Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Bugár megszüntetné Duray posztját

Bugár megszüntetné Duray posztját
Dátum: 2007-02-28 12:58 Adminisztrátor: tunde

Belpolitika, közélet forrás: NOL, Szilvássy József
A pozsonyi Sme mai száma megszellőztette azokat az ellentéteket, amelyek különösen az elmúlt hetekben jellemzik Bugár Béla és Duray Miklós kapcsolatát. A pártelnök a módosított alapszabály híve, amely megszüntetné az ügyvezetői posztot, amelyet éppen Duray tölt be, aki viszont bővítené e tisztség hatáskörét.

Az ő javaslata szerint az elnök a párt politikájáért, az ügyvezető pedig a pártépítésért és a különböző szintű szervezetek működéséért lenne felelős. Duray nem tartja helyesnek azt sem, hogy az MKP március végi, révkomáromi tisztújító közgyűlésén Bugár Bélának egyelőre nincs ellenjelöltje az elnöki posztra. Szerinte Csáky Pál lehetne ez a személy, aki „művelt, értelmes ember, s a Dzurinda-kabinetben jó kormányalelnök volt” – vélekedett a szlovákiai magyar politikus. Lapunk érdeklődésére Csáky Pál közölte: még nem döntötte el, vajon jelölteti-e magát erre a tisztségre. – Éppen egy hónapon maradt a mérlegelésre – tette hozzá.

A pozsonyi liberális napilapban Duray Miklós bírálta a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártját, mert 2000-ben, amikor alkotmánymódosításról és területi átszervezésről döntöttek Szlovákiában, az MKP nem szorgalmazta kellő határozottsággal a nemzetiségi önkormányzat intézményének, vagyis olyan modellnek a bevezetését, amely Magyarországon már évek óta működik. Kifogásolta azt is, hogy a pártvezetés 1998 óta nem állt elő egyetlen távlatos javaslattal sem, mert nem akarta kockáztatni az MKP elszigetelődését a kormánykoalíción belül.

További kérdésekre válaszolva az ügyvezető alelnök elmondta, hogy a területi autonómia is az önkormányzatiság egyik demokratikus változata. Ennek szlovákiai érvényesítését személy szerint idáig azért nem szorgalmazta, mert legfontosabbnak Szlovákia uniós csatlakozását tartotta, ehhez pedig belpolitikai stabilitásra volt szüksége az országnak. – A tisztújító közgyűlés után széles körű, párton belüli vitát kezdeményezek az MKP stratégiai céljairól, az elkövetkező tíz esztendő politikájáról. Tisztázni kell a kulturális és személyi autonómia elveit. Ha lehetséges, akkor szlovák szakemberekkel együttműködve – hangsúlyozta Duray Miklós.

Bugár Béla a közgyűlés előtti személyes kampánynak minősítette kollégájának kijelentéseit. – Duray Miklós az elmúlt nyolc esztendőben a pártvezetés tagja volt, tehát bármit javasolhatott, de semmivel sem hozakodott elő. Mi viszont cselekedtünk, mert arra törekedtünk, hogy a szlovákiai kisebbségek minél nagyobb jogköröket szerezzenek a kultúra és az oktatásügy területén. Jelenleg nincs időnk Duray Miklós kitalációval foglalkozni, mert ezeknél sokkal fontosabb teendőink vannak – szögezte le az MKP elnöke. Aki arra a kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, hogy ha küldöttek Duray Miklós javaslatát fogadnák el, akkor vállalná-e a pártelnöki posztot.

Szlovák politikai elemzők szerint ha Duray Miklós indítványát fogadnák el, akkor valójában kettős hatalom alakulna ki a szlovákiai magyar pártban. Grigorij Meszezsnyikov neves szlovák politikus lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy ezekben a hetekben és majd a révkomáromi tanácskozáson valójában a Magyar Koalíció Pártjában a Bugár Béla révén képviselt mérsékelt politikai értékrend csap ismét össze a radikális irányvonallal.

Forrás: felvidek.ma



Duray Miklós: Tisztességes versenyszellem kellene

Duray Miklós: Tisztességes versenyszellem kellene az MKP-ban
Dátum: 2007-02-28 03:58 Adminisztrátor: felvidek

Belpolitika, közélet illusztráció, forrás: internetForrás: Pátria Rádió, az interjút készítette: Molnár Judit, elhangzott 2007. 2. 24-én
Alapszabály-módosításra készül a Magyar Koalíció Pártja. A március végi kongresszuson valószínűleg szentesítik az MKP Országos Tanácsa által megvitatott tervezetet. A módosítás egyik lényeges pontja, hogy szigorodna a belső ellenőrzés, a központi vezetés nagyobb beleszólást kapna az alapszervezetek ügyeibe, és nem utolsósorban tisztújítás előtt is áll a párt. Duray Miklóssal, az MKP ügyvezető alelnökével Molnár Judit arról is beszélgetett, akarnak-e új arculatot, képesek-e a megújulásra?

Milyen lényeges módosítások várhatók az Alapszabályban?

– Az alapszabály arra jó, hogy ismerjük a játékszabályokat. Ilyen szempontból, ha visszatekintünk egészen 1998-ig, minden egyes alapszabály-módosítás jobb és jobb „játékszabályokat” hozott a Magyar Koalíció Pártjában. De az alapszabályban még mindig sok a pontatlanság, bizonytalanság, hiány, ezért újabb módosításra van szükség. De ezt más okok is indokolják, 2006-ban az önkormányzati választások alkalmával egy olyan jelenséggel szembesült a Magyar Koalíció Pártja, amellyel – legalábbis ilyen mértékben – még soha: 177 tagja a pártnak független jelöltként indult szemben az MKP jelöltjével. Vegyünk egy példát. Adott egy település, ahol a választásra jogosult az MKP-t akarja választani, ám annak jelöltje számukra nem elfogadható, mert helyileg idegen gazdasági érdeket képvisel. Mit tehet az ilyen választópolgár? Vagy nem megy el szavazni, vagy pedig más jelöltre adja le szavazatát. Ezért ki kell kiküszöbölnünk azt, hogy szöges ellentét alakuljon ki a párt helyi szervezete és a helyi lakosság között. Ez a probléma részben az alapszabályzat módosításával megoldható (de nem vagyok meggyőződve róla, hogy erre már megtaláltuk volna a legjobb megoldást), ám egyéb lehetőségek is vannak, ilyen lehet például próba-, vagy előválasztások lebonyolítása egyes községekben. De ez már a jövő zenéje, hiszen önkormányzati választásokra legközelebb négy év múlva kerül sor – tehát van időnk a felkészülésre. És arra is fel kell majd készülnünk, hogy mit tegyünk azokkal az MKP-tagokkal, akik az MKP jelöltjével szemben indulnak. A jelenlegi helyzetet (tehát a 2006 decemberi önkormányzati választás problémáit) az alapszabály módosításával már nem tudjuk megoldani.
Az alapszabályt illetően rendkívül fontos tisztáznunk egyéb kérdéseket is, mégpedig a regionalizmus kérdését, illetve a kistérségeknek a kezelését. Szlovákiában a magyarok lakta területen körülbelül 30 kistérség található, viszont csak 16 járásunk van. Ezt szeretnénk megoldani az alapszabályban úgy, hogy a járásokon belül lehetővé tennénk a szervezési körzeteknek a létrehozását. A járásokat az alapszabályban „megszüntetnünk” nem lehet, azoknak ugyanis a megyei választások alkalmával fontos szerepük van.

Továbbá: nem szenteltünk eddig kellő figyelmet a különböző szakmai szerveződéseknek, a társadalom belső tagoltságának (pl. szociális, műveltségi szempontok alapján). Ezért azt javasoljuk majd az országos kongresszusnak, hogy az alapszabály rögzítse a tagozatok kialakíthatóságát is.

Úgy tudni, ha a kongresszus megszavazza az MKP Országos Tanácsának javaslatát, az MKP központi szerveinek nagyobb beleszólásuk lehetne a helyi szervezetek életébe, melyek veszítenének a korábbi szabadságuk mértékéből, főleg ott, hogy személyi vitákban, kérdésekben az országos tanács mondhatná ki a döntést. Az alapszervezetek hogyan reagálnak erre? Nem érzik ezt károsnak vagy centralizációnak?

– Azt hiszem, hogy az alapszabály módosításának előkészítése során egy sor rossz nyilatkozat hangzott el, ami ezt az érzetet keltette, hogy központosítani akar a párt, noha a belső ellenőrzést akarjuk javítani. Vegyünk például egy olyan helyi szervezetet, amely csak formálisan működik (nem hívnak össze helyi szervezeti gyűlést sem, hamisítják a jegyzőkönyveket stb.), aminek következtében a Magyar Koalíció Pártja az adott községben elveszti szavazóbázisa jelentős részét, ezért a választáson jelöltjeink sorra elbuknak. Hogyan lehet ezt megakadályozni? Csak úgy, ha létezik egy olyan ellenőrzési rendszer, mely az előbb példaként felsorolt hiányosságokra fényt derít. Azaz, ha létezik egy olyan testület, melynek joga van ellenőrizni, hogy az alapszabályzatnak megfelelően működnek-e a helyi szervezetek. Ez a testület az alapszabállyal összhangban beleszólhatna a helyi szervezet működésébe. Ha ezt elfogadja az országos kongresszus, akkor csökkenthetnénk a csak formálisan vagy egyáltalán nem működő helyi szervezetek számát, illetve lokalizálhatnánk azokat, ahol egy szűk érdekcsoport kezébe került a helyi szervezet irányítása. Ez inkább egy prevenció, mely nem tekinthető központi irányításnak. Persze, az érintettek majd úgy érzik, hogy „felülről” beavatkoznak a helyi szervezet működésébe, de a lényeg, hogy a választópolgár úgy érezze: „na, végre rendet csináltak az MKP-ban.”

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a párt nyitni akar. Hiszen eddig gyakran felmerült az a vád, hogy klikkek tartják kezükben a helyi szervezeteket, amelyekbe még tagként sem lehet bejutni…

– Pontosan erről van szó, ezt kell megakadályoznunk. De óvatosnak kell lennünk, mert nem minden esetben kell a helyi szervezet bezártságát úgy értelmezni, hogy nem akarnak oda embereket beengedni. Előfordulhat, hogy éppen egy érdekklikket nem akarnak beengedni maguk közé, tehát elég bonyolult a helyzet. Ráadásul, minden eset más és más. Én sok telefonhívást kaptam, személyes beszélgetéseket folytattam az alapszervezetek képviselőivel. Mikor elmagyaráztam nekik, hogy miről is van szó, megértették, hogy ez a belső ellenőrzés tulajdonképpen a párt működésének az érdekében történne. Viszont tény, helyi szinten teljesen nyitottnak kell lennie a Magyar Koalíció Pártjának.

A párt országos vezetésén belül ezeknek a problémáknak a megoldása nagy vitát okoz?

– Vitatkozunk. Én nem vagyok megelégedve azzal a helyzettel, ami a pártban van, mert elég nagy a gyanakvás, a bizalmatlanság.

Megosztott a párt?

– Nem megosztott. Ugyanis nem klikkekre tagolódik a párt, hanem inkább olyan érdekcsoportok körvonalazódnak, amelyek úgy szeretnék a pártot saját hatáskörük alá vonni, hogy az állandóan biztosítsa az elrugaszkodási lehetőséget valamilyen gazdasági vagy hatalmi pozíció elnyerésére. Én ezt rettentően veszélyesnek tartom, ha az országos vezetésbe bekerül 3–5 ilyen ember, akkor az egész párt tevékenységét megbéníthatják.

Az elmúlt nyolc évben különböző emberek jelentek meg a párt színeiben. Többen a párt révén jutottak nagy lehetőségekhez. Közülük többen úgy gondolják, hogy az a pillanatnyi helyzet, hogy most nem vagyunk kormányon, csak egy átmeneti állapot. Ezt ugyan én is szeretném hinni, de nekünk nem abból a szempontból kell néznünk a pártra, hogy az kormányzati tényező-e vagy sem, hanem, hogy milyen politikai érdekeket jelenít meg.

Azzal, hogy a párt ellenzékbe került, megindulhat a párton belül egy tisztulási folyamat? Leválhatnak azok az egyének a pártról, akiket csak az érdek hajtott oda?

– Jó lenne, ha így lenne. Nem is tisztulásnak nevezném ezt a folyamatot, mert amikor a három elődpárt egybeolvadásával létrejött a Magyar Koalíció Pártja, akkor szinte semmire sem volt időnk, csak arra, hogy belerohanjunk a kormányzásba. Nem tudtuk a pártot rendbe tenni. Nyolc éven keresztül sem volt idő erre. Én megpróbálkoztam pártépítéssel foglalkozni, de erre a párt országos vezetősége nem igazán mutatott hajlandóságot, mert az úgynevezett nagypolitikával volt elfoglalva. Most már nem vagyunk kormányon, meg lehet tenni azt, amit már meg kellett volna tenni a pártegyesítéskor.

A március 30-i kongresszus tisztújító is lesz. Egyelőre a nyilvánosság számára az ismert, hogy Bugár Béla ismét indul az elnöki posztért. A sajtóban más nevek is felbukkantak, többek között az öné is. Vannak ilyen ambíciói?

– Szeretnék visszautalni az 1998-as évi nyilatkozataimra. Mindig azt mondtam, hogy nem kívánok az egyesült magyar párt elnöki székébe ülni. Ma is maradok e meggyőződésem mellett, nem akarok a Magyar Koalíció Pártja elnöke lenni.

Lesz Bugár Bélának ellenjelöltje?

– Ezt még nem tudom, de nagyon egészségtelennek tartom, hogy a Magyar Koalíció Pártjában nincs nyílt versenyszellem. Sem egyéni, sem csoportos programok nem jelennek meg a pártban annak érdekében, hogy a párt tevékenységét javítsák.

Öllős László politológus azt mondta, hogy pozícióküzdelem folyik a háttérben, ahelyett, hogy nyílt elvi viták zajlanának. Az önök feladata, hogy ezekre a vitákra sor kerüljön…

– Ez így van, de ehhez nagyobb őszinteség kellene. Én ilyen szempontból az összes Kárpát-medencei magyar párt közül a Szabad Demokraták Szövetségét tartom a legjobban működő pártnak. Annak ellenére, hogy több tisztségviselőjük nézetével nem értek egyet. De ami a versenyszellemet illeti, azt tisztességesen csinálják. Nekünk is így kellene.

Nézzünk egy szlovákiai példát. Hónapok óta tudni, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalomnak két arculata van, és a közgyűlésüknek majd el kell döntenie, hogy melyik mögé áll…

– Azért ez kicsit más, mint a Szabad Demokraták Szövetségénél. A szlovákiai kereszténydemokratáknál egy fundamentalista irányzat áll szemben egy kevésbé fundamentalistával. A versenyszerűséget én nem így képzelem el, hanem úgy, hogy programtéziseket fogalmazunk meg, és azokat „versenyeztetjük” Sajnos, pillanatnyilag ez a Magyar Koalíció Pártjában nem működhet, mert nem vagyunk őszinték egymással. Az MKP-ban nagyon kevés az olyan tisztségviselő, aki szabadon, nyíltan el meri mondani a véleményét, és vállalja annak a következményeit. Ha ezt valaki mégis megteszi, akkor ennek az a következménye, hogy elkezdik őt hátulról „fúrni”.

A párt háza tájáról olyan információk is érkeztek, hogy megszűnne az ön posztja, azaz az ügyvezető alelnöki tisztség.

– Ez a párt elnökének, Bugár Bélának az alapötlete. Ő úgy gondolja, hogy az ügyvezetéssel a pártigazgatót kell megbízni, és a párt vezetésének egy kézben kell összpontosulnia. Az én véleményem más, de nem azért, mert bizonyos mértékig érintett vagyok az ügyben. Én úgy látom, hogy egy párt akkor működhet jól, ha a felelősségek megosztottak. Azaz, nem ugyanaz a személy felel a párt szervezéséért, a pénzügyekért, a párt politikai megjelenéséért. Ha ez a három terület egy kézben összpontosul, akkor autokratikussá válik a párt.

Ha megszűnne a jelenlegi tisztsége, megpályázná az országos tanácsi elnöki posztot?

– Igen. Pillanatnyilag Farkas Iván az országos tanács elnöke. Nem tudom, hogy ő ezzel kapcsolatban milyen állásponton van. Nem az ő párton belüli karrierjét akarom veszélyeztetni, nagyon jól el tudnám képzelni vele az együttműködést – természetesen amennyiben ezzel ő is egyetért –a párt regionális nyitása szempontjából felelős poszton.

Bugár Béla azt mondta, rendet kell teremteni a Magyar Koalíció Pártjában. Ön is többször használta ezt a kifejezést. Lesz rend az MKP-ban?

– Erről most a remény szintjén lehet beszélni. A rendcsinálást nem tisztogatásként kell értelmezni, hanem egy rendszer működtetésén. Ezt a rendszert kell előbb megteremtenünk. Rend akkor van, ha rendszer van.

Forrás: felvidek.ma



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona