Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



A Selye Egyetemet tekintik példának

A Selye Egyetemet tekintik példának
Dátum: 2007-01-23 03:47 Adminisztrátor: felvidek

Kárpát- medencei magyarság Forrás: Szabad Újság
Interjú a Felvidéken járt, állásukból menesztett kolozsvári tanárokkal
Négynapos felvidéki úton járt Dr. Hantz Péter és Dr. Kovács Lehel. A kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem tanárait azt követően menesztettek állásukból, hogy magyar nyelvű feliratokat helyeztek el az egyetemen. A két fiatal tanárral dunaszerdahelyi tartózkodásuk idején beszélgettünk.

Mik voltak azok a „szörnyű”, magyar feliratok, amiket elhelyeztek az egyetemen?

Hantz Péter: Például Dohányozni tilos, Ady Endre-terem, Tudakozó vagy a Brassai Sámuel neves erdélyi polihisztor nevéről elnevezett terem bejárata elé – ahol addig csak a román helyesírás szerint volt kiírva a neve –, mi kiírtuk magyarul is.

Ezt követte az elbocsátás. Az egyetem fegyelmi bizottságának határozata szerint a két oktató az egyetem szétzúzására, destabilizálására törekedett, megrongálták az intézmény javait, a sajtón keresztül uszítottak, becsmérelték az egyetemet, sértegették az egyetem vezetőségét, és kétségbe vonták azt is, hogy az egyetemen létezik magyar nyelvű oktatás. Ezek általános fogalmak, mik voltak ezek a durva lépések az önök részéről a gyakorlatban?

Hantz Péter: Például az, hogy amikor kitettem az inkrimináló táblákat az egyetem falára, akkor engedély nélkül szögeket vertem a falba. És, hogy nyilatkozatainkban azt mondtuk el, ami az egyetemen a valóság, ez pedig nem mindig egyezik azzal a képpel, ahogy az egyetem vezetősége próbálja megjeleníteni az oktatási intézményt.

Kovács Lehel: Az Európai Parlamentben például hangoztatták, hogy az egyetem tele van háromnyelvű feliratokkal. Mi is elmentünk Strassbourgba, fotókiállításon dokumentáltuk, hogy ez nincs így, erre otthon megvádoltak bennünket, hogy rontottuk az egyetem jó hírnevét. És persze, kényelmetlen ez a román kormány számára is, mert a nemzetközi színtéren magyarázkodnia kell.

Az erdélyi magyar felsőoktatás

Romániában milyen lehetőségek vannak az állami egyetemeken a magyar nyelvű tanulásra?
Kovács Lehel: Erdélyben három olyan felsőoktatási intézmény működik, ahol jelentős mértékű, állami finanszírozású, magyar nyelvű képzés is folyik. Az egyik a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, a másik az ugyancsak Marosvásárhelyen lévő Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem, a harmadik pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, ahol mi is tanítottunk. Ez utóbbiban körülbelül hétezer magyar diák tanul, közülük a nappalis tagozatosok száma négyezer.

Hantz Péter: A számoknál maradva tudni kell azt is, hogy Romániában 6,6% a magyarok aránya, de csak 1,6%-nyi egyetemista tanul magyarul az egyetemeken. A Bólyai Kezdeményező Bizottságot azért hoztuk létre, hogy önállósodjon a romániai magyar felsőoktatás, azaz jöjjön létre állami magyar egyetem, mert Szlovákiától eltérően ilyen nincs Romániában. Ez lehetne a Bolyai Egyetem, amely nem is lenne teljesen új intézmény, hiszen egykor működött, csak 1959-ben Ceauescue bezáratta.További célunk magyar nyelvű karok indítása a Babes-Bolyai Egyetemen.

Az erdélyi magyarság is kinyilvánította ennek szükségességét?

Kovács Lehel: Igen, többször is, nyilatkozatokkal, szervezkedéssel de még tüntetésekkel is. Tavaly májusban például megszerveztünk egy fórumot, ezen részt vettek a civil szervezetek, képviseltette magát az egyház, a Bolyai-Babes Egyetem és az RMDSZ is. Célunk az volt, hogy stratégiát állítsunk az erdélyi magyar oktatásügy érdekében. A civil szervezetek és az egyházak részéről egyértelmű volt, hogy önálló magyar egyetemben kell gondolkodnunk, az RMDSZ is aláírta a megfogalmazott dokumentumot, de néhány lényeges módosító javaslatot kieszközöltek az aláírás előtt.

Az RMDSZ és a magyar egyetem

Amikor menesztették önöket, az RMDSZ milyen álláspontra helyezkedett?

Kovács Lehel: Amikor híre ment az elbocsátásunknak, Markó Béla ugyan elmondta, hogy azért ez mégsem volt teljesen helyes lépés az egyetem részéről, azt követően viszont mély hallgatásba burkolódzott. Röviden összefoglalva, az RMDSZ a nyilatkozatok mellé semmilyen gyakorlati, politikai lépéseket nem tett.

Az RMDSZ tagja a román kormánykoalíciónak, elnöke pedig Románia miniszterelnök-helyettese, ebből kifolyólag lehetne talán befolyása a történések alakulására…

Kovács Lehel: Igen, és a kérdést kibővíteném még egy fontos ténnyel, Markó Béla éppen az a miniszterelnök-helyettes, aki a tanügyet is felügyeli. Tehát az RMDSZ közel áll a tűzhöz, hiszen az oktatásügyi kérdések egyértelműen Markó hatáskörébe tartoznak. Az RMDSZ szerint azonban az önálló magyar egyetem most nem fő prioritásuk, hanem a kisebbségi törvény elfogadtatása élvez elsőbbséget. Mondják, majd ha ezzel sikerrel járnak, akkor elkezdhetnek foglalkozni az önálló magyar egyetem ügyével is.

Hantz Péter: A teljes képhez tartozik, hogy az RMDSZ-nek 2004-ben már csaknem sikerült kiharcolnia a magyar karokat a Balyes-Bolyai Tudományegyetemen, csak ezt a törekvést meghiusították azok a magyar rektorhelyettesek (tehát belső árulóink is vannak!), akiket végül sikerült megbuktatnunk. Azonban a kormányban való részvételével az RMDSZ nem használta ki a lehetőségeit, alapvető politikai hibákat követett el, nem indokolt engedményeket adott, és így nem lettek magyar karok a Bolyai-Babes Tudományegyetemen.

Mit mond Tőkés László református püspök, az erdélyi magyarság valószínűleg – legalábbis a Kárpát-medencei magyarság körében – legismertebb személyisége?

Hantz Péter: Tőkés és a nevével is fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyértelműen támogat bennünket, ám ők nem politikai párt, nemhogy a kormányban, de a parlamentben sincsenek ott, így politikai hatalom híján az ő lehetőségeik az RMDSZ-éhez viszonyítva szerények.

Magyarországi reagálás

Elbocsátásukkal a magyarországi sajtó is bőven foglalkozik. Milyen támogatásban részesülnek az „anyaországtól”?

Hantz Péter: Úgy érzem, maximálisban. Örömmel mondhatom, hogy nem csak Német Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, és nem csak a jelenlegi ellenzék állt mellénk, hanem az összes parlamenti párt képviselőjének az aláírása rákerült a bennünket támogató dokumentumra. Ezt már csak azért is jelentős eredménynek tartjuk, hiszen köztudott, hogy a magyarországi parlamenti pártok jelenleg elég nehezen tudnak egyszerre mind tárgyalóasztalhoz ülni. De ezt az egyhangú támogatást mi természetesnek vettük, hiszen nem pártpolitikáról, hanem össznemzeti ügyről van szó.

Romániai helyzetjelentés

Pár napja, e hónap elsejétől Románia az Európai Unió tagjává vált, ezzel az erdélyi magyarság integrációs óhaja is teljesült. Nincs eufória, teljes elégedettség? Akarják az autonómiát is?

Hantz Péter: Teljesen egyértelmű az igény Székelyföld területi autonómiájára (ezek gyakorlatilag azok a falvak, városok, ahol Romániában a magyarság többségben van), az egész Erdélyi magyarság kulturális autonómiájára, és az önálló magyar Bolyai Egyetem létrehozására is.

Itt újra fel kell tenni a kérdést: és az RMDSZ?

Kovács Lehel: Érdekes helyzet alakult ki az autonómiával kapcsolatban. Az RMDSZ ugyanis ezzel kampányolt, sőt, benne van a programjában is. Választási kampányukban például megtették, hogy Kovászna megyénél kitették a Székelyföld táblát (amit aztán a karhatalom buldózerekkel tüntetett el). De más a kampány, és más a politikai gyakorlat. Amikor például nemrég nem hivatalos népszavazásra került sor az autonómia ügyében, akkor az RMDSZ – furcsa módon – elhatárolódott ettől, nem tartotta jó ötletnek.

Szlovákiában gyakran még a magyar politikusok is óvatosan bánnak az olyan szavakkal, mint a Felvidék vagy az autonómia. Romániában hogy van ez?

Hantz Péter: A szóhasználatokkal nincs gond, sőt, én úgy tapasztaltam, hogy még az erdélyi románoknál is fejlődik az „Erdély-tudat”, minden bizonnyal azért, mert Erdély az ország gazdaságilag fejlettebb régiói közé tartozik.

A komáromi egyetem példája

Térjünk rá felvidéki útjukra. Milyen célból érkeztek ide?

Kovács Lehel: Tapasztalatszerzés és információ-csere céljából, hiszen sok a párhuzam a felvidéki magyarság és az erdélyi magyarság törekvései között. A komáromi Selye János Egyetemet mi akár modellként is tekinthetjük, képletesen szólva: a jövő Bólyai Egyetemet is láthatjuk benne. Többször jártam már ott, és nagyon örülök annak, hogy amikor vissza-visszajövök ide, jól látható fejlődést észlelek a Selye János Egyetem működésében – új konferencia-központ, új könyvtár stb. Ez egy járható út, biztos vagyok abban, hogy sikereik, haladásuk kulcsa, hogy önálló egyetemről van szó, saját maguk határoznak a fejlődés irányáról.

Malina Hedviggel is találkoztak

Önök itt több társadalmi–kulturális rendezvényen vettek részt, közéleti személyekkel folytattak eszmecserét, és találkoztak Malina Hedviggel is, a nyitrai magyarverési eset szenvedő alanyával…

Hantz Péter: Mi kezdeményeztük ezt a találkozót. Én szolidaritásból is találkozni akartam vele, nekem is van olyan „élményem”, hogy leütöttek, és ennek körülményei a mai napig ismeretlenek a számomra. Ő és mi közöttünk – bár neveink egészen más körülmények miatt váltak ismertté – ott is párhuzam vonható, hogy míg egyes román nyelvű lapok minket Románia legnagyobb közellenségei között emlegetnek, addig Hedvignek is ilyesmivel kell szembesülnie itt, Szlovákiában. A sajtó szerepét figyelve megállapíthattam, hogy annak olykor sikerül a legnagyobb képtelenségeket is elhitetnie az emberekkel. Mi talán jobban tudjuk magunkat védeni, nem csak azért, mert sportember vagyok, búvárkodom, pilóta vagyok stb., hanem mi ketten vagyunk. A barátságos hangulatú beszélgetésen felajánlottuk Hedvignek, ha úgy gondolja, hogy tapasztalatainkkal, kapcsolatainkkal segíteni tudunk, akkor szóljon nekünk.

Csak magunkra számíthatunk

Önök külföldi támogatásban is részesültek, sőt erkölcsi elismerésekben is, mint például a Julianus-díj, az Amerikai Magyar Szövetség közleményben ítélte el a Babes-Bolyai Egyetemen történt jogsértéseket. Önök Strassbourgba is elmentek, ahol a magyar Európai-parlamenti képviselők támogatását is elvezhették. Ott járva miképp látták, az EU segítheti az önök törekvéseit az erdélyi magyar önálló egyetem létrehozása érdekében?

Hantz Péter: Nekem az az érzésem, hogy az EU-nak Romániát tekintve nem az erdélyi magyar egyetem az érdeke, hanem az, hogy ott csend legyen. Az EU-tagság ugyan nyújt eszközöket a magyar nemzet törekvéseihez, de – bár közhely, ám ez a helyzet – jogos igényeinket helyettünk senki sem vívja ki.


(Oriskó Norbert interjúja)
forrás: felvidek.ma



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona