Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Leventék sorsa

Leventék sorsa

2007.10.07.
Barikád - Amíg a Kádár-korból átmentett elit itt van és meghatározó szerepet játszik a társadalom életében, addig nem számíthatunk a társadalom morális megújulására – mondta a Demokratának Rózsás János író, aki kilenc évet töltött a Gulag táboraiban, s számos kötetben emlékezett meg kálváriájáról. Legutóbbi könyve a leventékről szól, akiket a szocializmus hagyományaként a baloldali ideológusok még ma is gyakran lefasisztáznak.

Ön is fasiszta?

?

1944 decemberében leventeként esett szovjet hadifogságba.

A történelem már bebizonyította, hogy ez aljas rágalom. A Leventesors című tanulmányomban igyekszem tisztázni egyszer és mindenkorra ennek a szervezetnek a történetét és a lényegét. A leventemozgalmat 1921-ben hozták létre, célul tűzve ki a fiatalok hazafias nevelését, a hon védelmére való felkészítését. Alapvetően a sportra építette a programját, a tevékenységét, de természetesen foglalkozott a katonai neveléssel, például alaki kiképzéssel, zárt alakulatban való mozgással, de katonás gyakorlatokkal, azaz rejtőzködéssel, kúszással, csatárláncba felfejlődéssel, sőt elsősegélynyújtással is.

Mit kapott a lélek?

Mindenekelőtt hazafiasságra nevelték a leventéket. Ezen belül nemcsak a magyar történelem hőseiről beszéltek nekik, de a nemzet jelképeinek ismeretéről, tiszteletéről, azaz a Szent Koronáról, a nemzetiszínű zászlóról, a magyar címerről is. Sokat foglalkoztak a hit, a család, a tisztesség, sőt az udvariassági szabályok, az illem kérdésével is, és asztalra kerültek az olyan, szintén fontosnak tartott fogalmak, mint például a bátorság, a vitézség, az önérzetesség és természetesen a bajtársiasság, amelyek elsősorban a katonás magatartáshoz kötődtek.

Kötelező volt leventének lenni?

Igen, minden fiú levente volt 12–21 éves kora között. Az állam aggódott a nemzet biztonságáért. A trianoni diktátum ugyanis csak egy 35 ezer fős, hivatásos hadsereget engedélyezett a megcsonkított Magyarország számára (ma 19 ezer fős hadseregünk van – a szerk.), és nem lehetett kizárni, hogy a kisantant államok ezt is le akarják rohanni területszerző mohóságukban. Noha a világban akkor is mindenki a békéről beszélt, a politikai törekvéseket, folyamatokat tekintve ezek teljesen valós aggodalmak voltak. A leventemozgalmat megalapító magyar állam egyrészt úgy gondolta, hogy kézben kell tartania a fiatalság nevelését, fel kell töltenie megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal, másrészt alkalmassá kell tennie, fel kell készítenie a fiatalembereket a haza védelmére.

A Magyar Gárda hasonló programmal rendelkezik. A baloldal hevesen fasisztázza, a jobboldal szerint is rossz válasz volt. Ismétli magát a történelem?

A Magyar Gárda célkitűzéseit csak a médiából ismerem, leendő tevékenységük persze még nem bírálható. A leventékre vetített fasizmusról csak annyit, hogy a mozgalom vallásos nevelése nem ismerte a más nemzetek és nemzetiségek becsmérlését, az antiszemitizmus fogalmát nem használta, nem is tudta volna, mit értsen alatta.

Akkor hogyan kötődhetett később a fasizmus fogalma a leventékhez?

Amikor 1944-ben 18 évesen mint levente szovjet fogságba estem a fronton, azonnal letartóztattak és fasisztaként fogtak perbe. A vizsgálati fogság után bíróság elé állítottak és tízévi kényszermunkára ítéltek. A szovjet törvénykönyv hírhedt 58-as paragrafusának kilences pontja alapján diverzióval és a szovjet rendszer megdöntésének szándékával vádoltak. Előzőleg úgy íratták alá velem a tizenhat oldalas vizsgálati anyagot, hogy egy szót sem tudtam oroszul, és senki sem fordította le nekem a szöveget. A szovjet törvénykönyv 19-es paragrafusa még képtelenebbnek tűnt, mert aszerint már az is vádolható volt, aki egyáltalán leventekiképzést kapott, hiszen „harcolhatott volna, ha akart volna” a Vörös Hadsereggel szemben. Az, hogy a perbe fogott a front közelében sem járt, nem volt mentség. Én nem ismétlődést és párhuzamot látok, hanem folytonosságot. Átöröklődtek a lejárató fogalmak, átöröklődött a pusztítóan cinikus, kirekesztő címkézés. Csak mindez most nem a bolsevista hatalmat, hanem egy vadkapitalista elit érdekeit szolgálja.

Több mint hatvan év telt el azóta, és nem finomodtak az eszközök.

Miért finomodtak volna, amikor a hatalomra kerülésük óta mindenkor hatásosnak bizonyulnak a bolsevisták módszerei? Mint említettem, annak idején alá kellett írnom ártatlanul a tizenhat oldalas vádiratot, amit nem is értettem. Itt meg úgy ítéltek el embereket az elsőfokú bíróságok a tavalyi október 23-i események után, hogy meg sem vizsgálták az ügyüket. Aztán: háborús bűnösnek számított az, aki leventekiképzést kapott, bár senkinek nem vétett. Most pedig bűnös, aki csak ott áll hátul egy demonstráción, s az első sorban valaki eldob egy követ. Mert pszichológiailag támogatja a tettest. De menjünk tovább! Magam láttam a munkatáborokban, mennyire olcsó a Szovjetuniónak egy orosz élet. És nézzék meg, mi történik ma a magyar egészségügyben!

Épp rabtársa, Alexandr Szolzsenyicin írta önről, hogy kilenc évet töltött a Szovjetunióban, mégsem ismeri az országot... Azóta sem ismerte meg?

Dehogynem, többször is jártam ott, és sok jó barátot szereztem, például az írók közül. Egyszer 1993-ban meglátogattam Moszkvában az egyik régi, nehezen megtalált rabtársamat is. Hihetetlenül rossz körülmények között élt ő is, mint a legtöbb orosz nyugdíjas. Nyolcezer rubelt kapott havonta, s bár az alapvető élelmiszerek, az energia és a városi közlekedés rendkívül olcsó volt, de például egy tubus fogkrém már négyezer rubelbe került. Keserűen láttam, hogy ott még csak olyan rendszerváltás sem volt, mint nálunk. Azonkívül az orosz társadalom képtelen volt kibeszélni és a helyére tenni a politikai megtorlások, munkatáborok történetének súlyos évtizedeit.

Mi akadályozta ebben?

Nagyon sok olyan káder ül vezető pozícióban, aki már a korrupt brezsnyevi időkben is a hatalomban volt, vagy azok örökösei. Nem hajlandók a sztálini korszak égbekiáltó terroruralmával szembenézni, még az 1930-as évek megtorlásainak igazságát sem tárják fel. Egy konferencián azt válaszolta minden kérdésre az állami főügyész helyettese, hogy erre nincs törvény. Na de ki hozna törvényt az elszámoltatásról, amikor a törvényhozás túlnyomó többségben szovjet neveltetésű káderekkel van tele?

A magyarokat is ugyanilyen átmentett hatalom üli meg. Miért nem vonta felelősségre, s miért nem söpörte ki a közéletből a magyar társadalom a régi rendszer meghatározó embereit azokkal a törvénytelen és erkölcstelen hatalmi technikákkal, azokkal a korrupt viszonyokkal együtt, amelyeket ők amúgy természetesnek tartottak?

Világéletemben távol éltem és élek a napi politikától, nem látok a kulisszák mögé. De köztudott, hogy a kádári nómenklatúra már 1988-ban felmérte saját helyzetét, és a kialakuló folyamatok elé vágott. A társasági törvénynek nevezett spontán privatizációval magához ragadta a gazdasági hatalmat és a pénzügyi kulcspozíciókat. Az átmentett gazdasági erejénél fogva pedig meg tudta akadályozni a számonkérést.

Ez Magyarország. De miért nem lett egy új Nürnberg, vagyis egy átfogó nemzetközi vizsgálat és eljárás a leomló kommunista rezsimek ellen? Az áldozatok száma, a brutalitás mértéke éppenséggel megvolt hozzá...

Az évek során kiderült, hogy a Nyugat a nyolcvanas években már jó üzleti kapcsolatokat alakított ki a késői szocializmus elitjeivel, mert úgy gondolta, hogy ez a réteg játssza majd át számára a piacokat, a termelői kapacitásokat, és persze majd a földet is. Nálunk bejött a számításuk. A rendszerváltó Antall-kormány pedig sajnos cselekvésképtelen volt, a miniszterelnököt folyamatosan gazdasági szankciókkal, a forint fejre állításával, a hitelcsapok elzárásával fenyegették, ha keményebb lépéseket tesz az elszámoltatás ügyében...

Igen, de az egyszerű emberek, a szavazók tömege ettől még kikövetelhette volna a számonkérést.

1956 után megtört a magyar társadalom gerince, az egyre felpuhuló diktatúra egyúttal atomizálta és kicsinyes módon elanyagiasította a társadalmat, kiveszett a szolidaritás, az együtt gondolkodás képessége az emberek nagy részéből. A kádári elit az elnémított hírközlő szervek hallgatása mellett élte úri világát, de hogy ez ne keltsen mégis belső felzúdulást, megengedte a társadalom tagjainak is a kisebb javak erkölcstelen megszerzését. Így keletkezett például a „miénk a gyár, vigyük haza!” mozgalom.

Tizenhét év telt el a rendszerváltás óta, és semmi sem változik, még mindig érvényes ez a régi szerződés? Hiszen már nem a pártelit úri világáról van szó, hanem konkrét bűncselekményekkel vádolnak kormányzati, vagy kormányközeli személyeket. Ott a K&H botrány, ott van Gyurcsány Ferenc Altus-ügye, ott van a Zuschlag János és társai ellen folytatott nyomozás! És még sok-sok példát hozhatnánk a hatalom morális zuhanórepülésére. Igaz, a tavalyi megmozdulássorozatot Gyurcsány őszödi hazugságbeszéde váltotta ki, de ezenkívül még csak kisebb, elszigetelt morális tiltakozásokat sem tapasztalni...

Az emberek megtörtek. Van, aki a nyugalom érdekében nem bolygatna már semmit sem, elfogadja ezt az elitet olyannak, amilyen. Van viszont egy olyan réteg is, amelyik egyenesen a boldogulás és a siker példájaként tekint rá. Öt forintért jut valaki egy ötszázmilliós gyárhoz? Ügyes volt! Korrupció? Na és, a Horn Gyula is ezt válaszolta! Csökkenti a nyugdíjakat? Minek azoknak már a pénz... És ugyanez vonatkozik a nemzet ügyére is, lásd a 2004. decemberi népszavazást. Sajnos ez a cinizmus átúszott a gazdasági kapcsolatokba, a családi és munkahelyi közösségekbe, ember és ember viszonyába is. Nem is beszélve a gazdaságban eluralkodott korrupcióról, amely nem a teljesítményeket méri, hanem az összefonódásokat jutalmazza. És akkor csodálkozunk, hogy már a szomszédaink is megelőznek bennünket... Persze van, aki lázad, még ha sokszor magányosan is. Lázadok én is a könyveimmel. Elsősorban azok ellen, akik lefasisztázzák a Gulagra hurcolt magyarokat, vagy azok ellen, akik minimális veszteségekről beszélnek, noha történelmi tény, hogy összesen 870 ezer magyart hurcoltak el a szovjetek, s ebből csak 560 ezer tért vissza. De lázadok Krausz Tamás baloldali történész ellen is, aki szerint olyan jó dolgunk volt az átnevelő táborokban, hogy csomagokat küldtünk haza onnan az itthoni éhezőknek. Kérdem, milyen morális szinten áll az a társadalom, ahol egy történész következmények nélkül tehet ilyen kijelentéseket? És hol marad az értelmiség felelőssége, hiszen éppen ennek a rétegnek kellene őrködnie a társadalom erkölcsi rendje fölött. Ez a lenne a kötelessége. Az értelmiség jelentős része azonban szintén elfogadta a szerződést, a pénzt választotta a morál helyett.

A baloldali elit régóta tudja, csak egy értékek nélküli, morálisan szétvert társadalmat képes irányítani. Ezért a maga morális szintjére akarja lerántani az embereket, aminek az egyik legegyszerűbb eszköze a korrupció bocsánatossá tétele. Ma már senki sem lepődik meg azon, ha kormánytagok, kormányközeli emberek saját maguknak brusztolnak ki zsíros állami megrendeléseket. Hogyan lehet kitörni ebből az egészből?

Csak a fiatalokkal, akik még meg sem születtek a Kádár-rendszer idején, és nem ismerik a megfélemlítés légkörét. Valami megmozdult, felébredt az ösztöneikben, nézzük csak meg, milyen szívesen öltöznek huszárruhába a hagyományőrző klubokban, milyen szívesen íjaznak, vagy foglalkoznak a magyar őstörténelemmel, és milyen hevességgel döntögetik azokat a tabukat, amelyeket épp Krausz Tamás és történésztársai állítanak még ma is az egyetemeken. Én a fiatalokban bízom, ahogy bennük bízott Magyarország 1921-ben is, a leventemozgalom indulásakor. Remélem azonban, nekik nem munkatáborokkal végződő leventesorsot ad az Isten, hanem egy másik, egy igaz Magyarországot.


Sinkovics Ferenc
(Demokrata)
forrás: nemzetidal nyomán



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona