Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Magyar prófétai sors Erdélyben

Magyar prófétai sors Erdélyben

2007.8.22
Gergely István „Tiszti” csíksomlyói plébános,
a Gyergyószentmiklós melletti III. EMI-táborban tartott előadást.


Egy esélyünk van: az újjászületés
Próféta az az ember, aki üzenetet kap és annak a hírül adásával szolgál. Nagyon fontos, hogy ha megkapta az üzenetet, legyen is bátorsága azt továbbadni akkor is, ha tudja, mi lesz annak a következménye és mi lesz az ő további sorsa. Jézust megkeresték Nagypéntek előtt, hogy vállaljon élete végéig egyetemi tanári beosztást és hirdesse az ő tanait Edesszában, hiszen Jeruzsálemben úgyis az életére törnek, de ő visszautasította a kényelmes polgári életet, és vállalta sorsát, mert megkapta és felismerte az üzenetet és tudta, hogy azt neki hírül kell adnia, akár alkalmasnak érzi az időt és őt magát erre, akár nem.
Mindig több, mindig él, ha egyszer el is hangzott. Isten nevében szól a próféta és az Ige, aki a történelem irányítója. A prófétai szó a történelemben gyökerezik, Isten szándéka szerint értelmezi a jelen helyzetet is. Válságos pillanatokban szól és a jövőbe mutatva hívja népét a megtérésre. Nekünk is egyetlen esélyünk van: hogyha újjászületünk, hogyha megtérünk. Ha megállunk, magunkba szállunk, MAG-ba szállunk, és amikor eljön az idő, akkor kitörünk ebből a MAG-állapotunkból, és meghozzuk a termést. A magyar nemzetnek is csak egy esélye van, ha MAG-ába száll, ha megtér, ha újjászületik.
Ennek egyik gyümölcse az kellene legyen, hogy lassan-lassan, őszintén törekszünk az egységre. Ezt a tábort jobboldali tábornak nevezik, de vannak táborok, amelyeket baloldalinak. Valahogy úgy kellene együtt legyünk, mint a jobb kezünk és a bal kezünk, a jobb lábunk és a bal lábunk. Ha ezeket az igéket megértjük jobb- és balfelől egyaránt, akkor valahol mindenki megindul az egység irányába, és vállalja az újjászületést, a megtérést és ennek a nehézségeit, illetve kihívásait.
A próféta a jövendőbe tekint, de nem jövendőmondó, és figyelmeztet, hogy ne emberi szövetségre támaszkodjunk. Hagyni kell Istent cselekedni, aki a történelmet teljesíti. Mi csak alkalmas vagy alkalmatlan eszközök vagyunk az Ő kezében.
A vele való kapcsolat határozza meg a jövendőt: ha jó a kapcsolatunk vele, akkor van jövőnk, de ha megromlott a fentiekkel a kapcsolatunk, akkor azt kell helyrehozni, hogy legyen holnapunk. Nincs más erő, legyen az civil vagy politikai, ami össze tudna fogni bennünket. Ez az üzenet, ha az ember magába száll, mindenkinek a lelkében megszólal, csak őszintének kell lenni. Jézus és minden próféta titka az Atyával való élő, személyes kapcsolat, olvassuk János evangéliumából.
A prófétai hirdetés nem ítélet, hanem megtérésre való meghívás. Ilyen a gyónás is, ahol az embert nem elítélik, hanem felmentik. Így kellene viszonyulnunk egymáshoz mindenkor.

A vezetőnek nem a közösség tartalékainak felélése a feladata
Melyik az a civil szervezet, melyik az a vezető, aki meri tényleg vállalni közösségének, népének a sorsát és szolgálatát? Minden családapának és közösségi, szervezeti vezetőnek tudnia kell, hogy ő nem azért került oda abba a székbe, abba a pozícióba, hogy a nyájnak, az ő közösségének a zsírját, gyapját, húsát felélje, hanem hogy őket szolgálja. Mikor eljutunk ide, akkor lesz a magyar sors jobb, akkor kerülünk olyan helyzetbe, mikor a futball-labdát be tudjuk rúgni a kapuba, nem fölé vagy melléje.
Nem azért forog népünk veszélyben, mert egyedül van a Kárpát-medencében a szláv és román tengerben, mert idegen a latin és a germán világnak – ezek nem kellene hogy veszélyeztessenek bennünket. Nem a nemzeti nagy remények, a hatalom a fő erő, hanem a lelki légkör. Ez az a nagy dolog, ami hiányzik ma az életünkből és ez veszélyeztet bennünket, nem az, hogy idegen népek vesznek körül.
Mert ha mi lélekben megváltozunk, újjászületünk, úgy tudunk majd viszonyulni ezekhez az emberekhez, ezekhez a népekhez, közösségekhez, hogy egyszerűen meglepődnek, megdöbbennek, hogy hát ezek ilyen jó emberek? Képesek még minket is szolgálni, mindazok ellenére, hogy századok vagy évtizedek óta őket bántottuk? Csak úgy tudjuk megváltoztatni ezt a hangulatot, ha mi ezeket a népeket is szolgáljuk, szeretjük, de erre csak akkor leszünk képesek, hogyha mi megtérünk, újjászületünk. Felemeljük a lelkünket és megszentelve visszakapjuk.
A terméketlenné vált fát, szőlőt kivágják, mert nincs mit kezdeni vele. Gondoljunk arra, hogy egészen Mátyásig micsoda diadalmenetben és -léptékben zajlott a mi közösségünk élete. Akkor következett be a törés, amikor Corvin Mátyást meggyilkolták. Vagy amikor Rákóczi elindult egy másik keresztény ország ellen. Ekkor törik meg valami a magyarság életében, azóta már ötszáz esztendeje nyögünk és kínlódunk. Elég volt, újra észhez kell térnünk, magunkhoz kell térnünk, különben a szőlőtövet, a fát kivágják. Van még bennünk erő, a MAG-ban van erő, hogy kifejlődjön és megteremje a gyümölcsöt.
Amikor egy nép zsellérré válik és küldetésének méltóságát elveszíti, elveszik önazonossági tudata is, de ha megtalálja feladatát, megtalálja önmagát is. Mi lassan-lassan zsellérsorsba jutottunk, és valahol valakinek a szolgálatában állunk. Ne munkások legyünk, hanem azok, akik használjuk az eszünket, a tehetségünket és lehetőségeket teremtünk! Ha kell, hozzunk létre vállalkozásokat, ne mi álljunk valakinek a szolgálatában. Ne legyünk zsellérek! Aki erre a sorsra jut, erre a szintre ereszkedik, küldetésének méltóságát elveszíti. Önazonossági tudatát elveszíti.
Nálunk is kezd hódítani a kozmopolitizmus szellemisége, mely szerint minden mindegy és egyformák vagyunk. Valóban emberek vagyunk mindannyian, de különbözőek, és az Úristen akarta, hogy ez a virágos rét olyan színes legyen. Az Úristen akarta, hogy magyar legyen ezen a földön, ahogy azt is, hogy a többi nemzet is. Ezért őrizze meg a margaréta a margarétaságát, a rózsa a rózsaságát, az ember és a magyar ember pedig az önazonosságát. Ez is feladat és küldetés, aki erre nem képes, azt manipulálják.
Ézsaiás prófétánál olvassuk a felelős vezetőkről, hogy ki figyel fel rá és ki gondol a jövővel.
Hányan, de hányan megállapították, megállapítottuk, hogy vezetőink megelégszenek a múlt csonkjainak a lerágásával! Abból nemcsak ők, még a gyermekeik, unokáik is eléldegélnek. Ki-ki a maga hasznát keresi a népcsökevény maradványainak a felélésével, mondja a próféta. Amíg ezekből éldegélnek, addig működtetik a két beteg tüdőt. Az egyik a meddő önkényes vallásosság, a másik a politikai keretek. Az igazi vallásosság az, ami eseményeket teremt. A politikáról tanácsos nem szólni, mert azt mondják majd, hogy politizálás, holott minden embernek kötelessége a közéletbe beleszólni és felelőssége azt formálni, legyen az pap vagy nem pap. Amikor ezt teszi, az nem feltétlenül politika.

A rab vezető nem akar szabad embert látni
Ki a vezető? Az, aki uralkodik a távlatok fölött és messze néz. A zsellér és a mai percember nem tud távlatokban gondolkodni. A vezető hivatása: összefüggésben látni, irányt, tartalmat közvetíteni, a sorsfordulóknál elől állni. Ez a nagyon nehéz dolog.
A hatalmasok a gyöngébbeket szolgákká teszik, sokan szolgák közülünk, mert valakinek, aki több pénzzel, hatalommal rendelkezik, eladták magukat, az ő szolgálatába álltak. Az emberek nagyon sokszor a démonok szolgái lesznek. Ilyenkor azt mondják, értsük meg őket, mert különben nem kapják meg azt a milliárdot. Tudja, hogy nem jó, amit tesz, de úgy érzi, meg kell tennie. Sok ember eladja testét-lelkét, mint a mészárszéken a disznóhúst. Akik pedig azt megveszik, azok a nép legjavát kiszolgáltatják a démonoknak és az evilágnak, olvassuk a zsoltárok könyvében.
A vezetőnek mindig helyzete van. Heródesnek is helyzete volt Jézus születésekor, ahogy Pilátusnak is Jézus halálakor. Helyzete volt a fáraónak és minden királynak, minden iskolaigazgatónak, családapának, óvónőnek, polgármesternek, mindenkinek, aki bármilyen kis közösségért felel, helyzete van, amelyet legtöbbször ismer is. Ezt vagy kihasználja, vagy elutasítja, mert így kényelmesebb neki. De az Isten szándékát akadályozó hatalmi, közéleti emberek szimbóluma ki más, mint a fáraó?
A vezető intelligens, hívő ember, aki bocsánatot kér, olvassuk a Kivonulás könyvében. Márton püspökről mondják, hogy egyik órán véletlenül megbántotta az egyik teológust, következő órán, mire észrevette, hogy mit tett, azzal kezdte, hogy „Bocsánatot kérek, fiam.” Az Istenhez közel álló, intelligens ember bocsánatot tud kérni. Nem rabja tisztségének, hatalmának.
Gondoljunk a mára. A rab vezető maga körül sem akar szabad embert látni, a viselt tisztség és tekintély megköti. Az idők jeleit érti, de fogoly. Azonosult a felvett címmel, rabja a fáraóról kialakult képnek. Hivatali félelme megbilincseli, nem változtat semmit. Ami van, ahogy van, úgy a legjobb, gondolja. Állapotának, helyzetének, pozíciójának foglya. Szolgálja a rendszert, ami őt fenntartja, nem meggyőződést vagy a jót képviseli. Aki így viselkedik, az hulla rendszert szolgál.
Vannak más magatartásformák is: Kornéliusz százados, Nikodémus vagy Mózes – ők egyéniségek. Kornéliusz hivatali ember, katonatiszt, de nem bűvöli el a császár koronája, a százados szintén katona, de tovább lát a császár jogaránál.
Nem vakítja el a főpapok szövege vagy a többség harsonája. Hisz, és hitét katonája előtt is megvallja: Jézus az Isten fia, akkor is, ha a helytartó és a főpapok ezt másként látják, mondja. Mózes megújult személyiség, nincs benne kisebbrendűségi érzés. Amikor a fáraóval tárgyal, egyenrangú félként tárgyal és szembenéz, még akkor is, ha beszédhibás – vállalta küldetését. Népét és közösségét képviselte, éreztetve azt, hogy egy nép áll mögötte, de azt is, hogy ezért a közösségért ő minden áldozatot meghoz, életáldozatot is, ha kell. Visszautasítja a kis lépések politikáját, amiről annyiszor hallottunk már mi, akik korábban született testvérek vagyunk, és még ma is ezt tanácsolják.
Lejegyezte, szerkesztette: Bagoly Zsolt
(Megjelenés előtt az Erdélyi Napló augusztus 22-i számában.)

forrás: VMDP hírlevél



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona