A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
ÉS A
PODKARPATSZKA RUSZ
mint új európai régió
Az Európai Unió a közös Európa meghatározó tényezője. Magyarország visszavonhatatlanul az Európai Unió tagja.
Az Európai Unió globalizációs törekvései a rengeteg negativum ellenére kedvező lehetőségeket is nyújtanak, a globalizáció ugyanis nemcsak egyesít, de bont is: szétszedi a nemzetállamokat.
A nemzetiségi, a kisebbségi ellentétek, feszültségek feloldása, megoldása ma a legkedvezőbb feltételrendszerekhez juthat az Európai Unión belül. A nemzetállamok szétszedésének ugyanis egyik leghatásosabb módja a részleges, vagy teljes körű autonómiák biztosítása! Az újonnan csatlakozó államok kivételével szinte mindegyik EU-s ország területén sikeresen működik már valamelyik autonómia-forma /Luxemburg nagyhercegség kivételével/.
Az Európa Tanácsnak van egy európai chartája a helyi autonómiákról. Ezt a még 1985-ben elfogadott európai megállapodást több ország, így Magyarország is aláírta és 17 állam ratifikálta. E charta szerint helyi autonómián a helyi közösségeknek azt a jogát és tényleges lehetőségét értjük, hogy törvényes keretek között saját felelősségük mellett és népességük érdekében irányítják és intézik a közügyek jelentős részét.
A negyedik bekezdés pedig, kimondja a szubszidiaritás elvét, amely ma is meghatározó elv az Európai Unióban. Az említett charta ezt az elvet így határozza meg: „A köz iránti felelősség gyakorlását általában inkább az állampolgárokhoz legközelebb lévő hatóságokra kell bízni.” Tehát a községekre, aztán a régiókra, majd az államra, végül az Európai Unióra.
Az Európa Parlament 1990-ben, vagyis a Kelet-Európában beindult politikai fordulat után elfogadott egy ajánlást, majd egy másodikat 1993-ban. Ez a második ajánlás azt javasolja, hogy csatoljanak egy kiegészítő jegyzőkönyvet az Emberi Jogok Védelmének Európai Egyezményéhez, vagyis egy olyan szöveget, amelynek be kellene illeszkednie az Egyezmény-ben foglalt törvényesen számon kérhető egyéni jogok védelmének rendszerébe.
A Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága is javaslatot tett a kisebbségek védelmére vonatkozó európai megállapodásra még 13 évvel ezelőtt, 1991. februárjában. Az alkotmányügyi szakértőkből álló konzultatív szerv javaslatai még mindig a kormányok asztalán vannak, legalább is Strasbourgban. Ez nemcsak a kisebbségek egyéni, hanem kollektív jogaira is kiterjed.
A kisebbségeknek joguk van a létezéshez és a megbecsüléshez, joguk van vallási, etnikai és nyelvi identitásuk megóvásához, és fejlesztéséhez. Tartalmazza a nyelvi kisebbségek, kisebbségi közösségek egyesülési jogát; minden vallási kisebbséghez tartozó személyi jogát hitének gyakorlásához mind egyénileg, mind közösségben, nyilvánosan, illetve magánemberként. Igényt tarthat vallásának oktatásához is.
Az Európai Helyi és Regionális Kormányzatok Konferenciája ugyancsak elfogadott határozatokat 1992-ben a kisebbségek autonómiájáról, a nacionalizmusról, és az Európai Unióról. A dokumentum azt is megállapítja, hogy az etnikai identitás védelmében egyes országokban módosítani kellene az alkotmányt, hogy helyet kapjon benne a kisebbségek jogának a védelme. Ennek értelmében széleskörű hatalommegosztást kell végrehajtani az állam, a regionális szint, és a helyi közösségek között, továbbá el kell ismerni, és védelmezni kell ez utóbbiak identitását. Különös hangsúllyal kell védelmezni a kisebbségek jogát a közügyek irányításában való részvételhez a különböző országok eltérő feltételei között.
Az Európa Tanács tagállamainak állam, illetve kormányfői 1993. októberében Bécsben behatóan foglalkoztak a kisebbségek kérdéseivel. Az itt megfogalmazott nyilatkozatot 32 ország állam, illetve kormányfője írta alá. Az aláírók elhatározták: politikai és jogi kötelezettséget vállalnak az európai nemzeti kisebbségek kérdését illetően, és megbízták az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát, hogy dolgozzon ki megfelelő törvényes eszközöket.
Az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet, az EBEÉ 1990-es Koppenhágai Dokumentumának 35. pontja értelmében az aláíró államok erőfeszítéseket tesznek a történelmi és területi körülményeknek megfelelő közigazgatási, vagy helyi autonómia alkalmazására, a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának a kifejezéséért. Az EBEÉ 1991-es Genfi Dokumentumában a résztvevő államok elismerik azon intézkedések fontosságát, amelyeket a nemzeti kisebbségek történelmi és területi
feltételeinek megfelelően azon országoknak ajánlatos meghozniuk, ahol a problémák megoldása különleges figyelmet igényel. Az aláíró államok érdeklődéssel vették tudomásul a demokratikus megoldásokkal elért pozitív eredményeket. Ezek közé tartozik a közigazgatási, vagy helyi autonómia, valamint a területi autonómia, amely a szabad és időszaki választások révén létrehozott tanácsadó, törvényhozó, és végrehajtó testületeket, intézményeket is magába foglalja.
Az Európa Tanács 1201/1993. számú ajánlásának a II. szakasza előírja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát, hogy azokban a régiókban, ahol ezen személyek a lakosság számához viszonyítva többségben vannak, autonóm, vagy helyi hatóságokkal, vagy sajátos történelmi és területi feltételeiknek megfelelően sajátos státussal rendelkezzenek.
Az Európai Parlamentnek az Európai Unió állampolgárságára vonatkozó 1991. november 21-i keltezésű határozata (a III. szakasz) kinyilvánítja, hogy az Európai Unió és tagországai bátorítják a területükön történelmileg jelen lévő etnikai és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elősegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítására, a sajátos helyi, regionális, vagy csoport-önkormányzási formák szavatolására, a régiók közötti együttműködés, a határokat túllépő kooperáció elősegítésére.
Trianon okán a Kárpát-medence rendelkezik a legtöbb, akut, megoldásra váró kisebbségi sérelmekkel. Nem véletlen, hogy épp e térségben tört ki a 2. világháborút követő legvéresebb európai etnikai konfliktus egy erőltetetten kreált szláv állam széthullásával. Itt kell megjegyezni, hogy Ausztria, Magyarország és Románia kivételével a térség összes határa átrajzolódott, de facto semmissé téve Versailles-Trianon, Jalta, Párizs békeszerződéseit…
AUTONÓMIÁK AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL
Ha egy közösség a saját ügyeiben autonóm módon kíván eljárni, akkor köz-hatalmi jogosítványokkal ellátott autonóm önkormányzatra van szüksége. A közösség az önkormányzata által autonóm, vagyis az önkormányzat meg-léte az autonómia szükséges előfeltétele. Az önkormányzat egyrészt hatalmi tényező. Ez a települési és regionális közigazgatás állami feladatának átvállalását, és az ehhez szükséges közjogi, helyi hatalmi státusz biztosítását jelenti. Az önkormányzat másrészt törvényi háttérrel megalapozott függetlenséget és az intézményi autonómiát jelent. Ehhez szükség van a jogok és hatáskörök alkotmányos védelmére és a saját területen kizárólagos jogokra.
Az autonómia jövőképet, célt jelent, ami hosszú távon befolyásolja az itt élő magyarok sorsát. Az elmúlt 15 év során negyedmillió magyar embert veszített Erdély és ezért ma már nem lehet tovább halasztani az autonómia kérdését.
A székelység a történelmi jog alapján igényelheti a területi autonómiát. Európa jogállamaiban alkalmazott gyakorlat igazolja a régiók területi autonómiájának alkalmazhatóságát és életképességét.
Az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol autonómiája önkormányzatot szavatol a német anyanyelvű közösségnek Bolzano (Bozen) környékén és a kétnyelvű, tehát német és olasz közösségek által lakott Trentinonak (Süd-Tirol).
A Spanyolországhoz tartozó Katalónia 1979-ből származó autonómia törvénye széles körű önkormányzatot szavatol a többségben katalánok által lakott régiónak.
Ugyancsak 1979-ből származik a spanyolországi Baszkföld autonómia törvénye, amely önkormányzatot biztosít Auskal Herria területnek.
A Spanyolországhoz tartozó Galícia autonómia törvényét 1981-ben bocsátották ki, és ez önkormányzatot szavatol a galegók által lakott régióknak.
A Spanyolország részét képező Asztúria 1981-ben kapott területi önkormányzatot és itt a bable nyelvhasználat van biztosítva.
A Spanyolországhoz tartozó Valencia 1982-ben nyerte el önkormányzatát és ez szavatolja az autonómiát a valenciaiak által lakott Alakant-ban, Castelloban és Valenciában.
A spanyolországi Aragónia autonómia törvénye 1982-ben biztosította az önkormányzást ennek a területnek és lakóinak.
A spanyolországi Navarra autonóm törvénye 1982-ben biztosította az önkormányzatot a castiliai és a baszk nyelvű polgárok által lakott területeken.
A Baleári szigetek lakói 1983-ban kaptak autonómiát. Ezen a területen főleg katalánok élnek.
A Portugáliához tartozó Azori szigetek és Madeira ugyancsak autonómiát kaptak e területek földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális sajátosságaira tekintettel, az ott élő lakosság óhajának megfelelően.
A Finnországhoz tartozó Aland (Óland) szigeten svédek élnek és az autonóm szigetre még finn állampolgárok is csak úgy telepedhetnek le, ha előzőleg vizsgát tesznek svéd nyelvből.
Finnországban – Turkuban – svéd iskolarendszer működik.
Példás, hogy Belgiumban nemcsak a vallonok és flamandok egyenlő jogait szavatolják, de az ott élő németajkúak autonómiája is teljes körű.
Az 1993-as belga alkotmány a Belgiumban az 1920-as versailles-i békeszerződés által Németországtól elcsatolt Eupen-Malmedy övezetében élő németeknek széles körű önrendelkezést biztosít. A Belgium lakosságának alig 1%-át képező német kisebbség, a kultúra, az egészségügy, a szociális ügyek, az oktatás és a foglalkoztatás terén önálló törvényhozó kompetenciával rendelkezik. Eupen-Malmedy-nek 3 miniszterből álló autonóm kormánya van, Karl-Heinz Lambertz tartományi miniszterelnökkel az élén.
Az Európai Unióhoz tartozó balti államok máris széleskörű jogokat biztosítanak kisebbségeiknek, elsősorban oroszajkú lakóiknak.
Érdemes a svéd alkotmánynak azt a rendelkezését is említeni, hogy a svéd nemzet szuverenitása többek között a területi közösségek önigazgatásán keresztül valósul meg.
Példamutató az, ahogyan Svájcban megoldották a német, a francia, az olasz és a réto-román anyanyelvű svájciak teljesen egyenjogú együttélését.
Területi autonómiával rendelkeznek az európai kontinensen –az Olaszországhoz tartozó dél-tiroli osztrákok, a nagy-britanniai wales-iek. Számos európai államhoz tartozó sziget kapott területi autonómiának tekinthető különleges önkormányzati jogosítványokat – köztük a Dániához tartozó Grönland és Ferröer-szigetek, valamint a franciaországi Korzika. Összefüggés áll fenn a gazdasági növekedés és az autonómia között, mert azok a térségek, melyek autonómiához jutottak a statisztikai adatok szerint gyorsabb fejlődésnek indultak.
1991 februárjában három és félszázad évnyi szünet után újra összehívták a Skót Parlamentet. A teljeskörű önrendelkezést kapták vissza a skótok az Egyesült királyságtól, hiszen nemcsak működik a skót parlament, de felállt a Skót Kormány is, ezáltal Skócia de facto visszanyerte rég elvesztett államiságát – a történelmi jog és az európauniós etnikai kisebbségvédelmi gyakorlat alapján.
KÁRPÁTALJA A TÖRTÉNELEM ÁTJÁRÓHÁZA
Kárpátalja ma az Ukrán Köztársaság része, természeti adottságai révén Ukrajnától teljesen elkülönült terület.
896-ban a Magyar Honfoglalás a Vereckei hágón keresztül zajlik, és Ungvár lesz az első magyar nagyfejedelmi központ a Kárpát-medencében. Az ősi Képes Krónika szerint Ungvárról nevezték el a magyarokat a nyugatiak ungarusoknak, országukat Hung/v/áriának.
Kárpátalja őslakosai a magyarok mellett a ruszinok, akik az évszázadok során megőrizték saját nyelvüket, hagyományaikat, kultúrájukat olyannyira, hogy 1920 előtt több mint 200 különböző színtű ruszin iskola működött Kárpátalján /ma egyetlen egy sem/.
Kárpátalja földrajzi elnevezés. Nemcsak fajilag, de vallásában is elkülönült a Vereckei hágón túl elterülő Oroszországtól, vagy Ukrajnától, hiszen a kárpátaljai őslakosság a római katolikus és a református vallás mellett görögkatolikus hitben Rómához tartozott; az ortodox vallás nem tudott teret nyerni Kárpátalján, hiszen egészen 1945-ig kevés ukrán és orosz élt a térségben.
Az első világháború fő vesztese az Osztrák-Magyar Monarchia, és azon belül is Magyarország, hiszen a Monarchia szétverése, megszűntetése valójában a Magyar Királyság feldarabolását jelentette.
Kárpátalját a győztes nagyhatalmak 1920-ban, Versailles-Trianonban Csehszlovákiához csatolták, holott olyan, mint csehszlovák nép a történelem során soha nem létezett, de szlovák is csak valóban jelentéktelen számarányban élt Kárpátalján.
Csehszlovákia az 1919-es magyarországi vörös terrortól való nyugati félelmet kihasználva kebelezhette be Kárpátalját, mint olyan stratégiai területet, amely csehszlovák kézbe kerülvén a Magyar Tanácsköztársaság és a Szovjet Tanácsköztársaság közötti korridort képezvén képes megakadályozni a szovjet és a magyar vörös vírus közvetlen egybefonódását, Leninék terjeszkedését Nyugat-Európa irányába.
Valójában a nagypolitika a kárpátaljai ruszinokat használta fel Kárpátalja leválasztására Magyarországról, pedig 1918. december 23-án a magyar kormányzat kihirdeti „ a Magyarországon élő ruszin/rutén nemzet autonómiájáról szóló törvényt”. Ruszka-Krajna néven autonóm jogterület /kormányzósági terület/ alakult. A bolsevik ügynökök kezében lévő „magyar” kormány Kárpátalja őshonos magyar lakossága akaratával már nemigen törődött…
1919 februárjában a Ruszka-Krajna még Magyarországhoz tartozott, március 15.-én a ruszinok már azzal a titkos párizsi ígérettel bírnak, hogy Csehszlovákián belül saját államuk lesz. Az ígéret hatására létrejön az Első Központi Ruszin Néptanács, amely május 8.-án Csehszlovákia mellett voksol. Az államalakulat ajánlott neve: Cseh-Szlovák-Ruszin Köztársaság.
Kárpátalja végleges bekebelezését az 1919. szeptember 10.-én aláírt Saintgermain-i Egyezmény szentesítette, majd pedig az 1920. június 4.-én Versailles-ben, a Kis Trianon palotában kötött szerződés erősítette meg.
A Csehszlovák Köztársasághoz csatolt 12.656 négyzetkilométernyi Podkarpatska Rus összlakossága meghaladta a hatszázezer főt, ebből 373 ezer volt ruszin, 185 ezer a magyar, 80 ezer a zsidó, és mindösszesen 6 ezer a szlovák és a cseh.
Kárpátalja hovatartozásának eldöntésében a valódi népakarat semmilyen szerepet nem játszott.
Amikor 1919-ben, a párizsi békekonferencián a Magyarországtól való elszakadás került napirendre, egyértelműen a ruszinok elszakadását értették ezen, s a ruszinok önrendelkezését, autonómiáját támogatták.
A Saint-Germain-en-Laye-ben megkötött szerződés nemcsak Kárpátalja elcsatolását rögzítette, de pontosan meghatározta a ruszin autonómia feltételeit!
Az okmány második fejezetének 10. cikke szerint „Csehszlovákia kötelezi magát, hogy a Kárpátoktól délre lakó rutének területét a Szövetséges és Társult Főhatalmak által megállapított határok között a Csehszlovák Államon belül autonóm egység alakjában fogja megszervezni…”
A 12. cikk szerint „Csehszlovákia egyetért azzal, hogy a rutén terület tisztségviselőit a lehetőségekhez képest e terület lakosai közül fogják kiválasztani…”
Ugyanezeket a jogokat tartalmazza Kárpátalja Általános Alapokmánya, melyet 1919. november 18.-án tettek közzé.
A Csehszlovák hatalom azonban nem teljesítette a békeszerződésben vállalt kötelezettségeit: a ruszin önrendelkezés biztosítása helyett a ruszinokkal szemben az orosz és ukrán befolyás növelésének „ütőkártyáját” játszotta ki.
1938. október 9.-én végre Ungváron megalakul az autonóm ruszin kormány.
Miniszterelnök: Bródy András. A ruszinok Magyarországhoz kívánnak tartozni.
1938 november 2.-án kihirdetik az Első Bécsi Döntést. Kárpátalja 870 ezer lakosával visszatér Magyarországhoz.
Jellemző módon a csehszlovák parlament november 22.-én elfogadja az autonóm Kárpát-Ukrajna alkotmányát, azaz Kárpátalját már Ukrajnához lökik a kárpátaljai ruszin és magyar összlakosság, a többség akarata ellenére! Sőt! 1939. március 14.-én kárpát-ukrán kormány alakul, Volosin az államelnök. Szerencsére a magyar közigazgatás ezeket a kétségbeesett, minden nemzetközi szerződést és szokásjogot felrúgó kísérleteket leállítja. Kárpátalja újra Magyarország része.
A II. világháborút követően 1945. június 29.-én Moszkvában aláírják Kárpátalja szovjet bekebelezéséről szóló szovjet-csehszlovák egyezményt.
Kárpátalja – a Szovjetunió birodalmához tartozik. Ezt a status quot szentesítik a II. világháborút lezáró békék.
A szovjet adminisztráció súlyosan és kíméletlenül átszabja Kárpátalja etnikai térképét: betiltják és felszámolják a görögkatolikus egyházat, papjait bebörtönzik, kivégzik, internálják. Az összes magyar 16 és 50 év közötti férfilakosságot – kollektív háborús bűnösség jogcímén – bevagonírozzák és a Szovjetunió lágereibe hurcolják. A fele Sztálin haláltáboraiban elpusztul. Tömegsírok, jogfosztottság, vagyonelkobzás a magyarság sorsrésze.
A szovjet hatóságok a ruszin-kérdést adminisztratív eszközökkel oldják meg: a ruszinság, mint olyan megszűnik. Minden ruszin: ukrán. Iskoláikat bezárják, nyelvhasználatukat betiltják, az ellenállókat kivégzik, vagy elhurcolják. Kárpátalja a KGB rémterületévé válik.
A ruszin és magyar őslakosság likvidálása mellett megindul a példátlan méretű ukrán és orosz betelepítési folyamat Kárpátaljára. Lassan-lassan komoly belső ellentétek alakulnak ki az ukránok és az oroszok között.
1991. augusztus 24.-én az ukrán Legfőbb Tanács kikiáltja Ukrajna függetlenségét. Kárpátalja Ukrajna részévé lesz.
A történelem legnagyobb igazságtalansága, hogy egy kárpátaljai ruszin, vagy magyar őshonos lakos az élete során ötször cserélt állampolgárságot, pedig ki sem mozdult szülőföldjéről: 1920 előtt magyar állampolgárként látta meg a napvilágot, 1920 után csehszlovákká lett, 1938-ban újra magyar állampolgársággal bírt, 1945-től szovjet állampolgárrá lett, 1991-től pedig ukrán állampolgár.
Ezt az abszurd állapotot kell felszámolni, és véglegesen megoldani!
KÁRPÁTALJA EX-LEX ÁLLAPOTA A NEMZETKÖZI JOG FÜGGVÉNYÉBEN
Azt a Kárpátalját, amely ezer éven keresztül a Magyar Állam szerves egységéhez tartozott, Versailles-Trianonban Csehszlovákia kebelezte be. 1939-ben visszatért Magyarországhoz, 1945-ben a Szovjetunió birtokába került. Ma pedig az Ukrán Köztársaság része.
Szinte hihetetlen, de valós helyzet: egyetlen nemzetközi szerződés, megállapodás nem adta oda Ukrajnának Kárpátalját! A Szovjetunió széthullásával Ukrajnánál maradt az Ukrán Köztársaságnak soha oda nem adott terület.
Ukrajna részének tekinteni Kárpátalját – nemzetközi jogba ütköző, megoldatlan helyzet, még akkor is, ha Ukrajna és Magyarország kétoldalúan ratifikált egy olyan egyezményt, amely Kárpátalját ukrán területnek ismeri el.
ÖNRENDELKEZÉSI KÍSÉRLETEK
Mind az őshonos magyar, mind az őshonos ruszin kárpátaljai lakosság legfőbb törekvése identitása visszaszerzése, a szülőföldjükön való boldogulásuk biztosítása. Hosszú történelmi vakvágány után az ellentétek és félreértések feloldódtak, és a ruszin-magyar testvéresülést többé már nem lehet hatalmi politikai eszközökkel megbontani, a ruszin-magyar nemzetet egymással szembefordítani!
A ruszin nép önrendelkezése visszaszerzése roppant nehéz feladat, hiszen
a) az ukránok nem ismerték/ismerik el a Ruszin Nemzetet: a ruszinokat adminisztratív eszközökkel ma is az ukránokhoz sorolják.
b) nincs ruszin iskola, hiányzik a ruszin nyelvű sajtó, könyvkiadás, kulturális élet,
c) nem állt helyre Kárpátalján a görögkatolikus vallás: nem kapták vissza egykori egyházi ingatlanjaikat, pedig az évszázadok során a ruszinság a vallásán keresztül különült el a pravoszláv egyháztól,
d) az egykori un. Ruszinföldön a Ruszin Nemzet önrendelkezése ellehetetlenült.
1991. december 1-én Kárpátalja különleges önkormányzati státuszát a szavazók 87 %-a, a beregszászi magyar autonóm körzet megteremtését a szavazók több mint 80 %-a támogatta!
1992 áprilisában a KMKSZ elkészítette a Magyar Autonóm Körzet alapokmányának tervezetét, melyet a járási tanács akkor támogatóan elfogadott. Július 22.-én azonban a területi tanács elutasította a Magyar Autonóm Körzet megalakulására vonatkozó törvénytervezetet és nem támogatta annak megvitatását a kijevi Legfelsőbb Tanácsban.
1993. május 15.-én a Kárpátaljai Ruszinok Szövetsége megalakította a Kárpátaljai Köztársaság /Podkarpatszka Rusz/ ideiglenes kormányát, hogy képviselje a régió érdekeit, és elvezesse Kárpátalját az önállósághoz.
1993. július 1-én az ukrán Legfelsőbb Tanács illetékes bizottsága elutasította a kárpátaljai szabad gazdasági övezetre vonatkozó törvénytervezetet.
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA MINT ÚJ EURÓPAI RÉGIÓ
Kárpátalja történelmi jogon Magyarország elvitathatatlan része. A kárpátaljai magyarság legfőbb törekvése, hogy Kárpátalján belül létrejöjjön a Kárpátaljai Magyar Autonómia – Beregszász központtal, színmagyar, vagy többségében magyar települések bevonásával.
Kárpátalján – előbb a csehszlovák-éra magyarirtása, majd 1945 – 1991 között a szovjet diktatúra tömeges kivégzései, internálásai, üldöztetései ellenére ma negyedmillió magyar él.
A kárpátaljai Magyar Nemzet önrendelkezésének kivívása nemcsak alanyi jog, de alapvető közösségi jog, az Európai Unió politikai akaratával és gyakorlatával egyező realitás.
AZ AUTONÓMIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI
1.) A Kárpátaljai Magyar Autonómia csak és kizárólag az Európai Unió regionális politikájának részeként, mint saját önigazgatással rendelkező önálló régió jöhet létre.
2.) Az önálló régió megvalósíthatóságának legfőbb indoka, hogy a kárpátaljai Magyar Nemzet nyelvében, hagyományaiban, szokásaiban, népművészetében, kultúrájában, vallásában teljesen elkülönül az ukránokétól. A kárpátaljai magyarságnak nincs köze, nincs semmiféle kötődése Ukrajnához. Életidegen tőle az a szellemiség, amelytől az évszázadok során mindigis elkülönült.
3.) A Kárpátaljai Magyar Autonómia létrejötte betöltheti a híd szerepét Magyarország és Ukrajna, Magyarországon keresztül Ukrajna és a NATO, ill. Ukrajna és az Európai Unió között.
4.) A Kárpátaljai Magyar Autonómia szabad gazdasági övezetként felszámolja az elmaradottságot, és a térség gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, idegenforgalmi irányító szerepét töltheti be.
5.) Pártpolitikai akaratkinyilvánítással a Kárpátaljai Magyar Autonómia nem valósítható meg.
PODKARPATSZKA RUSZ
A magyar melletti másik őshonos kárpátaljai nép: a ruszinok önrendelkezésének visszaállítása az Európai Unió egyik kötelezettsége – a történelmi igazságtevés jogán is. A ruszin nyelv, kultúra, hagyomány, lelkiség, szokásjog a Közös Európa népei sokféleségének egyik fontos, megmentendő öröksége.
A Ruszin Nemzet adminisztratív eszközökkel nem kíván beolvadni az ukránságba, nem óhajt eltűnni a történelem színpadáról. A ruszin nép – nem ukrán. Semmi köze nincs az ukránokhoz. Népművészete sajátos, egyedi, különleges. Vallása: görögkatolikus.
A kárpátaljai ruszinság – mint önálló etnikum – fennmaradása csak abban az esetben biztosított, ha megvalósul a Podkarpatszka Rusz – Munkács központtal.
RUSZIN-MAGYAR KÉZFOGÁS
1920 előtt a ruszin-magyar Nemzet egymás mellett élése Kárpátalján példaértékű volt a nagyhagyományú kárpátaljai zsidósággal együtt.
1920-1991 között a nagyhatalmi politika – önös érdekből – szembefordította a ruszint a magyarral.
1991-től újra helyreállt az évszázados ruszin-magyar testvériség. Sem Kárpátalja jelene, sem Kárpátalja holnapja nem képzelhető el a ruszin-magyar együttélés nélkül.
E közös akarat kinyilvánítása, hogy a ruszin önrendelkezést megtestesítő PODKARPATSZKA RUSZ, és a magyar önrendelkezést megtestesítő KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA – bár külön-külön önálló autonómiát alkotnak: saját önigazgatással és saját kormánnyal, de a két autonómia
egy közös régiót kíván alkotni
föderatív alapon,
közös parlamenttel: a Ruszin-Magyar Nemzetgyűléssel, és közös Államfővel!
A NEMZETGYŰLÉS HIVATÁSA
A Nemzetgyűlés egy adott közösség nemzeti kollektív akaratának, önrendelkezésének szabad kinyilvánítása.
A Nemzetgyűlés, mint önrendelkezési forma: történelmi hagyomány, hiszen 1919-ben Munkácson a ruszka-krajnai ruszin tanácskozást is nemzetgyűlésként hívták össze, vagy szintén 1919-ből nevezetes a huszti nemzetgyűlés, amely a száztagú Központi Néptanács felállításával az egész kárpátaljai ruszinság akaratnyilvánításaként ruszin kormányt hozott létre.
A ruszinoknak ehhez a nemzeti hagyományokhoz kell visszatérniük!
A Nemzetgyűlés – mint a népszuverenitás elve – a magyarságnál is fontos közjogi funkciót töltött be pl. 1920-ban, amikor egy alkotmányellenesen szétdarabolt országot kellett közjogi értelemben is „életképessé” tenni a nemzeti önrendelkezésnek a Szent Korona-tanra épülő eszmeiségével.
A nemzetgyűlés tehát: ruszin és magyar hagyomány egyaránt. Összehívása időszerűvé vált mind a két, önállóságra törekvő kárpátaljai nemzet részéről, hiszen:
1. A kárpátaljai szülőföld hovatartozása nemzetközi jogilag rendezetlen, un. ex-lex állapotú.
2. Az autonómia, mint legfejlettebb önigazgatási forma Európai Uniós elvárásainak csak az a népközösség felel meg, amely önmagát képes közjogi értelemben is megszervezni, létre tudja hozni saját akaratnyilvánításának alkotmányos fórumait, valamint az önrendelkezés demokratikus intézményrendszerét: saját törvényhozói, végrehajtói, bírói és ellenőrző hatalmát.
3. Ma már a kárpátaljai ruszin, ill. magyar népközösség autonómiája nem kizárólag Kiev döntésén múlik, hanem elsősorban összeurópai kérdés: az Európai Unió tagországai akaratának függvénye.
Elegendő indok áll elő, hogy mind a ruszin, mind a magyar a Kárpát-medence legősibb népeként kikövetelje magának a különállást, és ezt a különállást a legkövetkezetesebben kell képviselnie a teljeskörű autonómia kiharcolásánál. És mivel a 21. században a kárpátaljai ruszin és magyar nép sorsa közös, nemzeti érdekei azonosak, ezért közösen kell összehívni a népakarat megnyilvánulásának legmagasabb fórumát: a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlést!
A MEGVALÓSULÁS ÚTJA
Az autonómia – formák közül a teljeskörű autonómia megvalósítását kell szorgalmazni. A részleges / személyi, vagy kultúrális autonómia/ nem megoldás.
Valósuljon meg a Kárpátaljai Magyar Autonómia!
Fővárosa: Beregszász
Valósuljon meg a Podkarpatszka Rusz!
Fővárosa: Munkács
A két autonómia – különállásuk és függetlenségük megtartása mellett, egymás kölcsönös tiszteletbentartásával – Kárpátaljai Könföderációs Régió néven működjön együtt!
A ruszin és a magyar népközösség önállóságát kizárólag a Ruszin és a Magyar Nemzet egyetemessége mondhatja ki!
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlést pártpolitikai megfontolásból nem lehet összehívni, sőt, a pártoskodást teljes egészében ki kell zárni a nemzetgyűlési munkából, mert a kárpátaljai ruszin és a magyar népközösség önállóságának akaratát csak a két nép egésze (annak képviselői) nyilváníthatják ki!
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlésen jelen kell lennie a Kárpátalja összes települése küldöttének, a történelmi egyházak képviselőinek, a szakmák és az élethivatások képviselőinek, Kárpátalja kíválóságainak, a tudományos-művészeti-gazdasági-pénzügyi-sportélet reprezentánsainak, az intézmények vezetőinek, stb.
HIVATALI TISZTSÉG VISELÉSE /a tartama alatt/ A RUSZIN-MAGYAR NEMZETGYŰLÉS TAGJA:
A Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és két tanszékvezetője,
A Ruszin-Magyar Országos Nemzeti Bizottmány 12 tagja
A katolikus egyház 10 fővel,
A református egyház 8 fővel,
Az unitárius egyház 2 fővel,
A bírói kar 2 fővel,
Az ügyészi kar 2 fővel,
Rangidős katonatisztek 4 fővel,
A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma 6 fővel
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége 4 fővel,
A KMKSZ 6 fővel, A Kárpátaljai Ruszinok Szövetsége 16 fővel.
KÜLDÖTTEK ÚTJÁN A RUSZIN-MAGYAR NEMZETGYŰLÉS TAGJA:
A Kárpátaljai Magyar Autonómiát alkotó községek Nemzeti Bizottmányai elnöke és 3 tagja,
A Kárpátaljai Magyar Autonómiát alkotó városok Nemzeti Bizottmányai elnöke és 5 tagja,
A Podkarpatszka Ruszt alkotó községek Nemzeti Bizottmányai elnöke és 3 tagja,
A Podkarpatszka Ruszt alkotó városok Nemzeti Bizottmányai elnöke és 5 tagja,
Beregszász főváros Nemzeti Bizottmány elnöke és 7 tagja,
Munkács főváros Nemzeti Bizottmány elnöke és 7 tagja,
A Kárpátaljai Magyar Autonómia területén lévő Járási Nemzeti Bizottmányok elnökei és 7-7 tagja,
A Podkarpatszka Rusz területén lévő Járási Nemzeti Bizottmányok elnökei és 7-7 tagja,
Kárpátaljai Konföderációs Régió Ruszin-Magyar Megyei Nemzeti Bizottmányainak elnökei és 9-9 tagja (fele ruszin, fele magyar),
Kárpátalján a Kárpátaljai Magyar Autonómián kívüli községek Magyar Nemzeti Bizottmányai 2-2 fős küldötte,
Kárpátalján a Podkarpatszka Ruszon kívüli községek Nemzeti Bizottmányai 2-2 fős küldötte,
Kárpátalján a Kárpátaljai Konföderáció Régión kívüli városok Ruszin-Magyar Nemzeti Bizottmányai 4-4 fős küldötte (fele ruszin, fele magyar)
Kárpátalján a Kárpátaljai Konföderációs Régión kívüli járások Ruszin-Magyar Nemzeti Bizottmányai 6-6 fős küldötte (fele ruszin, fele magyar),
Kárpátalján a Kárpátaljai Konföderációs Régión kívüli megyék Nemzeti Bizottmányai 6-6 fős küldötte (fele ruszin, fele magyar),
Az oktatási intézmények képviselői 12 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A művelődési központok képviselői 8 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A múzeumok, levéltárak képviselői 4 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
Az önkormányzatok jegyzőinek képviselői 8 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A rendőrség képviselői 8 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A tűzoltóság képviselői 8 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A közjegyzők képviselői 4 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
Az ügyvédek képviselői 6 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
Az orvostársadalom képviselői 8 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A gyógyszerészek képviselői 6 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A kis és nagykereskedelem képviselői 10 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A szállítók képviselői 6 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A közlekedés képviselői 6 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
Az agrárium képviselői 10 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
Az ipar képviselői 8 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A gazdasági élet képviselői 8 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
Az igazságügy képviselői 4 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A pénzintézetek képviselői 6 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
Az ifjúság képviselői 12 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A sport képviselői 8 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A számvevőszék képviselői 6 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A média képviselői 6 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A szakszervezetek képviselői 6 fővel, (fele ruszin, fele magyar)
A Kárpátaljai Konföderáció területén élő
ukrán nemzetiség 10 fővel,
zsidó nemzetiség 6 fővel
cigány nemzetiség 6 fővel,
orosz nemzetiség 10 fővel,
örmény nemzetiség 6 fővel.
Vendégként meg kell hívni a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlésbe:
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács küldötteit,
Az Ukrán Kormány küldötteit,
Az ukrán pártok küldötteit,
A Kárpátaljai Ukrán Néptanács küldötteit,
A Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligája küldötteit,
A kárpátaljai járások küldötteit,
A kárpátaljai szakszervezetek, szövetségek, egyletek, egyesületek küldötteit,
A Magyar Parlament küldötteit,
A Magyar Kormány küldötteit,
A magyarországi parlamenti pártok küldötteit,
A magyarországi Nemzetgyűlés küldötteit,
A kárpát medencei magyar pártok küldötteit,
A kárpátaljai testvér települések küldötteit,
Az Európai Unió tagállamainak küldötteit,
Az Európai Néppárt küldötteit,
Az Európa Parlament küldötteit,
Az Európa Bizottság küldötteit,
Az Európai Szabad Szövetség tagországait,
Az Európai Régiók Gyűlése vezetését,
A Vatikán képviselőit,
A magyarországi történelmi egyházak képviselőit,
A kárpátaljai és a nemzetközi írott és elektronikus sajtó képviselőit.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés, mint a Nemzet képviselete az a testület, amely által a ruszin és a magyar Nemzet részt vesz az államhatalom gyakorlásában.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés népképviseleti alapon jön létre.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés fő feladata a ruszin és a magyar Nemzet akaratának kifejezése, vagyis a törvényalkotás.
Törvény formájában bármiféle akarat-kijelentés történhet. Jogi korlát nincsen.
A törvényhozó szerv az állam legmagasabb rangú, szuverén szerve; az állami szuverenitás letéteményese.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés a parlamentáris kormányzat révén a végrehajtói hatalom gyakorlására is befolyással van.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés tagjait különleges jogi helyzet illeti meg: fokozott büntetőjogi védelem, mentelmi jog.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés tagjainak alkalmasságát az összeférhetetlenségi szabályok biztosítják.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlést a Ruszin-Magyar Országos Nemzeti Bizottmány hívja össze. Tagjai /12 fő/ mindazok a személyiségek, akik a Kárpátaljai Magyar Autonómia és a Podkarpatszka Rusz megvalósításának elkötelezett hívei.
A Ruszin-Magyar Országos Nemzeti Bizottmány maga határozza meg Házszabályát és ügyrendjét. Tagjai sorából – titkos szavazással – választja meg vezetését /két elnök, négy alelnök, ruszinok és magyarok fele-fele arányban/.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlésen csak az a személy vehet részt, aki a Ruszin-Magyar Országos Nemzeti Bizottmány megbízólevelével rendelkezik.
A kárpátaljai községek, városok, járások, megyék, a fővárosok küldöttségét a községi, városi, járási, megyei, fővárosi Nemzeti Bizottmányok jelölik ki és delegálják a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlésbe.
A községi, városi, járási, megyei, fővárosi Nemzeti Bizottmányokat a tizenkéttagú Ruszin-Magyar Nemzeti Bizottmány hozza létre olyképpen, hogy az országos csúcsszerv minden kárpátaljai településen megbíz egy-egy személyt a helyi Nemzeti Bizottmány megalakításával. A kijelölt személy állítja fel a helyi Nemzeti Bizottmányt, meghívásos alapon.
A Kárpátaljai Magyar Autonómia és a Podkarpatszka Rusz területén a községi Nemzeti Bizottmány négy tagú, a városi Nemzeti Bizottmány hat tagú, a járási Nemzeti Bizottmány nyolc tagú, a két főváros Nemzeti Bizottmánya nyolc tagú, a megyei Nemzeti Bizottmány tíz tagú.
A Kárpátaljai Magyar Autonómia és a Podkarpatszka Rusz területén kívül a községi Nemzeti Bizottmány két tagú, a városi Nemzeti Bizottmány négytagú, a járási és megyei Nemzeti Bizottmány hat tagú.
A helyi Nemzeti Bizottmány jelöli ki és küldi a helyi Nemzeti Bizottmány delegátusát a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlésbe.
A Ruszin-Magyar Országos Nemzeti Bizottmány mind a tizenkét tagja a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés képviselője.
A RUSZIN-MAGYAR NEMZETGYŰLÉS MEGALAKULÁSA ÉS SZERVEZETE.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés az autonóm Házszabályában maga állapítja meg belső szervezetét és tanácskozási rendjét.
A képviselők a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitásán a korelnök vezetése alatt esküt tesznek.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés alakuló ülésén a képviselők – titkos szavazással – megválasztják a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés tisztségviselőit,
ezek: Elnök /két fő/, Alelnök /négy fő/, Háznagy, Jegyzők /nyolc fő/, Szóvivők /2 fő/, akik esküt tesznek. A tisztségviselők fele-fele arányban ruszinok és magyarok.
Mindaddig, amíg a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés mindkét elnöke a képviselőt végleg igazoltnak ki nem jelenti, joga van bármely képviselőnek a Nemzetgyűlés ülésén szóban kifogást emelni bármely képviselővel szemben, azon az alapon, hogy az illető személy nem méltó a Ruszin és magyar Nemzet bizalmára, a nemzetgyűlési képviselőségre.
A tanácskozás tárgyainak előkészítésére bizottságok alakulnak.
Ezek: külügyi-, pénzügyi-, gazdasági-, oktatási-, művelődési-, agrár-, közlekedési-, informatikai-, emberjogi-, természetvédelmi-, egészségügyi-, sport-, EU-s-, építésügyi-, nemzetbiztonsági-, honvédelmi-, rendvédelmi-, energetikai-, vállalkozói-, ifjúságvédelmi-, közigazgatási-, zárószámadási-, mentelmi bizottság.
Megalakulnak a nemzetgyűlési bizottságok és bíróságok, akik esküt tesznek.
A Nemzetgyűlés kikiáltja a Podkarpatszka Ruszt!
A Nemzetgyűlés kikiáltja a Kárpátaljai Magyar Autonómiát!
Megalakul a Ruszin Kormány /Kormányszék/, és leteszi az esküt.
Megalakul a Magyar Kormány /Kormányszék/ és leteszi az esküt.
Megalakul a ruszin megyék, járások, községek közigazgatási rendszere.
Megalakul a magyar megyék, járások, községek közigazgatási rendszere.
A Podkarpatszka Rusz Kormánya és a Kárpátaljai Magyar Autonómia Kormánya aláírja a két autonómia egységét Kárpátaljai Konföderációs Régió néven, és a közös államalakulatot a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés szentesíti.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés megválasztja az Államfőt, és a Kancellária elnökét, akik leteszik az esküt.
A két országnagy egyike ruszin, a másika magyar nemzetségű.
A Kárpátaljai Konföderációs Régió Államfője négyévenként változik, oly módon, hogy négy év múlva automatikusan a Kancellária Elnöke lesz a Kárpátaljai Konföderációs Régió Államfője, és a leköszönő volt Államfő lesz a Kancellária elnöke.
A Kancellária a Kárpátaljai Konföderációs Régió legfőbb végrehajtó szerve, tagjai: két helyettes (a ruszin és a magyar miniszterelnök), a Ruszin Kormány négy tagja, a magyar Kormány négy tagja, a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés két elnöke, a Podkarpatszka Rusz főispánjai, és a Kárpátaljai Magyar Autonómia főispánjai.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés kinevezi a Podkarpatszka Rusz legfőbb tisztségviselőit:
A megyék főispánjait,
A járások alispánjait,
A Főtörvényszék elnökét és másodelnökét,
Az Ítélőtábla elnökét és másodelnökét,
A Főügyészt és másodelnökét,
A Ruszin Rendőrkapitányt,
A Ruszin Határőrség Főkapitányát,
A Ruszin Honvédség Vezérkari Főnökét,
A Ruszin Állami Számvevőszék elnökét.
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés kinevezi a Kárpátaljai Magyar Autonómia legfőbb tisztségviselőit
A megyék főispánjait,
A járások alispánjait,
A Főtörvényszék elnökét és másodelnökét,
Az Itélőtábla elnökét és másodelnökét,
A Főügyészt és másodelnökét,
A magyar Rendőrkapitányt,
A Magyar Határőrség Főkapitányát,
A Magyar Honvédség Vezérkari Főnökét,
A magyar Állami Számvevőszék elnökét.
A legfőbb tisztségviselők esküt tesznek.
TANÁCSKOZÁSI KÉPESSÉG
Tanácskozásra nyolcvan, határozathozatalra százhét képviselő jelenléte szükséges.
BIZOTTSÁGOK, BÍRÓSÁGOK
IGAZOLÓ BIZOTTSÁG
A nemzetgyűlési tagság nem jogvitás eseteivel, a tagsági jog elismerésére, megszűnésére vagy feléledésére vonatkozó ügyek előkészítésével foglalkozik. A Ruszin-Magyar Nemzetgyűléshez intézendő jelentésben javaslatot terjeszt elő, amelynek alapján maga a Nemzetgyűlés plénuma dönt.
Az Igazoló Bizottság, ha a nemzetgyűlési tagság ügyét vitásnak tartja, az ügynek az Igazoló Bírósághoz való átvételét javasolja a Nemzetgyűlésnek.
Az Igazoló Bizottság 15 tagból áll.
AZ IGAZOLÓ BÍRÓSÁG
A nemzetgyűlési tagságra vonatkozó meghívólevél vagy megbízólevél benyújtására megszabott határidő igazolatlan elmulasztása esetében, továbbá, ha a képviselő a nemzethűség ellen vétett, vagy működésében a Nemzetgyűlésen kívül álló tényezőtől utasítást fogadott el, továbbá általában a nemzetgyűlési tagság minden vitás esetében a tagság (jogosultság) megszűnése vagy feléledése kérdésében a Nemzetgyűlés Igazoló Bírósága határoz. Az Igazoló Bíróság bírói fórumként működik. Jogerős határozatát az Igazoló Bíróság előadója a Nemzetgyűlés teljes ülésén a Háznak bejelenti, amely a határozatot tudomásul veszi.
Az Igazoló Bíróság tagjai: a Főtörvényszék két elnöke, az Ítélőtábla két elnöke, a két Koronaügyész, továbbá a Nemzetgyűlés által lehetőleg a bírói (ügyvédi), vagy jogtanári képesítéssel rendelkező tagok közül választott hat tag. Az Igazoló Bíróság tagjai a Nemzetgyűlés ülésén bírói esküt tesznek.
Az Igazoló Bíróság maga választja elnökét. Érvényes határozatához az elnökön kívül legalább hat tag jelenléte szükséges. Az elnök csak szavazat-egyenlőség esetén szavaz.
Az Igazoló Bíróság határozatát ítélet vagy végzés formájában hozza. Ítélettel az ügy érdemében határoz. Más kérdésben végzést hoz.
Összeférhetetlenségi ügyekben az Igazoló Bíróság jár el.
LEGFŐBB FEGYELMI BÍRÓSÁG
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés a Ruszin és Magyar Főtörvényszék és a Ruszin és Magyar Ítélőtábla közreműködésével megalakítja a Legfőbb Fegyelmi Bíróságot.
E bíróság az említett két főbíróság tagjainak fegyelmi ügyeiben, továbbá vagyoni felelősségük (a bírósági kereseti jog) megállapítása és kényszernyugdíjazásuk ügyeiben hivatott eljárni.
A legfőbb Fegyelmi Bíróság az Államfő, a Kancellária elnöke, a Ruszin Miniszterelnök, a Magyar Miniszterelnök, a Ruszin és a magyar Kormány miniszterei, a ruszin és a magyar Legfőbb Állami Számvevőszék elnökei, a Podkarpatszka Rusz főispánjai, alispánjai, a Kárpátaljai Magyar Autonómia főispánjai, alispánjai, a ruszin és a magyar Rendőrfőkapitányok, a határőrség Főkapitányai, a Honvéd Vezérkari Főnökök felelősségre vonása esetében ítélkezni hivatott bíróság.
A Legfőbb Fegyelmi Bíróságnak az elnökön felül 24 tagja van: a Főtörvényszéknek és az Ítélőtáblának rang szerint 6-6 tanácselnöke, és bírája és a Nemzetgyűlés által saját kebeléből választott 12 tag. A bíróság elnöke a Nemzetgyűlés elnöke.
EGYÉB KÉRDÉSEK
A nemzetgyűlési állásokra való kinevezés; a kinevezettekre a szolgálati beosztás, elbocsátás, nyugdíjazás és fegyelmi jogkör egyedül a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés Elnökeit illeti meg.
Az állami költségvetést a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés állapítja meg.
A RUSZIN-MAGYAR NEMZETGYŰLÉS FŐFELADATA
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés Házszabályának megvitatása és elfogadása. A tisztségviselők megválasztása.
A Ruszin-Magyar Alkotmány megvitatása és elfogadása.
A ruszin és a magyar önigazgatás kialakítása, működési rendjének megvitatása és elfogadása.
A Podkarpatszka Rusz és a Kárpátaljai Magyar Autonómia kikiáltása. Kárpátaljai Konföderációs Régió létrehozása. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása.
A Ruszin Kormány megválasztása, bemutatása, eskűtétele.
A Magyar Kormány megválasztása, bemutatása, eskűtétele.
A két Kormány programjának bemutatása.
A Kárpátaljai Konföderációs Régió Államfőjének és a Kancellária elnökének megválasztása, eskütétele.
A két Kormány felhívása az EU Bizottsághoz, az EU Parlamenthez, az EU tagországai kormányaihoz, az ENSZ-hez, a Ruszin-Magyar Nemzet történelmi barátaihoz (észt, lett, litván, lengyel, bolgár, szlovák, szlovén) és a világ népeihez.
A ruszin önigazgatás új tisztségviselőinek bemutatása, és eskütétel.
A magyar önigazgatás új tisztségviselőinek bemutatása, és eskütétel.
Este szabadtéri Nagygyűlés, Hálaadás, Ünnepi Műsor, Tűzijáték.
ZÁRÓGONDOLATOK
A Ruszin-Magyar Nemzetgyűlést egy éven belül össze kell hívni!
Amennyiben a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés folyamatosan, legalább kétheteként két napon át ülésezik, és a felelős Ruszin-Magyar Kormány működik – kettős hatalom jön létre, és ez a kettős hatalom még sokáig, párhuzamosan fennáll. Erőszakmentesen, de rendíthetetlen határozottsággal és következetességgel olyan helyzetet kell teremteni, hogy az önigazgatás fokozatosan a Ruszin és a Magyar Kormány, a ruszin és a magyar megyék, járások, hatáskörébe menjen át.
El kell érni, hogy a Podkarpatszka Rusz és a Kárpátaljai Magyar Autonómia kikiáltása napján néhány ország elismerje az önálló Kárpátaljai Konföderációs Régiót, elismerje a Ruszin és a Magyar Kormányt.
Adminisztratív eszközök bevetése kizárt a ukrán államhatalom részéről.
A netalántáni beavatkozás következményei beláthatatlanok lehetnek.
Nem szabad megtorpanni, tilos félmegoldásokat elfogadni!
El kell készíteni a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés Házszabályát, a Ruszin és a Magyar Alkotmányt, a Nemzeti Bizottmányok Működési Rendjét, a Kormányprogramot, a Ruszin-Magyar Nemzetgyűlés által hozott törvények szövegtervezetét, a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A történelmi esély megvan: csak bátor hazafikon múlik a Nemzet sorsa!
Készült 2004.10.07-én.
FELÉPÍTÉS
RUSZIN-MAGYAR ORSZÁGOS NEMZETI BIZOTTMÁNY
(12 tagú)¯
RUSZIN-MAGYAR MEGYEI NEMZETI BIZOTTMÁNY
(Kárpátaljai Konföderációs Régión belül 10 küldött,
a Régión kívül 6 küldött)
¯
RUSZIN-MAGYAR JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTMÁNY
(Kárpátaljai Konföderációs Régión belül 8 küldött,
a Régión kívül 6 küldött
¯
RUSZIN VÁROSI NEMZETI BIZOTTMÁNY
(A Podkarpatszka Rusz területén lévő városokban 6 küldött)
MAGYAR VÁROSI NEMZETI BIZOTTMÁNY
(A Kárpátaljai Magyar Autonómia területén lévő városokban 6 küldött)
RUSZIN-MAGYAR VÁROSI NEMZETI BIZOTTMÁNY
(A Kárpátaljai Konföderációs Régión kívüli városokban 4 küldött)
¯
MUNKÁCS FŐVÁROS NEMZETI BIZOTTMÁNY
(Podkarpatszka Rusz területén 8 küldött
BEREGSZÁSZ FŐVÁROS NEMZETI BIZOTTMÁNY
(Kárpátaljai Magyar Autonómia területén 8 küldött)
¯
RUSZIN KÖZSÉGI NEMZETI BIZOTTMÁNY
(Podkarpatszka Rusz területén 4 küldött, az autonómián kívül 2 küldött)
MAGYAR KÖZSÉGI NEMZETI BIZOTTMÁNY
(Kárpátaljai Magyar Autonómia területén 4 küldött,
az autonómián kívül 2 küldött)
¯
RUSZIN-MAGYAR NEMZETGYŰLÉS
KÁRPÁTALJAI KONFÖDERÁCIÓS RÉGIÓ
KÖZÖS ÁLLAMFŐ
KÖZÖS KANCELLÁRIA
¯ ¯
PODKARPATSZKA RUSZ * KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
Ruszin Kormány Magyar Kormány
Ruszin adminisztráció Magyar adminisztráció
Forrás: feeveb.hu
|
