Halottak a ringben

Ágoston András:
Halottak a ringben

A Vajdaságban a nemzeti szemléletű ellenzéki koalíció csatázik az intézményesített, a Belgrádban és Budapesten is támogatott és a helyi többségi hatalommal paktáló magyar liberális egypártrendszer megtestesítőjével a VMSZ-el. A tét az autonómiáért folytatott küzdelemben jól hasznosítható politikai legitimitás. Tíz év után újra Dávid és Góliát állnak a páston. Dávid nem változott, Góliátot a szavazók, reméljük, kiismerték.

Valamivel több, mint tíz éve, a Vajdasági Magyar Szövetség 1996 novemberében meg­tartott választásokon Belgrád és Budapest hathatós segítségével győzelmet aratott a történelmi VMDK fölött. Milosevic és emberei testvérek között is 40 ezer szavazattal „segítették” meg a már akkor is bizonyítottan simulékony Kasza-vezette VMSZ-t. Milosevic lényegében arra várt, hogy a váltásra, legalább hallgatólagosan, Budapesten is rábólintsanak. Megtörtént.
A manipuláció lényege, hogy a szerb hatalom „szavazóként” kezelte az elmúlt fél évti­zedben elhaltakat, valamint azt a harmincöt ezer fiatal magyart is, aki a balkáni háborúk elől me­nekülve hagyta el a Vajdaságot.
Gyakorlatilag ettől az évtől datálódik az a két kormány által támogatott vajdasági magyar egypártrendszer, amelynek a Magyar Összefogás Koalíció a január 21-én esedékes országos vá­lasztásokon az autonómiakövetelő és a szerb, meg a roma betelepítések ellen tiltakozó vajdasági magyar szavazók segítségével szándékozik véget vetni.
Reméljük, hogy az idén nem történhet meg a szavazatok olyan intenzív manipulálása, mint annak Milosevic idején.
Az egy évtized alatt megtollasodott VMSZ Pásztorral, Kaszával és a többi vezetővel az egypártrendszer megmaradásáért, s az ezzel járó privilégiumokért küzd. A VMSZ, most vagy soha jelszóval, összehasonlíthatatlanul nagyobb anyagi források birtokában veti be magát a vá­lasztási küzdelembe, mint a Magyar Összefogás Koalíció. A VMSZ-es tisztségviselők kezükben tartják a Magyar Szót, a szabadkai Hét Napot, Kasza feleségén keresztül a Pannónia-, s a politi­kailag megroggyant Bunyikon keresztül és a Mozaik Televíziót. Más, számot tevő politizáló mé­dia a Vajdaságban nincs is. Legfeljebb Végel László liberális gondolkodó, író a Családi Kör c. hetilapban megjelenő írásai hoznak még friss politikai gondolatokat. Ellenzéki a VMDP elektro­nikus Hírlevél. A Vajdaság Ma nevű magyar közéleti hírportál pártatlanságának köszönhetően egyre elfogadottabb a Vajdaságban és általában a Kárpát-medencében élő magyarok között.
A Magyar Szó például olyannyira mellőzi az objektivitást, hogy – feltehetően felsőbb uta­sításra – a Magyar Összefogás Koalíció nevét sem írja le. Még a Koalíció egyik névadójával készült interjúban sem. Ennyit a lakájmentalitásról. Illetve még valamit. Az újvidéki televízó ma­gyar szerkesztősége a bemutatkozások során a VMSZ-t úgy részesíti előnyben, hogy a szerb pártokban fellépő magyarokat kiegyenlíti a Magyar Összefogás Koalícióval.
A Pásztor-Kasza-Korhecz-Józsa-Dudás kör sok mindenben különbözik, de a hatalom fél­tésében mindig egymásra talál. Miután a politikai páston megjelent a Magyar Összefogás Koalí­ció, vagy ahogy ők nevezik a MÖK, gondoltak egy nagyot és döntöttek: a VMSZ-nek össze kell szedni több mint tízezer támogató aláírást, hogy a hat kisebbségi lista közül neki legyen a legna­gyobb támogatottsága. A cél szentesíti az eszközt elve alapján, az „új esély” szlogennel, ismét ringbe állították a halottakat (pardon! a halottat).
A VMSZ azon listaállító pártok közé tartozik, eddig három ilyenről tudunk, amelyek tá­mogatói között korábban elhalt egyének szavazópolgárok aláírása is megjelent.
Szerbiában az érvényes támogató aláírások megszerzésének egyetlen törvényes formája a bírósági hitelesítő előtt, megfelelő űrlapon adott nyilatkozat.
A halott támogató megjelenésének a VMSZ aláírói között két magyarázata lehet. Az egyik, hogy az Új Esély-ben reménykedve a túlvilági lény valóban megjelent a bírósági ember előtt, s az lepecsételte a szellemalak által produkált aláírást, vagy mindez mégsem történt meg. Valószínűbb ez a másik változat: az, hogy a bírósági tisztviselő a VMSZ esetében legalább egy támogató űrlapon olyan aláírást is hitelesített, amely mögött nem állt ott maga a húsvér támogató.
A törvény a halottas változatról nem rendelkezik. A másodikról viszont igen. A támogató személyes megjelenése nélkül a gyűjtő politikai szervezet által felkínált aláírás vagy aláírások hitelesítését olyan bűncselekménynek mondja ki, amelyet kettőtől három évig terjedő szabadság­vesztéssel sújt.
Hogy a halottak ringbeállításáról szóló sajtóhír nyomán, december huszadika óta, senki a füle botját sem mozgatja, az a milosevic-i hagyományok mély gyökereire, s a választási törvény „rugalmas” kezelésére utal.

Dokumentumok:

Ágoston András, a történelmi VMDK elnökének levele
Bálint Sándornak, a Magyar Szó főszerkesztőjének
1996 november végén

Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Lapjának mai száma Kasza Józsefet idézi, aki a többi között ezt mondta: "Ágoston And­rás, a VMDK elnöke kijelentését kommentálva, miszerint a szocialista párt 40.000 szavazatot eladott a VMSZ-nek, hogy az két olyan szövetségi képviselőhöz jusson, akik majd rászavaznak az alkotmánymódosításokra, Kasza úr elmondta, jobb lenne, ha a VMDK elnöke sportszerűen elismerné a vereséget és nem beszélne badarságokat, amelyen az egész világ nevet."
Először is, nem eladott, hanem odaadott. Másodszor, én három VMSZ-es képviselőről be­széltem. Harmadszor, valóban arról van szó, hogy a szövetségi választások során leszavaztatták a halottakat és azokat is akik elmenekültek a háború elől.
Hogy kik? Hát azok akik szervezték a választásokat: a VMSZ-es önkormányzatok kar­öltve a velük igen hatékonyan együttműködő szocialistákkal. Nem a VMDK elnöke cseresznyé­zett egy tálból Geza Babijanovićtyal, hanem Kasza József számolgatta vele együtt a szavazatokat. Minket a választások adatainak a közelébe sem engedtek. Én kértem ugyan a szövetségi válasz­tási bizottság elnökétől a megfelelő adatokat, de kérésemet az elnök még csak válaszra sem mél­tatta.
Nézzük meg közelebbről a számunkra hozzáférhető adatokat.
Mindenki tudja, hogy a háború alatt mintegy 35 ezer magyar hagyta el az országot. Más­részt, Vajdaságban évtizedek óta csökken a magyarok száma. A csökkenés a szabadkai vá­lasztási körzetre kivetítve legalább 12.000 választó. Ezzel szemben a szavazók számát nem csök­kentet­ték. Miért? Mert így akartak kettő helyett három képviselőt szerezni, lehetővé tenni a számokkal való káros játékot.
A szövetségi választásokon a VMDK és a VMSZ együttesen több érvényes szavazatot kapott, mint 1992-ben a VMDK. (A múlt választásokon, amikor még nem volt VMSZ, az egysé­ges VMDK 36.650 szavazatot kapott.) Mivel a részvétel 92-ben 77,64 százalékot tett ki, most pedig mindössze 59,56%-os volt, azt kell mondani, hogy a VMDK és a VMSZ által megszerzett 41.447 érvényes szavazat igazi abszurdum. Ha ez igaz lenne, akkor a vajdasági magyarság még nyert is azzal, hogy most két politikai szervezete van.
Többletszavazatok tehát vannak. Miért gondolja azt a VMDK, hogy a többletet, mind az öt számbajöhető körzetben a VMSZ kapta meg? Azért, mert a VMDK képviselői csak akkor sza­vaztak volna a Milosevic-nek megfelelő új alkotmányra, ha abban lehetőség nyílna a perszonális autonómia bevezetésére is. A VMSZ-es képviselőknek ilyen megkötöttségei nincsenek.
Kasza József számára van egy javaslatom. Kérjük ki közösen a szövetségi választási bi­zottságtól az adatokat, s járjunk utána mi a teljes igazság. Miután a polgármesteri szék körül Ka­sza József és a szocialisták Szabadkán keményen összecsaptak, nem tudom mekkora esélyünk van az adatok megszerzésére. Minden esetre meg kellene próbálni. Ha másért nem hát azért, hogy vajdasági magyarok megtudják, ki az aki becsapta őket.
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
A sajtótörvény idevágó rendelkezéseire való hivatkozással kérem, hogy tegye közzé Ka­sza József sértő megállapítására adott válaszomat.
Tisztelettel:
Ágoston András, elnök

Csorba Béla:
Amikor oda a mundér becsülete

Jabubec József, a Temerini Rádió magyar műsorának vezetője január 6-án, a rádió szombat délelőtti műsorában példátlan dühös kirohanást intézett ellenem, amiért kemény szavakkal bíráltam a magyar műsor sugárzásának karácsony délutáni elmaradását. Jakubecnak az acsarkodó hangnemen túl lényegében két igen gyenge ellenérve van. Az egyik, hogy „véletlenül” kapcsolták át a műsort a szerb programra. A másik, hogy a magyar hallgatók nem tiltakoztak.
Az első ellenérvre csak azt tudom mondani, hogy furcsa módon a magyar műsor kimaradására vagy átkapcsolására mindig valamilyen jeles ünnepen kerül sor. Korábban az újévi műsor kapcsolódott át „véletlenül”. Engem ez az egypártrendszer áramszolgáltatására emlékeztet: akkoriban -- egy másik „Jakubec” erre is azt mondhatja, hogy „véletlenül” -- rendszeresen hibásodott meg az áramellátás katolikus ünnepeken vagy azok előestéjén. Így harcoltak a klerikalizmus ellen. Más szóval: bosszantották az ünnepre készülő katolikusokat és magyarokat.
Az pedig, hogy a rádió magyar hallgatói nem tiltakoztak, teljesen érthető. Valószínűleg sejtették, hogy tiltakozásuknak az lesz a következménye, ami most az enyémnek: a történtek kivizsgálása helyett a tények eltussolása.
Vagyis a felelősök virgonckodhatnak tovább, a magyar hallgatók meg nyugodtan készülhetnek egy következő „véletlenre”.
No meg persze arra, hogy Jakubec, aki arról ismert, hogy válogatás nélkül kiszolgál minden politikai kurzust -- amikor a VMDP volt hatalmon, akkor hozzánk dörgölőzött -- a kellő pillanatban mindig meg fogja védeni kenyéradó gazdáit. Tegnapelőtt Pap Imrét, tegnap a szocialistákat, ma a radikálisokat.
Hiszen többek között ezért tartják.
És ha szennyfolt esik a mundér becsületén, a folt eltüntetésének korántsem tiszta munkáját őrá bízzák, mint például most is, és -- tegyük hozzá: nem először.
Mert erre valók a hatalomhoz dörgölőző magyarok.
Temerin, 2007. január 6.

Maglai: László szítja az indulatokat
Maglai Imre, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai szervezetének községi elnöke és párttársai, Kerekes László, Bunford Tivadar mai sajtótájékoztatójukon összegezték a párt ez évi tevékenységét, valamint elővetítették a választási esélyeket és politikai távlatokat.
…Maglai végezetül bírálta László Gyulát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselőjét, aki szerinte nem tette jól, hogy a községi képviselő-testület legutóbbi ülésén java­solta, hogy napirendre kerüljön a vajdasági házak menekültek számára történő felvásárlásának témája. Mint Maglai mondta, ez választás előtti húzás, hiszen "László tudhatná, hogy a törvény kimondja, nem lehet erőszakosan felborítani a lakosság nemzeti összetételét; ennél fogva szó sem lehet arról, hogy a menekültek száma az említett módon növekedne a zömmel magyarlakta köz­ségekben". Maglai kihangsúlyozta, hogy ezzel a kezdeményezéssel László szítja a nemzetek kö­zötti feszültséget. Ugyanakkor elítélte a Szerb Radikális Párt (SRS) szabadkai elnökének kije­lentését, mely szerint László fasiszta módon nyilvánult meg. A VMSZ községi elnöke szerint László és Radić szélsőséges kirohanása senkinek sem használ.
(Vajdasagma)

A VMSZ újvidéki szervezete mást mond
Szerintük a falfirkák és a sorozatos gyilkosságok a tervszerű elüldözés eszközei.
!
A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki szervezete szerint ezeknek az incidenseknek a célja az, hogy a magyar kisebbséget megfélemlítsék és elűzzék szülőföldjéről.
(MSZ)

Értjük mi ezt?
Kasza József a belgrádi Novosti c. napilapban:
Kérdés: Mit ígérnek önök a többi nemzeti kisebbségnek?
Kasza: Azt, amit a magyaroknak, kérjük a többi kisebbségnek, de a többségi nemzetnek is.
forrás : VMDP hírlevél