkalommal állt a nacionalista hisztéria és propaganda szolgálatába”, de a félreértések elkerülése végett rögtön megnevezi az igazi bűnöst is. Mellőzve logikát, valamint a tényt, hogy Becsén kizárólag a kosovói romák megjelenéséről és követeléseiről volt szó, s hogy a gondot elismerték a becsei szerb vezetők is, az újságírók közleménye egybemossa a VMDP-t és a Kurir c. belgrádi bulvárlapot. Közleménye hanyag eleganciával kimondja, hogy „az ilyen hangvételű írásra az okot a VMDP közleménye szolgáltatott, amely arra figyelmeztetett, hogy kezdetét vette a kosovói szerbek tervszerű betelepítése a magyarlakta községekben”.
Ezek a tények.
Olvasták ezek az urak és hölgyek a VMDP közleményét, netán az óbecsei szerb tisztség­viselők nyilatkozatait?

A felfordulás lehetséges okai
A lecsengő, s szerencsére csak a sajtó világában tapasztalható felfordulásnak több oka le­het. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt – legutóbb a vajdasági képviselőház VMSZ-es Korhecz nevével fémjelzett 1.5 millió eurós több évre kiterjedő, s a menekültek ingatlanvásárlását segítő határozata kapcsán – a betelepülésekkel már többször foglalkozott.
Jeleztük, hogy a menekültüggyel összefüggésben Kosovo státusa meghatározásának kér­dése Szerbia, s különösen a vajdasági magyarok számára csak másodrendű jelentőséggel bír. A baj az, s ennek köszönhető az euróban kifejezett „nagylelkű” nyugati támogatás, hogy a NATO bombázásokat követően a szerb rendőrséggel és katonasággal együtt nagyszámú, hétpróbás szerb és roma vonult vissza. Közülük sokan meg sem álltak Németországig. S most a bombázások előtti történések során szerzett tapasztalataikkal egyetemben, menedékesként, ott várják tetteik elévülését, sorsuk jobbrafordulását. A többi között a vajdasági demokratikus parlamenti koalíció menekültügyi projektumának jóvoltából.
Másrészt – ezt is hangsúlyoztuk – Kosovo ilyen vagy olyan önállósulása után menekült­hullám nem várható. Ugyanakkor, az egyedi, vagy családos kitelepülés, azok részéről, akiknek nincsenek kivásárlásra alkalmas ingatlanaik Kosovóban, már több éve folyamatban van. Ez a „szállingózás”, mihelyt elindul a vajdasági demokratikus koalíció menekültügyi projektumának megvalósítása, igencsak felgyorsulhat.
A „szállingózás” nemcsak Óbecsén jelent gondot. Szabadkán már évek óta panaszkodnak a polgárok, hogy vélhetően a szociális ellátás hiányosságai pótlására hivatott „megélhetési bűnözés” egyre gyakrabban személyükben is érinti őket. A szemtelen és felderítetlen lopások egész Észak-Bácskában elszaporodtak.
Az, hogy hatalmi pozícióban a VMSZ minderre álhírt kiált, az nem javít, inkább ront a különben is súlyos helyzeten. Most nem arra van szükség, hogy Óbecsén és másutt a VMSZ emberei szépítgessék a valóságot, most éppen azért, hogy fékezzék a kormányalakítási tárgyalásokon lejtőre került VMSZ-es szekeret, hanem arra, hogy összefogjunk. Ha a vajdasági magyarság alapérdekeiről van szó, ez az egyetlen hatékony politikai fellépés. A vajdasági magyarságnak erre van szüksége. Hogy Óbecsénél maradjunk: a múlt század kilencvenes éveiben bizony a VMSZ-es magyar polgármester fogadta be a menekülteket. Már régen nincs VMSZ-es polgármester Óbecsén. S ha a VMDP ma is a vajdasági magyarság alapérdekeit szem előtt tartva megkondítja a vészharangot, akkor annak nem a nyelvét kell lefogni, hanem segíteni kell húzni a kötelet.
Végül, de nem utolsó sorban. Nagyon örülnénk, ha a köztársasági menekültügyi hatósá­gok ígérete beválna és nem kerülne sor kosovói menekülthullámra. Azt viszont a Vajdaságban – remélhetőleg nemcsak a magyarok – nem szeretnénk, ha az egyéni, vagy csoportos ! „ fokozatos összezsúfolásával netán felgyorsuljon a magyar populáció önkéntes elvándorlása?
Szeretnénk remélni, hogy a körülmények gyors átalakulása (első sorban Kosovo státusának rendezése), vagy egyszerűen a távlati szerb nemzeti érdekek felismerése okán a tisztán látók kerekednek felül. Ez most egyaránt érdeke a vajdasági szerbeknek meg a magyar közösségnek is.
De, hátra van még a fekete leves. A nyugati országokból hazatérő menedékesek szintén a magyarok közé kívánkozó, vagy ide irányított fenyegető hulláma. Elképzelhető, hogy a tisztánlátók és a „légyvadászok” velük kapcsolatban lényegében ugyanazt gondolják? Erre még gondolni is rossz.
Csak Budapest ne hallgatna olyan kitartóan!

Dokumentomok:

.
Az anyagot azzal az alapvetéssel kezdik, hogy Magyarországnak az unió törekvéseivel összhangban kell megalkotni a nemzeti migrációs stratégiát, mert az abban foglalt célok évtize­dekre meghatározhatják Magyarország Európán belüli pozícióját, és a magyarországi adottságo­kat és érdekeket figyelembe véve fenntartható fejlődést eredményezhetnek nemzetgazdasági, tár­sadalmi és demográfiai szinten.
Az anyagban munkerő-piaci és demográfiai érvekkel támasztják alá, miért lenne szükség számottevő bevándorlásra Magyarországon, de az esetleges negatív következményekre is felhív­ják a figyelmet. Mint írják, kimutatható, hogy a hazai munkaerő-kínálat sem mennyiségében, sem minőségében nem tudja majd kielégíteni a hazai munkaerő-keresletet, ezért a harmadik országok állampolgáraival szembeni korábbi korlátozó intézkedések fokozatos lebontása, és egy nyitottabb munkaerő-piaci politika kialakítása válik szükségessé, különösen a képzett szakmunkásokra, szolgáltatásban dolgozókra vonatkozó befektetői, foglalkoztatási igények rugalmas kielégítésére figyelemmel. A készítők rámutatnak, hogy hatékony intézményrendszert kell kialakítani a migránsok társadalmi integrációja céljából.
Az anyag azzal is érvel, hogy Magyarországon szükség van a nemzetközi vándorlás pozi­tív hatására a népességfejlődés kedvezőtlen tendenciáinak - az alacsony természetes reprodukció okozta létszámcsökkenésnek és a korstruktúra öregedésének - mérséklésére.
Figyelembe véve "a Magyarországra érkező nem magyar ajkú migránsok származási or­szágának jellegét, hazánk számára az ázsiai migránsok különösen fontos szerepet kaphatnak a jövőben. Erre a ma is megfigyelhető folyamatra, jelenségre - a benne rejlő lehetőségek kiaknázá­sának céljából indokolt ráerősíteni azzal, hogy egyes munkaerő-piaci szektorokban, és egyes személyi kör részére (pl. önfoglalkoztatók, kulcsszemélyzet) külön programokkal segítjük az ázsiai migránsok bevándorlását Magyarországra" - olvasható a dokumentumban.
A készítők azzal számolnak, hogy a nemzetközi vándorlás hosszabb távon jelentős kül­földi eredetű népesség kialakulásával jár: a külföldiek létszáma megtízszereződhet, arányuk pedig akár 10 százalék fölé emelkedhet a század első felében.
A dokumentum ugyanakkor arra is rámutat, hogy a nemzetközi vándorlás önmagában nem oldja meg a népességfejlődés problémáit, így a demográfiai fejlődés fenntarthatósága to­vábbra is erősen a gyermekvállalás és a hosszabbodó élettartam függvénye marad. Az anyag arra is felhívja a figyelmet, hogy az évi 30 ezer fős bevándorlási többlet, bár számottevően javítja a demográfiai kondíciókat, ugyanakkor igen nagy nyomást jelent a munkaerőpiacra. "Egy állandó­sult magas szintű bevándorlás változatlan gazdasági aktivitás mellett hullámhegyszerűen vonul végig a munkavállaló korosztályokon, jelentős feszültségeket keltve a munkaerőpiacon" - vélik a készítők, akik szerint a munkaerő-piaci nyomás csökkentése érdekében ajánlható a családok be­vándorlásának ösztönzése.
A dokumentum "rendkívül érzékeny problémaként" ír a szomszédos országok magyarsá­gának Magyarországra történő esetleges tömeges vándorlásáról, hangsúlyozva, hogy olyan meg­oldást kell találni, amely nem eredményezi a határon túli magyar közösségek eltűnését a tömeges áttelepedés következtében.
(MTI után)
Forrás: Hírlevél VMDP