Babes-Bolyai ügy

A BKB folytatja az aláírásgyűjtést – Szamosközi plagizál
2007-01-09

A Bolyai Kezdeményező Bizottság befejezte az önálló magyar természettudományi kar létrehozására irányuló aláírásgyűjtését. A matematika és informatika, fizika, kémia, valamint biológia-geológia karok 65 magyar oktatójából 54-en, vagyis az oktatók 83 százaléka írta alá a támogató íveket. A földrajz kar oktatói, egy tavalyi felmérés szerint, a magyar tannyelvű társadalom- és gazdaságtudományi karhoz szeretnének csatlakozni. A további magyar tannyelvű karok létrehozása érdekében jelenleg is zajlik az aláírásgyűjtés.

Krónika

A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetősége értesíteni fogja az oktatási minisztériumot egy feltételezett plagizálási esetről, amelyet a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke, Szamosközi István követett el. Bodó Barna, a BKB elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón közölte: várja, hogy a minisztérium megfelelő intézkedést hoz az ügyben.

„Véleményem szerint egy olyan személy, aki plagizált, nem tölthet be vezetői tisztséget az egyetemen” – mondta Bodó. Közölte: a tények feltárásával azt akarta bizonyítani, hogy a BBTE-ről kizárt két adjunktus, Hantz Péter és Kovács Lehel semmivel sem rosszabbak, mint bizonyos hírneves professzorok, akik azzal büszkélkednek, amijük nincs. Bodó szerint Szamosközi 1997-ben megjelent doktorátusi dolgozatában, illetve egy könyvben három oldal jelenik meg F. P. Buchel franciául írt pedagógiai könyvéből. „A könyvészetben nem jelent meg utalás a könyvre, az említett három oldalon pedig szóról szóra átvett paragrafusok találhatók” – állította Bodó, aki azzal is vádolta Szamosközit, hogy ő volt az, aki a BBTE szenátusában a két adjunktus megbüntetését javasolta. Szerinte Szamosközi vét az oktatásban dolgozók statútuma ellen is, mivel rektorhelyettesi és tanszékvezetői tisztséget is betölt, ezt pedig tiltja a törvény.

Szamosközi István az őt ért vádakra azt válaszolta, hogy félreértés van a dologban. A rektori hivatal vizsgálatot indít a vádak ellenőrzése érdekében.
Nyugati Jelen
forrás: erdely.ma

A BBTE dicsekszik, de továbbra sem tárgyal

A BBTE dicsekszik, de továbbra sem tárgyal
2007-01-06

Bolyai János mellszobra az egyetem udvarán. Forrás: Szabadság

Változatlan 2007-ben is a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) álláspontja a magyar tagozat problémáit illetően. A vezetőséget különösebben nem zavarja, hogy az intézmény történetében premierként a magyar rektorhelyettesi tisztségek nincsenek betöltve. Csak homályos utalással emlékeztetnek a 2006-os botrányokra, de a magyar tagozat jogos igényeiről továbbra sem vesznek tudomást.

A magyar oktatók közölték: kitartanak követeléseik mellett, és a tagozat alapszabályzatához, a kétnyelvűséghez és a két adjunktus ügyének méltányos rendezéséhez kötik az új rektor-helyettesek nevesítését. Mivel a rektor továbbra sem tárgyal, egyesek általános sztrájkot fontolgatnak, de olyanok is akadnak, akik cserben hagynák Hantz Péter és Kovács Lehel ügyét. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) viszont úgy véli: ha az egyetemen a magyar oktatás nem önállósul, akkor pár év múlva megszűnik, ezt azok a tanárok is tudhatnák, akik most ellenük fordulnak.

Megerősítették a német tagozatot és a judaisztikai intézetet

A BBTE román többségű vezetősége a BKB 2005 elején elkezdett érdekérvényesítési küzdelmének elejétől ugyanazt a struccpolitikát folytatja, amit a jelek szerint 2007-ben is hatékony eszköznek tart az önálló döntéshozási jogkört követelő magyar oktatók „lefegyverzésére". Ez már 2006 márciusában nyilvánvalóvá vált, amikor a magyar oktatók 85 százaléka által követelt három önálló magyar kar ügyének az egyetemi szenátusban való leszavazása után Nicolae Bocşan rektor egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem a BBTE-re tartozik a kérdés orvoslása, ezért ez az ügy nem a felsőoktatási intézmény problémája.

Az új év első napjaiban a BBTE sajtóirodája (amit újabban imázsosztálynak neveznek) több közleményt is szétküldött, amelyekben egyebek között a német tagozat és a judaisztikai intézet megerősítése és bővítése érdekében tett lépésekről, valamint 2006 általános megvalósításairól számolnak be. Jelzésértékű, hogy a Brüsszelben a többnyelvű feliratozásról és a BBTE multikulturális jellegéről propagandát folytatott BBTE idei első két közleményében a német tagozat és a judaisztikai intézet idénre tervezett fejlesztéséről számol be. A judaisztikán például 2007-ban egyebek között az izraeli egyetemekkel való együttműködések, valamint a doktori képzés bővítésén fáradoznak, a Moshe Carmilly Intézetben pedig létrehozzák a judaisztika tanszéket, amely az idén várhatóan már 50 oktatóval és több mint 300 hallgatóval működik. Megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a judaisztikát felvegyék a távoktatási tagozat kínálatába.

A német nyelvű oktatást úgy bővítenék 2007-ben, hogy több karon is bevezetik az anyanyelvű magiszteri képzést, emellett pedig doktorátusi vezetésre jogosított oktatókat hívnak Németországból, Ausztriából és Svájcból.

A sajtóiroda Nicolae Bocşan rektor évértékelőjét is közzé tette, amelyből kiderül, hogy az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás által teremtődött versenyhelyzetre való felkészülésként 2006-ban egyebek között megújult a tanrend, a munkaerőpiaci követelményekhez igazodva új tantárgyakat vezettek be, új didaktikai módszereket dolgoztak ki, és nagyobb figyelmet fordítottak a BBTE-n zajló tudományos kutatásra. Bocşan szerint növelték az egyetem kiadványainak presztízsét azzal, hogy ezeket a nemzetközileg számon tartott szakfolyóiratok listájára is felvétették. A rektor szerint a szenátus által elfogadott, az oktatók alkalmazására vonatkozó új szempontrendszer az államvizsga, magiszteri és doktori dolgozatok minőségének javulását eredményezte.

Csupán rövid, kövér betűkkel kiemelt rész a magyarokról

A BBTE azt a célt tűzte ki, hogy felkerüljön a világ első ötszáz egyetemének ranglistájára. Ez eddig azért nem sikerült, mert a tudományos kutatásra nem fordítottak elég figyelmet. Tavaly azonban változott a helyzet, mert jelentős mértékben növelték a kutatás támogatását, ennek köszönhetően pedig 90 laboratóriumot újítottak fel.

A BBTE multikulturális jellegének erősítése érdekében bővítették a román, magyar, német, angol és francia nyelven oktatható tantárgyak számát – hangsúlyozza a közlemény.

A rektor szerint a diákoknak minden karon és a bentlakásokban is már lehetővé vált az internethez való csatlakozás, emellett a BBTE mind a 12 diákszállóját felújították. Tavaly több mint 100 nemzetközi konferenciát szerveztek, ezek közül néhány országos premiernek számított. Bővítették a külföldi egyetemekkel kötött együttműködési megállapodások számát is. A rektori közlemény szerint a BBTE készen áll arra, hogy eleget tegyen az uniós csatlakozás következtében előállt új kihívásoknak.

A szövegben mindössze egy rövid, de kövér betűkkel kiemelt rész utal a magyar tagozat körüli gondokra. E szerint az egyetem ellen irányult hazai és nemzetközi kampány ellenére a BBTE tavaly rekordot döntött a diáklétszám tekintetében, hiszen több mint 52 ezer román, magyar és német diáknak nyílott lehetősége, hogy példátlanul sokszínűsített, többnyelvű oktatási kínálatból válogasson.

Nulla információáramlás a rektorátus és a magyar oktatók között
A magyar tagozat ügyvitelével megbízott öttagú bizottság szóvivője, Magyari Tivadar lapunknak elmondta: közvetlen kommunikáció a rektorátus és a magyar tagozat képviselői között jelenleg nincs. A néha-néha előforduló üzengetéseket leszámítva, a két magyar rektor-helyettes lemondása óta a felek között nincs információáramlás.

Ennek következtében meglehetősen felgyülemlettek a gondok, és egyre sürgősebb lenne az új magyar rektor-helyettesek jelölése. Mindez azonban nem történik meg addig, amíg az egyetem vezetése nem tárgyal érdemben a követelésekről, amelyek között kiemelt helyen szerepel a két adjunktus elbocsátásának az újratárgyalása. Fontos követelmény még a magyar tagozat alapszabályzatának elfogadása – a megfelelő önrendelkezési formákkal együtt – és a kétnyelvűség kérdésének a megoldása. A labda mindenképpen a rektor térfelén van – fogalmazott Magyari.

A jövő hét közepére tervezik összehívni a magyar tagozatvezetők tanácsát. A konkrét lépéseket illetően felmerült az általános sztrájk javaslata, de ezt – a vizsgaidőszak közeledtére való tekintettel – többen ellenzik.

Elhangzott olyan javaslat is, hogy a két adjunktus ügyével ne foglalkozzanak, ők ugyanis már egyetemen kívüli személynek számítanak, további harcuk nem az egyetemen, hanem más fórumokon és más eszközökkel folyik, ebben pedig a magyar tagozat oktatói – leszámítva az időről időre megismételt, és mostanig hiábavalónak bizonyuló tiltakozást, nem segíthetnek.

Ezzel kapcsolatosan a BKB alelnöke és szóvivője Hantz Péter kijelentette: céljuk az egyetemen a magyar karok létrejötte és a romániai magyar felsőoktatás önállósulása. Ezért kezdték el, és ezért folytatják a harcot. Úgy vélik, ha ez nem sikerül, akkor a BBTE-n folyó magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ezért összefogásra van szükség. Hantz hozzátette: tudja, hogy az egyetem vezetőségének próbálkozásai arra irányulnak, hogy a történtek felett mindenki térjen napirendre. Azok a magyar oktatók, akik most a két menesztett adjunktus ellen szavaznak, tudhatnák, hogy még néhány év, és rajtuk lesz a sor – fogalmazott Hantz.
Szabadság

Hétfőn döntenek

Kolozsvár - Hétfőn döntenek további lépéseikről a BBTE magyar oktatói
2007-01-05

A patthelyzetből próbálnak kilábalni a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetői. A Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus decemberi – immár második alkalommal megtörtént – kirúgása óta eltelt idő alatt több javaslat is megfogalmazódott a jelenlegi, visszás helyzet feloldására. A gondot az okozza, hogy az egyetem vezetése nem hajlandó érdemben válaszolni a Hantzék menesztése miatti tiltakozáshullámra.

Beszüntethetik az oktatást

A tagozatvezetők január nyolcadikára tervezett közgyűlésén akarják megvitatni az oktatóktól kapott javaslatokat. „Egyes vélemények szerint most már magára kell hagyni a két menesztett adjunktust, hiszen vállalták a munkaszerződésük felbontásával járó kockázatot” – foglalta össze lapunknak néhány kollégája elképzeléseit Magyari Tivadar, a magyar tagozat vezetésére létrehozott ideiglenes bizottság tagja. Elmondta: egy másik lehetőségként az általános sztrájk meghirdetése is felmerült a magyar tagozaton oktatók körében. „Ez a tanítás beszüntetését jelentené. A tiltakozásnak ez a formája egyelőre csak elképzelés szintjén fogalmazódott meg” – mondta Magyari. Hozzátette: ezzel kapcsolatosan – a közelgő vizsgaidőszak miatt – kifogások is felmerültek. „A sztrájkot el lehetne halasztani a második félévre is, ám az már igen késői reakció lenne” – vélekedett Magyari.

Az új rektorhelyettesek segítenének

Az is felmerült, hogy a tisztségéről lemondott Salat Levente és Nagy László rektorhelyettes helyébe új vezetőket jelöljenek. Ezt azért tartanák jó megoldásnak, mert a leendő rektorhelyettesek az egyetem felső vezetőivel is kapcsolatot tartanának, és lehetőségük nyílna a vitatott kérdésekben állást foglalni. A BBTE magyar tagozatvezetői tanácsának korábbi döntése szerint addig nem jelölnek új magyar rektorhelyetteseket, amíg az egyetem vezetősége – elsősorban a rektor – nem válaszol hivatalosan a feliratozás és az önálló karok létrehozásának kapcsán felvetett igényekre.

Az oktatók arra kérték a rektort, hogy tűzze a szenátus napirendjére a magyar tagozat működési szabályzatát: ez a magyar tagozat döntési és működési önállóságát biztosíthatná. Ugyanakkor pontos tervet kértek a többnyelvű feliratozással kapcsolatos határozatok végrehajtására. „Ameddig a tagozat önálló működésének kérdésében nem születik előrelépés, a feliratozás nem kezdődik meg, a rektorhelyettesi feladatok nem vállalhatók” – fejtegette korábbi közleményében a tagozatvezetők tanácsa.

Vizsgáztassanak a kollégák

Hantz Péter és Kovács Lehel ugyanakkor a kolozsvári bíróságon megfellebbezte a munkaszerződésük felbontásáról szóló szenátusi határozatot, valamint az oktatási minisztérium illetékes bizottságánál is óvást emeltek a döntés ellen. Időközben a BBTE matematika és informatika karának magyar oktatói újabb tiltakozó közleményt küldtek szét Kovács Lehel kollégájuk munkaszerződésének felbontása miatt.

A dokumentumban kifejtik: a munkaszerződés felbontása előtt a rektor nem kérte ki véleményüket, most viszont rájuk hárítja a felelősséget, hogy oldják meg a fiatal magyar tanársegéd elbocsátásának következtében előállt helyzetet, vagyis tartsák meg az óráit, és vizsgáztassák le a diákokat. Álláspontjuk szerint a karnak szüksége van elbocsátott munkatársukra, és felháborítónak tartják, hogy az egyetemvezetés diktatórikus módon próbálja megoldani a felmerülő problémákat.
Kelemen Tamás
forrás: erdely.ma