Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Bagratuni:Szlovákia elveszítheti Felvidéket?

Szlovákia elveszítheti Felvidéket?

2007.7.11
Roland von Bagratuni:
újságíró, filmrendező, több ország többnyelvű vasúti, járműipari, városi és elővárosi közlekedési lapjának és internetes portáljának a tudósítója, nyugdíjas mozilátogató

A feltevés elméletileg, de csakis elméletileg igen érdekes, mert az íróasztal melletti álmodzás során, az égvilágon minden lehetséges. Még a fordítottja is! (Ján Oravec, Párkány-Štúrovo polgármestere is szamárságnak nevezi a gondolatot, ahogyan — az exbolsevista szennylap, a Népszabadság szerint — mondta: erről csak Ján Slota ábrándozott, részegen.) Egyébként nem értem azt, a cseh szerző az eléggé sikamlós eszmefuttatását miért nem azzal kezdi, hogy Schengennel feltámad Csehszlovákia, ahol megint a cseheké lesz az első és az utolsó szó?! Sőt: az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Birodalom is feltámad! De talán még a Szovjetúnió egy része is, ha a balti államok — Litvánia, Észtország, Lettország — után Ukrajna, Georgia és Örményország is csatlakozik. És Jugoszlávia, ha Szlovénia után Szerbia, Montegenró és Horvátország is EU-tag lesz!

Azonban aki ma, a XXI. században az efféle csacska feltevéseket gyárt, annak csak egyetlen célja van: egymás ellen ugrasztani az érintett népeket! Mert badarság, mi töb: rosszindulatú méregkeverés erről beszélni! Az efféle gondolatok XIX-századi mentalitásra, eléggé alacsony szerzői IQ-ra vallanak! Hát persze, hogy megindul a felvidéki magyarok forgalma Magyarország felé, ahogyan a magyaroké is Felvidék felé! De Erdélybe és Erdélyből is! Na és Morva-Sziléziából Lengyelországba és vissza! Mert a morvasziléziai lengyelek is örülnek, de a csehek is annak, hogy Głuchołazyban ismét megnyílt a vasúti átjáró! Emlékezzünk csak: nem is olyan régen a hazudozó bolsevik milliárdos álszocialista Gyurcsány Ferenc azzal riogatta a magyarokat, hogy a „20 millió román megindul Magyarországra!“ Aztán ha jött ezer-kétezer, az is sok volt és az égvilágon senkit sem zavart!

Sőt: lesz olyan felvidéki, aki majd Magyarországon vásárol telket, házat, echte szlovákok a szlovákok lakta magyar területeken — pédául: Békéscsabán — Bekešská Čabán! Pont úgy, ahogyan jönnek Győr-Moson-Sopron, Zala meg Vas megyékbe, vagy a Balaton partjára az osztrákok, németek, sőt: még hollandusok is! És vásárolnak magyarok házakat, telkeket, nyaralókat az Adrián Horvátországban, pedig az nem is uniós tag! Vagy a magyarok szlovák rendszámot tesznek az autóikra, mert az nekik olcsóbb! (Ez ellen sem tud mit tenni Veres bolsevik pénzügyminiszter, hiába hőzöng, mert az uniós jogszabályok ezt is lehetővé teszik!) És lesznek bizony olyan magyarok, akik majd Kassán, Besztercebányán, Rózsahegyen, Kézsmárkon vagy Eperjesen vesznek házat és odaköltöznek!

Az Európai Unió szépsége, gyönyörűsége éppen az, hogy nem írja elő nekünk egyetlen bunkó pártmunkás, tanácsi hivatalnok, vagy belügyes, hogy mégis mit csináljunk, mi a szép, az érdekes és hová utazzunk! Soha nem felejtem el, amikor 1957-ben még kis kölyökként utaztam először Lengyelországból Magyarországra és mindegyik határon jöttek kétszer a tahó határőrök és még tahóbb vámosok, mindenhová bekukucskáltak, talán még a fenekem likába is — nem dugtam-e oda egy tankot! Kiborították a táskákat, bőröndöket és minket is! Még a szaros alsógatyám is gyanús volt nekik! Benéztek mindenhová, még a vécé fölötti zárólemezeket is leszerelték, hátha ott rejtőzik egy amerikai kém! A mumus!

Végre megszabadulunk ezektől a piócáktól! Amióta létezik az emberiség történelme, soha senki nem szerette ezeket. A vámos, akár az adóbehajtó, a legfőbb gonoszság szinonimája volt. Emlékezzünk csak: a Szentírásban is a vámos a legnagyobb rossz szinonimája (Mt 5.46, Mt 9.9, Mt 9.11, Mt 11.19, Mt 18.17, Mt 21.31-32, Mk 2.15-16, Lk 3.12, Lk 5,29, Lk 7.29, Lk 7.33-34, Lk 15.1, Lk 18.10-11, Lk 18.13, Lk 19.2, ) és Jézus azzal, hogy megbocsát egy vámosnak azt akarta hangsúlyozni, hogy bezzeg vannak rossz emberek, de nem mindig az a rossz, aki annak látszik! A látszat csal. A látszat mindig csal. A veszélyt, a rosszt nem ott kell keresni, ahol valaki a hasára ütve oda nevezi ki! A határnyitás a magyar-szlovák viszonynak épenséggel jót tesz: ha a szlovák végre Magyarországra jön, látja, hogy a magyar még véletlenül sem mumus! És fordítva is igaz.

Schengen egy bölcs dolog. Megint visszatérve a történelemhez: a múltban a határok legtöbbnyire csak papíron léteztek és átjárhatóak voltak. Még akkor is, ha az országot vad falkában őrizték nem a határőrők, hanem a herceg vagy a király csapatai! De akinek rendben voltak a papírjai, tehát mocsok nem tapadt a kezéhez, oda ment, ahová akart. Persze akkoriban a korlát az „alja népet“: a parasztokat sújtotta, akik csak akkor vándorolhattak, ha erre a földesúrtól vagy engedélyt vagy ukázt kaptak! Ekkor történt az, hogy az eddig etnikailag majdnem egységes területek egyszerre csak több nemzetiségűek lettek. Mert például Magyarországon nemcsak tót vagy oláh lakosokat telepítettek le, hanem bezzeg a németalföldi úr, aki itt vásárolt, vagy örökölt birtokot, hozta ide a saját hollandus parasztjait, akik itt is maradtak, s egyidő után ők is magyarrá lettek!

Aztán voltak még török, római, vagy osztrák idők, amikor szintén mindenfélék itt ragadtak. De ez bármely más európai országra érvényes! Mert mindegyik a maga módján „átjáróház“ volt! Ez pedig azt jelenti: sehol Európában nincsenek színtiszta, azaz: „echte“ nemzetek! Mind keverékek, korcsok vagyunk. Ha elkezdjük bármelyik európai ország lakosainak génállományát vizsgálni rájövünk, hogy bezzeg alaposan összekeveredett már a német, francia, spanyol, zsidó, mór, portugál, lengyel, tatár, orosz, svéd, német, olasz, magyar, cseh.... stb.stb. génállomány! A viszonylagos érintetlenség csak ott lehetséges, ahol belterjesség volt fenntartható. Alig járható utakon megközelíthetetlen alpesi völgyek lakói. Például a rétorománok! De ilyenek a palócok is, vagy a Tátra mindkét oldalán élő góralok is, akik egyébként nem szlávok, hanem szláv nyelvet beszélő őskaukázusiak!

A keveredés nem mai, nem tegnapi sajátosság. Már az ókorban kezdődött el. Például az örmények, akik kultúrája nemcsak Rómát és Hellászt előzi meg (mellesleg mindkettőt ők teremtették, mert az etruszkok és a hellének elődei: a pelazgoszok, akár az achájok is örmények voltak!), de még Egyiptomét is! Az ábécé is örmény találmány. Az örmény és az abból kifejlődött székely rovásírás, már több mint 6000 éve létezett! Az volt az alapja a minoszi, a héber, a görög és a latin ábécéknek! Az örmények már hatezer éve kereskedtek és ezért bejárták a fél világot. Ahol nagy forgalmuk volt, faktóriákat, kolóniákat, lerakatokat hoztak létre. És ott örmények telepedtek le.

A Lengyelországtól a Kaukázusig húzódó, mintegy 200 km széles csíkon, szinte mindegyik várost örmények alapították. Még Kijevet, Herszoneszt, Ogyesszát, Lemberget, Krakkót és Lublint is! Nem a rómaiak! De ugyanez érvényes az Anatólián át Európába átvezető vonalakon! Ennek ezernyi nyoma van. Legelőször is helynevek, amelyek csak örményre, vagy óörményre fordíthatók le! Például Szerbia, Kraków, Kolozsvár, Balaton, Cserhát. Tehát nagyon nagy csacskaság a határok megszünte miatt rögtön a rosszra gondolni. A határok a rosszabbak, mert népeket választanak el. A barátságok csak úgy alakulhatnak, ha az emberek sokat utaznak.

Aki azt hinné, hogy a nemzetiségi ellentétek mai keltü „találmány“, téved! Nemzeti, etnikai, vallási ellentétek már a kora ókorban is léteztek. Alapjuk mindig is a tahóság és a beteges irígység volt. Az alacsony intelligenciáju, tudatlan és unatkozó emberek „kedvenc sportja“, időtöltése volt! Mert a tahó mindig is irigyelte és ezért gyűlölte azt, aki többet tud nála, aki éppen ezért sikeresebb, ügyesebb, népszerűbb. Aki csak egy nyelvet ismer és azt is dadogva, örülhet, ha az IQ-ja ötven fölé emelkedik! Nem véletlenül mondjak a tudósok: ahány nyelv, annyi ember! És a nemzeti többség ellenszenve a nemzetiségi kisebbségek ellen is ebből adódik!

Figyeljék csak meg (ami egyébként bármely államra érvényes!): a nemzetállam képviselője — mint már mondottam — többnyire csak egy nyelvet beszél, azt is dadogva. A kisebbségi pedig akarva-akaratlanul legalább két nyelvet tud: a saját anyanyelvét és az államét, ahol él. Tehát ő már két embert ér, az ő IQ-ja már jóval nagyobb! És ha az anyja az egyik, apja a másik kisebbséghez tartozik, akkor már három embert ér, mert három nyelvet tud, és az IQ-ja ettől még magassabb lesz. Mert a nyelvtudás, a nyelvek tudása az, ami jelentősen fejleszti a szürkeállományt. Mert a nyelvtudó azzal, hogy állandóan ide-oda fordítgat és azon töri a fejét, ezt most a másik nyelven hogyan hívják?! — az agyat tornásztatja! Ez pedig kiváló edzés az agy számára!

forrás: felvidek.ma fórum



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona