Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Kimondani az igazságot és kárpótlást

Kimondani az igazságot és kárpótlást
Dátum: 2006-12-12 07:52

Belpolitika, közélet Forrás: Szabad Újság
A felvidéki magyarok deportálását bemutató kiállítás
A napokban nyitották meg Komáromban a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában azt a kiállítást, amelyet korábban Brüsszelben, az Európai Parlamentben mutattak be, és amelyet a hazai szlovák sajtóban és politikai körökben meglehetősen negatív kampány kísért.

A kiállítás címe: Soha többé 1945-1948, és a 20. század egyik legszégyenteljesebb időszakát, a felvidéki magyar nemzeti közösség megsemmisítésére irányuló lépések és a deportálások korát tárja elénk.

Fehér Csaba, a kiállítás megálmodója és kivitelezője, a múzeum igazgatója gazdag történelmi kommentárral szolgálva vezetett végig a kiállításon.

Már az első panel megtekintésekor szembesülünk azzal, milyen módszereket alkalmaztak Csehszlovákiában a két világháború közti időszakban a magyar nemzeti közösség felszámolására, beolvasztására. Üldözték a képviselőit, 33 százalékkal kevesebb iskolát biztosítottak számára, mint ami a számaránya szerint megillette volna, olyan közigazgatási felosztást igyekeztek kialakítani, hogy a magyarság számaránya mindenhol 20% alá essen. Ennek ellenére a magyarság szerencsére egy helyben maradt, és az 1938. november 2-i bécsi döntés után visszakerült Magyarországhoz.

A kassai kormányprogram az újjáalakuló Csehszlovákiát nemzetállamként képzelte el, tartósan meg kívánta tartani megszerzett határait, ezért kellett felszámolni a magyar nemzeti közösséget. És nemcsak a magyarokat, nem szabad megfeledkeznünk a szudétanémetekről és a kárpáti németekről sem.
A kormányprogram következményeit jól ismerjük: bezárták a magyar iskolákat, a magyar szervezeteket megszüntették, vagyonukat zárolták, elbocsátották a magyar nyelvű hallgatókat, tilos volt a magyar nyelvű istentisztelet, könyvkiadás, feloszlatták a magyar pártokat. Teljesen ellehetetlenítették az életet a szülőföldön. Majd a Beneš-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei következtek, amelyek olykor sokkal drasztikusabbak, mint az elnöki dekrétumok.

A következő tablókon korabeli dokumentumokkal szembesülünk, amelyek arról tanúskodnak, hogy 1945-ben a szlovákiai magyarokat internálótáborokba száműzték. 13 ilyen tábor működött az országban, kelettől nyugatig, a déli országhatár mentén. Rettenetes, embertelen körülmények között tartották az embereket, az idősebbek és a gyermekek számára életveszélyes fenyegetettséget jelentett az ott töltött idő. Majd következett a közmunkáról szóló rendelet, és ennek alapján a deportálások szörnyűsége, ami közel 50 ezer embert sújtott. És bekövetkezett az is, hogy a kitelepítéstől való félelmében több mint 40 ezer felvidéki magyar indult útra a természetes határokon át Magyarországra, a szülőföldről a teljes bizonytalanságba.

A korabeli fotók, a mindenüket, szinte az egész életüket kényszerből hátrahagyó családok látványa a mai szemlélő számára is torokszorító. A kor embertelenségét beszédesen tükrözi az a dokumentum is, amelyen a Komáromi Járási Népbíróság a politikailag megbízhatatlan magyarok jegyzékét közli, megbízhatatlannak bélyegezve többek közt egy kilencéves kislányt is.

A magyar vidékekről távoli csehországi településekre száműzött családokat nehéz körülmények és kényszermunka várta, szinte rabszolgasorban éltek távol az otthonuktól. Sokan megpróbáltak megszökni, visszajönni a szülőföldjükre, de nem volt hová, hiszen házukban közben áttelepült kolonisták rendezkedtek be, és a korabeli hivatalok mindenáron az ő érdekeiket védték az eredeti tulajdonosokkal szemben.

A kiállítás a felvidéki magyarság számarányainak megváltozását bemutató térképpel zárul, melyen nyomon követhető, hogy az 1941-es népszavazási adatokhoz viszonyítva mekkora törést, milyen mértékű változást okozott a deportálás, illetve az azt követő lakosságcsere a dél-szlovákiai régió nemzetiségi összetételében. Az 1991-es adatok alapján jól látható a hígulás a Csallóköz keleti részében, Komáromban és környékén, illetve a Mátyusföldön, és még érezhetőbben a Zoboralja és az egykori Bars megye településein, ahol nem egy esetben szinte teljesen felszámolták a magyarságot.

Kérdéseinkre Fehér Csaba igazgató válaszolt.

Milyen volt a kiállítás visszhangja Brüsszelben?

– A kiállítást megtekintő politikusok pozitívan nyilatkoztak róla. Megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy ezeket a problémákat mind a mai napig nem orvosolták. Ígéretet tettek arra, hogy lépéseket tesznek ebben az ügyben, megpróbálnak segíteni. Tudomásom szerint már volt is egy meghallgatás az Európai Parlamentben ebben a témában, és újabbakat is terveznek.

Az itthoni fogadtatás kicsit vegyesebb...

– Itthon a politikai közéleti reakciók magyar részről pozitívak, üdvözölték a kezdeményezést, és ugyancsak úgy látják, hogy foglalkozni kell a témával. A szlovák sajtó negatívan értékelte a kiállítást, a miniszterelnök-helyettes történelemhamisítással vádolt.

Ön szerint mi következhet ezután?

– Én azt gondolom, hogy a jövőre nézve a két nemzet kapcsolata és a felvidéki magyarság miatt is áldásos lenne ezt a problémát, ezt a lezáratlan korszakot végre kárpótlással, az igazságok kimondásával lezárni. Ehhez a politikai akarat mellett össztársadalmi igény is kell. A mi igényünk mellett szükség van arra is, hogy a másik fél társadalma is igényelje. Ehhez azonban nem vezethet más út, minthogy általános, középiskolai és egyetemi szinten is az igazságot tanítsák, megfelelő teret kapjon ez a korszak, az 1945-48 közti időszak. Ki kellene végre mondani, hogy ez a korszak nem nevezhető demokratikusnak, hogy nem lezárt korszak, mivel máig hatást gyakorol a mindennapjainkra. Káros hatással volt a nemzetközösség egész életére.

Érti a mai társadalom a korszak igazságtalanságát?

– Ahhoz, hogy a társadalom megértse ezeket a problémákat, hosszú időszak szükséges, le kell ülni, meg kell tervezni, és véghez kell vinni. Ha a szlovák társadalom is megérti, lényeges, hogy az igazságot tartsa szem előtt, és akikkel egy államban él, azokhoz nem gyanakodva, nem negatívan, a régi történelemkönyveken keresztül nézve kell közelíteni, akkor talán megoldást találhatunk. A mi célunk az, hogy minél gyorsabban megtörténjen a kárpótlás, minél gyorsabban konszenzusra jussunk ebben a kérdésben is.

Lát reális esélyt arra, hogy a kiállítás segítségével megváltozzon a jelenleg elutasító szlovák hozzáállás?

– Igen. Azt hiszem, hogy ennek a kiállításnak küldetése van. Küldetése volt angol nyelven Brüsszelben, küldetése lesz más országok parlamentjeiben, mert több helyen szeretnénk bemutatni. És ennek mintájára ezt a kiállítást szlovák nyelven is létre kell hozni, és el kell juttatni a szlovák többségű vagy teljesen homogén szlovák területekre, hogy megismerjék a tényeket. Azt hiszem, hogy mi, és ebbe az MKP-t is beleértem, készek vagyunk ebben a kérdésben tárgyalóasztalhoz ülni, nyitottak vagyunk az eszmecserére a korszakról. De semmiképp sem tartom elfogadhatónak, hogy párhuzamot vonjanak az 1938-as időszakkal, hiszen az nem egy állam belpolitikájának az eredménye, azt a korabeli európai helyzet hozta. Akkor nem egy nemzet rovására húzták meg a határokat, hanem az etnikai és nyelvi határokat figyelembe véve, de ez egy másik kérdés. Ha párhuzamot vonunk, annak nincs értelme, hiszen az 1945-48 közti időszak, a deportálás egy országon belül élő két nemzetiségnek az ügye. Ezt az ügyet ez a két nemzetiség hivatott megoldani. Pontot tenni az ügy végére a szlovákiai szlovákok és a szlovákiai magyarok képesek, senki más.

Aki szeretne részletesen, közelebbről megismerkedni a kiállítás anyagával, a www.pazmaneum honlapon megtekintheti az angol nyelvű változatot.

Hernádi Anna
forrás: felvidwk.ma




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona