Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Magyar Összefogás Koalíció – Közlemény

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az EU csat­lakozásról: "A napokban végignézve a csatlakozási ünnepségeket, egy kicsit megriadtam a túl­csorduló Eurofóriától. 1989-ben volt ilyen nagy az öröm, azóta bizony nagyot csalódtunk. Félő, hogy túl nagy reményeket fűzünk magához a csatlakozáshoz, mert ez csak egy keret, ha ezt el­mulasztjuk kitölteni, akkor tovább súlyosbodik a helyzetünk. Felül kell vizsgálnunk az eddigi politikánkat, össze kell fognunk és újra kell értelmeznünk helyzetünket.
Ezért találkoztunk a napokban a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel, azelőtt az RMDSZ vezetőivel.
Mi az összefogásra törekszünk, hogy a magyarság ügyét elő tudjuk segíteni. A magyarság tekintetében azonban arra figyelni kell, hogy nehogy túlsúlyba kerüljenek gazdasági, kereske­delmi vonatkozások. Nem szabad, hogy ezek elnyomják a nemzeti értékek és sajátosságok ügyét. Az erdélyi magyarság megmaradásához az önrendelkezés a legfontosabb”

Magyar Összefogás Koalíció – Ágoston András – dr. Páll Sándor
Közlemény
Becse, 2007. január 6.

Megerősítették a Magya! r Összefo demokratikus intézményének bevezetése. S végül, a Magyar Összefogás képviselői egy budapesti konzultációt követően a szerb parlamentben halogatás nél­kül indítványozzák a tényleges, nemzeti alapú kisebbségi autonómia modelljének megvitatását és elfogadását.

Ágoston András levele
a VMDP tagjaihoz és szimpatizánsaihoz

Kedves Párttársak,
Kedves Barátaim!
Sok év után a Magyar Összefogás Koalíció lehetőséget kapott arra, hogy Képviselőket küldjön a szerb parlamentbe. A vajdasági magyarság végre választhat az értékrendek között is. Visszatérhetünk a történelmi VMDK politikai célkitűzéseinek megvalósítására!
Több, mint egy évtizedes, egy! enlő felemelkedésének céljait szolgálva – megmaradtunk a vajdasági magyarság alapérdekeit megalkuvás nélkül védelmező nemzeti programpártnak.
A kampányban érzékeltetnünk kell, hogy a VMSZ hosszú ideig tartó politikai egyed­uralma milyen veszteségeket okozott mindannyiunknak.
Azt, hogy VMSZ három hullámban lezajlott menekült-betelepítői tevékenysége folytán a vajdasági magyarság belső kohéziója úgyszólván megtört, s nemzeti alapon háttérbe szorított tömegeinek folyton romló szakképzettségi összetételéből kifolyólag leépülése szemünk előtt zaj­lik. A VMSZ-nek a „kormányzati felelősségvállalás”, s ezzel összefüggésben holdudvara vi­szonylagos anyagi jólétének biztosítása a legfőbb politikai cél, amely egyben létének értelme.
Ezen lehet és kell is változtatni. A vajdasági magyarság végre szavazhat úgy, hogy a saját közösségi alapérdekeit tartja szem előtt.

Aki nem akarja, hogy szavazata elvesszen
az egymásnak feszülő szerb nemzeti- és a ki­sebbségi magyar csoportérdekek gomolygó, a magyarság számára a betelepítés veszélyeit rejte­gető kavargásában, az adja a voksát a Magyar Összefogás Koalícióra.
A VMSZ leváltása új történelmi lehetőség a vajdasági magyarság számára.
Jóllehet a lakájpolitizáló VMSZ anyagi forrásai összehasonlíthatatlanul nagyobbak mint azok, amelyek nekünk állnak rendelkezésünkre, s bennünket nem támogat sem Belgrád, sem Bu­dapest, eszméink ereje folytán felülkerekedhetünk.
Az előttünk álló két hétben mindenütt el kell mondanunk:
- a Magyar Összefogás képviselőinek első feladata lesz, hogy a szerb parlamentben be­terjesszék a betelepítésre vonatkozó tartományi határozat megsemmisítésére irányuló javaslatot.
- készítjük a választási törvény módosítására vonatkozó javaslatot, melynek célja a sza­vatolt parlamenti helyek demokratikus intézményének bevezetése
- a Magyar Összefogás képviselői egy budapesti konzultációt követően a szerb parla­mentben halogatás nélkül indítványozzák a tényleges, nemzeti alapú kisebbségi autonómia mo­delljének megvitatását és elfogadását
- Végül, de nem utolsó sorban minden erőnket latba vetve küzdünk a fejlesztési pénzek magyarokra nézve kedvezőbb elosztásáért. Magyar irányítással ne folytatódjon a jelenlegi gya­korlat! Az, melynek következményeként, a VMSZ-es Pásztor István lakájpolitikája miatt a mai napig rejtve maradt a fejlesztési pénzek elosztásában részesedő magyar és szerb igénylők aránya.
De mindez nem elég!
A VMDP tudja, hogy a vajdasági magyarságot az egy év múlva leereszkedő schengeni vasfüggöny végleg elválasztja az anyaországtól.
Ezért a választási kampánnyal egyidejűleg, tovább folytatjuk a kettős állampolgárságért zajló aláírásgyűjtő akciónkat. A mi felelősségünk, hogy Budapesten is világossá tegyük: közös nemzeti érdek, hogy egy amúgy is omlatag nemzetrész, a vajdasági magyarság ügye egészében oldódjon meg. A szegényebb rétegek további anyagi és nemzeti lemorzsolódása nélkül. Az inten­zív mazsolázás, az agyelszívásra szorítkozó „gondoskodás” bármily kényelmes tevékenységnek látszik is ezidőtájt, a köztársaságnak sem érdeke.
Kedves Párttársaim!
Kedves Barátaim! !
< 6.
Ágoston András, a VMDP elnöke

Dokumentum:

„A menekültek ne ide jöjjenek a Vajdaságba!"
Az Újvidéki Rádió Beszéljük meg c. kontaktműsoráról
A Vajdasági Képviselőház 2006. december 12-i ülésén pénzalapot hozott létre a Vajda­ságban élő menekültek integrálódására. A másfél millió eurós alapból a menekültek számára le­hetővé teszik az üresen álló vajdasági házak felvásárlását és tatarozását. Ezzel újabb betelepítési törekvésről van-e szó, ahogy arra az ellenzékben levő vajdasági magyar pártok rámutattak, vagy sem? Erre a kérdésre kereste a választ a kontaktműsor vezetője, Csíkos Zsuzsanna.
A műsorba bekapcsolódott Ágoston András, a VMDP elnöke, aki elmondta, hogy „integ­rálja őket, aki akarja, csak ne ide jöjjenek a Vajdaságba, a magyarok lakta településekre". Fel­hívta a figyelmet arra, hogy immár a szerb alkotmány is kimondja, hogy a nemzeti összetétel megváltoztatása nem lehet célja egy hatalmi politikának. Hogy ez mégis célja, szerinte ez látszik a tartományi képviselőház döntéséből, hiszen azok a szerbek és romák, akik „sok mindent láttak és tettek Koszovóban a bombázások előtti időszakban, azok most nagyrészt Németországban vannak. Mivel nem tudnak visszamenni Koszovóba, ezért most a Vajdaságba telepítenék őket". Ágoston szerint Szerbiába kéne őket elhelyezni, mert ott is vannak üres házak. Nehezményezte, hogy a menekültek itteni integrálódását célzó tartományi döntést a VMSZ képviselői is megsza­vazták. Mint mondta, László Gyula, a VMDP képviselője egyedül nem tudta megakadályozni a döntés meghozatal! át, ezért a párt a magyar kormánytól kért segítséget. Szerinte most a magyar önkormányzatoknak kéne olyan döntést hozni, hogy nem fogadják el a menekültek letelepítését segítő tartományi pénzt.
Korhecz Tamás, a vajdasági kormány alelnöke, tartományi kisebbség-ügyi titkár, a VMSZ elnökének a főtanácsadója a vádakra reagálva tiltakozott a szerinte megalapozatlan vádak ellen. … Szerinte a menekült-ügyi alap semmilyen új menekülthullám befogadásának támogatását nem feltételezi. Hangsúlyozta azt is, hogy a már Vajdaságban élő menekülteket sem lehet letelepíteni a magyarlakta településeken, mert a határozat 17-ik szakasza kimondja, hogy „nem lehet sem a házvásárlási programot, sem egyéb támogatásokat úgy folyósítani, hogy annak eredményeként a kisebbségek lakta területeken megbomoljon a nemzetiségi egyensúly és összetétel".
… A vajdasági rádióhallgatók körében nagy érdeklődés nyilvánult meg a téma iránt. A két politikust követően izzottak a telefonvonalak. A betelefonáló 12 hallgató kivétel nélkül abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a vajdasági parlament határozata mögött ismét a menekültek letelepítésének szándéka húzódik meg. Többen elmondták, hogy a menekültek helyett az ugyan­csak nehéz sorban élő vajdasági fiatalokat, köztük a magyarokat kellene segíteni, hogy a kilátás­talanság miatt ne költözzenek külföldre. Az egyik szabadkai betelefonáló feltette a kérdést, hogy ebből a pénzből mért nem segítik azoknak a Magyarországra menekült itteni magyar fiataloknak a visszatérését, akiknek innen menekülniük kellett. Egy zentai diáklány szerint a menekülteknek szánt segélyből inkább az anyagi gondokkal küszködő itteni diákokat és egyetemistákat kéne se­gíteni. Egy, a baranyai frontot megjárt magyar mozgósított szerint, ami most itt történik, az nem más, mint a kilencvenes években zajló nagyszerb politika folytatása. Mások arra mutattak rá, hogy a Korhecz Tamás által említett törvényes korlátok ugyan léteznek, de ezeket a hatalom ki fogja játszani. Egy újvidék környéki hölgy úgy látja, hogy a vajdasági parlament döntése eseté­ben nem másról van szó, mint arról, hogy „Kasza úr és a VMSZ így udvarol a hatalomnak".
(Vajdaságma után)

Üzleti alapú mazsolázás?
Migrációpolitikai kérdőjelek
Lélekbevándorlás
Egyre többen kapnak magyar állampolgárságot, ám az egymást követő kormányok késle­kednek a migrációpolitikai stratégia kidolgozásával.
Több mint kétszer annyian, közel 10 ezren kapták meg 2005-ben a magyar állampolgár­ságot, mint a megelőző évben. A múlt év első felében 3500 jóváhagyó döntés született, s július elején mintegy 7000 kérelem várt az államfői döntésre. E bevándorlási nyereségben nagy szerepe lehetett a parlament döntésének (HVG, 2005. június 11.), amely leszállította a magyar szárma­zású kérelmezők várakozási idejét, s így ők öt-hat év helyett most már két év alatt is megkaphat­ják az állampolgárságot. Ebből úgy tűnhet, a kormány szorgalmazza a határon túli magyarok át­telepedését, s õk vették a lapot, ám erről szó sincs. Ez a technikai jellegű könnyítés nem koherens migrációpolitikai stratégia része. Annak megalkotását évek óta halogatják a kormányok, miköz­ben nyilvánvaló: az ország földrajzi helyzetéből és a nagy létszámú határon túli magyar kisebb­ség körülményeiből adódóan szükség lenne rá. Ezzel persze a magyar közigazgatásban is tisztá­ban vannak.
Évek óta zajlik a szövegezés, amit egyébként a pár éve elkészült magyar nemzeti bizton­sági stratégia (HVG, 2004. május 8.) kötelezően elő is írt az apparátusnak. Készült több változat is, az alapszöveg például, információink szerint, már 2005-ben megszületett a bevándorlási hiva­tal égisze alatt. Az idő újra sürget. A migrációpolitikáról több okból is döntenie kellene a kor­mánynak: mindenekelőtt azért, mert Magyarország a schengeni csatlakozás után még inkább célországa lehet az unión kívülről érkezőknek. De ugyanígy nem halasztható annak a tisztázása sem, támogatja-e Budapest a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek migrációs tö­rekvéseit.
A budapesti kabinetnek tekintetbe kell vennie, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. A munkaerőpiac megnyitását tehát nemcsak aszerint kell mérlegelnie, hogy ez mennyire fenyegeti az itthoni munkavállalókat, figyelemmel kell lennie például az erdé­lyi magyarokra is, akiknek a legutóbbi népszámlálás által kimutatott megfogyatkozásában a ki­vándorlás is nagy szerepet játszott. Az eddigi kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy a magyaror­szági munkavállalás az első lépcsője az áttelepülésnek.
Az utolsó az állampolgársági kérelem. A Magyarországon letelepedési engedélyt és ál­lampolgárságot kérők döntő többsége a szomszédos országok magyarjai közül kerül ki. Minde­nekelőtt az erdélyiekből: a kérelmezők legalább kétharmadát õk adják. Így volt ez az utóbbi évek igénylői között is, ráadásul ahogy nőtt a kérelmezők létszáma, úgy emelkedett közöttük a romá­niai magyarok aránya. A fennmaradó részen is főleg a környező országokból érkezők, ukrajnai, szerbiai magyarok osztoznak, együttesen több mint 90 százalékát teszik ki a jelentkezőknek. Utánpótlás is van: tavaly júniusban közel 30 ezer volt a letelepedési engedéllyel rendelkezők száma, akiknek kétharmada román állampolgár.
Több mint húszezren kaptak magyar állampolgárságot az utóbbi négy évben. Míg koráb­ban adataikat nem dolgozták fel statisztikai módszerekkel, ebben az időszakban a Központi Sta­tisztikai Hivatal kérdőíves kutatást végzett közöttük. Ebből az derül ki, az országnak érdekében áll a határon túli magyarok érkezése. Kétszer annyian vannak közöttük a 25-49 év közöttiek, mint a magyar népességben. Kedvezőek a képzettségi adataik is, közel háromszor annyi közöttük a diplomás, mint az országos átlag, s a középfokú végzettségűek aránya is jóval magasabb. Ami itt nyereség, az persze a határon túli magyar közösségeknek veszteség: Erdélyben például a felső­fokú végzettségű magyarok aránya elmarad a romániai átlagtól.
(HVG)

forrás: VMDP hírlevél



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona