Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Právo rozeštvává střední Evropu


ARCHIV
Právo rozeštvává střední Evropu

Právo věnuje již od doby, kdy bylo ještě Rudé, soustavnou péči rozeštvávání středoevropských národů. Tentokrát (25. března) přišli na řadu Maďaři, a to v obsáhlém článku Václava Průchy "Maďarsko, dvě světové války a hra s dekrety". Obsahuje spoustu tu malých, tu větších nepřesností a výsledkem je karikatura historie, v níž se český šovinismus snoubí s rezidui bolševismu.

Pan Průša tvrdí, že v červenci 1914 neučinily vlivné uherské (rozuměj maďarské) kruhy nic proti bojechtivým Habsburkům, kteří rozpoutali první světovou válku. Ve skutečnosti se přepadení Srbska vzpouzel maďarský ministerský předseda István Tisza. Byl přesvědčen, že válka není v maďarském národním zájmu, že na ní monarchie není dostatečně připravena a ž v konfrontaci s Dohodou nemůže obstát. Proto chtěl, aby Srbsko nebylo stavěno do bezvýchodné situace. Napsal v tom smyslu Františku Josefovi coby maďarskému králi memorandum, a dvoru a vojenskému velení dalo dost práce ho zpacifikovat.

"Při stanovení maďarských hranic, za nimiž zůstal velký počet Maďarů", píše Průcha, "přihlédly dohodové mocnosti k brutální maďarizační politice před rokem 1918". Dalo by se tedy soudit, že šlo o pomstu. Naštěstí to není pravda. Dohodové mocnosti přihlédly ke strachu Francie z německého ohrožení a k jejím plánům držet Německo v šachu i z východu pásmem spřátelených národních států. Proto vyšly vstříc mj. i československým požadavkům na strategické hranice na Dunaji a na přístup k této dopravní tepně, ačkoli takl byly k ČSR připojeny i etnicky čistě maďarské oblasti. Velká Británie a Itálie na Versailleské konferenci kladly občas odpor těmto požadavkům, frapantně porušujícím právo národů na sebeurčení, zásadu, k níž se vítězné mocnosti právem hlásily a na jejímž základě právem vznikla ČSR. Spojené státy nakonec konferenci znechuceně opustily a uzavřely s Maďarskem separátní mírovou smlouvu. Přitom ještě v roce 1918 se první československý velvyslanec v Budapešti Milan Hodža a tehdejší maďarský ministr obrany Albert Bartha dohodli na demarkační linii, která v zásadě odpovídala jazykové hranici. Hodža za to pak dostal kapky od Beneše a dohoda vzala za své. Francouzská snaha o zabezpečení před Německem skončila katastrofálně: ještě předtím, než utrpěla zdrcující vojenskou porážku, byla Francie v Mnichově nucena předvést, že to, co ve Versailles iniciovala, není schopna natrvalo zaručit. (Etnické poměry na sever a na jih od trianonské hranice ukazuje přiložená mapka).

Maďaři se prý za první republiky "hojně podíleli na správě obcí": jak by ne, když v řadě z nich nikdo jiný než Maďaři nežil. Průcha se ovšem už nepochlubí, že zákony první republiky umožňovala mj. rozpouštět neposlušná obecní zastupitelstva, čehož se v oblastech osídlených "menšinami" hojně využívalo. To už vypadá spíš jako vojenská správa. A že by se Maďarům dostalo autonomie, o tom nemohlo být ani řeči. Čs. úřady se obávaly, že by to byl první krok k odtržení území, které obývali, a obávaly se toho jistě právem: slovenští Maďaři byli proti své vůli připojeni k "československému" (ale ve skutečnosti vlastně českému) státu, s nímž neměli nic společného. Měli plné právo chtít se odtrhnout.

Území odtržené na základě vídenské arbitráže, a to té první, což je třeba uvést (druhá se týkala připojení části Sedmihradska) obývalo podle tehdejších maďarských údajů 16% Slováků (sčítání lidu z roku 1941), podle českých, resp. československých údajů (sčítání lidu z roku 1930) 43%. Přestože se etnické poměry během deseti let mohly trochu změnit, je zcela nepochybné, že lhaly obě strany a pravdu je třeba hledat někde uprostřed. I tak byly nové hranice z etnického hlediska spravedlivější než ty předchozí. Nelze ovšem odhlédnout od toho, že změna hranic byla dosažena dosti ohavným způsobem (zneužití bezbrannosti ČSR, Hitler a Mussolini coby garanti) a Maďarsko za ni později draze zaplatilo.

Není pravda, že by maďarský režim neblaze proslul spoluprací s nacisty při fyzické likvidaci velmi početné židovské komunity. Horthyho režim Židy sice už před válkou diskriminoval (různé zákazy a omezení zaměstnání, za války přibyly nucené práce jako náhrada vojenské služby a zákazy sňatků), ale až do předjaří roku 1944 Židům v Maďarsku (na rozdíl např. od Protektorátu a Slovenského štátu) nešlo o život. Teprve po německé okupaci Maďarska v březnu 1944 začalo soustřeďování Židů do ghett a deportace do vyhlazovacích táborů. Ty se v létě podařilo Horthymu zastavit, a další vlna následovala až po Szálasiho puči. Szálasiho hrůzovládě bylo však naštěstí vymezeno jen necelých pět měsíců, a to jen v části Maďarska. Proto skoro polovina maďarských Židů přežila.

Pokud jde o tzv. výměnu obyvatelstva, Průcha cudně zamlžil její podstatu a zamlčel některé průvodní okolnosti. Podstata byla: za každého Slováka z Maďarska, který se dobrovolně rozhodl přesídlit na Slovensko, byl ze Slovenska vyhnán jeden Maďar. Zatímco z Maďarska se stěhovali jen chudší lidé (ti, co si chtěli sociálně polepšit) a přidaly se k nim tu a tam "malé ryby" ze Szálasiho garnitury (repatriační úřady slovenskost repatriantů nijak zvlášť bedlivě nezkoumaly), ze Slovenska byli vyháněni především zámožní rolníci. Tvrdit, že jim Maďarsko bylo schopné uhradit zabavený majetek je vrchol cynismu: země, vyrabovaná nejprve německými a pak ruskými vojsky, byla na pokraji úplného zhroucení, např. průměrný příděl potravin na obyvatele byl menší než v německých koncentračních táborech.

O vysídlení Němců rozhodla tzv. Spojenecká dozorčí komise, která byla fakticky v ruských rukou (v jejím čele stál maršál Vorošilov). Podporovali je komunisté a zmíněná Národní rolnická strana, mimo jiné proto, že Maďarsko bylo nabito uprchlíky z východu (při rumunském obsazení severního Sedmihradska byly zavražděny řádově tisíce, při obsazování Vojvodiny Titovými komunisty odvetou za krveprolití v Novém Sadu řádově desetitisíce Maďarů). Národní rolnická strana bylo marginální uskupení, založené kdysi levicovými intelektuály. Péčí lidí jako byl komunistický agent Ferenc Erdei se po válce stala nepříliš úspěšným nástrojem komunistické infiltrace maďarského venkova. Jiní maďarští politici (sociální demokraté, představitelé nejsilnější Strany drobných hospodářů) stejně jako katolická církev a někteří pracovníci státního aparátu se stavěli proti "odsunu", protože se právem obávali, že by se mohl stát precedentem pro vyhnání Maďarů ze Slovenska, o nějž usilovala tehdejší československá reprezentace. Pořád znovu je nutno opakovat, že Postupimská konference odsun Němců nenařídila, nýbrž jen schválila.

Další ukázkou dosti hnusného Průchova cynismu je srovnání tříměsíčního poválečného pracovního nasazení české a slovenské mládeže s nucenými pracemi, jimž byli vystaveni slovenští Maďaři. Šlo o zcela různé akce, probíhající na základě různých právních norem (v případě Maďarů na základě dekretu č. 71/1945 Sb. O pracovní povinnosti osob, které pozbyly československého státního občanství). Maďaři byli deportování do Čech na neurčitou dobu, jejich zkonfiskovaný majetek byl mnohdy rozchvácen, takže když pronásledování pominulo a byli by se mohli vrátit, mnoho z nich už nemělo kam a do čeho. I ti, kterým byl nakonec návrat umožněn, strávili na nucených pracích několik let.

Barvu (rudou) přiznává Průcha v jásavém závěru článku. Ačkoli se na nás Maďaři tak ohavně provinili, odpustili jsme jim. Vztahy se rychle "normalizovaly": v roce 1948 "po změnách režimu v obou zemích" (Průcha má zjevně na mysli definitivní podrobení ČSR a Maďarska ruskou koloniální říší) "došlo rychle k jejich zlepšení". Vše se dále zlepšilo v první polovině šedesátých let, kdy se "reslovakizace a nedobrovolný přesun maďarských pracovníků do českého pohraničí stal předmětem kritických hodnocení" (tj. směli o tom mezi sebou nezávazně klábosit reformističtí zaměstnanci vokovické Sorbonny). Vrchol demokratizace poměru k menšinám pak pochopitelně znamenal rok 1968 a (potěmkinská, bd) federalizace státu. Odpustili jsme Maďarům, že se v roce 1968 účastnili "srpnové invaze Varšavské smlouvy" (Průcha má zjevně na mysli ruskou vojenskou okupaci, na níž se podílely symbolické jednotky ze sousedních ruských kolonií; Maďaři do toho měli co mluvit úplně stejně jako Češi do toho, když v roce 1956 nabízel Antonín Novotný Chruščovovi dvakrát vojenskou pomoc při likvidaci maďarské revoluce; Nikita byl ovšem realista a pomoc dvakrát odmítl; nemohl potřebovat, aby se jeho hrdlořezům motaly pod nohama houfy demoralizovaných poťachtů).

Je zarážející, s jakou drzostí u nás různí "odborníci" zneužívají malé informovanosti české veřejnosti o dějinách a reáliích národa, s nímž máme mnoho společného, od něhož se v tom či onom můžeme poučit (stejně jako on od nás), s nímž budeme, jak doufám, záhy sdílet společnou Evropu a s nímž bychom měli úzce spolupracovat. Provinili se nejen Maďaři na nás, ale taky a především my na Maďarech. Měli bychom si to umět připustit a hlavně nedovolit různým spolupracovníkům bývalého bolševického velelistu, aby nestydatě kalili vodu ve střední Evropě.
30. března 2002

forrás: bohumildolezal.cz



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona